Kelet-Magyarország, 1960. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-11 / 189. szám

Ifjú kommunisták útbaigazítása Szokatlan d7S£ rég: Kiskommunista. Már ilyen is van? Valahol a termetük, vagy talán kis és nagy beosz­tásuk után osztályozzák a párt­tagokat? Hamarosan kiderült, nincs másról szó, mint arró., kiskommunistáknak hívják a KISZ-tagokat. Maga ez a szó nena különösen megkapó. Fő­leg nem, ha csak úgy mond­ják, mint felkapott, új kifeje­zést. D,e esetünkben, — es még számos esetben — másról vén szó. A kifejezés tartalmat is nyer, a KISZ-tagság magva sokmindenben kezd hasonlítani a felnőtt kommunistákhoz. Ezért hát az elismerő jelző. Ezúttal nem róluk, az „ala­nyokról”,- hanem a „nagyok­ról” szólunk. Pontosabban a KISZ pártvezetéséről. Nagyon is lényeges a szülői nevelés, az iskola, a munkahely, a ba­ráti környezet. Mégis a KISZ- toizottságok, KISZ-szervezetek életének sava, borsa, tartalom- adója az, milyen útbaigazítá­sokat kapnak a pártbizottsá­goktól, a párt-alapszervezetek- től. Milyen formát ölt a KISZ pártvezetése? Nem becsülik-e le, vagy esetleg túl a KISZ-t? Milyen a viszony a kiszisták és a párttagok között? Fltntfi kérdőjel után követ- Elllsyl kezhet néhány felkiáltójel is. Megyénkben ugyanis, anélkül, hogy elkia­bálnánk. általában megfelelően alakul az „aranytartalék” ve­zetése, Kevés a hamar herva­dó szóvirág, fogadkozás, több a kézzelfogható, gyakorlati cse­lekedet. Tiszavasváriban, Tisza- dobón, Gacsályban, Kisvárdán a Vulkánban, Komlódtótfalun, Császlón és más községekben kiegyensúlyozott, átgondolt, rendszeres a munka. Komoly intézkedést hozott a baktaló- rántházi járási pártbizottság is. Határozat született a termelő­szövetkezeti fiatalok fálun ma­radásának elősegítésére. Rend­szeres előlegcszíást, a szülök (és föld) nélkül belépett fia­taloknak 4—600 négyszögöles háztáji föld juttatását javasol­ja a járási bizottság. Hason­lóan a csengeri járásban a pártpolitikai munka szerves részének tekintik a KISZ-szel való foglalkozást. Ebben a já­rásban sem közömbösek a fia­talok. 620 hold silókukorica fe­lett vállaltak „védnökséget” az ifjúsági brigádok. Egyszóval "ä, KISZ szerepét,, ismerik az if­júsággal kapcsolatos párthatá­rozatokat. ismerik A saját if­júsági szervezetüket, a fiatalok gondjait, ott nem pusztába kiáltó szó a KISZ pártveze­tése. De ahol ellenkező a hely­zet; magára hagyják a KISZ-t, mint Gyürében, vagy Besztere- cen, —: ahol tavasz óta nem tartottak taggyűlést, mert a tsz vezetői azzal érvelnek, hogy „nincs idő értekezni”, — ott baj van. Ott is, ahol le­kicsinylőén beszélnek a kom­munisták a KISZ segítéséről. Barabáson például az egységes pártszervezetnél nem akadt egy ember, aki elvállalta vol­na a KISZ patronálását. Egyebütt — persze elvétve — parancsolgatással gondolják ér­vényre juttatni a part vezeté­sét. Feladatokat szabnak a fia­taloknak, de nem nézik meg, hogy meg vannak-e a feltéte­lek a teljesítéshez. Máshol annyiban „merül ki" a KISZ pártvezetése, hogy alkalmasint megjelenik a párttitkár a KISZ-gyűlésen, esetleg még el­nököl is, s ezzel minden el van intézve. Még elszomorí­tóbb, ahol ei sem megy a párt­titkár, vagy a vezetőség egy tagja, s az önállóságot rosszul értelmezve, valóságos kínai fái- lal veszik körül a KISZ-t. Egye­sek elfelejtik, hogy a KISZ egyrészt tömegszervezet, más­részt a párt ifjúsági szervezete, s az a sajátossága, hegy a párt útmutatásai szerint, önállóan oldja meg feladatait. A VII. kongresszuson úgy szögezték le a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség legfőbb feladatát; segítsen a pártnak legyőzni az ellensé­ges nézetek maradványait, amelyek az ifjúság soraiban helyenként még rombolnak. To­vábbi feladata, hogy segítsen a pártnak az egész ifjúságot tanulásra ösztönözni, a munka megbecsülésére és szeretstére tanítani, a szocializmus eszmé­jéhez, a néphez, a hazához va- j ló rendíthetetlen hűségre ne­velni. tfßtSi célok ezek. Aki is- ; RCEffCO meri az ilyen „mai” fiatalokat is, nem ké­telkedhet benne, hogy igennel felelnek a pártnak és bebizo­nyítják érettségüket, komoly­ságukat. Ehhez persze a párt- bizottságoktól s a pártszerve­zetektől több útbaigazítást, fő­leg több elvi-politikai támoga­tást igényelnek. Nem csupán szervezeti, vagy más segítséget, hanem azt, hogy mindig irá­nyítsák a fiatalok figyelmét a legfontosabb kérdésekre, jelöl­jék meg világosan feladataikat, s határozottan kérjék számon az eredményeket.. Végülis az if­júsági munka nagy türelmet kíván. Sokan talán ezért is hú­zódoznak tőle, s azzal védekez­nek: „nem bírok velük”, „tönk­reteszik az idegeimet”. Nem egyszerű a fiatalokkal bánni, de nagyszerű dolog az új kom­munista nemzedéket nevelni. És ez nemcsak azok köteles­sége, akik pártfeladatul kap­ják, hanem minden kommunis­tának feladata. Csak úgy tehet­jük az egész társadalom ügyé­vé az ifjúság nevelését, ha az egész párttagság törődik az if­jú kommunistákkal. (P. G.) Szeptember 15-től október 30-ig újjáválasztják a KISZ alapszervezetek ' vezetőségeit Megyénk KISZ-szervezetei készülnek a KISZ I. kongresszusára. Ez a munka jelentős feladatok elé állítja a fiatalokat. Megyénk KISZ alapszervezeteiben szeptem'oe- 13-től október 30-ig újjává­lasztják a vezetőséget. Azokat a fiatalokat, akik eddig is sokat tet'ek az ifjúsági munka javításáért, bizonyára továbbra is meghagy­jak bsor fásukban. Az idő rövidsége miatt alapos felkészülést igé­nyel a választás és politikailag, szervezetileg egyaránt körültekin­tően kell gondoskodni arról, hogy a választásokkal megerősödjenek a KISZ-szervezetek. fríik jelentkezhetnek az ipari technikumok esti es levelező tagozatára? Rendelet jelent meg arról, hogy kik bocsáthatók felvé.eli vizsgára az ipari technikumok esti és le­velező (felnőtt) tagozataira. — Felvételire jelentkezhet, aki az általános iskola nyolcadik osztá­lyát sikeresen elvégezte, vagy azzal egyenértékű iskolai végzett­sége van, a felvétel évének szep­tember hó 1. napjáig 18. élet­étét már betöltötte, de 40 éves még nem múlt el. A felvételi vizsgára bocsátás feltétele az is, hogy a jelentkező a technikum szakirányának megfelelő szak­in unkásképesitéssel, vagy segéd levéllel rendelkezzék, legalább kétéves szakmunkás gyakorlatot, vagy legalább ötéves szakmai gyakorlatot igazoljon olyan szak­mában, amelyben szakmunkás ké­pesítés nem szerezhető. Igazolnia kell azt is a jelentkezőnek, hogy olyan munkakörbe” dolgozik, vagy rövidesen olyan munkakörbe ke­rül, amelynek ellátásához tech­nikumi képesítés szükséges. A felvételt a munkáltatónak kell javasolnia. A felnőttek technikumaiban csak tanulmányi felvételi vizsgát kell tenni. A vizsgaidőszak szep­tember 10-ig tart. A felvételi vizsga tárgyai valamennyi tech­nikumban: magyar nyelv, mate­matika, és szabadkézi rajz. Ma­gyar nyelvből a felvételi vizs­ga alól mentesülnek azok, akik­nek gimnáziumi érettségijük, vagy azzal egyenértékű középfo­kú iskolai végzettségük van, de korábbi tanulmányaik , beszámí­tása és különbözeti vizsga nélkül az első osztályba kérik felvételű-, két, vagy akik magyarból és tör­ténelemből szakérettségit tettek. Akik érettségiztek, vagy azzal egyenértékű középiskolai végzett­ségük van és az egyéb követel- ménvskne'" megfelelnek, a felnőt-, tek' technikumai első osztályá­nak végzettsége alól sikeres . kü­lönbözeti vizsga esetén . felment-’ hetők. Azok a jelentkezők, akik­nek technikumi oklevelük van és másik szakon, akarnak techniku­si oklevelet szerezni, sikeres kü­lönbözeti vizsga után legfeljebb, a technikum harmadik évfolya­mára iratkozhatnak be. Azok, akik műszaki egyetemi tanulmányaikat félbeszakítják és technikumban akarnak tovább­tanulni, általában azonos szakú ipari technikum eggyel maga-, sabb «• -ó.-- ' -hetők . fél, mint amilyen évfolyamot az egyetemen szabályszerűen befe­jeztek. Azok, akiknek a gimnázi­um (vagy egyéb középiskola) egy vagy több osztályáról legalább jó általános tanulmányi eredmény í bizonyítványuk van és — az utolsó középiskolai bizonyítvány- keltezésétől számított hat, éven belül — a felnőttek ipari tech­nikumában kérik felvételüket, egyedi elbírálás alapján a máso­dik osztályba léphetnek, ha a felvétel előírt kövé'elményeinek megfelelnek (sikeres különbözeti vizsgát tesznek). -■ (4). — Véleményem szerint — mon­dotta — teljes mértékben Kallós elv­társnak van igaza. Tökéletesen egyetér­tek-Kallós elvtársiak az éberségről tett megállapításával, mert az újságban na­ponta olvashatjuk az imperialista cselszö­vők hazánk felé irányuló aljas tevékeny­ségét, s ez alól, úgy gondolom, egyete­münk sem kivétel. — Kedvesen ráné­zett Kallósra, aki helyeslőleg bólogatott vissza. Akkor hát azt hisem — kezdte Kallós —, ki is hirdetjük a fegyelmi bizottság döntését, tekintettel arra, hogy lényegében mindhárman leszavaztunk. Sajnálom, hogy ilyen fontos kérdésben nem találtuk meg az elvtárssal — for­dult Olajos felé —, mint a minisztérium kiküldöttjével a közös hangot, és nem juthattunk egy nevezőre. Olajos azonban nem hagyta magát. Még egyszer megkísérelte, hogy jobb belátásra bírja Kallósékat. — Értsék meg — mondotta —, embe­rileg igenis érthető és elfogadható Krasz- nai magyarázata. Benne akkor a lány szeretete erősebb volt a szülő iránti sze­retetnél, és azok az adatok ellenőrizhe­tők. Gondoljuk meg alaposabban, itt mégiscsak egy tehetséges negyedéves H orvostanhallgató sorsáról kell dönte­nünk... Kallós közbevágott: — Az ország sorsa fontosabb, mint egy ilyen pökhendi fiatalember jövője. Nincs értelme, hogy tovább vitatkozzunk. Önnek, kedves elvtársam, jogában áll az ügyről jelentést készíteni, de ez nem bír halasztó hatállyal. Nagyon súlyos esettel ‘ állunk szemben. Elvtársnő, hív­ja be Krasznait. — Eszter ke •— szólt, a professzor—, mára elég volt. Abbahagyjuk a munkát. — Ahogy gondolja, professzor úr — felelte a huszozkétévss barna lány, és feke'e kun szemével ránézett a mik­roszkóp előtt ülő ősz tudósra. — Igen, kislányom — mosolyodon el Holub —, így gondolom. Tudja, kis­lányom, ötvenkilenc éves korban az ember hamarabb kifárad. — A professzor úron nem látszik meg a kor. Ha nem lenne fehér a haja, negyvenévesnek sem látszanék. — Ö Eszterke, maga igazán kedves — szabadkozott a tudós, és felállt. — A fáradságót nem minden esetben a fizikai fáradság okozza. .Azt hiszem, én nem attól merültem ki. — Odament a lányhoz. .Léptéit fel­fogta a gumi padló. — Nem, nem kislá­nyom. Igenis kimerült, zsörtölődő öreg­ember vagyok. —r Professzor úr —• szólt Eszter, és nekidőlt a hosszú, vegyszerekkel megra­kott munkaasztalnak —, hagyjuk abba pár hétre a kísérleteket. Most már bizto­sak lehetünk a sikerben. Pár hétig pi­henhetünk... — Nem, Eszter kém, most nem áll­hatunk meg. Isten ments! —tiltako­zott a professzor, és vékony kézét ma­ga elé emelte. — Most nem tudnám ab­bahagyni. A munka szintézise a légizgal­A lány még mindig az asztalnak tá­maszkodva állt, tekintete vala! ol mesz- sze kalandozott. (Soltész Albert rajza) masabb, kislányom. A leggyötrelmesebb. Igén, á 'számítások bizonyítják elkép­zeléseinkét, a legutóbbi kísérletek is azt mutatják, hogy helyes volt a feltevé­sünk, de ne felejtse el, ez még nem megnyugtató. A végső bizonyítás: - még-_ hátra van... — Professzor úr — szólt a lány, és csillogó szemét a tudósra emelte —, én gondolkodás nélkül vállalkozom az első kísérlet bízonvítására. Oltson be engem a fertőző szérummal, és próbálja ki rajtam er. antibiotikumot. Most, mind­járt! Annyira biztos vagyok az ered­ményben, hogy... — Nem. nem! — kiáltotta Holub.— Ezeket a gondolatokat verje ki' a fejé­ből. Érti, kislányom? És többé ne is halljak róla. Ügye megígéri? Eszter lehajtotta fejét. Dús. sötét­barna haja előrehullott, betakarta ar­cát. — Jó. megígérem — mondta halkan. — Ha professzor úr akai'ja. megígérem. — Jól van. Eszterke. No. mosakod­junk — mondta a tudós, és nehézkesen elindult a- mosdó felé. — Mondja, kis­lányom. mi van Krasznaival? Ma még nem jelentkezett. — A fegyelmi tárgyalásra ment... — Igen. látja, egészen elfelejtettem. Mit is akarnak tőle? Mondott valamit a gyerek de őszintén szólva, nem fi- —■'•'em oda. .. .. A lány még mindig az asztalnak -tá­maszkodva állt. tekintete valahol mész- sze kalandozott. A villa kertjének fái között áttört a lenyugvó szeptemberi rap bágyadt sugara, a gyér fény be­szökött a laboratórium nyitott ablakán. — Nagyon félek, professzor úr, hogy Istvánt kizárják az egyetemről — mond­ta elgondolkozva a lány. — Mit csinálnak, kedvesem? —- for­dult hátra a tudós Csodálkozva nézett Eszterre, mintha nem értené. Kezéről apró cselekben hullt alá . a szappanos víz. — Mit mondott? Hogy kizárják? Igen, professzor úr. Krasznait? — Öt — felelte Eszter. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents