Kelet-Magyarország, 1960. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-09 / 187. szám

Megkezdte munkáját a nyírbogáti dohányfeldolgozó tizem A kedvező időjárás következtében szépen és jól fejlődik a dohány a nyírbogáti Rákóczi Termelőszövetkezet földjein, s így a nyírbogáti dohányszarító üzem is megkezdhette munkáját. Most ■a kezdéskor a napi kapacitás 40—60 mázsa, de augusztus 10- től már napi 80—100 mázsa dohányt szárítanak és válogotnak át. A munkások száma 60—65 fő, akik a termelőszövetkezetben dolgozók családtagjai és vállalták, hogy szabadidejükben — fő­leg reggel és este — törik le a dohányt, amiért munkaegységet kapnak. Fügedi Imre tudósító A „szocialista brigád“ cini elnyerésének útján járnak Gyulatanyán Március 31-én a szocialista brigád címért 46 fővel állatte­nyésztési brigád alakult a Gyula­tanyai Kísérleti Gazdaságban, öt pontos vállalásukból június 30-ig a következőket teljesítet­ték. Terven felül 189 414 forint értékű vállalást tettek tejterme­lésből, gyapjútermelésből, sertés­hizlalásból, itatásos borjú, hízó- marha és sertés súlygyarapodás­ból. Ebből az összegből 113 641 forintot teljesítettek. H'zómarha súlygyarapodásból 21 120 forint a vállalásuk és 74 446 forint a teljesítésük. Második pontként 3 százalékos önköltségcsökkentést vállaltak. Június 30-ig 11,7 száza ék a tel­jesítményük. Legmagasabb a marhahizlalásból, 27,9 százalék. Első félévi kiemelkedő munká­ja alapján a vezetőség tíz tehe­nészt, sertésgondozót és borjúne­velőt részesített dicséretben. A végleges értékelés december végén lesz. A falu összefog Üj téeszeinkben, de talán sok régebbiben is a közös összefogás legékesebb bizonyíté­ka az aratás volt. Ha a kezdet kezdetén maradtak is ki a ko­bzos munkából, az ara­táskor feltétlenül összekovácsolódtak az .emberek és olyan ■nagy lett a munka­ikedv, megyeszerte, 'amilyenre még alig- Iha volt eddig példa. így volt ez Bereg- iBurány termelőszövet- jkezéti községben is. jíA párt és tanács ve- jeetősége együttes ülé­sen foglalkozott az járatással és azt a ha­tározatot hozta, hogy ^tekintettel a kedve­E ötlen időjárásra, linden dolgozónak és vezetőnek részt kell vennie az ara­tásban. Ezt kellőkép­pen tudatosították a ■dolgozók közt, sőt az egyes vállalatoktól is kértek segítséget. Az alapos előkészítő munka eredménnyel is járt, a falu ap- raja-nagyja hozzálá­tott a nagy munká-_ hoz. A brigádok ál­landóan az elsőségért versengtek. Eleinte Zsupkó István, „Ha­ladás” brigádja volt az élen. A második helyen Ábrán József „Győ­zelem” brigádja volt. Az utolsó Trill Géza „Üttörő” brigádja lett. Ök alig tudtak 8—10 kaszával kiáll­ni egyszerre, mivel ebben a brigádban van a legtöbb válla­lati munkás. De ké­sőbb ezek a munká­sok is hazajöttek se­gíteni és így a Trill brigád már 25 kaszá­val állhatott ki: El­sőnek fejezték be az aratást. Szeméyesen család­tagjaikkal együtt vete­tek részt az aratás­ban a tsz, a tanács és a párt vezetői is. Külön dicsérettel kell megemlékezni Ábrán Pálról, aki 78 éves kora ellenére kint volt minden nap és felügyelt a kéve- hordó iskolás gyere­kekre. A hatvanöt éves Kálvin Mihály- né, a 68 éves Simon István együtt dolgoz­tak a többiekkel. Így lehetne tovább sorolni azoknak a ne­vét, akik dícsére’et érdemelnek, de di­cséret illeti az egész községet is. Két vasárnap is szerveztek aratást. Először hatvanan vet­tek részt, KISZ fia­talokkal az élen, má­sodszor 160-an 16 hold kuszáit terményt vágtak le egy dél­előtt. Anyaiét Sándor levele nyomán. Ä pártoktatás előkészületeiről Tiszalöki tapasztalatok A tiszalöki községi pártbizott­ság idejében megkezdte a párt­oktatási év előkészítését. Sok évi tapasztalat alapján győződtek meg arról, hogy akkor eredmé­nyes a pártoktatás, ha idejében hozzálátnák a szervezéshez. Flső­A legfontosabb követelmény, hogy a propagandisták rendszere­sen képezzék magukat. Ez nem­csak a bentlakásos tanfolyamo­kon lehetséges. Itt ugyanis nincs idő minden anyag elsajátítására. A foglalkozások között is rend­szeresen szükséges tanulni, s hogy ez így legyen, joggal vár­ják a propagandisták a pártszer­vezetek segítségét, főleg a helyi anyagok feldolgozásánál. 1 taggyű­lésen, vezetőségi úlésen tűzzék napirendre munkájukat, értékel­jék a propagandisták tevékeny­ségét. A pártvezetőség tagjai is vegyenek részt az oktatásban, hi­A párttitkárok és a propagan­disták tanácskozása után taggj ű- léseken vitatták meg a p.írtok- tatás előkészítésével osszeiúggő kérdéseket. Ismertették a járási és községi pártbizottságok, a part- alapszervezetek vezetőségének el­gondolásait arra vonatkozóan, hogy melyik munkahelyen mi­lyen fokú oktatást javasolnak. rendő feladat: foglalkozni a pro­pagandistákkal és a hallgatók­kal. Az oktatás kezdete e’őtt rendszeres felvilágc.,10 munká­val készítik elő á procasáncs- tákat és a hallgatókat a vezetés­re és a tanulásra. szén csak akkor tudják eredmé­nyesen segíteni ezt a munkát, ha ismerik a tananyagot. Félda- mutatásukkal másokat 's ösztö­nöznek a tanulásra. Felhívták a figyelmet arra a jelenségre, hogy kezdetben megjelennek a hallgatók a foglalkozásokon, de az őszi munkák miatt később kimaradnak. Rendszeres felvilá­gosító munkával meg lenet szün­tetni a hiányzásokat. Szíva tet­ték, hogy korábban a tananya­gok késve érkeztek. Abban is segítséget kérnek, hogy áz iro­dalmat idejében megrendeines- sék. Beszéltek az önkéntességről is. Ugyanis egyesek még R.ifidig helytelenül értelmezték ezt az elvet és arra hivatkoztak, nem kötelező a tanulás. Ez igaz, vi­szont a szervezeti ^zabalyzat szerint — s az élet is kívánja — minden kommunistának köte­lessége tanulni, lépést tartani a fejlődéssel. Helyeselték a taggyűléseken, hogy háromtagú bizottság beszél* gessen a pártoktatás résztvevői­vel. A bizottságnak a pártvezé-. tőség valamelyik tagja, pártcso­portvezetők és propagandisták' lesznek a tagjai, Ezt a munkát azonban nem kívánják csupán a bizottságra bízni. A pártvezetór - ség minden tagja felelősséget érez áz oktatás előkészítéséért, s felhívták a figyelmet arra, hogy a tananyagot mindenütt ideje- ben rendeljék meg. Beszéljenek mindéit hallgatóval A szervezett pártoktatáson kí­vül más tanulási lehetőségek’ is kínálkoznak. Már az elmúlt óv-, ben is eredményes volt a ■ nep- írontbizottság és a szakszervezet által indított oktatás. Az idén is segítséget nyújtanak a nép­frontnak és a szakszerv eztnek-,- főleg a pártonkívuliek részére- tervezett oktatás előkészítésében., A községi pártbizottság megbí­zásából a taggyűléseken resztvet­tek a propagndisták is. A Ra~ kóczi Tsz-ben jeltn vo.t Kri- sóczki László elvtárs, a .járási. Honvéd Kiegészítő Parancsnokság tisztje, aki „Időszerű kérdések’"' tanfolyamat vezet, majd a taeszr’ ben. Helyes ez a kezdeményezés. Megismerik a hallgatók problé­máit, a pártszervezet és a gaz­daságvezetők előtt álló felada­tokat, segíthetnek ezek megvaló­sításában, ._ ......... A tiszalöki kommunisták: ide-* jében hozzáláttak a pártoktatás előkészítéséhez. Reméljük. , a hallgatókkal való beszélgetése­ket sem sematikusan végzik majd a bizottságok. A páptok'ta- tás megkezdéséig még sok prob­léma adódhat, s ha ezek legyő­zéséhez nem kapnak segítségét a hallgatók, nehézségeik miatt ki­maradhatnak az okiatasbólö.'Ha; viszont rendszeresen íeglai-koz- nak velük, megismerik örömei-,, két, gondjaikat, bizunyára ered­ményes lesz az idei pártoktái tásí év is. • , r Nagy Tibor Első leendő: gondolkodni a propagandistákról Az oktatás előkészítését nem a hallgatók kiválogatásával kezdik, hanem legelőször a propasands- tákról gondoskodnak. S ez he­lyes, mert csak annyi helyen ér­demes megszervezni az oktatást, ahány jól képzett, a követelmé­nyeknek megfelelő propagandista van. Most is idejében gondoskod­tak a propagandisták kiválogatá­sáról. összehívták az alapszel- vezetek titkárait, meghallgatták véleményüket, úgye.embe vették javaslataikat, és megvitatták, kik azok a propagandisták, akik ez­úttal is alkalmasak erre a meg­bízatásra. Előzetes felmeres alap­ján tizenegy „Időszerű kérdé­sek”, négy „Marxizmus-Lem,u.z- mus alapjai” és két ..Politikai gazdaságtan” tanfolyamot szer­veznek az idén. Ezekhez meg­felelő számú propagandistával rendelkeznek, olyanokkal, akik már tavaly és a korábbi evekben is propagandisták voltak. Azt is megvitatták a pirttit- károk, mit tesznek az oktatás sikeréért, mikor kezdenek beszél­getni a hallgatókkal — bar ezt a munkát nem lehet időhöz köt­ni, állandó feladat — és szep­tember 15-ig befizetik a jananya- gok árát. Fő a példamutatás Miről volt szó a taggyűléseken? . ?. Kulcsárné felrezzent. Egészen bele­mélyedt. a légy sütkérezésének szemlé­letébe. Idegesen, kapkodva préselte ki a szavakat: — Hát igen, ami engem illet... Olajos udvarias mosollyal, de hatá­rozottan közbeszólt: — Engem viszont, mint a minisz­térium küldöttjét, érdekel a kérdés leg­apróbb részlete is. — Szemét Kallósra szegezte. — Végeredményben az egyetem egyik legjobb előmenetelű hallgatójáról van szó. Felületesen rém foglalhatok állást ilyen ügyben. Kallós ingerülten összeszorította Száját, hátradőlt, és sértődött arccal né­zett a mosolvgó előadóra- Magában pe­dig azt, gondolta: A minisztériumban csupa ilyen megalkuvó alak van. — Feleljen a kérdésemre, Krasznai elvtárs! — szólt az előadó. — Apám és köztem politikai- ellen­tét állott fenn — kezdte István. — Milyen természetű? — kérdezte érdeklődve Olajos. — Apám aktív nyilas volt, én pedig antifasiszta voltam. — Miben nyilvánult meg édesapja aktív nyilassága? — Apám — sóhajtott egyet a fiú — a fajelmplet egyik tudományos hirdető­je volt. Mint Mály professzor közvet­len munkatársa, tanulmányokat, érteke­zéseket írt, előadásokat tartott, és vég­leg odakötötte magát a fasiszta mozga­lomhoz. — És maga hogyan lett antifasisz­ta ilyen környezetben? — Véletlenül. Olajost meglepte a fiú őszinte vá­lasza, biztatóan intett reki. — Folytassa csak. — Igen — mondta István, és rövid ideig gondolkodott. Emlékeit rakosgatta, rendezgette, majd kis idő múlva foly­tatta: — 1944 tavaszán megismerked­tem egy tizenhét éves diáklánnyal. Fáb- ri Mayának hívták. Pár nap múlva megtudtam, hogy zsidó. Az apja jónevű orvos volt. A Teréz körúton laktak a Dessewffy utca sarkán. Maya bemuta­tott szüleinek- Náluk ismerkedtem meg az antifasiszta gondolatokkal, ott hal­lottam először Thomas Mannról, Wer- félről, Steinbeckről, Dreiserről. Könyve­ket kaptam kölcsön, olvasgattam, és egy egészen új világ tárult fel előttem, ’Ter­hes volt az otthoni környezet, idegesí­tett a véres tervek hangoztatása. Ami­kor apám meglátta ezeket a könyveke’, dühbe jött, megtiltotta, hogy olvassam őket. Faggatott, hogy kitől kaptam. Nem árultam el, féltem, hogy feljelenti Fáb- riékat. Akkor ez könnyen ment. Mayá­val nagyon megszerettük egymást. Mi­kor fel kellett varrnia a sárga csillagot, együtt sírtunk. Nem szakítottam vele, kitartottam mellette. Az első időben feljártam hozájuk a sárgacsillagos ház­ba. Élelmet, üzeneteket vittem fel és továbbítottam. Nemcsak Mayáéknak, ha­nem a ház többi lakójának is. Fábri doktornak a legutolsó rnpokig megma­radt a telefonja, mivel több zsidóháznak ő volt az orvosa. Mayával naponta be­dőltünk. 1944. ok’óber 15-én. mikor Horthy oroklamárióját felolvasták. Maya örömmel hívért fel- Boldogságában csak annyit mondott: — István, igaz? Ügye igaz? Mondd is. Ugye. most már minden renbejön? Gyere el holnap! Én is nagyon örültem. Délutánra azonban megváltozott a helyzet. Az Olasz fasorban laktunk. Éppen az ab­laknál álltam, s leverten, reményt vesz­tetten néztem a Hűvösvölgy felől be­özönlő német SS-eketl s a formaruhás nyilas osztagokat. Apám is ott állt az . ablaknál. Gúnyosan nézett rám. Össze­vesztünk. Estefelé felhívtam egyik osz­tálytársamat, Rómaifürdőn volt vikendhá- zuk. Megbeszéltem vele, hogy Mayát megszöktetjük. Szívesen rendelkezésem­re bocsátotta a vikendház kulcsát, arra is vállalkozott, hogy villany melegítőt, élelmet visz ki. Utána Mayával beszel­tem. — Rendben van — mondta ő. — Elszökünk, de csak úgy, ha te is jössz. Megállapodtunk, hogy másnap reggel érte megyek. Felkerestem unokahugomat, aki egy­idős volt Mayával, és elloptam az Ira-,- tait- Nem törődtem a következmények­kel, nekem Maya volt a fontos. N,agyon szerettem őt. Az éjszakát nyugtalanul töltöttem. Másnap korán reggel az utcán voltam.- Gyalog mentem át a hídon. Tízszer is igazoltattak,' míg Pestre értem. Maya arca lebegett a szemem előtt. Rémké­peket láttam, őrült gondolatok kering­tek ag\Tamban. A Siemens-ház előtt nagy csődület. A csillagos házból egy csen­dőrőrmester vezetésével tizenhét-tizen- njmlc éves nyilas suhancok kísérték ki a zsidókat. A tömeg arcán sajnálkozás, kaján káröröm, megdöbbenés tükröző­dött. A géppisztolyosok fegyvereikkel hadonászva, mint a barmokat, úgy tö­rölték a s-erencsétlen üldözötteket. Elő­re furakodtam. A házból egy hetven év körüli öregembert tuszkoltak ki. ősz sza­kálla melléig ért. Mankón vonszolta megbénult testét. Pár lépéssel előtte fia­tal diáklány haladt, ' s minden lépésnél aggódva nézett vissza- Egy lányos.' arcú karszallagos gyerek, nem lehetett tqbb tizenöt évesnél, puskatussa) noszogáftá a tehetetlen aggastyánt. ­— Mozgás, Mózs.i mozgás!.-A kiäbatta, és kajánul röhögött. A jelenet láttán az ott állók egv része felderült. Nevettek. Itt-ott felcsen­dült egy gúnyos megjegyzés is, a fiút bíztató hang. (Folytatjuk) 2

Next

/
Thumbnails
Contents