Kelet-Magyarország, 1960. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-09 / 187. szám

Megkezdte munkáját a nyírbogáti dohányfeldolgozó tizem

A kedvező időjárás következtében szépen és jól fejlődik a dohány a nyírbogáti Rákóczi Termelőszövetkezet földjein, s így a nyírbogáti dohányszarító üzem is megkezdhette munkáját. Most ■a kezdéskor a napi kapacitás 40—60 mázsa, de augusztus 10- től már napi 80—100 mázsa dohányt szárítanak és válogotnak át. A munkások száma 60—65 fő, akik a termelőszövetkezetben dolgozók családtagjai és vállalták, hogy szabadidejükben — főleg reggel és este — törik le a dohányt, amiért munkaegységet kapnak. Fügedi Imre

tudósító

A „szocialista brigád“ cini elnyerésének útján járnak Gyulatanyán

Március 31-én a szocialista brigád címért 46 fővel állattenyésztési brigád alakult a Gyulatanyai Kísérleti Gazdaságban, öt pontos vállalásukból június 30-ig a következőket teljesítették. Terven felül 189 414 forint értékű vállalást tettek tejtermelésből, gyapjútermelésből, sertéshizlalásból, itatásos borjú, hízó- marha és sertés súlygyarapodásból. Ebből az összegből 113 641 forintot teljesítettek. H'zómarha súlygyarapodásból 21 120 forint

a vállalásuk és 74 446 forint a teljesítésük.

Második pontként 3 százalékos önköltségcsökkentést vállaltak. Június 30-ig 11,7 száza ék a teljesítményük. Legmagasabb a marhahizlalásból, 27,9 százalék.

Első félévi kiemelkedő munkája alapján a vezetőség tíz tehenészt, sertésgondozót és borjúnevelőt részesített dicséretben.

A végleges értékelés december végén lesz.

A falu összefog

Üj téeszeinkben, de talán sok régebbiben is a közös összefogás legékesebb bizonyítéka az aratás volt. Ha a kezdet kezdetén maradtak is ki a kobzos munkából, az aratáskor feltétlenül összekovácsolódtak az .emberek és olyan ■nagy lett a munkaikedv, megyeszerte, 'amilyenre még alig- Iha volt eddig példa.

így volt ez Bereg- iBurány termelőszövet- jkezéti községben is. jíA párt és tanács ve- jeetősége együttes ülésen foglalkozott az járatással és azt a határozatot hozta, hogy ^tekintettel a kedveE

ötlen időjárásra, linden dolgozónak és vezetőnek részt kell vennie az aratásban. Ezt kellőképpen tudatosították a ■dolgozók közt, sőt az egyes vállalatoktól is

kértek segítséget. Az alapos előkészítő

munka eredménnyel is járt, a falu ap- raja-nagyja hozzálátott a nagy munká-_ hoz. A brigádok állandóan az elsőségért versengtek. Eleinte Zsupkó István, „Haladás” brigádja volt az élen.

A második helyen Ábrán József „Győzelem” brigádja volt. Az utolsó Trill Géza „Üttörő” brigádja lett. Ök alig tudtak 8—10 kaszával kiállni egyszerre, mivel ebben a brigádban van a legtöbb vállalati munkás. De később ezek a munkások is hazajöttek segíteni és így a Trill brigád már 25 kaszával állhatott ki: Elsőnek fejezték be az aratást.

Szeméyesen családtagjaikkal együtt vetetek részt az aratásban a tsz, a tanács és a párt vezetői is.

Külön dicsérettel kell megemlékezni Ábrán Pálról, aki 78 éves kora ellenére kint volt minden nap és felügyelt a kéve- hordó iskolás gyerekekre. A hatvanöt éves Kálvin Mihály- né, a 68 éves Simon István együtt dolgoztak a többiekkel. Így lehetne tovább sorolni azoknak a nevét, akik dícsére’et érdemelnek, de dicséret illeti az egész községet is.

Két vasárnap is szerveztek aratást. Először hatvanan vettek részt, KISZ fiatalokkal az élen, másodszor 160-an 16

hold kuszáit terményt vágtak le egy délelőtt.

Anyaiét Sándor levele nyomán.

Ä pártoktatás előkészületeiről

Tiszalöki tapasztalatok

A tiszalöki községi pártbizottság idejében megkezdte a pártoktatási év előkészítését. Sok évi tapasztalat alapján győződtek meg arról, hogy akkor eredményes a pártoktatás, ha idejében hozzálátnák a szervezéshez. FlsőA legfontosabb követelmény, hogy a propagandisták rendszeresen képezzék magukat. Ez nemcsak a bentlakásos tanfolyamokon lehetséges. Itt ugyanis nincs idő minden anyag elsajátítására. A foglalkozások között is rendszeresen szükséges tanulni, s hogy ez így legyen, joggal várják a propagandisták a pártszervezetek segítségét, főleg a helyi anyagok feldolgozásánál. 1 taggyűlésen, vezetőségi úlésen tűzzék napirendre munkájukat, értékeljék a propagandisták tevékenységét. A pártvezetőség tagjai is vegyenek részt az oktatásban, hiA párttitkárok és a propagandisták tanácskozása után taggj ű- léseken vitatták meg a p.írtok- tatás előkészítésével osszeiúggő kérdéseket. Ismertették a járási és községi pártbizottságok, a part- alapszervezetek vezetőségének elgondolásait arra vonatkozóan, hogy melyik munkahelyen milyen fokú oktatást javasolnak.

rendő feladat: foglalkozni a propagandistákkal és a hallgatókkal. Az oktatás kezdete e’őtt rendszeres felvilágc.,10 munkával készítik elő á procasáncs- tákat és a hallgatókat a vezetésre és a tanulásra.

szén csak akkor tudják eredményesen segíteni ezt a munkát, ha ismerik a tananyagot. Félda- mutatásukkal másokat 's ösztönöznek a tanulásra. Felhívták a figyelmet arra a jelenségre, hogy kezdetben megjelennek a hallgatók a foglalkozásokon, de az őszi munkák miatt később kimaradnak. Rendszeres felvilágosító munkával meg lenet szüntetni a hiányzásokat. Szíva tették, hogy korábban a tananyagok késve érkeztek. Abban is segítséget kérnek, hogy áz irodalmat idejében megrendeines- sék.

Beszéltek az önkéntességről is. Ugyanis egyesek még R.ifidig helytelenül értelmezték ezt az elvet és arra hivatkoztak, nem kötelező a tanulás. Ez igaz, viszont a szervezeti ^zabalyzat szerint — s az élet is kívánja — minden kommunistának kötelessége tanulni, lépést tartani a fejlődéssel.

Helyeselték a taggyűléseken, hogy háromtagú bizottság beszél* gessen a pártoktatás résztvevőivel. A bizottságnak a pártvezé-. tőség valamelyik tagja, pártcsoportvezetők és propagandisták' lesznek a tagjai, Ezt a munkát azonban nem kívánják csupán a bizottságra bízni. A pártvezetór - ség minden tagja felelősséget érez áz oktatás előkészítéséért, s felhívták a figyelmet arra, hogy a tananyagot mindenütt ideje- ben rendeljék meg.

Beszéljenek mindéit hallgatóval

A szervezett pártoktatáson kívül más tanulási lehetőségek’ is kínálkoznak. Már az elmúlt óv-, ben is eredményes volt a ■ nep- írontbizottság és a szakszervezet által indított oktatás. Az idén is segítséget nyújtanak a népfrontnak és a szakszerv eztnek-,- főleg a pártonkívuliek részére- tervezett oktatás előkészítésében., A községi pártbizottság megbízásából a taggyűléseken resztvettek a propagndisták is. A Ra~ kóczi Tsz-ben jeltn vo.t Kri- sóczki László elvtárs, a .járási. Honvéd Kiegészítő Parancsnokság tisztje, aki „Időszerű kérdések’"' tanfolyamat vezet, majd a taeszr’ ben. Helyes ez a kezdeményezés. Megismerik a hallgatók problémáit, a pártszervezet és a gazdaságvezetők előtt álló feladatokat, segíthetnek ezek megvalósításában, ._

.........

A tiszalöki kommunisták: ide-* jében hozzáláttak a pártoktatás előkészítéséhez. Reméljük. , a hallgatókkal való beszélgetéseket sem sematikusan végzik majd a bizottságok. A páptok'ta- tás megkezdéséig még sok probléma adódhat, s ha ezek legyőzéséhez nem kapnak segítségét a hallgatók, nehézségeik miatt kimaradhatnak az okiatasbólö.'Ha; viszont rendszeresen íeglai-koz- nak velük, megismerik örömei-,, két, gondjaikat, bizunyára eredményes lesz az idei pártoktái tásí év is. • , r

Nagy Tibor

Első leendő: gondolkodni a propagandistákról

Az oktatás előkészítését nem a hallgatók kiválogatásával kezdik, hanem legelőször a propasands- tákról gondoskodnak. S ez helyes, mert csak annyi helyen érdemes megszervezni az oktatást, ahány jól képzett, a követelményeknek megfelelő propagandista van. Most is idejében gondoskodtak a propagandisták kiválogatásáról. összehívták az alapszel- vezetek titkárait, meghallgatták véleményüket, úgye.embe vették javaslataikat, és megvitatták, kik azok a propagandisták, akik ezúttal is alkalmasak erre a megbízatásra. Előzetes felmeres alapján tizenegy „Időszerű kérdések”, négy „Marxizmus-Lem,u.z- mus alapjai” és két ..Politikai gazdaságtan” tanfolyamot szerveznek az idén. Ezekhez megfelelő számú propagandistával rendelkeznek, olyanokkal, akik már tavaly és a korábbi evekben is propagandisták voltak.

Azt is megvitatták a pirttit- károk, mit tesznek az oktatás sikeréért, mikor kezdenek beszélgetni a hallgatókkal — bar ezt a munkát nem lehet időhöz kötni, állandó feladat — és szeptember 15-ig befizetik a jananya- gok árát.

Fő a példamutatás

Miről volt szó a taggyűléseken?

. ?. Kulcsárné felrezzent. Egészen belemélyedt. a légy sütkérezésének szemléletébe. Idegesen, kapkodva préselte ki a szavakat:

— Hát igen, ami engem illet...

Olajos udvarias mosollyal, de határozottan közbeszólt:

— Engem viszont, mint a minisztérium küldöttjét, érdekel a kérdés legapróbb részlete is. — Szemét Kallósra szegezte. — Végeredményben az egyetem egyik legjobb előmenetelű hallgatójáról van szó. Felületesen rém foglalhatok állást ilyen ügyben.

Kallós ingerülten összeszorította Száját, hátradőlt, és sértődött arccal nézett a mosolvgó előadóra- Magában pedig azt, gondolta: A minisztériumban csupa ilyen megalkuvó alak van.

— Feleljen a kérdésemre, Krasznai elvtárs! — szólt az előadó.

— Apám és köztem politikai- ellentét állott fenn — kezdte István.

— Milyen természetű? — kérdezte érdeklődve Olajos.

— Apám aktív nyilas volt, én pedig antifasiszta voltam.

— Miben nyilvánult meg édesapja aktív nyilassága?

— Apám — sóhajtott egyet a fiú — a fajelmplet egyik tudományos hirdetője volt. Mint Mály professzor közvetlen munkatársa, tanulmányokat, értekezéseket írt, előadásokat tartott, és végleg odakötötte magát a fasiszta mozgalomhoz.

— És maga hogyan lett antifasiszta ilyen környezetben?

— Véletlenül.

Olajost meglepte a fiú őszinte válasza, biztatóan intett reki.

— Folytassa csak.

— Igen — mondta István, és rövid ideig gondolkodott. Emlékeit rakosgatta, rendezgette, majd kis idő múlva folytatta: — 1944 tavaszán megismerkedtem egy tizenhét éves diáklánnyal. Fáb- ri Mayának hívták. Pár nap múlva megtudtam, hogy zsidó. Az apja jónevű orvos volt. A Teréz körúton laktak a Dessewffy utca sarkán. Maya bemutatott szüleinek- Náluk ismerkedtem meg az antifasiszta gondolatokkal, ott hallottam először Thomas Mannról, Wer- félről, Steinbeckről, Dreiserről. Könyveket kaptam kölcsön, olvasgattam, és egy egészen új világ tárult fel előttem, ’Terhes volt az otthoni környezet, idegesített a véres tervek hangoztatása. Amikor apám meglátta ezeket a könyveke’, dühbe jött, megtiltotta, hogy olvassam őket. Faggatott, hogy kitől kaptam. Nem árultam el, féltem, hogy feljelenti Fáb- riékat. Akkor ez könnyen ment. Mayával nagyon megszerettük egymást. Mikor fel kellett varrnia a sárga csillagot, együtt sírtunk. Nem szakítottam vele, kitartottam mellette. Az első időben feljártam hozájuk a sárgacsillagos házba. Élelmet, üzeneteket vittem fel és továbbítottam. Nemcsak Mayáéknak, hanem a ház többi lakójának is. Fábri doktornak a legutolsó rnpokig megmaradt a telefonja, mivel több zsidóháznak ő volt az orvosa. Mayával naponta bedőltünk. 1944. ok’óber 15-én. mikor Horthy oroklamárióját felolvasták. Maya örömmel hívért fel- Boldogságában csak annyit mondott:

— István, igaz? Ügye igaz? Mondd is. Ugye. most már minden renbejön? Gyere el holnap!

Én is nagyon örültem. Délutánra azonban megváltozott a helyzet. Az Olasz fasorban laktunk. Éppen az ablaknál álltam, s leverten, reményt vesztetten néztem a Hűvösvölgy felől beözönlő német SS-eketl s a formaruhás nyilas osztagokat. Apám is ott állt az . ablaknál. Gúnyosan nézett rám. Összevesztünk. Estefelé felhívtam egyik osztálytársamat, Rómaifürdőn volt vikendhá- zuk. Megbeszéltem vele, hogy Mayát megszöktetjük. Szívesen rendelkezésemre bocsátotta a vikendház kulcsát, arra

is vállalkozott, hogy villany melegítőt,

élelmet visz ki. Utána Mayával beszeltem. — Rendben van — mondta ő. — Elszökünk, de csak úgy, ha te is jössz.

Megállapodtunk, hogy másnap reggel érte megyek.

Felkerestem unokahugomat, aki egyidős volt Mayával, és elloptam az Ira-,- tait- Nem törődtem a következményekkel, nekem Maya volt a fontos. N,agyon szerettem őt.

Az éjszakát nyugtalanul töltöttem. Másnap korán reggel az utcán voltam.- Gyalog mentem át a hídon. Tízszer is igazoltattak,' míg Pestre értem. Maya arca lebegett a szemem előtt. Rémképeket láttam, őrült gondolatok keringtek ag\Tamban. A Siemens-ház előtt nagy csődület. A csillagos házból egy csendőrőrmester vezetésével tizenhét-tizen- njmlc éves nyilas suhancok kísérték ki a zsidókat. A tömeg arcán sajnálkozás, kaján káröröm, megdöbbenés tükröződött. A géppisztolyosok fegyvereikkel hadonászva, mint a barmokat, úgy törölték a s-erencsétlen üldözötteket. Előre furakodtam. A házból egy hetven év körüli öregembert tuszkoltak ki. ősz szakálla melléig ért. Mankón vonszolta megbénult testét. Pár lépéssel előtte fiatal diáklány haladt, ' s minden lépésnél aggódva nézett vissza- Egy lányos.' arcú karszallagos gyerek, nem lehetett tqbb tizenöt évesnél, puskatussa) noszogáftá a tehetetlen aggastyánt. — Mozgás, Mózs.i mozgás!.-A kiäbatta, és kajánul röhögött.

A jelenet láttán az ott állók egv része felderült. Nevettek. Itt-ott felcsendült egy gúnyos megjegyzés is, a fiút bíztató hang.

(Folytatjuk)

2