Kelet-Magyarország, 1960. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-09 / 187. szám

Az újítási kiállítás előtt Furcsa statisztika Iz Újítási jelentőségű második ötéves tervünk előkészítésének idősza­kában. Vállalatainknál általá­ban ennek megfelelően foglal­koznak vele. de nem minde­nütt! Vannak olyan vállalatok, mint a megyei Építőipari Vál­lalat is. ahol lekicsinylőén ke­zelik ezt a mozgalmat, a gaz­dasági vezetők nem csinálnak lelkiismereti kérdést a műszaki fejlesztésnek e fontos tényező­jéből. Nem támogatják megfe­lelően a nehéz fizikai munka gépesítését, a kis teljesítmé­nyű gépeknek nagyobb telje­sítményűre átépítését, az auto­matizálást, az új technológiai folyamatok bevezetését Sajnos, a fiókokban . hevertetnek olyan újítási javaslatokat, amelyek a gazdaságosabb és minőségileg jobb termelést akarják megvaló­sítani. Az újítási mozgalom felka­rolása, a vele való törődés a gazdasági munka szerves része. Az újítások legtöbbje segíti a vállalat munkáját. Ne tévesszék ezt szem elől a válalatoknál. Pártunk is felhívta a figyelmet, hogy a dolgozók törekedjenek olyan újításokat, ésszerűsítéseket és találmányokat kigondolni é‘ megvalósítani, amelyekkel fo­kozhatjuk a munka termelé­kenységét, csökkenthetjük az önköltséget, javítjuk, a ter­mék minőségét és elősegítjük a technikai fejlesztését. Az újí­tási mozgalomnak ezen célkitű­zéseit akkor tudjuk jól megva­lósítani, ha lelkiismeretesen és a jó gazda módjára bánunk a mozgalommal, és ha megszün­tetjük a mozgalmat hátráltató hiányosságokat. Az egyik ilyen akadályozója a jobb előrehala­dásnak az újtól való idegenke­dés, Az új meghonosításával járó munkától gyakran vissza­hátrálnak a gazdasági vezetők. A másik akadályozó tényező az újítási tapasztalatcsere-mozga­lom elhanyagolása. Sajnos, csak kevés olyan üzemünk van, ahol tapasztalatcserén adnak, vagy vesznek át újításokat. Ezen a baton anYrases™­gyei és városi pártbizoHság és a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa azzal, hogy egy újítási kiállítást szervez Nyíregyházán augusztus 20-ra. A megyei újí­tási kiállításnak célja, hogy be­mutassa az újítási mozgalom 10 éves fejlődését és azokat a ter­mékeket, amiket újításokkal készítetlek. A másik fő célja a kiállításnak, hogy az újítóié népszerűsítése mellett elterjesz- sze a másult is megvalósítható újításokat. Már az is eredmény lesz, ha a kiállításon résztvevő üzemek egymástól átveszik a bevezetésre alkalmas újításo­kat, ésszerűsítéseket. Már megkezdődött a kiállítás előkészítése. Több üzem jelent­kezett a kiállításra szánt újí­tásával. Azok az üzemek ezek, ahol az újítási mozgalom és a tapasztalatcsere fejlődést mu­tat. Vannak azonban olyan vál­lalatok. amelyek ígéretük elle­nére sem hozzák újításaikat ta­pasztalatcserére a kiállításra. Nem akarjuk lustasággal, nemtörődömséggel vádolni ezeket a vállalatokat, de mu­lasztásuk erre mutat. Vajon milyen lehet hozzáálásuk a má­sodik ötéves terv előkészítésé­hez? Szorosan összefügg ez a két dolog egymással. fl kiatmas 1 abban is nagy szerepe van, hogy fellendíti az újítási mozgalmat azoknál a vállalatoknál, ahol az utóbbi időben azt elhanyagol­ták. Éppen ebben a lázas ké­szülődésben született meg egy nagyjelentőségű újítás például a nyíregyházi Mezőgazlasági Gépjavító Vállalatnál; Kovács József szocialista munkabrigád­ja egy kocsikerék-készítő szer­számot szerkesztett. Ezelőtt hat A legújabb műanyag harmincttxor könnyebb u víznél Puha, fehér korongokhoz, ru­dacskákhoz, halvány színű pa­mutgombolyagokhoz hasonlít az új műanyag, a pcnopoliuretán, amely a vegyészek legújabb és legérdekesebb készítménye. A penopoliuretán legtöbb sajátos­sága a könnyűség: fajsúlya 0,03— 0,04. Egyébként 25—30-szor köny­nyebb a víznél, ugyanakkor mechanikailag eléggé tartós. Ez az anyag nyilván nem ma­rad parlagon. Széles körben al­kalmazható a repülőgépek hő- és hangszigetelésénél, a bútor- gyártásban, meleg ruházat, ágy­betétek, párnák és egyéb cikke« gyártásánál. Kazlazás A tiszavasvári Munka Teimelőszövetkezetben egymás mellett sorakoznak a kitűnő lóhere és lucerna szénakaz­lak. A takarmány begyűjtését és kazlazását is géppel vég­zik a vasváriak, „készült” a napikban Tiszaeszláron. A rendőrség ország­úti ellenőrzése során tizennyolc gépjárművet vizsgált meg és a járművek többségénél rendellenesseget tapasztalt, A fék- és irányjelző készülék volt rossz legtöbbjüknél. Fe­lesleges hangsúlyozni: így szaporodnak aztán a balesetek. A rendőrség a helyszínen hozatta rendbe a gépkocsikat, s ezúton is kéri az érdekelteket, hogy mielőtt útnak in­dulnak, vizsgálják meg járműveiket, (Foto: FÉNYSZÖV, Márton) 24 ezer hold másod vetés a megyében óra alatt kalapálták, formálták i kerékké a centi vastagságú vas­lemez-csíkot, most pedig az újí­tással könnyen és 10 perc alatt elkészítik a kereket. ŰiításuKot érdemes tapasztalatcserére hoz­ni a kiállításra. Második ötéves tervünk irányelvei megmutatják, hogy nem a beruházásokon van a fő cél, hanem a meglévő beren­dezések célszerű kihasználásán, szervezési és technikai vonatko­zásban, az elmaradt, korszerűt­len módszerek megújításán. Erre a mi megyénkben működő vál­lalatoknál különösen nagy szük­ség van. Az újításokra sok le- he‘őségét lehet találni. A kiállítás sikere nemcsak abban jut kifejezésre, hogy sok lesz a látogatók száma és sok újítást elvisznek tapasztalat cse­rére, hanem főleg abban, hogy ha a tapasztalatcserére vitt újításokat az üzemekben gyor­san bevezetik. Ennek következ­tében az újítások népgazdasági eredménye közvetve és közvet­lenül a dolgozók jólétét fogja emelni. A kiállítás sikere min­den vállalaton is múlik. A pártszervezetek és szakszerveze­ti bizottságok segítsék elő, hogy vállalatuktól ne az utolsó nap küldjék el a kiállításra szánt újításokat. A kiállítás szervező] bizottsága kéri, hogy tekintsék a vállalatok fontos feladatuk­nak a lehető legjobban közre­működve elősegíteni a megyei újítási kiállítás sikerét. Orosz András Elég csak egy pillantást vetni a megyei tanács mezőgazdasági osztályának heti jelentésére es az ember máris átfogó képet kap a megyénkben eddig vég­zett mezőgazdasági munkákról. Az első rovatok oizony már csaknem teljesen ürese«, csupán Csenger, Fehérgyarmat és Vásá­rosnamény után akad egy-egy adat, arrói árulkodva, hogy me­gyénkben még nem lehet telje­sen befejezettnek mondani az aratást. Az említett három já­rásban 470 hóid búza és 312 hold zab vár még learatásra. A kedvezőtlen időjárás a tarló- hántást is késleltette, ennek el­lenére 64 e/er holdat jelentet­tek a megyebői összest n. A masodvetésekre volt talán a legkedvezőbb a sok esó. Téeszek- nek és egyénieknek együttvéve több mint 24 ezer hold másod­vetésük van. Kiemelkedik a nyír­bátori és a mátészalkai járások teljesítése. A hordás körülbelül 35 száza­léknál tart. Tiszalökön a hordás 50 százalékos, a cséplés pedig már 60. Norvég ifjúsági küldöttség Ínfogat megyénkbe Augusztus 10-én hattagú norvég ifjúsági küldöttség látogat megyénkbe. A norvég fiatalokat a megyei KISZ-bizottság fogadja és kalauzolja egynapos iti-tartczkodásuk alatt. Az előzetes prog­ram szerint Tiszalökre és Tiszadobra látogatnak e:. majd a nyíregyházi Béke szállóban töltik a j. éjszakát. A norvég ifjúsági küldöttség megyénk fiataljainak életéve), a magyar kiszisták hétköznapjaival ismerkedik meg. Kóstoló a szérűn A szérűn, amit egy legelő szélén rögtönöztek a határban, szekerek sorakoznak búzaké­vékkel terhelve. Messziről nem látni a cséplőgépet, annyira ko- rúioastyazta a feugkész asztag, a növekvő szalmanazal s csak a dohogása hallatszik és a fel­szálló por jelzi a munkát. Mert por, az van most bő­ven; az esőktől elavult, tarlóra szetteregetett kévékben igen töredezik a szalma. A munkát aznap, csütörtök reggel kezdték. Úgy kilenc óra körül. Négy óra lehetett dél­után, amikor a hepehupás dü- löúton Nagy Sándor mezőgaz­dásszal kijutottunk a csép lés­hez. Farkas Sándor brígádveze- tö igyekezett is újságolni: — Nagy elvtárs, már hetven mázsánál tartunk! Ma kihúzzuk a százig. — Biztos? Biztos hát, itt a mázsakönyv. — Na, akkor ez a csapat rá­húz a nagy gépre. Elmondjak, hogy ennél a cséplöcsapatnál egy kisméretű dobbal dolgoznak, aminek a normája hatvanöt mázsa, a másiké kilencven. S még azt is megtudom, hogy a tiszadobi Dózsa Tsz-ben farkas Sándor brigádja zömmel középparasz- tok'oól áll, s így nemigen dol­goztak eddig cséplőgépnél. Most kóstolgatják. A cséplőcsapat tagjai perc­nyi megállás nélkül serényked­nek. Nincs idő a trécselésre rneg amúgy is akkora zaj van, hogy el kellene onnan vonulni a fasor alá, hogy szót értsünk, így hát nem marad más hátra mint nézelődni s néha egymás fülébe kurjantunk a brigádve­zetővel, ha valamire külön is kíváncsi vagyok. Pólónkat Pállal, az ellenőrző bizottság elnökével, aki most az eteloaliványban gyakorolja a cséplés tudományát, még aukor sem sikerül szól váltani, ami­kor a megtermett Kratochwit Ferenc — aki a zsákolásnál dolgozik — rövid időre felvált­ja. Polonkai, ahelyett, hogy le­jönne kicsit szellóződni, leül az asztag szélére, az izzadságtól, portol sáros ingével megtörli a homlokát es úgy figyeli a má­sikat. — Életében most etet először! — harsogja a brigádvezető. A csapat választotta meg etető­nek. A törekes lyuknál ketten van­nak. Tóth Mariskának csak a szeme és a foga világít ki a vasag portól, ahogy rakja a sa- roglyára a töreket. A brigád­vezető elmondja, hogy a kis­lányt a zabkötözéshez akarták küldeni reggel, de visszajött, hogy jobb lesz neki a gépnél. A másik törekes özvegy Szilá­gyi Sándorné, idős asszony. Már hatvan éves. ő is maga válasz­totta ezt a munkát. Megy is az jól, csak Porkoláb János nincs vele megelégedve, aki az elevá­tor alól adogatja tovább a szal­mát a kazal tetején a többiek­nek. Igen törekesen megy a szalma, mert Szilágyiné a törek szálasat bedobálja az elevátor­ba. — Jó szálas, mi?! — kiált neki Farkas. — Hogyne, látod, hogy Piros néni szálasítja! ■ Ezt még Porkolábnak a fele­sége is meghallja, aki a kévé­ket adogatja az etető kezébe s nevetve kiált a férjének: — Birod te azt! — Ez aztán úri elfoglaltság — mondom a tórekkazal tetejen úldogeio varga Imre bácsidat;. — Alig van dolga, és itt por sincs oiyan sok. — E' való nekem -— vála­szolja nevei ve, majd komolyra fordítja a szót. — Rokkant em­ber vagyok, de nem akartam kimaradni a cséplésből, gondol­tam, itt még hasznomat veszik. — Nincs benne szem? — Nincs — mondja —, jól dolgozik ez a kis gép. Amúgy a búza is jól fizet; igaz, ez nem a legjobb helyről való, de meg­adja keresztenként a harminc­ötöt. Haladgatunk — folytatja, ahogy szemével végigmustrálja az emelkedő szalmakazlat. — Ma meglesz fejenként a prémi­um is vagy harminc kiló. Mert azt is kapunk az egység mellé. — Hát te mit kapsz? — szó­lítom meg a kis Szabó Jancsit, aki firiss vizet kínálgat egy nagy aluminium kupából. — Majd meglátom. — Hát nem mondták meg, hogy miért dolgozol ? — De ..., egységet.. — Mennyit? Rámnéz csodálkozva, hogy még ezt sem tudom s önérzete­sen vágja ki: — Egészet. Visszakerülünk a mázsához s Jancsi apja, aki Kratochuiillel együtt van a zsákolásnál, azt újságolja, hogy megvan a nyolvan mázsa. Délután öt óra körül jár az idő... Samu András 3

Next

/
Thumbnails
Contents