Kelet-Magyarország, 1960. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-06 / 185. szám
AZ ALKOTMÁNY TISZTELETÉRE Anyagmegíakarítást, a csúcsforgalom könnyítését vállalták az 58-as 4KÜV dolgozói 120 gépkocsira! liibb a forgalomnak Alkotmányunk évfordulója tiszteletére a2 53-as Autóközlekedési Vállalat dolgozói több munkavállalást. tettek. A műszaki fenntartási munkák jóminőségű elvégzésével, vállalták a műszaki dolgozók, hogy a javítószázalék a tervezett 10 százaléknál is alacsonyabb lesz. Ezzel. az üzemképes gépkocsiállományt növelik a csúcsforgalmi feladatok megkönnyítésére. A műszaki szemlék 95 százalékon felül kerülnek elvégzésre, jó minőséggel. Csökkentik a futó javítások darabs2émát és a két futó javítás közti kiiométer-tel- jesítményt a tervhez képest a teherfuvarnál 300 kilométerrel, a busznál és taxinál 1000 kilométerrel növelik. A gépkocsik reggeli kiállásáról 6 órára gondoskodnak és havonta reggelenként a tervnél 120 gépkocsival többet adnak a forgalomnak. Minden eret a csúcsforgalom szolgálatába A műszaki fenntartás számos anyag megtakarítását vállalta. Vállalták, hogy a gépkocsik közvetlen javítóanyagából a teherfuvarnél kilométerenként egy fillér, a busznál és taxinál pedig két fillér értékű megtakarítást érnek el. Ezenkívül a közveMűveiődési házat építenek Nyirbéiteken Nyírbélteken a község lakói elhatároztak, művelődési házat építenek, hogy a kuitúrális rendezvényeknek legyen állandó székházuk, s ezzel fellendítsék a község kulturális életét. A kultúrotthon egyemeletes, s a koz- ses igényeinek teljesen megfelelő lesz: Az építkezés munkálatait Kíár megkezdték. A kultúrotthon építésének költsége társadalmi munkával és saját anyaggal együtt 1 248 220 forint lesz. A nyírbátori járás két községében, Kislétán és Nyírderzsen fordítanak jelentős összeget kulturális célokra. Az említett két községben tervbe vettek, hogy befejezik a kultúrotthon építését, s e feladatok végrehajtása már toiyamatban van. Törik a dohányt Nyírbogát on . A nyírbogát) Rákóczi téeszben /megkezdtük a dohánytörést — írja Fügedi Imre. — Eddig letörtünk es fel is fűztünk 1300 póré Szabolcsi dohányt és Hevesi dohányból 90 mázsát szállítottak el a dohányfeldolgozó telepre. — A kalászosokat zavartalanul hordjak a szérűre. Négy cséplőgép közül három megkezdte a munkát. A termelőszövetkezet részére 375 holdon tettük földbe a másodnövényeket. A téesz. tagok háztáji jószágai takarmányának biztosítása érdekében 217 holdon vetettünk másodnövényeket. Tarlóhántást 1300 holdon végeztünk. Lekaszáltuk a 67 holdas magnak termesztett édescsillag- íürtöt, most végezzük annak gyűjtését. tett anyagokból havonta 10 000 forint értékűt takarítanak meg. A csúcsforgalomban a gépkocsik rendszeres ellenőrzésével és a felmerülő hibák azonnali kijavításával az üzemanyag és kenőanyag felhasználásánál havonta So 000 forintot takarítanak meg. A forgalmi feladatok érdekében a billenőszerkezetek üzemképességét 100 százalékra biztosítják, a kilométerórákét pedig 90 százalékon felül. Minden erőt a csúcsforgalom szolgálatába állítanak Ennek érdekében a rezsi-órák számát havonta 200 órával csökkentik, ami forintértékben 12 000 forintos megtakarítást jelent. A gépkocsifelújításoknál a kilométer-teljesítmények növelésével havi 75 000 forintos megtakarítást vállaltak. Élen a KISZ-brigárioK A feladatok teljesítése érdekében a kollektiv vállaláson belül a segédműhelyek a rendes napi munkán kívül, az alxatrészek és kisfődarabok felújításával külön vállalásokat tettek. A kovácsműhely 5 000, az elektromos műhely 10 000, az esztergályos műhely 7 000, a gumijavító műhely 12 000. az alkatrészjavító műhely 15 000. a lakatosműhely 7 000, az asztalos, kárpitos és fényező műhely pedig 6 000 forintos megtakarítást vállalt. Az eddigiek alapján 275 000 forint a gazdasági eredmény. A vállalások teljesítésében a két szocialista brigád címért versenyző brigád jár az élen: az esztergályos műhely és az alkat- részjavitó műhely KISZ-bngádjai. Az AK.ÖV dolgozói így ünnepük meg annak az Alkotmánynak az évfordulóját, mely részük-e is nyugodt, békés munkát és életet teremtett... között, hogy a művelődési házban klubszobákat is be kell majd rendezni, ahol könyvek, televízió, — így tartják ezt Nagyecseden. De gpndolni kell a jövőre is. Gondolni kell arra, hogy amikor a község átlépte az egyéni gazdálkodás gazdasági korlátáit, át kell léppie a kulturális továbbfejlődés akadályait Is. Már a tavasszal megmutatkozott, hogy sokkal nagyobb a figyelem a világ természete, eseményei iránt, nagyobb a tudásszomj az emberekben. Mintha a kisparcellák szűk kerítéseinek ledőltével egyszerre tárulkozott volna ki az egész látóhatár. Éppen ezért született az elhatározás: előadói munkacsoportot hoznak létre, amelynek tagjai pedagógusok, agronómusok és más, kellő felkészültséggel rendelkező emberek. Részletes programot dolgoznak ki á falu téli művelődési munkájához. Ebben — már az írásos iátszik a községfej lesztésí alap felhasználásánál. Elsősorban a művelődési ház, aztán a világítás és az Utak — ezek a legfőbb célok, 1965-ig. Szerepel a bölcsőde bővítése,' a napköziotthon bővítése. Szűkös már az üzlethálózat, lehetne több tanterem; az elsőn segít a következő egy-két esztendő. A tanterem-kérdésre még rádió és más lehetőségek biztosítják a kultúrált szórakozást, ugyanakkor a tanulást is. terv szerint is, — világnézeti, szakmai előadások, az oivasómoz- galom szélesítése, kultúrcsoport létrehozása szerepel. Gondot fordítanak arra, hogy a továbbtanulás minél több embert segítsen majd munkájában. A pártszervezet vezetői valamennyien részt vesznek ideológiai, szakmai továbbképzésben, a téesz vezetősége a megfelelő iskolai oktatásban, — akinek erre szüksége van, de feltétlenül részt vesznek ideológiai képzésben. A téesz brigádvezetőinek tapasztalatcseréket javasolnak. És természetesen folyik majd a pártoktatás, az ismeret- terjesztés sok formája. A készülődés tehát arra vall, hogy a jelenlegi helyzetből még előbbre kívánnak jutni az ecse- diek, s ezt helyesen is tervezik meg. nincs terv. De ahogy erősödik a község gazdasági alapja, úgy szélesedik a lehetőség is. Bizonyos, hogy erre is akad majd „alap , ha szükség lesz rá. Éppen ilyen gondos mérlegelést kíván a társadalmi erők helyes irányú és arányú mozgósítása is. Érhető, hogy az év első felében szinte kizárólag gyakorlati, termelési keraesek szerepeltek a célokban. A termelés kérdéseinek, a szövetkezet gazdasági és szervezeti szilárdításának gyakorlati feladatai továbbra is főcélok maradnak, de az eszközök — mint a tervek is leszögezik, — bővülnek. Jó lenne, ha az előadói munkacsoporton kívül több csoportot is létrehoznának, amelyek egy- egy konkrét feladatkörben dolgozhatnak. Az iskolai továbbképzés, a tanfolyamok, előadássorozatok gyakorlati megvalósítása sok-sok munkát igényel még. Nem szabad halogatni, és itt is konkrét intézkedésekre van szükség. A művelődés öntevékeny jellegét megtartva, bátor és őszinte agi- tacióval helyes segíteni a tervek megvalósulását. A kulturális forradalom azt jelenti, hogy amilyen gazdasági változások történtek a községben, olyan mérvű előrehaladás következzen be az emberek tudatéban is. A földek között ledőltek a határok, de még sok kérdésben állnak az emberek gondolatai között. Nem megoldott kérdés a női munka hasznosítása, az egyéni érdek még sokszor a közösségi érdek elé kerül az emberek között. S ahogy fejlődik a munka, szabadul az ember akaratereje, előretör a gép, — úgy kell megtalálni az utat a műveltebb, politikailag szilárdabb, a közösséget jobban segítő szocialista ember kialakításához is. 4 Samu—Sipkay. A napi kérdésekre választ keli adni (Gondos mérlegelés A szünetben sem pihennek a gimnazisták A Kossuth-gimnázium tanulói a nyári vakáció idején lg folytatják politechnikai tanulmányaikat. Mire a tanév kezdetét veszi, egy sor ismerettel, szakmai tapasztalattal gazdagabban ülnek ismét a padokba. A gimnazisták a gépkocsik javítását {s megtanulják. Müveit, gimnáziumot végzett fiatalnak az asztalosmunkához is értenie kell. Jó levegőn, a szabadban élvezet a diák számára a mezőgazdasági munka. (Márton György felvételei.) Szép kis tisztaság az ember örömmel értesül ar-1 lói, hogy Nyíregyháza, kedves lakóhelye is benevezett a tiszta-I sági versenybe. — Végre tiszták leszünk! — ujjong a nyíregyházi polgár és összevonja a szemöldökét, mert ott áll a nagy tisztaság közepén, kezében egy lerágott almacsut-\ kával. Hová tegye, merre dobja? Dehogyis akar <5 szemetelni, hogyisne, amikor versenyben vagyunk! Keresi a szemétládát, nézi az utcákon, tereken s kezében mint egy hervadt csokor, virít a bámuló almacsutka. Aztán legjobb esetben zsebrevágja a csutkát, vagy ha elég élelmes, szépen, finoman, hogy senki ne vegye estre, leejti a járdára. Legfeljebb elcsúszik rajta valaki. Méghozzá lehet, hogy éppen az az ü.etekeá aki nem sürgeti megfelelő helyen a nyíregyházi szeméiládi- kát... —QV~*3>
