Kelet-Magyarország, 1960. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-02 / 181. szám

Jóniiuőségű szenet kínálnak a TÜZÉP telepek Beszerzési helyzetkép — Ok nélkül „fáznak“ a vevők — Miért kullognak a közületek? — Egy érdekes statisztika és következtetés Egy asszony lép a TÜZÉP-iro- dába, hangos szóval, veszekedő­sen, hogy bizony őt jól becsap­ták, lejárt a tüzelőutalványa, amíg a jobb szénre várt... — Ez az — szól Szendrei elv­társ, az; áruforgalmi osztályveze­tő. — Sokan abban a tévhitben vannak, hogy nyáridőben nincs jó szén a telepeinken. Húzzák, halasztják a beszerzést, pedig ■ minden egyes árusító helyünkön kitűnő minőségű és csak borsodi szeneket lehet kapni, lignittel. Érdekes, hogy a lignit szótól so­kan „fáznak”, nem akarják meg­vásárolni, holott a nyári főzés­hez és a begyújtáshoz nagy se­gítséget ad: lényegesen kevesebb' fára van szükség mellette. Javult a helyset egy év alatt Az említett „tartózkodás” elle­nére is kielégítőnek mondható a nyári szénellátás. A múlt év első félévéhez:!: -viszonyítva 3 és fél­millió forint értékű tüzelővel vá­sárolt fel többet eddig a lakosság. Így jelenleg közel 24 millió fo­rintnyi téli tüzelő van már a me­gye pincéiben. Ez 18 százalékos felfutást jelent 1959 hasonló idő­szakához képest. Érdekes meg­említeni, hogy míg tavaly az első félévben 38 200 tonna szenet , vá­sároltak fel a TÜZÉP telepeken, addig ez a szám 1960 első felé­ben 44 689-re növekedett. Ám a tüzelőutalvány-akció szé­lesítése nyomán jelentősen meg­nőtt az igény is az idén, és eh­hez viszonyítva hiányosság ta­pasztalható a nyári felvásárlás­nál. Elaludtak a kövületek..? Sokszor tapasztalhattuk már, hogy télen probléma van a lakos­ság tüzelöutánpótlásával. Nagy szerepe van ebben a. közületek téli beszerzésének: a vállalatok és hivatalok téli beszerzése nyomán eresen megcsappan a lakosság­nak szánt szénmennyiség. Jelen­leg megyénk területén a közüle­tek hiányos felvásárlása okoz gondot. A pénz és a tárolásra szükséges helyiség a legtöbb he­lyen megvan, és éppen ezért ért­hetetlen, hogy . a szénbeszerzést halogatják. Sokat lendítene a jobb téli ellátáson, ha a szóban lévő közületek most nyáron, —j méghozzá jobb minőségből — j biztosítanák téli szükségletüket, i Kell, hogy a közületek vezetői! nagyobb megértéssel szorgalmaz­zák a nyári szén beszerzést, mert | csak így előzhetik meg t későbbi kényelmetlen helyzetet. 3700 emher figyelmébe Ebben a félévben 17700 darab 6ZOT tüzelőutalványt vásároltak • dolgozók, hogy a téli tüzelőt ezáltal különösebb megerőltetés nélkül tehessék el a tároló he­lyiségekben. Azzal viszont már kevésbé dicsekedhetünk, hogy mindeddig csak 14 ezer utalványt váltottak be a telepeken. A meg­maradt 3700 utalvány tulajdono­sa még vár; gondolván jobb, még kitűnöbb szén érkezésére. Ismét csak azt mondhatjuk: jelenleg jó minőségű szén kapható vala­mennyi telepen, most gyorsan le­het beszerezni a hideg „ellensze­rét.” A TÜZÉP-telepeken az utal­ványok tulajdonosait soron kívül kielégítik, az utalványon felüli szénmennyiséget is azonnal le­szállítják. Csak a tél gondjait szaporítjuk, ha most, az augusz­tusi kánikulában elfeledkezünk a tüzelőről. —angyal— pártszervezetek száma is, ahol felhasználatlanul hevernek a ki­küldött, s kifizetett anyagok. Bár itt-ott tapasztalható ha­nyagság. Tiszanagyfaluban ez év tavaszán is olvasatlanul, bontat­lanul találták meg a pártoktatás résztvevőinek küldött anyagot. Azok száma is csökken, akik — hogy csak szabaduljanak — ki­fizetik ugyan a tananyag árát, de nem olvassák el. örvendetes, hogy a visszáru is egyre keve­sebb.. • Jobban törődnek a terjesztés­sel pártszervezeteink is. Időkö­zönként értékelik a munkát tag­gyűléseken, s újabb tennivaló­kat határoznak meg. A munka elvégzésében nem hagyjak ma­gukra a pártszervezet által meg­bízott propagandaanyag-felelöso- ket, segítenek azoknak. A Ti- szavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyárban Petrus György elvtárs Végez jó munkát ezen a téren. Havonta 4—500 forint értékű propagandaanyagot értékesít most is. A folyóiratokon és a havonta eladott 55 darab Párt­életen kívül megtalálhatók párt- szervezetüknél olyan könyvek is, mint Solohov: A hazáért hat- coltak című írása, amely olvas­mányos, tanulságos. A nagykál- lói községi pártalapszervezet megbízottja Tóth György elvtárs Is sokat segít a párttagok ön- .képzésében jó terjesztési mun­kájával. Az Állatforgalmi Vál­lalatnál Marczel Tibprné. a Ru­hagyárban Buskó Gyula, az AKÖV-nél Mostyák András, a MÁV-nál Riczu Dezső és Balogh István elvtársak végzik dicsére­tesen a propagandaanyag-ter- jesztési munkát. Sorolhatnánk tovább a jó példákat. Ezek is igazolják azonban, hogy a párt- bizottságok, pártszervezetek egy­re nagyobb gondot fordítanak a tudás forrása, a könyvek ter­jesztésére. Azonban vannak kellemetlen tapasztalatok is. Érthetetlen, hogy olyan fontos üzemekben, mint a Tiszalöki Erőmű, a Me­gyei Kórház és több állami gaz­daság, miért hanyagolják el ezt a fontos pártmunkát. A Tisza­löki Erőmű pártszervezete pél­dául hónapok óta nem fogad el propaganda-anyagot. Ha külde­nek is nekik, visszaküldik. A kórház pártszervezete ez év ta­vaszáig dicséretesen foglalkozott a terjesztéssel, néhány hónapja azonban — nem tudni pontosan mi okból, — egyáltalán nem fog­lalkoznak vele. Előfordult, hogy egy falu szövetkezetesítése után a pártvezetőség azzal az indoko­lással küldte vissza a tananya­got, hogy „tsz. község lettünk, megszűnt a pártszervezet, nincs szükségünk tovább propaganda­anyagra”. Egyes helyeken — mint az Állatforgalmi Vállalat­nál — nem becsülik eléggé azokat a pártmunkásokat, akik a párt­kiadványok terjesztésével fog­lalkoznak. Gyakran sértő szava­kat használnak velük szemben, s „rikkancsoknak” nevezik a pártmunkájukat becsületesen ellátókat. Tapasztalható még <* pártvezetőségek részéről kö­(Márton felv.) Vasúi ások 4 villamos egy órát ácsor­góit a Beloiannisz-téri állomá­son. A forgalmista nem indít­hatta, mert két személyvonatot váriak Sóstó felől. Az embe­rek türelmetlenkedtek, sokan otthagyták a villamost és gya­log indultak a Sóstói út felé. Juhász Dezsó bácsi, a sinautó vezetője is bosszankodott: — Késett a korai személyvo­nat, az utána érkezők is késni fognak. Ha az egyik késik, .el­veri a többit. Az indulókat is. Alikor beérkezett a vonat, megtudtuk, hogy Kótajnál el­romlott a motorja. Az is növel­te a késést, hogy a sóstói vo­nalon zárlatos lett egy villa­mos, s amíg javították, a sze­mélyvonat nem jöhetett. A sinautó nekiiramodott, amikor a forgalmista megadta az indulási jelt. Nyargalt a kes­keny sínen. Juhász bácsi húsz éve vezeti. Békési János intéző, a pálya- fenntartási főnökség dolgozója útközben jegyezgetett a noteszá­ba. Felírta, hogy melyik helyen kell szabályozni a sínt, hová kell pályafenntartó munkáso­kat küldeni a vonal kijavitásá­zömbösség, nemtörődömség és hanyagság. Néhol azt tartják: „A pártkiadványok terjesztése egy ember feladata.” Mágusra hagyják a terjesztőket, nem ér­tékelik megfelelően tevékenysé­güket, nem tették kollektív mun­kává a terjesztést. Több helyen taggyűlésen, vezetőségi ülésén ritkán tűzik napirendre ezt a munkát. Néhol szótlanul tűrik, hogy az igényeket meghaladó anyagok érkeznek pártszerveze­tükhöz. Érdemes a pártvezető­ségek, illetve a terjesztéssel meg­bízott pártmunkások és a Kos­suth Könyvkiadó Megyei Ki­rendeltsége között a kapcsolatot jobbá tenni. Ennek révén javul­hat a munka, elkerülhetők a hibák. Közeledik az új pártoktatási év. Most az a legfontosabb ten­nivaló, hogy- az előfizetéses anyagok árát időben .befizessék. Csak így kerül mulasztás nélkül a hallgatók kezéhez a szükséges tananyag. A párt megyei vég- rehajtóbizottsága a közelmúlt­ban értékelte a pártkiadványók terjesztését. Megállapították, so­kat javult e munka, de van még tennivaló. A pártszervezetek taggyűlésen tűzzék napirendre a pártoktatás előkészítésével kap­csolatos kérdéseket, köztük a pártkiadványok terjesztésében megoldásra váró feladatok meg­vitatását is. Bizonyára ezáltal is tovább javul majd a munka, s egyre több dolgozót segítenek hozzá :az önképzéshez, a tovább tanuláshoz. Nagy Tibor. hoz, hol áll víz, amit le kell vezetni, nagy a fű és gaz, amit le kell kaszálni. Észrevette, Sós­tón, hogy ki kell javítani a vál­tót. Telefonált az állomásból, utasítást adott, hogy küldjenek emberelőt az észlelt hiányossá­gok elintézésére. Szitált az eső. Bújnál mun­kások dolgoztak a Rályán.. —- Ilyen időben is foglalkoz­tatni keil a pályamunkáSókat. Az éső veri ókét. Nincs eső­köpenyük — mondta az intéző. — Többször - js igényeltünk az igazgatóságtól, de nem küldik. Az emberek egészsége bánja. Herminatanya — Tisza bércéi között egy tíz kilomé­teres vasútszakasz teljes felújí­tását Végzik. Kicserélik a kopott síneket, az elkorhadt talpfák helyébe vasbetontalpfát tesznek, s a sínpárt új kavicságjiba fek­tetik. A nagy kanyarokban ja­vítást hajtanak végre. ' — Negyvenötezer köbméter földet mozgatunk meg ezen a szakaszon a régi vásútpálya újjáépítése és a javítás érdeké­ben. Bővítjük Paszab és Tisza- bercel állomást. Tiszabercelnek két vágánya volt, ezután négy lesz és kikövezzük a rakodóte­ret. Tizenkétmillió .forintot for­dít erre államunk — mondta az intéző. — Jövőre ugyanilyen összeget fordítunk a tiszaberce- li—balsai szakasz felújítására. Nvolcvá« munkás , építi a vasutat. Ingujjra Vetkőzve dolgoznak. Vágányzár van. Ez azt jelenti,! hogy amikor elha­ladt a személyvonat, megkezdik felszedni a sínpárt kétszer 24 méteres szakaszon. Egy másik csoport új kavicságyat készít, a harmadik pedig' a töltés olda­lán vasbetontalpakra erősíti az új sínt. Szalagrendszerben dol­goznak. gyorsan, hogy a követ­kező vonat indításáig végezze­A napokban a Szabolcs étte­remben lapozgattam a panasz­könyvet. Kellemes szórakozás volt, hisz ugyancsak „szórakoz­tató” megjegyzések találhatók benne. Van dicséret is, s ezért valóban dicséret illeti a szaká­csokat, felszolgálókat, vezetőket egyaránt. Ami viszont megle­pett — és egyáltalán nem dicsé­retes, az Kiss Jánosné Puskás Tiborné s még néhány vendég bejegyzése. Június 30-án ugyan­is a következőket írták a pa­naszkönyvbe: „A mai karfiol­levesben 5—6 centis pondró, il­letve hernyó volt. Az evőeszkö­zök piszkosak, a leves pos- hadt..Ebből azt hiszem eny- nyi is elég... A jóból is meg­árt a sok, nehogy ebből... Az iménti megjegyzés után a nek a negyvennyolc méterrel. — Fogd meg!... — vezényel Szunyogh István, a brigád veze­tője, s az emberek sínfogóba fogják az elkészített sínmezőt. Az „emeld föl” vezényszóra fe­szült izmokkal emelik, s az el­készített új kavicságyra helye­zik. Gyorsan összekapcsolják a sí­neket. Már csak a szabályózás következik. Csákányos, kram- pácsos munkások verik a zúzott követ a betontalpak alá. A tech­nikus irányítja vízmérték után a sínszabályozást. Ebben az évben már öt kilo­méterrel végeztek. November­ben kész leszünk a tízkilométe­res vasútszakasz felújításával, decemberre a két állomás bő­vítését is befejezzük. — Aztán haladunk tovább Balsa felé — mondta a brigádveze*ö. Balgán van a vonal vége. A háborúban felrobbantott Ti- sza-hidnál kiszállnak az utasok a vonatból és komp viszi őket a túlsó partra. Ott egy másik vonatra szállnak, s úgy folytat­ják az utat. A balsai állomáson teljesít szolgálatot Pósafalvi András. Negyvenkét éve dolgozik a va­sútnál. Hatvan éves, de még egyetlen ősz hajszál sincs a fe­jén. — Augusztusban már nyugdíj­ba megyek — mondja. — A X. Vasutas Nap nekem különösen emlékezetes lesz, mert ekkor fo­gok búcsúzni vasutas társaim­tól, a vasúttól. No; nem örökre, hiszen a vasutas vére olyan, hogy nem lehet meg a vasút nélkül. De most már ha nyug­díjban leszek, nem fogok dol­gozni, csak utazni és a vonat ablakából nézem, mikor a for­galmista szalutál... O. A. következő bejegyzést találtam: „A mai karfiollevesben tényleg volt EGY KIS HERNYÓ, de nem 5—6 centis... A vendég­nek nem volt igaza; ez egyéb­ként gyakran előfordul.. .* 'Aláírás: M. S. Az üzlet helyet­tes vezetője eszközölte eme be­jegyzést. Furcsa, hogy levesben pood- rőt is felszolgálnak.. Az sem vá­lik dicséretükre, hogy az evő­eszközök piszkosak voltak. Mindezeknél felháborftóbb azon­ban a panaszra adott válasz. Ha egy pondró — elnézést a kifejezésért — nem 5—6 centis, akkor az már nem pondró?! Ér­dekes és elfogadhatatlan az a megjegyzés Is, hogy „ez egyéb­ként gyakran előfordul”.. (N. *1 Karíiolleves hernyóval * Itatás

Next

/
Thumbnails
Contents