Kelet-Magyarország, 1960. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-02 / 181. szám

A mennyei politika változása Kocsordon Zsákszapulók Nem égi harsonákkal kinyilat- kételkedő és hitetlen ember. Tud­koztatott új sinai parancsolatok­ról van itt szó, mint egykor az égő csipkebokorban Mózes ide­jében.. Mégcsak nem is pó- csi csoda, hanem Kocsordon esett meg a dolog, mint Kosa Árpád, a községi tanács vb el­nöke írta a napokban. Ám men­jünk csak szép sorjában, mert az előzményeket is tudni kell a dolog megértéséhez. Az előzmények a téli szerve­zés idejéig nyúlnak vissza. Ak­koriban volt Kocsordon egy pár niillik ez a pár ember kételke­dett abban, hogy a termelőszö­vetkezetben is meg lehet élni, méghozzá könnyebben, mint Egyedüli János és Magánakvaló T. Jakab, Haj’ nagy vitákat csaptak ezek! Csak akkor csil­lapodtak le némileg, amikor a tavaszi napok munkára csalták ki az embereket a földekre. (Mert azt nagyon óhajtotta ez a tisztelt két honpolgár is.) Neki­fogtak a munkának, ki jókedv­vel, ki meg morcosán, „vasvilla”- tekintettel. Kaszanyélbe szorult a vita heve ségenként 3,5 öl vörösherét. (A tavasszal 400 kát. hold felülve- tést végeztek.) A vöröshere má­sodik kaszálásából szintén jut a háztáji teheneknek. A jól beáll, tarló-lóherét is lehet egyszer ka­szálni az őszön. Ebből 200 hold termését osztják ki — ha sike­rül. De lesz 110 hold silókuko­rica is. Gondolni való, hogy ezt sem a molyoknak termelik, A 280 holdas burgonyatáblán bizony mostmár megakad Egye­düli János szeme is és rá-rá ka­csint Magánakvaló T. Jakabra: — Ezt nézd meg, szomszéd! A burgonyával kapcsolatban egy kis epizódról ma is beszél­nek a faluban. Kis epizód volt, hiszen 2 óra hosszáig tartott az egész. Ez akkor volt, amikor az Üj Élet burgonyatábláját ellep­te a burgonyabogár. Azt mondta Magánakvaló T. Jakab: — Na, szomszéd, nem marad egy fia burgonyánk se! Ezt hoz­ta a nagyüzem... Permetező repülőgép a burgonyatabla fölött A tanakodások, apró zűrzava­rok időnként felütötték a fejü­ket, ahol ez a két keménynyakú megjelent. A növényápolás azért haladt rendesen. De amikor jött az aratás, még a legbátrabbak is megszeppentek egy kicsit. 1136 hold kenyérgabona 850 darab földön várt betakarításra, mert az őszön Magánakvaló T. Jakab és társai még a kis csip-csup íöldécskéikre vetették el a ga­bonát. Nade az Űj Életben vol­tak már kipróbált szövetkeze­tiek. Addig győzködtek, szervez­kedtek, . hogy a végén határozat­ba is került: 12 nap alatt vé­gezni kell az aratással. Volt egy kis acsargás, de a kaszanyélbe szorult az hamarosan. Igaz, egy- párszor az eső is a nyakuk közé legyintett, ám virtus is van a világon, meg becsület. így aztán nem 12, hanem 9 nap alatt arat­tak le. Most már a zabot vág­ják, a borsót csépelik, harmad­jára vágják a lucernát, hordanak serényen, hogy a cséplés kezde­téig legyen megrakva vagy 8—10 asztag, a többit már meggyőzik behordani. Másfelől a cukorrépa gazolókapálása szorít, mert a bő esők után újra ellepte a gaz. Ez a munka, meg a lucerna forga­tása és gyűjtése a családtagokra vár. Persze nem sokáig vár, mert olyanok azok, mint a sáskák. No és a vezetőség se igen „hótt a hamvába.” . Ötezer holdas paradicsomkert Mindenütt folyik emberül a dolog. Olyan is az ötezer holdas közös gazdaság, mint a paradi­csomkert. Sose volt ilyen szép a kukorica, cukorrépa, dohány és egyéb növények. Most már a vak is látja, hogy lesz mit ap­rítani a tejbe. Nem lesz gond sertést és bikát hizlalni, meg az állatállományt átteleltetni. Pedig Egyedüli János a télen így si­ránkozott: — Jó, hát. veletek tartok, de mi lesz a tehénkémmel, meg a rr 'ackámmal? Jut itt a háztáji teheneknek is! Már osztottak ki munkaegy­A veszély tényleg nagy volt. A szövetkezet apraja-nagyja élet­halálharcot vívott a rusnya, mo­hó étvágyú bogarakkal. Akkor ért Kocsordra a hír. hogy Nagy­doboson repülőgéppel permetez­nek a bogarak ellen. Szalacsi Károly nem hitt a fülének, ke­rékpárra ült, hogy saját szemé­vel lássa a dolgot. Közben a Vezetőség telefonon kérte a pi­lóta segítségét. Mire Szalacsi odaért, a repülőgép már javában készülődött Kacsordra, s rövide­sen Szalacsival együtt érkezett meg. Éppen vasárnap lévén, jó­formán az egész falu kivonult a repülőgép fogadására, ' amely 2 óra alatt alaposan lepermetez­te a nagy táblát, ahol aztán ném is történt később semmi kár. A két hitetlen ember azóta elhall­gatott, még a „vasvillát” is ki­vették a szemükből. Most már ők is barátságosan néznek a pártközpontból, a minisztérium­ból, a megyétől és a járástól ér­kező látogatókra és úgy látszik, mintha büszkék lennének az Ui Életre, amely rövid öt hónap alatt hírnevet szerzett magának, tagjainak szép jövedelmet ad; a fiatalok vehetnek motorkerék­párt, mert azok ilyesmi után áhítoznak. Egyedüli János és Magának­való T. Jakab, ez a két talpig becsületes ember már nem hi­tetlenkedik. Nem is a szép elő­legek, hanem a viruló határ győzte meg őket a közös út he­lyességéről. A minap az egyik magas helyről érkezett látogató éppen őket kérdezte meg, hogy 1 jól érzik-e magukat az Üj Élet­ben, biznak-e jövőjük ben, mire egyikük mindkettőjük nevében így válaszolt: — Hát hogyne bíznánk, hiszen már az isten is a temelőszö- vettkezeth-ez pártolt. Röviden ez a története a cím­ben jelzett mennyei politika vál­tozásának, aminek hitelt adha­tunk, hiszen a helyi államhata­lom képviselője igazolja a két ember szavahihetőségét. Csupán egy javaslattal szeretnénk élni. Mivel az elején a két kételkedőt én kereszteltem el, engedtessék meg nekem a névváltoztatás jo­gát is. E jogommal élve tehat kijelentem, hogy Egyedüli Já­nos családi neve ezentúl: Társas Gazdálkodó, Magánakvaló T. Jakab neve Szövetkezeti Ember. Kosa Árpád tanács vb. elnök közlését pedig tolmácsolta: Zajtai Antal. Az új kenyérnekvaló befogadására az idén is kiálltak az asszonyok zsákot mosni a vencsellői „tóba”. Itt a csép­lés, méltó fogadtatásban kell részesíteni az új gabonát... (Márton Gy. felv.) Ternieí«sseövetke*eli KISZ titkárok a Sóslói KISZ vezetőképző táborban Ahogy mondani szokás, „tur­nusváltás” volt a megyei KÍSZ- bizottság Sóstón lévő Szamuely Tibor KISZ vezetőképző táborá­ban. Augusztus elsejétől, hétfőtől kezdve ugyanis egy hétig a ter­melőszövetkezeti KISZ titkárok a tábor lakói. A baktalórántházi. a kisvárdai. a nagykállói., a nyír­bátori, a mátészalkai, a nyíregy­házi járás és Nyíregyháza városi termelőszövetkezeteinek KISZ tit­kárai fogják itt képezni magukat, hogy visszatérve a termelőszövet­kezetekbe, az eddiginél is mpzr- galmasabb és tartalmasabb KISZ életet hozzanak létre a termelő­szövetkezeti fiatalok körében.. Auj»v érdeklődés tusén a Szov^eiuniobun Járt turisták e> meny beszámolóit A Magyar Szovjet Baráti Tár­saság szervezésében a közelmúlt­ban igen sokan jártak megyénk­ből a Szovjetunióban, mint túris­ták. A turistacsoportok tagjai ha- «cudhkdifc úá*a a megye -kiuunoozo részein élménybeszámolókat tar­tottak, melyeket, összesen, mint­egy negyvenezer ember hallgatott meg eddig. Az élménybeszámoló­kat megyeszerte nagy érdeklő­déssel hallgatták, s a beszámo Tarcali úttörők a nyíregyházi honvédek vendégei A nyíregyházi helyőrség már régóta patronálja a tarcali álta­lános iskola úttörőit. Most a nyír­egyházi katonák vendég-táboro­zásra hívták meg az úttörőket, a sóstói erdőbe. Az érkező tarcali gyerekeket már kész sátortábor várta. Két turnusban, egy-egy hé'ig táboroz­nak, a tarcaliak. Délelőtt jó idő esetén fürdéssel, délután pedig vidám kultúrműsorral, mozival, játékokkal szórakoznak. A ven­dég gyerekek többségének szülei bányászok, vagy az állami gazda-; ság dolgozói. A kis vendégek a házigazdák gondoskodása következtében igen jól érzik magukat a „katonás”! tábbrban. A A KÖNYV PÁRTSZERVE Az iskolai tanulmányok alap­vetően hozzájárulnak az életben szükséges tudnivalók elsajátítá­sához, forrásai a képzettségnek. Nem lehet azonban mindent megtanulni az iskolában. Tanul- nivaló pedig a kötelező tanul­mányok befejezése után is akad. Új tudományágak születnek, fej­lődik a technika. S hogy ezek­kel megismerkedjenek az isko­lából kikerültek, önszorgalomra, esti tanulásra, munka utáni, ol­vasásra van szükség. Könyvek, irodalom, politikai kiadványok nélkül el sem lehet képzelni a felnőttek továbbképzését. Az ál­lami oktatásban résztvevőknek könnyebb a dolguk. Egy­szerre megkapják a szükséges könyveket. Nehezebb a helyzet azoknál, akik sokszor őszülő fej­jel, munka után látnak a tanu­láshoz. Még nem minden fokch jól szervezett a dolgozók önkép­zése, továbbtanulása. Az el­múlt években történt jelentős javulás ellenére különösen a pártoktatásban van még sok tennivalónk. Éppen ezért az egyik igeft fontos feladat a köny­vek, a propaganda-anyagok ter­jesztésének tökéletesítése, javí­tása. A part és a kormány gondos­kodik arról, hogy megfelelő könyvek álljanak a dolgozom delkezésére, azoknak is, akit? politikai képzettségüket kíván­ják fejleszteni. A korábbi évek­ben a járási pártbizottságok ágit. prop. osztályai voltak felelősek a falusi pártszervezetekhez kül­dött propagandaanyagokért. En­nek az volt az előnye, hogy a járási szervek ismerték: hová mennyi anyag érkezett, mennyit értékesítettek, mennyinek fizet­ték be az értékét. Azonban több volt ebben a propagandaanyag- terjesztési módszerben a rossz, mint a jó, s ezért meg is szün­tették. Mostmár közvetlenül a párt-alapszervezetek kapják a kért, s időközönként megjelenő legújabb, legérdekesebb politikai jellegű kiadványokat. Az is he­lyes intézkedés, hogy a pártszer­vezetek a propagandaanyag-ter- jesztést kedvelő, hozzáértő fele­lőst bíztak meg ezzel a mun­kával. Egy év alatt 500 Pártélet, 900 Világesemények, 250 Társadalmi Szemle, 150 Nemzetközi Szemle, 250 Universum-olvasóval növe­kedett a pártkiadványok olva­sóinak száma megyénkben. Jel­lemző a fejlődésre, hogy amíg ez év márciusában csak 160 da­rab Béke és Szocializmus fo­lyóirat talált gazdára Szabolcs­ES 2 ETEK ban, júliusban már 320-an olvas­ták ezt a gazdag. tartalmú folyó­iratot. A szépirodalmi igénnyel meg­írt politikai regények olvasótá­bora is szépen gyarapszik. Mind­ezek ellenére sem mondhatjuk azonban, hogy az eredmények kielégítöek. Az előfizetők növe­kedése, a terjesztési rriunka ja­vulása ellenere is kevés folyó­iratot értékesítenek pártszerve­zeteink. Ennek több oka van. Többek között károsan hatott, hogy a korábbi években sok baj volt a propagandaanyag-ter- jesztéssel. Gyakran előfordult, hogy a megrendelt, kifizetett anyagok késve, vagy egyáltalán nem érkeztek rendeltetési he­lyükre. Nem kért anyagokkal halmozták el a pártszervezete­ket. Nem válogatták meg gond­dal a falusi embereket érdeklő és foglalkoztató olvasnivalókat. Tsz. tagoknak küldtek orvosu­kat, műszakiakat érdeklő irodalmat. Az ilyen anyagok ol­vasatiamul porosodtak az asztal­fiókokban. Az elosztásban, terjesztésben mutatkozó hibák üjabb nehézsé­gek forrásai lettek. A propagan- daanyag-terjesztás jelentőségé­nek lebecsülése és az említett hiá­nyosságok miatt a pártszervezf tek sem foglalkoztak meg* lók után kérdéseket tettek fel. A legtöbben a szovjet nagyüzemi mezőgazdaság eredményeire -,v vol­tak kíváncsiak. Igen sokan érdek­lődtek a szovjet ipari rnypká-. sokról, a szovjet emberek'' éiété- roi, szokásairól,.; • s : úgyszólván minden alkalommal elhangzottak kérdések, melyekre a szovjet kultúráról vártak feleletet a hall­gatók. men ezzel a fontos pártmunká­val. Nem kérték számon a párt­vezetőség illetékeseit: mit csi­nálnak, van-e nehézségük? A megyei és járási szervek „keze” is meg volt kötve, s így nem tudtak kellő támogatást nyúj­tani. E hibák nagyrésze ma már csak tapasztalatként szolgál. — A propagandaanyag-terjesztéá rendszerének megváltoztátásá’ és az anyagi érdekeltség beveze­tése, nem utolsó sorban a mé- gyei, járási és községi pártbi­zottságok, pártszervezetek egyre javuló tevékenysége révén töb­ben olvassák-mór a pártkiadvá­nyokat, hasznosítják azokat a pártmunkában. Különösen a pártoktatási anyagok terjesztésé mutat biztató eredményeket. Az idén mintegy húszezer hallga­tóhoz juttatják majd el a szűk* séges könyveket, sokkal több -ér­deklődőhöz, mint az elmúlt évi­ben. Nagy erőfeszítéseket kíván ez a munka; megkönnyíti'azon-5 bah az, hogy a tömeges jellegű pártoktatasi formákon bevezet­ték az előfizetéses rendszert. Szeptember 15-ig az egész évi pártoktatási anyag árát befize­tik a pártszervezetek s a köz­pont folyamatosan biztosítjá az anyagot. Bevált ez a módszer. Az is kedvező, hogy a „Marxiz- mus-leniriizmus alapjai” tanfo­lyamok tananyagainak árát csökkentették, így a hallgatók könnyebben hozzájuthatnak. Ta­valy mintegy tíz, tehát jelenték­telen szán*' p' *«, ,<srvez* késle­kedői'. i«*' anyag, árának befize­tésével Egyr* kevesebb az oly»* £

Next

/
Thumbnails
Contents