Kelet-Magyarország, 1960. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-19 / 169. szám

Újra itthon <2. oldal) ★ Másodvetés Nyírderzsen (í. oldal) XVII. ÉVFOLYAM, 169. SZÁM. Ara 50 fillér I960. JŰLIUS 19, KEDD B P O R T (4. oldal) •r Újabb hlSSZ-csapat oh Kongóban (5. oldalon) A jólét növekedésének adatai ? A központi Statisztikai Hiva­tal jelentése az 1960. első félé­vi munkáról azt bizonyítja, hogy tovább fejlődött népgaz­daságunk, javult a lakosság anyagi és kulturális ellátottsá­ga. növekedett a jólét. Az Állami ipar mintegy 15 százalékkal termelt többet, mint 1959. első felében, termelési tervét 4 százalékkal túlteljesí­tette. Különösen a gépipar, a vegyipar és a ruházati ipar termelése nőtt. Általában ki­elégítő volt az anyagellátás és a tervek túlteljesítéséhez hoz­zájárult, hogy a félév folyamán üzem behelyezték a Pécsi Hő­erőmű első nagyteljesítményű gépegységét, a Rudabányai Vas- ércdusító pörkölőüzemet, a Cse­pel Vas- és Fémművek nehéz­fém-forma öntödéjét, a Fűzfői Papírgyár forgács-lemez üze­mét, a Dunai Vasmű negyedik martinkemencéjét és kokszoló kátrányüzemét. Hétszázhar- mlnchétmillió darab téglával, 342 ezer tonna cementtel, mint­egy tizennégymillió négyzetmé­ter szövettel, és többek közt tízmillió pár cipővel gyártott többet hat hónap alatt az ipar, mint amennyi a terv volt A tejipari vállalatok 1,3 millió hektoliterrel több tejet, a hús­üzemek 89 tonnával több húst, a sörgyárak 1,7 millió hektoli­terrel több sört adtak az or­szág lakosságának. Az állami iparban a terv túl­teljesítésének forrása 52 szá­zalékban a termelékenység, és 48 százalékban a munkások szá­mának növekedése volt. Az egy munkásra jutó termelés 8 szá­zalékkal, a munkások száma pedig 7 százalékkal volt több, mint 1959. azonos időszakában. A fél év végére az év eleji 87 ,7 százalékról 74,3 százalékra növekedett az ország szántóte­rületének szocialista szektorhoz tartozó aránya. A tsz-ek tag­jainak száma 310 ezerrel, szán­tóterülete 1,6 millió katasztrá- lis holddal nőtt. Az országban június 30-án több mint 4400 termelőszövetkezet működött 8800 taggal, 5,4 millió kataszt- rális hold szántóterületen. Job­ban segítették a mezőgazdaság munkáját a gépállomások. Csak­nem kétszerannyi gépi munkát végeztek, mint 1959. azonos idő­szakában, féléves tervüket 120 százalékra teljesítették. A gép­állomások- és termelőszövetke­zetek tralctorállománya 26 szá­zalékkal növekedett. Az állat- állomány valamivel kevesebb volt, mint égy évvel korábban. Az első félévi felvásárlási ter­vet vágósertésből, marhából és tejből túlteljesítettük. Kevesebb tojást és baromfit vásároltunk fel, mint amennyit a terv előírt. A közlekedés 20 százalékkal több árut és 11 százalékkal több utast szállított, mint 1959. első félévében. A vasúti átlag kocsifordulási idő 8 százalék- ;; kai csökkent, a tehervonatok j; átlagos terhelése 5 százalékkal j; nőtt. Az idegenforgalom 32 ;: százalékkal emelkedett hazánk- !; ban és 40 százalékkal 11 több magyar állampolgár uta- II zott külföldre, mint 1959. első j. felében. Behozatalunk 33 száza- « • lékkai, kivitelünk 14 százalék- <! kai volt több. A behozatali és ;1 kiviteli tervet mintegy 5 szá- ;; zalékkal túlteljesítette a kül- ;; kereskedelem. A szocialista or- ;; szágokba 13 százalékkal, a ka- ;! pitalista országokba 15 száza- II lékkai több árut szállítottunk, !! mint egy évvel korábban. Ezek az adatok is mutatják, ! j hogy javult a munkánk nőtt < j az életszínvonal. A lakosság <; több pénzbevételhez jutott, több ;; árut vásárolhatott, többet költ- ;; hetett kulturális igényeinek ki- ;; elégítésére. A lakosság pénzbe- ;; vétele a múlt év első félévé- 11 nél 12 százalékkal volt több. s !! az átlagkeresetek is 2—3 száza- i! lékkai emelkedtek. Növelte a • j jövedelmet az is, hogy a nye- j j reségrészesedés 350 millió fo- !! rinttal volt nagyobb, mint ;; 1959-ben. Tizennégy százalékkal na- ;; gyobb forgalmat bonyolított le ! a kiskereskedelem. Nőtt az élei-. ;; miszerek és a ruházati cikkek 1 í eladása. Televíziós készülékből ;; és villamos hűtőszekrényből 1 mintegy két és félszer —, bú- 1; torokból csaknem egyharmad- ; | dal vásároltak többet, mint egy 1\ évvel ezelőtt. De az is örven- ;; detes, hogy az ország lakossá- ! ga az első félévben 20 ezer ;; fővel növekedett. A tánsa- 1! dalombiztosításba bevontak szá- ;; ma március végéig 800 ezer 1 . fővel emelkedett. Általában ;; csökkent a járványos megbete- • ’ gedések száma, javult a csecse- ;; mőhalandóság* aránya. ;; A lakosság, jövedelméből több ;; pénzt fordított a kulturális cé- j > (lokra. A könyvhéten 1,2 millió 11 kötet könyvet vásároltak, 15 ;; százalékkal többet, mint egy ;; evvel ezelőtt, s a mozielöada- ;; soknak 2,5 millióval volt több ;; látogatójuk. Huszonötezerre nőtt ;; a televízió előfizetők száma, öt- ; I ven község kapott villanyt, s !! ezzel a villannyal elátott köz- !! ségek száma 87 százalékra emel- '! kedett. 1! Ismét előrébb léptünk az ;; első félév eredményeivel, köze- ;; lebb a szocializmushoz. Az ered- ;; mények biztosítják, hogy az \ 1960. évi terv kitűzésekor !! pártunk és kormányunk helye- í' sen állapította meg a rendelke- 1! zésre álló . erőket, vette figye- ■ ’ lembe a dolgozók lelkesedését és '! nem tűzte elérhetetlen magasra ■; a jólét emelésének mércéjét. A ;; sikerek lelkesítenek, hogy a ' ; második félévi tervet is becsű- ; lettel teljesítse az ipar, a mt- * zőgazdaság, a közlekedés, a kül- * kereskedelem, hogy a népgaz- ; daság erősödjön és a lakosság „ jövedelme, anyagi és kulturális í ellátottsága tovább emelkedjék. | Ez a munka és ez az érték mind a nép boldogulását szolgáló befektetés volt — mondotta Kádár János elvtárs Sstálinváros megalapításának tízéves jubileumi Tízéves Sztálinváros, az első ma­gyar szocialista város. vasárnap folytatódott a kettős ünnepség: em­lékezés a város születésnapjára és az ország egyik legnagyobb ipari léte­sítményének, a meleghengerműnek a felavatása. Néhány percrel tíz óra után kez­dődött meg az impozáns nagygyű­lés. Az elnökségben helyet foglalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Apró An­tal, a Minisztertanács első elnökhe­lyettese, a Politikai Bizottság tagja, Csergő János kohó- és gépipari mi­niszter, Czottner Sándor nehézipari miniszter. Nagy Józsefné könnyűipa­ri miniszter, Sándor József és Friss István, az MSZMP Központi Bizott­ságának osztályvezetői, Cseterki La­jos. a Fejér megyei pártbizottság el­ső titkára, a város és a vasmű leg­jobb építői és dolgozói, a nagyüze­mek képviselői. Ott voltak Sztálin­város testvérvárosainak, Nova Huta, Ostrava, Órásul Stalin és Stalinstadt képviselői. A Himnusz hangjai után. Ju­hász János, a városi pártbizott­ság titkára nyitotta meg a nagy­gyűlést. Nagy taps közepette kezdte meg beszédét Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. A Központi Bizottság, és a kormány tagjai nevében köszö­netét mondott a meghívásért, a baráti fogadtatásért. Mint mon­dotta, a párt- és a kormány ve­zetőinek megtiszteltetés, hogy együtt ünnepelnek a jubiláló város dolgozóival: — Az ember szíve örömmel van tele, s valahogy úgy va­gyunk, hogy szeretnénk kezet fogni mindenkivel,' a kohó, a gépgyár, a kokszolómű, az erő­mű és a többi üzem dolgozóival. A Központi Bizottság és a kor­mány nevében szívből gratulá­lunk mindnyájuknak ehhez a nagy szocialista győzelemhez. (Lelkes, nagy taps.) — Ezt a várost körülbelül 28 ezer ember építette, s a munká­latokba több mint hat és félmil­lióvá forint értéket fektettünk be. Azt mondjuk, ez a munka és ez az érték rűnd a nép boldogulását szol­gáló befektetés volt. Sztálinváros szocialista város — mindenekelőtt azért, mert olyan öntudatos dolgozói vannak, akik helytállnak a termelésben. Büsz­kék vagyunk arra is. hogy a város ipara két százalékkal, a vasmű 4,5 százalékkal túlteljesí­tette első félévi tervét. A város fejlődésének fontosabb állomásairól szólva Kádár János ünnepségén elmondotta, hogy 10 év alatt kö­rülbelül 5200 új lakás épült — 80 százalékuk távfűtéses —, a szántóföldek helyén általános gimnázium, kohó- és gépipari technikum, ipari tanulóintézet működik, 100 000 kötetes könyv­tár van, a fővárosi színvonalú színházterem, mozi, sporttelep, kultúrpark szolgálja a lakók művelődését. — Sztálinváros jelképe a megbonthatatlan szovjet—magyar barátságnak. (Nagy taps.) Sztá­linváros a magyar dolgozók mun­kájának eredményeképpen szüle­tett, de szovjet vasérccel dolgo­zik. a gépeket, terveit szovjet testvéreinktől kaptuk és a ma hivatalosan felavatott meleghen­germű szerelésénél is olyan szov­jet emberek segítettek nekünk, akik itt vannak gyűlésünkön is. — Központi Bizottságunk és kormányunk véleménye az, hogy az eddigi eredményekkel nem elégedhetünk meg. Meg kell és meg is fogjuk csinálni a hideghengerművet az új ötéves tervben és ami­kor elkészül, megnézzük, ho­gyan fejlesszük tovább a vasmüvet és Sztálinvárost is — úgyhogy a Vasmű és Sztá­linváros dolgozói erre épít­hetnek. A Központi Bizottság első tit­kára ezután a belpolitika néhány időszerű kérdésével foglalkozott. — A mezőgazdasági termelés idei eredményeiről még nem be­szélhetünk, ez mindig csak az évi számvetésnél derül ki. Any- nyit azonban mondhatunk: a szeszélyes időjárás ellenére ked­vezőek a kilátások. Búzából elő­reláthatólag 9 mázsa felett lesz az országos termésátlag, az egyik legfontosabb mezőgazdasági mun­ka, az aratás az egész ország­ban folyik. Az őszi árpa aratása országosan befejeződött, a rozs aratása 60 százalékban megtör­tént, a búza 40 százalékát le­aratták. — A termeléssel pár­huzamosan megfelelően fejlődött a fogyasztás is, emelkedett a dolgozók össz- keresete, nőtt az életszínvonal. Szocialista mezőgazdaságunk fejlődéséről szólva Kádár János kiemelte a mezőgazdasági mun­kák további gépesítésének fon­tosságát. Tavaly traktorállomá­nyunk 20 százalékkal növekedett, s az idén további 30 százalékáé emelkedést érünk el. A szövet­kezetek az idén 40—42 száza­lékban géppel aratnak, s arra kell törekedni, hogy né­hány esztendő múlva ország­szerte 100 százalékban géppel végezzük el az aratást. Az idén és jövőre is komoly me­zőgazdasági beruházásokat kell eszközölni. Ez biztosítja, hogy három-négy esztendő múlva azok a mezőgazdasági termékek is bőséggel álljanak rendelkezésre, amelyeknél ma még az ellátásban itt-ott nehézségek mutatkoznak. Kádár János ezután hangoz­tatta, hogy tovább kell javítani a vezetést, a gyárak, üzemek dolgozói körében pedig szilárdí­tani kell a szocialista munkafe­gyelmet, növelni kell a szocia­lista öntudatot. Beszéde befejező részében a Központi Bizottság első titkára a nemzetközi helyzet alakulá­sáról beszélt. — Ha a legutóbbi három év mérlegét nézzük, azt látjuk, hogy minden szocialista ország erő­södött — a Magyar Népköztársaság is erősebb ma, mint három évvel ezelőtt. — A munka és a harc évei vannak előttünk, de jobb felté­telek között fogunk dolgozni és harcolni is, mint az elmúlt évek­ben. És e munka, e harc ered­ményeként lerakjuk a szocializ­mus alapjait, felépítjük a szo­cialista Magyarországot, köny- nyebben, jobban és vidámabban fogunk élni! — A szocializmus, a béke erői hatalmasabbak a reakció és há­ború erőinél és győzni fognak- Szocializmus és béke lesz az egész világon! — fejezte be vi­haros tapssal fogadott beszédét Kádár János. Kádár János beszédét a sok- ezer dolgozó mindvégig nagy figyelemmel hallgatta meg, bár a beszéd közben zápor vonult át Sztálinváros felett. Kádár János beszédét" többször szakí­totta meg lelkes helyeslés és hosszantartó taps, és a beszéd végén az egybegyűltek hosszan éltették a pártot.

Next

/
Thumbnails
Contents