Kelet-Magyarország, 1960. július (20. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-17 / 168. szám
Két *f külföld* vidám filmet volt olkalmunk megtekinteni az utóbbi napokban. Az egyik angol, a másik nyugatnémet. Elő- rebocsátva: az angol film hibái ’j4tó&&z>iAd Különös hajótöröttek — kifogástalan öltözet a lakatlan szigeten. ellenére jobban mulattat, mint a másik. Egyik filmnek sem eredeti az ötlete, i mesterde- tektív szatirikus rajzát már Karinthy Frigyes is megalkotta (gyorsan mondjuk meg: sokkal humorosabban, ötletesebben), a Különös hajótöröttek meséje Robinson története óta sokszáz alakban életre kelt már. Mindkét film hasznos igyekezettel kezd, de mindkettő belefullad sóját történetébe. Sok nyugati vígjáték után hallhatjuk a nézőtérről kifelé igyekvő emberek szájáról: jó volt, de micsoda hülyeség. És itt ez a nem éppen hízelgő jelző indokolt: a film készítői mintha maguk sem lennének tisztában azzal, tulajdonképpen mit is akartak. A Különös hajótöröttek kezdeti meséje nagyszerű szatírát •ígér. Egy gazdag angol főűr ±,egyenlősdit”- játszik, utópisztikus módon képzeli el a boldog társadalmat. S mi történik? A főúri társaság egy szigetre kerül, ahol az addigi lakáj veszi át a vezető szerepét, a munkát soha nem látott urak pedig szolgálják, és mindenki boldog. Ez az, ami nem igaz. Valóságos paradicsomi állapotot mutat be a film, teljesen hamisan, a való élettől gyökeresen elszakadva, holott a helyzet éle$ és harsog- tatóan vidám szatirikus lehetőséget nyújtana. A film készítői maguk is megrémültek a lehetőségek nagyságától, és sürgősen limonádéra eresztették az ízes gyümölcslevet. A mesterdetektiv a ponyvaregények gúnyrajza. Ez a mese ki nak a vásznon, banális ötletek puffognak, nincs mélyebb tartalma a szatírának, megelégszik az érdekességre való törekvéssel. És ez bizony: kevés. Sőt: a bonyodalmak mesterkélt és nagy- mennyiségű záporozása határozottan fárasztó. Unalom terjeng a film felétől. (Sőt, még az elején is). Csak egy két főszereplő tehetséges játéka tartja mindkét filmet azon a szinten, hogy a közönség érdeklődik utánuk. Az angol filmben Kenneth More ét Cecil Parker emelkedik ki alakításával, a másikban a mesterdetektiv tudja lekötni a nézők figyelmét: Carl Lieffen. A mesterdetektiv — pácban a detektív titkárnőjével. is tart kezdeti elgondolása mellett, Nick Khatterton, a műkedvelő, zseniális detektív végül mindent megold, és leleplezi önmagát. Közben számtalan bonyodalom, vidám és elképesztő helyzet. Az igyekezet mégis elfúltad. Sematikus alakok mozogMindkét film legnagyobb gyengeségét talán abban éreztük, hogy csupán a szórakoztatás kedvéért készültek, a közönség igényességének figyelmenkívül hagyásával. S amiért mégis, — bár vállatvonva — rábólintunk: na, elmegy... — az a jószándék, ami a téma indulásából kitűnik. Töredék (a „SZAKADÉK” c. filmhez) ...én is, mint a többi cseléd poronty! Ruhám lengett soványka testemen, mint ágra vetett szélfújta rongy. S ha a nap melege olvasztotta a havat, széttaposott lyukas cipőm, hangosan szürcsögte a sarat. KORMOS JÓZSEF NÉPSZERŰ A NAPKÖZI OTTHON. Nagy népszerűségnek örvend a napközi otthon Fábián- házán. Eredetileg csak 27 gyermek részére van hely, de már több mint 50 gyermek ellátásáról gondoskodnak. S ez most — ha nem Is teljesen szabályos — helyes, mert minden dolgos kézre szükség van a nagy munkák idején. A tanács 10 ezer forinttal emelte a napközi otthon ellátásához való hozzájárulási pénzösszeget. CSELÉNYI ISTVÁN GÄBOR: HAJNALI FÉNYBEN — A BODROGKERESZTŰRI ÉPÍTŐTÁBORBÓL —. Megyünk a hajnal halk tűiében. Tájak hajolnak össze — látod — itt: a nap vörösaranya gyűl középen, amott a méla síkság álmodik, ködfátyolon túl Kékezüst hegyek; ott zöld mezők és lassú felhőfodrok * s itt libbenő füstcsíkot festenek az ég leplén karcsúkéményű gyárak; lenn álmosan csobog tova a Bodrog — és fény, a hajnal halvány fénye árad. Megyünk a hajnal halk tüzében az összehajtó tájak rejtekén... s — figyeld! — hazánk lebegő árnya képpen harmatos pára száll a táj egén s a kép szemünk tükrén is ott remeg s él bennünk, míg épülnek a csatornák — mert izmaink világot rejtenek: kezünk-alkotta biztosabb jövendőt, s a bástya, mit munKank erődje tormáit, ifjú hadunk fölött vigyázva áll őrt. Megyünk a hajnal friss tüzében s a bronzvörös nap titkokat vetít: fénylő ásónk minaegyikünk kezében varázsvessző: a fosztó földre int — s a szellő már aranytó búzasor jövő-ígéretét, hitét susogja s a hegy alól szirénák nangja szól; felénk kacag a nap vörösarannyal — s a láp vize széles mederbe fogva csobog majd megvalósult álmainkkal. IJj könyvek Alpári Gyula VÁLOGATOTT ÍRÁSAI (Kossuth) Alpári Gyula a magyar és nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő alakja, a marxizmus-leni- nizmus egyik legalaposabb magyar ismerője és terjesztője volt. A most megjelent válogatás Alpári 19Ó2—1939 között megjelent legjellemzőbb politikai írásait és tanulmányait tartalmazza, Ezenkívül a kötet tartalmazza Leninről, Mehringről, Bebelről stb. szóló tanulmányait is, Balázs Béla: A KLERIKÁLIS REAKCIÓ SZEREPE A HOR- THY-FASIZMUS URALOMRA- JUTÁSABAN ÉS KONSZOLIDÁLÁSÁBAN (Kossuth) A szerző bőséges dokumentációs anyag felhasználásával mutatja be, hogy milyen nagymértékben volt részese az egyház a tanácsköztársaság idején az ellenforradalmi összeesküvéseknek, hogyan támogatta nemcsak ideológiailag, de egyes papi személyek közvetlen részvételével Egy bukás tanulságai R. M. V. osztályos kisleány három tárgyból a tanév végén is elégtelen osztályzatot kapott, tehát osztályismétlésre bukott. A szülők nagyon elkeseredtek, s megpróbálták a felettes tanügyi szervektől kérni a gyermek újra vizsgáztatását. Természetesen a fennálló rendelkezések erre módot nem adnak, de mégis meghallgattuk a szülőt, tájékozódtunk a gyermek ismereteiről. Megállapítottuk, hogy a gyermek tudása valóban nem kielégítő, s a bukása indokolt, tehát gyenge és igen bizonytalan ismeretei alapján sem a magyar nyelv, orosz nyelv és a számtan tanára bizony nem engedhette át a legnagyobb jóakarat ellenére sem. De mégis van valami, amit a nevelőtestület érdekelt tagjai csak elmulasztottak. Ezek pedig a következők: egész évben nem keresték fel otthonukban ezt az ötgyermekes családot, hogy a családlátogatások meghitt melegségében tárgyaltak volna a gyermek munkájáról, adtak volna szakszerű tanácsot, és segítették volna a gyermeket munkájában, közelebb kerültek volna a gyermekhez is, a szülőkhöz is. Az osztályfőnök évközben többször találkozott a szülőkkel, de „csak úgy az utcán" tárgyaltak a gyermek sorsáról. A gyermeket megbuktató tanároknak sem jutott eszükbe, hogy csak fel kellene keresni ezt a családot, hiszen úgyis elég gyakran mennek el a házuk előtt, ha utaznak, mert a vasútállomás utcájában, ahhoz közel laknak. Nem, úgy gondolták azért van az osztályfőnök, menjen el csak az. NEM igen érezték és tartották kötelességüknek azt, amit egy kis jóérzéssel meg lehetett volna tenni! Nem érezték, hogy minden gyermekhez közük van, kell, hogy legyen, s nemcsak a saját osztályukért felelősek. De miért is mennének olyan családhoz, ahol az anya „olyan ideges’’!? Nem érezték, hogy éppen az ilyen szülőkhöz kell többször elmenni, éppen az idegest kell megnyugtatni, éppen az olyan gyermeket kell gyakrabban felkeresni, ahol talán maga a gyermek is jobban ki van téve az édesanya vagy az édesapa gyengébb idegállapotának. Nem érezték, hogy pontosan az ilyen gyermeknek van szüksége nagyobb türelemre, szeretetve, megértésre, . Elhiszem, nem kételkedem, hogy a buktató nevelőket rossz- akarat, vagy szándékosság nem vezette, hogy nem „elmélkedtek” úgy e kislány sorsán, mint most én. De mindenesetre a jövőben minden nevelőnek szélesebbre kell kitárnia a szívét, többet kell foglalkoznia és érdeklődnie a gyengébben tanuló gyermekek életével, családi körülményeivel! ÉREZNIE kell minden nevelőnek, hogy nekünk minden gyermek kincs, akiért minden áldozatot meghozni nevelői kötelességünk. , Olvastam egy nekem nagyon tetsző szép mondást: „A szív azért olyan kicsi, hogy csodálják nagyságát!” S ekkor az igazi pedagógusokra gondoltam...- < ' - ALBERT ANTAL is a fehérterrort, hogyan védelmezte az elnyomást és kizsákmányolást, hogyan támogatta a szovjetellenes rablóháború előkészítését és megvalósítását. EGYÜTT HARCOLTUNK (Kultúra) Öreg harcosok, a Magyar Tanácsköztársaságért és a Szlovák Tanácsköztársaságért vívott harcok részesei végigvezetnek bennünket az első világháború szinte valamennyi arcvonalán, a fogolytáborokon, beszámolnak a katonák és családjaik szenvedéseiről, nélkülözéseiről. A könyvet olvasva tanúi vagyunk, hogyan találtak utat az emberek szívéhez, leikéhez a szocializmus eszméi, Vészi Endre: Lakoma hajnalban (Szépirodalmi). Vésd Endre, a Eakoraa hajnalban című elbeszéléskötet szerzője. A kötet Vészi Endre a leg- I utóbbi években írt legjobb novelláinak gyűjteménye. Szug- gesztív erővel idézi a koncentrációs táborok világát, a két világháború közötti nincstelenek küzdelmét a létért, az emberibb életért. Megkapó képeket rajzol az üj mai emberről, a megváltozott, átalakult társa da-, lomról, — 4^
