Kelet-Magyarország, 1960. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-17 / 168. szám

Kit dicsérjen az ének? Az orosi Vörös Csillag Tsz-ben őszi árpa után 30 holdon vetik a burgonyát, A vetőgumót hútüházban tárolták eddig. Péter Béla felv. Újfajta „könnyű műfaj bemutató: július 24 Első ízben fordul elő a pódi­um-könnyű műfaj történetében, hogy egy nyári szabadtéri műsor megírására a magyar irodalom je­les képviselői társulnak. A „Teg­nap asszony, ma menyasszony” című, kétrészes zenés játékot pe­dig négyen: Ignácz Rózsa, Simon Istváti'1 Kossuth-díjas költő, Sza­bó Pál és Tamási Áron Kossuth- díja&árók Írták. A műsor közép­pontjában a nagy népszerűség­nek1" örvendő Gergely bácsi és Méri néni figurái állanak. A mű­sor alapgondolata: amikor az első világháború végén Gergely és Marj;..egy bekeltek, nem tarthat­ták meg lakodalmukat, mert az ifjtívfeiegényt kivitték a frontra. Töbfey »önt negyven éven át hi­ányzott életükből az élmény, s n>ostj-házassági évfordulójukon a tsz tagjai elhatározzék, megrende­zik számukra a kései lakodalmat. E cselekményt átszövik a jelene­tek, tréfák, és zenés táncos szá­mok. Műfajilag is érdekes kísér­let ez a műsor, amely július 24-én kerül Nyíregyházán bemutatásra. Jó eredménnyel zárta a félévet a Nyíregyházi Vegyesszereiö Szakipari Klsz A kisipari szövetkezet dolgozói | első félévi tervüket 31 százalék­kal túlteljesítették. Többek közt a terven felül 26 darab csillárt, 152 darab fénycső trafót és 163 darab fényterelő armatúrát gyár­tottak. A terven felül több mint 700 ezer forint értékű szakipari munkát és több mint 500 ezer ‘ forint értékű szolgáltató munkát végeztek. Népi ellenőr Llpor Sándor ti­T - zenot éve mű­vezető a Nyírbog- dány^,... Kőolajipari Vállalatnál. , A dol­gozók tisztelik és be­csülik. Három éve jelölnék a megyei népi, ellenőrzési bi­zottságba. Azóta be­csülettel teljesíti ezt a kötelezettségét is. Ha értesítést kap és kivizsgálással bízzák meg, nem nézi az időt és fáradtságot, elintézi a rábízott feladatot. — A közelmúlt­ban a nyíregyházi földművesszövetkezeti központban azt vizs­gáltuk. hogyan tart­ják be a rendelete­ket. hogyan intézik pénzügyeket, vizsgál­ják - k panaszokat és bejelentéseket. Több hiánvosságot tapasz­taltunk. . Azt pél­dául, hogy a dolgo­zók által elkövetett kárért megteszik a felrlősséürevonást és a bün+eté«* is ki'T,b- ják. de nem ellen­őrzik a határozatok vé<zfeha’tását. A szö­vetkezeti ellenőrök adnak ki, de a végrehajtás ellenőrzésére nem fordítanak kellő gon­dot. - A névtelen le­veleket, panaszokat nem vizsgálják ki, pedig sokszor nagy hibát tár fel a beje­lentés. Egy ilyen esetet mondott el Poór elv­társ. Vasmegy eren kultúrházat építettek. Egy régi épületet le­bontottak. Valaki fel­figyelt arra, hogy egy nyíregyházi ember­nek, — az egyik köz­ségi ember sógorának — adták a tetőfedő palát. A vizsgálat derítette ki a sza­bálytalanságot. ■ — Az ellenőrzéskor tapasztalt dolgokról jegyzőkönyvet ve­szünk fal és észrevé­teleinket ott helyben megmondjuk az iHe- tékeseknek. Arra tö­rekszünk. ho«v ne­veljük és fölvilágo­sítsuk a hibát ó emher°kef. A bírsá­golásnál is a nevel ő- ho+ác+ tekiotlük e’ső- nok. Hó azonban p- ügy olyan, hogy na­gyobb kár érte a tár­sadalmat .átadjuk a bíróságnak. Hogyan fogadják a népi ellenőröket? Er­re a kérdésre ezt vá­laszolta Poór Sándor: — Általában nyugta­lanságot tapasztalunk mikor a kivizsgálás színhelyén megjele- lenünk. Azok az em­berek nyugtalanok,, akik tudják, hogy a fiatal lány halk mondata fe­jezett be a vezető távozása után: „Engem talán. felesleges is volt behívni.. Tapasztalható, hogy néhanv helyen rosszul ér­telmezik az elismeréssel való sáfárkodást. Különösen megmu­tatkozik ez. amikor a nagynyii- vánosság előtti elismerés oszto­gatásáról van szó. A fentebb ismertetett esetből is ez a ta­nulság: a párt és a KlSZ-szer- vezet eredményeinek égisze alatt a vezető minden áron a két szer­vezet titkárát akarta mindenki elé és fölé helyezni. Miről is van szó? Arról, ami ellen pártunk is szüntelenül har­col. Néhányan még ma is össze­tévesztik a pártszervezetet a párttitkárral, és a szervezet, te­hát a becsületes dolgozók közös­ségének érdemeit visszatetszőén rosszul próbálják elismerni. Hangsúlyozzuk: ez nem általá­nos, de az előforduló néhány esetből le kell vonni a tanulsá­gokat. Értsünk szót. Korántsem az a célja ennek az írásnak, hogy a tengernyi munkát magukra vál­laló párttitkárok jogos érdemeit próbálja kisebbíteni. Csak vala­miről nem szabad elfeledkez­nünk. A pártot — és az ifjúsági szervezetet is — az egyszerű dolgos emberek, fiatalok ezrei alkotják. Ezek az emberek jól tudják, hogy a párt az ország felvirágoztatásán fáradozik, és amit tesznek az előbbrelépés ér­dekében, azt szívből, őszinte akaratból teszik. Az első tanul­ság az, hogy az említett vezető, miközben kifogásolta, hogy az I újságíró csak egy egyszerű em- I bér véleményére kíváncsi, elfe­Lí ÁLLOTTÁM 8 közelmúlt- *-*• ban, hogy egyik üzemünk ijúságj szervezetének tagjai KISZ-segítőbrigádpt alakítottak, szabad szombatjukat feláldozva siettek ki a közeli termelőszö­vetkezetbe, előbbre lendíteni ai égető nyári munkát Gondoltam, erdekes dolog s a sikeres nap után írni akartam a fiatalokról Munkanapon érkeztem az üzem­be, nem akartam zavarni, ezért csak egv fiatalt kértem meg az emlékek felidézésére. így kezd­tem ej beszélgetni a fiatal lánnyal. Láttam, nagy az örö­me, hiszen olyan jókedvvel me­sélt“ 3 brigád tettét, hogy még az arca is egészen kiszspült. Már majdnem készen voltam az anyagfelszedéssel, amikor belé­pett az üzemvezető elvtársnő... Ekkor olyan dolgot tapasztal­tain. amelyről feltétlenül szólni kell. Az egyébként kedves veze­tőnővel közöltem, mi járatban vagyok, s hozzátettem, hogy ez­úttal a brigád egyik szerény, egyszerű tagját kérdeztem meg. Párbeszédünk azzal folytatódott, hogy a vezetőnő tudatta velem: a pártnak és a KISZ-nek nagy érdeme van a sikerben, ezért okosnak találja, ha a párttitkár és az ifjúsági titkár sem marad ki az interjúvolásbol. Gyorsan megnyugtattam a vezetőnőt, hogy a munkában résztvevő fia­tal lány ezt beszélgetésünk leg­elején említette, méghozzá való­sággal lelkendezett a párt és a KISZ-szervezet egészséges ötle­téről, amely osztatlan sikert ara­tott a fiúk, lányok körében. Ügy látszik, sikertelen volt az igye­kezetem, mert a vezető távozó­ban elégedetlenül újra figyel­meztetett: „Azért őket se hagy­ja ki...” Ennyi a történet, amit Sok a% erdei kártevő ! Védjük az erdőket, a fásításokat bűnösök és felnek a felelősségrevonástól. De, ahol nincs külö­nösebb hiba, ott is idegenkedve fogad­nak, de a végén, ami­kor látják, hogy nem, valami „mumus” a népi ellenőrzés, s nem azért megyünk ellen­őrizni, hogy valaki­nek feltétlen „kitör­jük a nyakát”, —ak­kor megköszönik a segítséget. így volt Tiszabercelen is a téglagyárban. A vizs­gálat u*án több olyan hibára hívtuk fel az igazgató figyelmét, amit ő nem vett" é°z­r«. T H "»dott a vé­<?p.ry rr>orf-,'ÖSZÖnt'? a — Az a vélemé­nyem. hogy még szé- j lesebb körben kelle- J ne a népi ellenőrzést végezni. Akkor ha­marabb és jobban észrevennék a hibá­kat és csírájában fojtanánk el a bű­nöket. Kevesebb tár­sadalmi tulajdont pa­zarolnának, herdálná­nak el — mondta Poór Sándor és azzal fejezte be, hogy szí­vesen végzi ezt a munkát, mert látja, tudja, hogy az ellen­őrzések a társadalom érdekét szolgálják. O. A. Szabolcs-Szatmár erdőben, fásí­tásokban a szegényebb megyek közé . tartozik. Ennek ellenére nem védjük megfelelően erdőin­ket, a fasorokat. Évente több­millióra tehető az a kár, amit ezen a területen okoznak a nép­gazdaságnak. A károkozás három nagyobb csoportra osz.ik: a fatolvajok, akik kivágjákat a fákat vagy le­tördelik az ágakat, másik csoport az erdei legeltetők, harmadik cso­porthoz pedig az engedély nélküli favágások tartoznak. Az elköve­tett szabálysértések száma igen nagy, a múlt évben mintegy 3000 bírságolást kellett a hatósá­goknak kiszabni erdei kár­okozás és engedély nélküli fa­kivágás miatt. Javulás ugyan van, de a második negyedévben még az idén is, 351 erdei kártevőt kellett megbírsá­golni, nagyrészt erdei legeltetőkeí. A 36-os számú törvényerejű rendsiet, ami 1960. január elsején lépett életbe, módot ad arra, hogy a pénzbírság meg nem fize­tése esetén a szabálysértőt el­zárással is lehet büntetni, de nem ez az elsődleges. A helyi párt-, tanács- és tömegszerveze­teknek kell egységes felvilágosító munkával, társadalmi ellenőrzés­sel elejét venni annak, hogy bír­ságolásra kerüljön a kor. Ebben a munkában nagy feladat hárul a szülőkre és a pedagógusokra is. mert igen sok a gyermek- és fia­talkorú károkozó. Az erdők, a fák védelmével azért is többet kell foglalkozni a falusi pedagó gusoknak, mert sok lelkiismerei- len szülő gyermekét küldi falo­pásra, vagy jogtalan erdei legel­tetésre, A helyi tanácsok elsőrendű feladata közé tartozik a társa­dalmi tulajdon védelme, a megóvásra való nevelés. Sajnos, a káresetek megelőzéséért még nem tesznek meg tanácsi szerveink mindent, amit megte­hetnének. Következetes felvilágo­sító szóval és ahol szükséges, a törvények alkalmazásával minden lehetőségünk megvan, hogy na­gyobb léptekkel haladjunk előre a fák védelme terén. Sípos Sándor MT vb. ig. oszt. főelőadója. ledkezett arról, kardoskodása sérti az emberi önérzetet, rom« bolja a tiszta meggyőződést. É2J annál is inkább így van. merd a mi párttitkáraink többségük­ben olyan emberek, akik a sa­ját érdemük hangoztatása he­lyett a munkapadnál lévő; az új értéket végsösoron előteremtő dolgozó emberek igyekezetét di­csérik. A MI PÁRTUNK ereje ép* pen abban van, hogy ezekre a „csak egyszerű’1 embe­rekre épít; hogy munka végez­tével kinek-kinek érdeme sze­rint juttatja a javakat. Ügy igaz, küzdelmünk serkentője és irányítója a pjárt, és a feladatok végrehajtásában gyakorlatilag is résztvesznek párttitkáraink. Ezl viszont éppen azok tudják leg­jobban, akik a vezetőkkel egy- sorban küzdenek terveink. vá­gyaink mielőbbi valóraváltá- sáért. Következésképp: a mi munkásaink különösen az utóbbi, években számtalanszor voltak szemtanúi annak, hogy felelős­ségteljes hivatásukat eredménye^ sen látják el párttitkáraink. Eb-i bői következik a második ta­nulság: nem kell. felesleges egy­néhány vezetőnek ezt megté­vesztően bizonygatni, mert az említett eset és a többi, hozzá hasonló valamennyi káros hatá­sú. A végzett munka után a legegyszerűbb, a legszerényebb ember is várja az elismerést. Hiszen emberi dolog ez. Ahol a vállalat, vagy üzemvezető ez­zel tisztában van és érdem sze­rint osztogatja a dicséretet* vagy a megrovást, — ott a' munkás kollektíva bizalrpa* megnő, nagyobb lesz a lelkese­dés. szebbek lesznek az eredmé­nyek is. Egyetlen rosszul értelmezhető szó is elég ahhoz, hogy a mun­kás bizalmatlan legyen. „Engem talán felesleges is volt behív­ni...” Ahogy újra hallom , a fia­tal lány, a segítő brigád egyik tagjának szavait; látom az ar­cát, tekintetét is. Mintha csak ez írták volna rá': kimentünk a mezőre, dolgoztunk napestig, se­gítségből és most ide mégis té- " védésből hívtak csak engemet, hiszen olyan idegesnek látszott a vezető... COK ÉRTÉK rejlik az eg.v­^ szerű emberek szerénysé­gében. Felelős beosztásban lévő vezetőembereink teendője, hogy jól aknázzuk ki ezt a nagy kin­csei. ­Angya.1 Sándor A mi utcánk óh, de szén — lehetne ... Benszülött nyíregyháziak a Vöröshadsereg útját tartják a nyírségi város egyik legszebb­jének. Nem alaptalan ez a rang, hiszen a megyei kórház felé vivő út dúslombú fáival, modern fénycsővilágításával jo­gosan áll az utcarangsor élén. Csakhogy a Vöröshadsereg út­ján székelő nyíregyházi stúdió mind hiába iktatja be zenei mű­sorába az „A mi utcánk óh de szép” kezdetű bájos dalt, — ez csak részben vonatkoztat­ható a stúdió utcájára. Mert a nyíregyházi Vöröshadsereg útja „óh de szép” is — lehet­ne... Az aránylag nagyforgalmú utcán sok ember bosszankodott nár a szemétládák hiánya mi­att. Bár az udvarok mélyén meglapulnak a kuka-ládák, — de a járókelők tanácstalanul di- lemmáznak, ha egy almacsutkát, vagy más szükségtelen dolgot el akarnak tüntetni. Az út elejé­től — többszáz méternyi szaka­szon — egészen a kórház épüle­téig egyetlen egy utcai szemét- gyűjtő láda sem található. Cso­da-e hát, ha többhelyütt nap­közben szemét tarkítja a „mis­set” ...? A közelmúltban nagy lendü­lettel indult meg Nyíregyházán a virágosítás, parkosítás. Az összefogásnak városszerte szebb­nél szebb eredményei mutatkoz­tak. Sajnos, a Vöröshadsereg útja lakói valamiképpen kima­radtak ebből a nemes igyekezet­ből. Pedig a virágágyak készí­tésére talán a legjobb lehető­ség ezen az úton található. A járda melletti széles földszegélyt csak a Petőfi Diákotthon előtt „tarkítja” egy kis zöld darab. — Mi lenne, ha mielőbb meg­oldanák ezt a két problémát’ ­— A mi utcánkból? — Igen. — Óh de szép lehetne... (W s

Next

/
Thumbnails
Contents