Kelet-Magyarország, 1960. július (20. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-17 / 168. szám
Kit dicsérjen az ének? Az orosi Vörös Csillag Tsz-ben őszi árpa után 30 holdon vetik a burgonyát, A vetőgumót hútüházban tárolták eddig. Péter Béla felv. Újfajta „könnyű műfaj bemutató: július 24 Első ízben fordul elő a pódium-könnyű műfaj történetében, hogy egy nyári szabadtéri műsor megírására a magyar irodalom jeles képviselői társulnak. A „Tegnap asszony, ma menyasszony” című, kétrészes zenés játékot pedig négyen: Ignácz Rózsa, Simon Istváti'1 Kossuth-díjas költő, Szabó Pál és Tamási Áron Kossuth- díja&árók Írták. A műsor középpontjában a nagy népszerűségnek1" örvendő Gergely bácsi és Méri néni figurái állanak. A műsor alapgondolata: amikor az első világháború végén Gergely és Marj;..egy bekeltek, nem tarthatták meg lakodalmukat, mert az ifjtívfeiegényt kivitték a frontra. Töbfey »önt negyven éven át hiányzott életükből az élmény, s n>ostj-házassági évfordulójukon a tsz tagjai elhatározzék, megrendezik számukra a kései lakodalmat. E cselekményt átszövik a jelenetek, tréfák, és zenés táncos számok. Műfajilag is érdekes kísérlet ez a műsor, amely július 24-én kerül Nyíregyházán bemutatásra. Jó eredménnyel zárta a félévet a Nyíregyházi Vegyesszereiö Szakipari Klsz A kisipari szövetkezet dolgozói | első félévi tervüket 31 százalékkal túlteljesítették. Többek közt a terven felül 26 darab csillárt, 152 darab fénycső trafót és 163 darab fényterelő armatúrát gyártottak. A terven felül több mint 700 ezer forint értékű szakipari munkát és több mint 500 ezer ‘ forint értékű szolgáltató munkát végeztek. Népi ellenőr Llpor Sándor tiT - zenot éve művezető a Nyírbog- dány^,... Kőolajipari Vállalatnál. , A dolgozók tisztelik és becsülik. Három éve jelölnék a megyei népi, ellenőrzési bizottságba. Azóta becsülettel teljesíti ezt a kötelezettségét is. Ha értesítést kap és kivizsgálással bízzák meg, nem nézi az időt és fáradtságot, elintézi a rábízott feladatot. — A közelmúltban a nyíregyházi földművesszövetkezeti központban azt vizsgáltuk. hogyan tartják be a rendeleteket. hogyan intézik pénzügyeket, vizsgálják - k panaszokat és bejelentéseket. Több hiánvosságot tapasztaltunk. . Azt például, hogy a dolgozók által elkövetett kárért megteszik a felrlősséürevonást és a bün+eté«* is ki'T,b- ják. de nem ellenőrzik a határozatok vé<zfeha’tását. A szövetkezeti ellenőrök adnak ki, de a végrehajtás ellenőrzésére nem fordítanak kellő gondot. - A névtelen leveleket, panaszokat nem vizsgálják ki, pedig sokszor nagy hibát tár fel a bejelentés. Egy ilyen esetet mondott el Poór elvtárs. Vasmegy eren kultúrházat építettek. Egy régi épületet lebontottak. Valaki felfigyelt arra, hogy egy nyíregyházi embernek, — az egyik községi ember sógorának — adták a tetőfedő palát. A vizsgálat derítette ki a szabálytalanságot. ■ — Az ellenőrzéskor tapasztalt dolgokról jegyzőkönyvet veszünk fal és észrevételeinket ott helyben megmondjuk az iHe- tékeseknek. Arra törekszünk. ho«v neveljük és fölvilágosítsuk a hibát ó emher°kef. A bírságolásnál is a nevel ő- ho+ác+ tekiotlük e’ső- nok. Hó azonban p- ügy olyan, hogy nagyobb kár érte a társadalmat .átadjuk a bíróságnak. Hogyan fogadják a népi ellenőröket? Erre a kérdésre ezt válaszolta Poór Sándor: — Általában nyugtalanságot tapasztalunk mikor a kivizsgálás színhelyén megjele- lenünk. Azok az emberek nyugtalanok,, akik tudják, hogy a fiatal lány halk mondata fejezett be a vezető távozása után: „Engem talán. felesleges is volt behívni.. Tapasztalható, hogy néhanv helyen rosszul értelmezik az elismeréssel való sáfárkodást. Különösen megmutatkozik ez. amikor a nagynyii- vánosság előtti elismerés osztogatásáról van szó. A fentebb ismertetett esetből is ez a tanulság: a párt és a KlSZ-szer- vezet eredményeinek égisze alatt a vezető minden áron a két szervezet titkárát akarta mindenki elé és fölé helyezni. Miről is van szó? Arról, ami ellen pártunk is szüntelenül harcol. Néhányan még ma is összetévesztik a pártszervezetet a párttitkárral, és a szervezet, tehát a becsületes dolgozók közösségének érdemeit visszatetszőén rosszul próbálják elismerni. Hangsúlyozzuk: ez nem általános, de az előforduló néhány esetből le kell vonni a tanulságokat. Értsünk szót. Korántsem az a célja ennek az írásnak, hogy a tengernyi munkát magukra vállaló párttitkárok jogos érdemeit próbálja kisebbíteni. Csak valamiről nem szabad elfeledkeznünk. A pártot — és az ifjúsági szervezetet is — az egyszerű dolgos emberek, fiatalok ezrei alkotják. Ezek az emberek jól tudják, hogy a párt az ország felvirágoztatásán fáradozik, és amit tesznek az előbbrelépés érdekében, azt szívből, őszinte akaratból teszik. Az első tanulság az, hogy az említett vezető, miközben kifogásolta, hogy az I újságíró csak egy egyszerű em- I bér véleményére kíváncsi, elfeLí ÁLLOTTÁM 8 közelmúlt- *-*• ban, hogy egyik üzemünk ijúságj szervezetének tagjai KISZ-segítőbrigádpt alakítottak, szabad szombatjukat feláldozva siettek ki a közeli termelőszövetkezetbe, előbbre lendíteni ai égető nyári munkát Gondoltam, erdekes dolog s a sikeres nap után írni akartam a fiatalokról Munkanapon érkeztem az üzembe, nem akartam zavarni, ezért csak egv fiatalt kértem meg az emlékek felidézésére. így kezdtem ej beszélgetni a fiatal lánnyal. Láttam, nagy az öröme, hiszen olyan jókedvvel mesélt“ 3 brigád tettét, hogy még az arca is egészen kiszspült. Már majdnem készen voltam az anyagfelszedéssel, amikor belépett az üzemvezető elvtársnő... Ekkor olyan dolgot tapasztaltain. amelyről feltétlenül szólni kell. Az egyébként kedves vezetőnővel közöltem, mi járatban vagyok, s hozzátettem, hogy ezúttal a brigád egyik szerény, egyszerű tagját kérdeztem meg. Párbeszédünk azzal folytatódott, hogy a vezetőnő tudatta velem: a pártnak és a KISZ-nek nagy érdeme van a sikerben, ezért okosnak találja, ha a párttitkár és az ifjúsági titkár sem marad ki az interjúvolásbol. Gyorsan megnyugtattam a vezetőnőt, hogy a munkában résztvevő fiatal lány ezt beszélgetésünk legelején említette, méghozzá valósággal lelkendezett a párt és a KISZ-szervezet egészséges ötletéről, amely osztatlan sikert aratott a fiúk, lányok körében. Ügy látszik, sikertelen volt az igyekezetem, mert a vezető távozóban elégedetlenül újra figyelmeztetett: „Azért őket se hagyja ki...” Ennyi a történet, amit Sok a% erdei kártevő ! Védjük az erdőket, a fásításokat bűnösök és felnek a felelősségrevonástól. De, ahol nincs különösebb hiba, ott is idegenkedve fogadnak, de a végén, amikor látják, hogy nem, valami „mumus” a népi ellenőrzés, s nem azért megyünk ellenőrizni, hogy valakinek feltétlen „kitörjük a nyakát”, —akkor megköszönik a segítséget. így volt Tiszabercelen is a téglagyárban. A vizsgálat u*án több olyan hibára hívtuk fel az igazgató figyelmét, amit ő nem vett" é°zr«. T H "»dott a vé<?p.ry rr>orf-,'ÖSZÖnt'? a — Az a véleményem. hogy még szé- j lesebb körben kelle- J ne a népi ellenőrzést végezni. Akkor hamarabb és jobban észrevennék a hibákat és csírájában fojtanánk el a bűnöket. Kevesebb társadalmi tulajdont pazarolnának, herdálnának el — mondta Poór Sándor és azzal fejezte be, hogy szívesen végzi ezt a munkát, mert látja, tudja, hogy az ellenőrzések a társadalom érdekét szolgálják. O. A. Szabolcs-Szatmár erdőben, fásításokban a szegényebb megyek közé . tartozik. Ennek ellenére nem védjük megfelelően erdőinket, a fasorokat. Évente többmillióra tehető az a kár, amit ezen a területen okoznak a népgazdaságnak. A károkozás három nagyobb csoportra osz.ik: a fatolvajok, akik kivágjákat a fákat vagy letördelik az ágakat, másik csoport az erdei legeltetők, harmadik csoporthoz pedig az engedély nélküli favágások tartoznak. Az elkövetett szabálysértések száma igen nagy, a múlt évben mintegy 3000 bírságolást kellett a hatóságoknak kiszabni erdei károkozás és engedély nélküli fakivágás miatt. Javulás ugyan van, de a második negyedévben még az idén is, 351 erdei kártevőt kellett megbírságolni, nagyrészt erdei legeltetőkeí. A 36-os számú törvényerejű rendsiet, ami 1960. január elsején lépett életbe, módot ad arra, hogy a pénzbírság meg nem fizetése esetén a szabálysértőt elzárással is lehet büntetni, de nem ez az elsődleges. A helyi párt-, tanács- és tömegszervezeteknek kell egységes felvilágosító munkával, társadalmi ellenőrzéssel elejét venni annak, hogy bírságolásra kerüljön a kor. Ebben a munkában nagy feladat hárul a szülőkre és a pedagógusokra is. mert igen sok a gyermek- és fiatalkorú károkozó. Az erdők, a fák védelmével azért is többet kell foglalkozni a falusi pedagó gusoknak, mert sok lelkiismerei- len szülő gyermekét küldi falopásra, vagy jogtalan erdei legeltetésre, A helyi tanácsok elsőrendű feladata közé tartozik a társadalmi tulajdon védelme, a megóvásra való nevelés. Sajnos, a káresetek megelőzéséért még nem tesznek meg tanácsi szerveink mindent, amit megtehetnének. Következetes felvilágosító szóval és ahol szükséges, a törvények alkalmazásával minden lehetőségünk megvan, hogy nagyobb léptekkel haladjunk előre a fák védelme terén. Sípos Sándor MT vb. ig. oszt. főelőadója. ledkezett arról, kardoskodása sérti az emberi önérzetet, rom« bolja a tiszta meggyőződést. É2J annál is inkább így van. merd a mi párttitkáraink többségükben olyan emberek, akik a saját érdemük hangoztatása helyett a munkapadnál lévő; az új értéket végsösoron előteremtő dolgozó emberek igyekezetét dicsérik. A MI PÁRTUNK ereje ép* pen abban van, hogy ezekre a „csak egyszerű’1 emberekre épít; hogy munka végeztével kinek-kinek érdeme szerint juttatja a javakat. Ügy igaz, küzdelmünk serkentője és irányítója a pjárt, és a feladatok végrehajtásában gyakorlatilag is résztvesznek párttitkáraink. Ezl viszont éppen azok tudják legjobban, akik a vezetőkkel egy- sorban küzdenek terveink. vágyaink mielőbbi valóraváltá- sáért. Következésképp: a mi munkásaink különösen az utóbbi, években számtalanszor voltak szemtanúi annak, hogy felelősségteljes hivatásukat eredménye^ sen látják el párttitkáraink. Eb-i bői következik a második tanulság: nem kell. felesleges egynéhány vezetőnek ezt megtévesztően bizonygatni, mert az említett eset és a többi, hozzá hasonló valamennyi káros hatású. A végzett munka után a legegyszerűbb, a legszerényebb ember is várja az elismerést. Hiszen emberi dolog ez. Ahol a vállalat, vagy üzemvezető ezzel tisztában van és érdem szerint osztogatja a dicséretet* vagy a megrovást, — ott a' munkás kollektíva bizalrpa* megnő, nagyobb lesz a lelkesedés. szebbek lesznek az eredmények is. Egyetlen rosszul értelmezhető szó is elég ahhoz, hogy a munkás bizalmatlan legyen. „Engem talán felesleges is volt behívni...” Ahogy újra hallom , a fiatal lány, a segítő brigád egyik tagjának szavait; látom az arcát, tekintetét is. Mintha csak ez írták volna rá': kimentünk a mezőre, dolgoztunk napestig, segítségből és most ide mégis té- " védésből hívtak csak engemet, hiszen olyan idegesnek látszott a vezető... COK ÉRTÉK rejlik az eg.v^ szerű emberek szerénységében. Felelős beosztásban lévő vezetőembereink teendője, hogy jól aknázzuk ki ezt a nagy kincsei. Angya.1 Sándor A mi utcánk óh, de szén — lehetne ... Benszülött nyíregyháziak a Vöröshadsereg útját tartják a nyírségi város egyik legszebbjének. Nem alaptalan ez a rang, hiszen a megyei kórház felé vivő út dúslombú fáival, modern fénycsővilágításával jogosan áll az utcarangsor élén. Csakhogy a Vöröshadsereg útján székelő nyíregyházi stúdió mind hiába iktatja be zenei műsorába az „A mi utcánk óh de szép” kezdetű bájos dalt, — ez csak részben vonatkoztatható a stúdió utcájára. Mert a nyíregyházi Vöröshadsereg útja „óh de szép” is — lehetne... Az aránylag nagyforgalmú utcán sok ember bosszankodott nár a szemétládák hiánya miatt. Bár az udvarok mélyén meglapulnak a kuka-ládák, — de a járókelők tanácstalanul di- lemmáznak, ha egy almacsutkát, vagy más szükségtelen dolgot el akarnak tüntetni. Az út elejétől — többszáz méternyi szakaszon — egészen a kórház épületéig egyetlen egy utcai szemét- gyűjtő láda sem található. Csoda-e hát, ha többhelyütt napközben szemét tarkítja a „misset” ...? A közelmúltban nagy lendülettel indult meg Nyíregyházán a virágosítás, parkosítás. Az összefogásnak városszerte szebbnél szebb eredményei mutatkoztak. Sajnos, a Vöröshadsereg útja lakói valamiképpen kimaradtak ebből a nemes igyekezetből. Pedig a virágágyak készítésére talán a legjobb lehetőség ezen az úton található. A járda melletti széles földszegélyt csak a Petőfi Diákotthon előtt „tarkítja” egy kis zöld darab. — Mi lenne, ha mielőbb megoldanák ezt a két problémát’ — A mi utcánkból? — Igen. — Óh de szép lehetne... (W s
