Kelet-Magyarország, 1960. július (20. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-15 / 166. szám
VÉDD A KÖZVAGYONT! Üj járda készül Ma már az én érdekem ■ a te érdeked is. S a te érdeked mindnyájunk érdeke, a népé, az egész nemzeté, mely a szocializmus építésén fáradozik. Ha pedig ez így áll, akkor mindany- nyiunk kötelessége, hogy senkit ne érien károsodás. Érdekünk, hogy ne pazarolják a téglát az építkezéseknél, hogy takarékoskodjanak a villannyal, fűtőanyaggal. Óvják az élelmiszert a romlástól, tartsák karban a gépeket üzemeinkben, s ne tulajdonítson el senki egy ezeget se jogtalanul a köz vagyonából. Ügy kell védenünk a nép vagyonát, érdekét, mint családanya a gyermekei érdekét. S ebben nagy szerepe van a párt- szervezeteknek, a kommunistáknak. Gondoljunk arra, hogy a társadalom minden gyermeke édes, s a javakból egyaránt részesülnie kell mindenkinek. Csak így lesz igazán megelégedés, s ez az út vezet az igazi szocialista együttéléshez. A szocialista tulajdon, népi demokratikus rendünk gazdasági alapja'. Tőled, tőlem, mindanv- nyiunktól függ az, milyen erős és szilárd ez az alap, s milyenné válik holnapután, s hogyan növekszik a nemzeti jövedelem. Minden ember jobban akar élni. Ez a cél vezérel bennünket. Akkor viszont ennek az alapját 4 is szükséges megteremteni. Nemcsak azzal, hogy emeljük a termelékenységet, csökkentjük az önköltséget, hanem azzal is, hogy takarékoskodunk, vigyázunk a társadalmi tulajdonra, s annak megbecsülésére neveljük az embereket. Ha ez a gondolat vezérli a munkást, a szövetkezeti gazdát, ,a kereskedelemben dolgozókat, s minden embert, akkor gazdasági rendünk még erősebbé válik. S ezért cselekedett helytelenül az a vásárló, aki az egyik cipőboltból ugyanabból a fazonú cipőből az egyiket, a másik cipő- boltból pedig a másik cipőt tulajdonította el. Ezzel nemcsak az eladókat károsította meg, akiknek ezt ki kellett fizetniök, hanem az államot is. Ma már hazánkban egyre jobban megértik a dolgozók a társadalmi tulajdon ■jelentőségét, néha még:s előfordulnak ilyen és hasonló esetek. Igaz, nagyot léptünk előre a közvagyon-védelem területén, de még mindig sok a tennivalónk. Előfordult, hogy az egyik építőipari vállalat dolgozói valahol Szatmárban rosszul építették meg a termelőszövetkezet istállóját, s le kellett bontani, és újból építeni. Dupla költség, dupla munkaidő, és még valami. Felelőtlenség. Igen, nemtörődömség a köz vagyonával szemben. Mert az volt. S hány ezer forintot dobunk így ki az ablakon? És senki nem veszi hasznát. Annái inkább kárát vallja a nép. S itt van sok tennivalója a kommunistáknak. Hiszen a társadalmi tulajdon védelmének nemcsak anyagi, hanem politikai szempontból is nagy jelentősége van. Mert az új gazdasági rend építése ■ közben újtípusú szocialista embereket is nevelünk. Sajnos még kísért a múlt, s legnehezebb az emberek tudatát átformálni, megszabadítani az önzéstől, a kapzsiságtól. A kommunisták feladata, hogy megtanítsák új módon szemlélni egyre jobban fej- 'ődő, viruló és változó környezetünket. világunkat, s becsülni azt, amit a nép alkot. Pártszervezeteink neveljék úgy a dolgozókat, hogy azok megértsék és vallják: az egyéni és a társadalmi érdek nem ellentétes, s a közös vagyon gyarapítása nyomán több jut az egyénnek is. Üzemi, szövetkezeti és kereskedelmi pártszervezeteink tettek már ennek érdekében. Mutatják a számok is, hogy a közvagyon védelme jobb mint két évvel ezelőtt. S ezt úgy érték el. hogy olyan hangulatot teremtettek a dolgozók között, amely kivetette, és megpecsételte azokat, akik pazaroltak, rongálták a nép vagyonát, vagy jogtalanul eltulajdonították azt. Nagy szerepe volt ezekben a társadalmi bíróságoknak is, akik a „nép” előtt tárgyalták meg egy-egy ilyen tévedt vagy notórius mulasztó ügyét. Megvetették a szarkát is, aki a köz kárára csorbította a nép vagyonát. Ezért bocsátótták el a TÜZÉP-től másfél éve F. E-t, s ezért ítélte el a bíróság Sz. F-et, aki a Népbolt egyik boltjában okozott kárt. Az ilyen és az ehhez hasonló intézkedések eredményeként javult a helyzet az üzemekben, csökkentek a leltárakból adódó hiányok, jobban védik a gépeket, s vigyáznak az anyagra. Gyakori hiba azonban, bogy a társadalmi tulajdon védelmét leegyszerűsítik. Nem minden az éjjeliőr, a revizor. Az üzemek és vállalatok vezetőinek is rendszeresebbé kell tenniök az ellenőrzést De ellenőrizzen maga a társadalom is. Ne menjünk el szó nélkül, ha valaki eltulajdonít valamit. Mert sok kicsi sokra megy. Ne nézzük tétlenül, ha poharat törnek, ha égve hagyják a villanyt, ha pazarolnak., A kis gondatlanságokból százezres károk származhatnak, mint ahogy példa erre a Vendéglátóipari Vállalat is. Csak a poharak, tányérok töréséből, ruhafogasok, törülközők és más fogyóeszközök eltűnéséből és eltulajdonításából 100 ezer forintra tehető az a kár, meJy az államot érte. S ez csak egy vállalat! Sajnos a társadalmi tulajdon kisebb megsértőivel szemben nincs még mindenütt kellé szigor. Elnézés tapasztalható, s ahelyett, hogy a párt és a szak- szervezet javaslatára társadalmi bíróságok tárgyalnák meg ezeknek az ügyeit, áz. igazgatók elintézik figyelmeztetéssel, fegyelmivel, de úgy, hogy arról szinte nem is tudnak a többiek. Helyes a figyelmeztetés, de csak akkor, ha abból okul a többi is. s megtanulja mi helyes és mi nem. A közvagyon védelme minden ember kötelessége! Feltétlenül szükséges, hogy az üzemekben, a vállalatoknál a kommunisták kövessenek el mindent, hogy ez az ügy a dolgozók ügye legyen. Száműzzék azt az elvet, hogy: „ha én nem viszem el, elviszi más”. Vallják helyette ezt: „Megvédem, mert az enyém is, és az égész társadalom érdeke’. Mert a népvagyon védelme nemcsak a bűnüldöző szervek feladata, hanem a gazdasagvezetőké, a pártszervezeteké, minden dolgozóé! Védd a közvagyont! Jövőd teszed biztosabbá, erősebb lesz a szocialista gazdasági rendszer. Farkas Kálmán Tiszadobon egy kilométernyi új betonjárdát készíttet a tanács. 500 holdat aratott a Deine cseri Gépállomás ^ A Demecseri Gépállomás 8 aratógépének terve i.060 hold. Annak ellenére, hogy csak a múlt hét közepén kezdtek meg a munkát, már majdnem a felénél tartanak, pontosan 500 holdnál. Az aratással egyidőben folyik a tarlóhántás és másod vetés is. A nyírbogdányi Petőfi és Rákóczi, a kékj. Búzakalász és demecseri Ezüstkalász téeszekben eddig kétszáz hold tarlóhántást végeztek el. A nyolc aratógépes pár versenyben van egymással. Az értekelés tíznaponként történik. -Az első tíz nap eredményei alapján a Farkas Lajos és István pár áll az élen kilencven holddal. A napokban nyílt meg a teljesen átalakított vásárosnamenyi Rákóczi filmszínház. A megnyitó előadáson a Kálvária című magyar filmet vetítették. EgYmilliárd forint a megye fejlesztésére (Folytatás az első oldalról.) bek között az alábbiakat tartalmazza: a kenyérgabóna vetésterülete a jelenlegi szinten marad, a rizsvetés területe a jelenlegihez viszonyítva 3700 holddal növekszik, az összes takarmánygabona vetésterületén belül kisebbmértékű csökkenés van tervezve; amit a silókukorica vetésterületének na- gyobbarányú növelése indokol. Növeljük a nagyobb terméshozamot adó őszi árpa vetésterületét, viszont csökkentjük a tavaszi árpa és zab vetésterületet. A szemes- és silókukorica pgyüttes vetésterülete 1981-re 7,6 zsázaíék- kal, 1965-re pedig 11,7 százalékkal növekszik. A burgonya vetés- területe változatlan marad, a cukorrépáé 700 kát. holddal fögr növekedni. A tervjavaslat szerint a napraforgó vetésterületét csökkentik, míg egyéb olajosnövényekét növelik. A dohány területe hason'ó lesz az 1959. évihez. A szálastakarmány növénycsoporton belül az évelő pillangósok vetés- területét több mint 15 százalékkal, a silókukoricáét 18 ezer kát. holddal növeljük. A szántóföldi zö'dségterület 800 holddal növekszik. ezzel szemben az öntözéses zöldség területe az 1959. évi 224 kát. holddal szemben 950 kát. hold lesz. A száz kát.- hold szántóra jutó kenyérgabona termelés 1959-hez viszonyítva a tervidőszak végéig 16.1 százalékkal, a takarmánygabonalcrmelés 19,7 százalékkal, ezen belül a kukcrlcatermelés 19,9 százalékkal, a burgonyatermelés 16,6 százalékkal, a cukorrépa- termelés 18,2 százalékkal növekszik. A szőlőterület 1959-i helyzethez viszonyítva 700 kát. holddal növekszik, el akarjuk érni, hogy a direkttermő szőlők arányát 60—31 százalékra csökkentsük, s a tervidőszak végéig a csemegeszőlők területe ez összterületnek 18 százaléka lesz. 10 800 hold üzemi gyümölcsös telepítése van a tervben, amelyeknek nagyobb része almás és őszibarack. A terv szerint a szórványgyümölcsösök terméseredményével együtt a tervidőszak végén több mint 47 százalékkal lesz több a gyümölcstermés, mint 1959-ben volt. A szarvasmarha állományt a második ötéves tervben 8,9 százalékkal, a sertésállományt 8,3 százalékkal, a juhállományt 25 százalékkal növeljük. A lóállományt a gépesítés fokozásával párhuzamosan csökkentjük, úgyhogy a tervidőszak végén az 1959. évinek 48 százaléka lesz. A felnőtt vágómarha mennyiséget az 1939. évihez viszonyítva 31,4 százalékkal, az összes vágómarha termelés pedig 41 százalékkal növekszik. A vágósertés termelés 27,7 százalékkal, a baromfi termelés több mint 40 százalékkal növekszik. A tervjavaslat foglalkozik a termelőszövetkezetek közös állat- állományának fejlesztésével, a fel- vásárlási tervekkel. A továbbiakban foglalkozik a javaslat azzal, hogy a megyében jelentősen javítják a talajokat, s az öntözéses terület több mint 31 százalékkal fog növekedni. A gépesítés fokozásával foglalkozó tervjavaslat előírja, hogy 1965-re elérjük, hogy az' összes erögépállom'ányunk 72 százaléka univerzális gép legyen. Mig 1959-ben 881 kát. holdra jutott egy vetőgép, 1965-ben már 250 holdra fog jutni egy gép. A termelőszövetkezetek építési és beruházási tervében többek között 20 darab száz férőhelyes magtárpadlásos tehénistálló, tiz darab ötven férőhelyes ssrtéshíz- laló, tíz darab ezer férőhelyes tojóház, harminc darab 20 férőhelyes sertésfiazíató, ugyanannyi 250 férőhelyes süldőszá.lás, tiz darab 3000 férőhelyes csibenevelő, hét darab 300 férőhelyes juh-hodály, 25 darab 4 holdas dohánypajta, 15 darab 5 vagonos kukoricagóré, 3 darab 250 négyzetméteres állandó jellegű blokkház, 2 darab 122 négyzetméteres hollandi ágy, 36 darab mélyfúrású kút, 8 darab istállóátépítés és egyebek szerepelnek. Ezeken kívül a termelőszövetkezetek saját erőből mintegy 250 létesítményt építenek.' A nőtanácsok életéből A NAPOKBAN TARTOTTA ÜLÉSÉT a nyíregyházi városi nőtanács. Az ülésen a második félévi munkaterv megvitatása szerepelt. Az elkövetkezendő félév folyamán több előadást szerveznek, csoportos beszélgetésekre, felolvasásokra hívják össze az asszonyokat. Elhatározták, hogy rétegtalálkozókat tartanak, ahol termelőszövetkezeti és egyéni parasztasszonyok, vasutasok és kisiparosok feleségei, értelmiségi asszonyok találkoznak egymással. A notanács, második félévi tervében igen nagy súlyt helyez az iskolai szülői munkaközösségek segítésére is. ★ JOGÜGYI ELŐADÁST tart a nyírbátori községi nőtanács Július tizenkilencediken délután hat órai kezdettel. Az előadás címe: A kiskorúak bűnözésének megelőzése. ★ NAGY GONDOT OKOZOTT EDDIG a felsősimái szülőknek az, hogy a nyári mezőgazdasági munkák idején nem tudtak megfelelően vigyázni gyermekeiekre. Ezt a problémát igyekezett megoldani a tsz vezetősége a nőtanáccsal karöltve. Munkájuk eredményeképpen a napokban megnyitották Felsősimán az idénynapközit. Igv az édesanyák sokkal nagyobb számban vehetnek részt a termelőszövetkezet munkájában. 2
