Kelet-Magyarország, 1960. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-02 / 155. szám

MEHETVilit pfletiriH tfy

XVII. ÉVFOLYAM, 155. SZÁM Ara 50 fillér

I960. JŰLUS 2, SZOMBAT

Közöljük a Lottó nyerőszámait és a tárgy nyeremény-sorsolás gyorslistáját

Megkezdődtek Becsben a szovjet-osztrák tárgyalások

A szovjet államfő beszédet mondott a munkásai előtt

0 TIISZSZ jelentése Hruscsov és az osztrák kormánylérfiak tárgyalásairól

„4 nemzetközi együttműködés bővítése, a béke és a népek barátságának megszilárdítása vezet bennünket4*

BECS, (TASZSZ): A szovjet

miniszterelnök mellett működő sajtócsoport közli:

Hruscsov szovjet miniszterelnök pénteken, helyi idő szerint délelőtt fél 10 órakor az osztrák kormány székházában találkozott Julius Raab szövetségi kancellárral és az osztrák kormány több más tagjával.

A találkozón szovjet részről jelen volt még Alekszej Koszi- gin, a Minisztertanács első elnökhelyettese, Jekatyerina Fur- ceva művelődésügyi miniszter, Andrej Gromiko külügyminiszter, Georgij Zsukov, a külföldi kulturális kapcsolatok állami bizottságának elnöke, V. Avilov bécsi nagykövet, I. Iljicsov, Sz. Lapin, Sz. Boriszov és M. Harlamov tanácsadók, továbbá Sz. Arutyunov, a Szovjetunió bécsi kereskedelmi képviselője.

Osztrák részről jelen voltak: Julius Raab szövetségi kancellár, Bruno Pittermann alkancel- lár, Bruno Kreisky külügyminiszter, dr. Fritz Bock kereskedelemügyi miniszter. Kari Wald- brunner közlekedésügyi és energiagazdálkodási miniszter, dr. Heinrich Drimmel közoktatás- ügyi miniszter, Ferdinánd Graf hadügyminszter, Eduárd Hartmann mező- és erdőgazdaságügyi miniszter és mások- A kölcsönös megértés és szívélyesség légkörében kialakult megbeszélésen a szovjet és az osztrák államférfiak a két országot közösen érdeklő kérdésekre tértek ki. A jelenlévők megállapodtak, hogy Hruscsov ausztriai látogatása alatt még többször találkoznak.

Bécs. (MTI): Negyvenhét bécsi gyár és különböző iparvállalat munkásai .műhelybizottságai és igazgatóságai intéztek már jóval az ausztriai Hruscsov-látogatás előtt a bécsi szovjet nagykövetséghez leveleket, amelyekben kérték a szovjet kormányfőt, hogy ausztriai tartózkodásakor látogassa meg telepüket és tekintse meg munkájukat.

Hruscsov csütörtökön kijelentette:

— Szívesen eleget tennék valamennyi meghívásnak, de a bécsi munkások bizonyára megértik, hogy ez lehetetlen. Egy hónap sem lenne elegendő mindehhez, s munkaadóm, a szovjet nép nem adhat ennyi szabadságot...

Egyetlen bécsi gyárat tud csak meglátogatni Hruscsov ausztriai látogatása alatt. A kiválasztott üzpm a volt Aú'dco-Fiat utóda, a legendás, forradalmi hagyományáról ismert bécsi Automobilgyár lesz, amely a szovjet Moszkvics ausztriai vezérképviselete is és a központi Moszkvics-szerviz üzembentartója

A bécsi munkásság képviselői, a Fiat gyár munkásai szívélyes barátsággal várták péntek délelőtt a szovjet kormányfőt, aki a gyár udvarán rögtönzött beszédet mondott.

Hruscsov beszéde elején köszönetét mondott a baráti fogadtatásért, majd így folytatta:

— Már régebben is hallottunk vállalatukról, ismerj üli termékeiket. Az önök hűtőkocsijai a Szovjetunió sok városában láthatók.

— Gyáruk vezetői és munkásai azt mondták nekem, hogy az önök vállalata az ország többi gyárához hasonlóan szeretne nagyarányú szovjet megrendeléAz MTI tudósítója Hruscsov és az osztrák kormány vezetőinek péntek délelőtti tanácskozásáról

Bécs. (MTI): Az MTI tudósítója jelenti:

A péntek délelőtti szovjet— osztrák tanácskozás befejezése után a későbbi barokk stílusban cpült Ballhauspaltz, a kancellári hivatal épületéből, amely eredetileg a Habsburg-ház titkos udvari kancelláriája, s az 1815. évi bécsi kongresszus székhelyéül is szolgáló cs. és kir. külügyminisztérium volt, nem úgy lépett ki Hruscsov, Koszigin, Gromiko, valamint Raab, Pitter- mann és Kreisky ,mint akiket akár csak a legkisebb mértékben is befolyásolt az évszázados diplomáciai intrikák és a kétszínű udvaronci politika emlékeitől terhes tárgyalóterem levegője. Mosolygós és derűs arcukról arra lehetett következtetni, hogy a tárgyalásokról szóló hivatalos jelentések megszokott „szívélyes és baráti légkörének” formulája valóban színtiszta igazság.

Ezen az alapon azután valóban kedvező légkörben kerülhetett sor a szovjet—osztrák gazdasági kapcsolatok bővítésének megvitatására. Osztrák részről legfelső szinten vetették fel a kérdést, hogy a hamarosan megszűnő jóvátételi áruszállításokat beépítik a Szovjetunióba irányuló osztrák exportba.

Ezzel kapcsolatban felmerült áz a gondolat, hogy közös szovjet—osztrák támogatásban részesítenék egyes gazdaságilag elmaradt országok iparát. Hír szerint, bizonyos elvi megállapodások jöttek létre a pénteki tárgyalásokon: például, hogy a tanácsadókat és a szakértőket kérik fel a részletkérdések megvitatására, s ugyanakkor folytatják a felső színtű megbeszéléseket. Erre bőven jut majd idő, hiszen Hruscsovot és a szovjet delegáció vezető tagjait ötnapos vidéki körútjukra a „gördülő tanácsteremben” elkíséri Raab kancellár, Pittermann alkancel- lár és az osztrák kormány több tagja is.

Hruscsov miniszterelnök „programon kívüli“ sétát tett Hécs utcáin

Bécs (MTI): Hruscsov miniszterelnök péntek reggel kis „meglepetést” szerzett a hivatalos kíséretnek. Amikor pontban kilenc órakor felesége társaságában kilépett a szálló kapuján, ügyet sem vetve a reá várakozó gépkocsira — amely mögött felsorakozott már az egész gépkocsisor — „önállósította magát”, átment az utca túlsó oldalára, s odalépett az ott összegyűlt emberekhez. A kíséretére kirendelt rendőrök zavartan nyitottak utat neki és a miniszterelnök lassan kisétált a Ringre, s elindult az Opera aluljáró irányába. Közben sok bécsi asszony odaszaladt Hruscsovné- hoz, hogy kezet szorítson vele.

A „fehér egereknek” nevezett motoros rendőrök gyorsan elzárták a legközelebbi keresztező désnél a forgalmat, mert azt bólék, hogy Hruscsov be akar fordulni a Kärntner-Strassera. Hruscsov azonban váratlanul másfelé fordult és lement a lépcsőn az Operánál a Ring alatt átvezető aluljáróba. A kísérők meglepetésére rövid időre betárt az itt lévő eszpresszóba. Közben a mozgólépcsőnél nagyobb tömeg gyűlt össze és lelkesen üavözülte a szovjet miniszterelnököt. Hruscsov végül a Kärntner Strassera nyíló kijáraton elhagyta az aluljárót. A kíséret tagjai csak nihány perc múlva érték utói a miniszterelnököt, aki most már beszállt az őt mindenütt követő gépkocsiba és barátságosan integetve visszahajtatott a szálloda-' ba.

seket kapni. Elmondhatom önöknek kedves barátaim, hogy mint a vásárra érkező gazdag kereskedő, én is kijelenthetném önöknek; csomagolják be azokat az árukat, amelyeket el akarnak adni. Mi megvesszük.

— Csakhogy az is szükséges, hogy önök is vásároljanak tőlünk, hogy legyen mivel fizetni. A Szovjetunió vásárol és elad. így kereskedik.

— Önök tudják, hogy a legutóbbi években sokat utaztam a világ különböző részeiben és mindenütt arra törekedtem, hogy találkozzam és elbeszélgessek a munkásokkal. Az ilyen találkozások lehetővé teszik, hogy jobbár megismerje az ember, hogyan élnek, miképpen gondolkodnak a munka emberei, az anyagi értékek létrehozói.

— Meg kell mondanom, hogy még nem találkoztam — és azt hiszem, nem 'is fogok találkozni soha — olyan munkással, aki kijelentette volna, hogy jobban szereti a háborút, mint a békés munkát. Ez érthető is, hiszen a háború elpusztítja azt, amit hosz- szas, szívós munkával létrehoznak.

Vajon ki tudná jobban értékelni és óvni az anyagi javakat, mint a munkás, aki azokat létrehozza és tudja, /mi- lyen fáradsággal, milyen erőfeszítéssel jár minden anyagi érték megteremtése a földön?!

— A tudós új gondolatával fordulatot idézhet elő a tudományban, a mérnök felfedezése technikai forradalmat eredményez a termelésben. De mindez csak akkor hoz hasznot az emberiségnek. ha a munkás hozzáteszi a keze munkáját.

— Az emberiség még nem emelt pompás szobrot a munkásnak .az igazi alkotónak, de a munkás gyárak, villamoserőmű- vek, útak, házak, színházak, városok és falvak formájában emléket állított munkájának. Ez olyan emlékmű, amelynél porn- pásabb és nemesebb nincs és nem is lehet a világon.

— A munkában természeténél fogva az alkotás eszméje ég, rém pedig a rombolásé. Ezért a munkások mindig az első sorokban haladtak a háború ellen, a békéért folyó

harcban.

— A kapitalista országok képviselői. amikor megismertetnek bennünket gazdasági életükkel, gyakran mondják gyáraikra és különböző létesítményeikre mutatva: íme, mit ért el a kapitalizmus? Csakhogy erre azt lehet válaszolni, hogy mindez a munkásosztály munkájának gyümölcse. A villák, amelyekben a

munkáltatók laknak, ugyanúgy, mint az arany, amelyet páncélszekrényeikben őriznek, szintén a munkások fáradozásának gyümölcse. így tehát hajoljanak meg mélyen a munkások előtt! Csak a munka hozza létre az emberi élethez szükséges értékeket.

— Remélem, szavaim senkit sem sértettek meg a jelenlévők közül. Önök tudják, hogy én nem vagyok diplomata, munkás voltam. És ha a beszéd eféle' témákra kerül, mi őszintén megszoktuk mondani, amit gondolunk.

— De elég annyi, amennyit mondtam, különben még propagandával vádolnak meg. Jobb, ha arról beszélek önöknek, hogyan mennek a dolgok nálunk, a Szovjetunióban.

— Minden okunk megvarr hogy elégedettek legyünk országunk helyzetével. ítéljenek önök maguk: amikor lezajlott az októberi forradalom, Oroszország gazdaságilag elmaradott, háborúpusztította ország volt. S íme, a szovjet hatalom éveiben már a termelés színvonalát tekintve, megelőztük az összes európai tőkés országokat és egész bizonyosan utolérjük az Egyesült Államokat is. Ezt olyan körülmények között vittük véghez, hogy az októberi forradalom óta eltelt időnek körülbelül a felét arra kellett fordítanunk. hogy idegen hódítók ellen harcoljunk és helyreállítsuk a háborúk által feldúlt gazdaságunkat.

— Ilyen helyzetbe kerülve egyetlen nagy kapitalista ország sem tudta volna kiállni a megpróbáltatásokat. Mi azonban nemcsak kiálltuk, hanem megingathatatlanul haladunk előre, állandóan fokozva a tempót. Ha nem kényszerítettek volna ránk pusztító háborúkat. ha nem kellett volna újra megalkotnunk mindazt, amit a szovjet nép előzőleg már létrehozott, akkor a Szovjetunió kétségtele- nül már a világ leggazdagabb országa lenne.

Hruscsov ezután a hétéves tervről beszélt.

— Hét év alatt termelési színvonalban egészen közel kerülünk az Amerikai Egyesült Államokhoz, valamivel később pedig magunk mögé utasítjuk Amerikát. S ha ebben bárki is kételkedik, azzal szívesen találkozom 1970- ben, s akkor majd meglátjuk, kinek volt igaza.

— Elárulok egy titkot és megmondom, honnan ered a mi bizonyságunk. Terveinket mindig jelentősen túlteljesítettük, s ezért semmi kétség nincs, hogy a hétéves tervet is egészében véve határidő előtt végrehajtjuk.

(Folytatás az 5. oldalon)