Kelet-Magyarország, 1960. július (20. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-02 / 155. szám
300 méternyi új járda A Népköztársaság nevében! Záhonyban az állomáshoz vezető úton került lencse elé ez a kép. A mándoki ktsz dolgozói végzik a munkát. (Hammel felv.) Hatezer vevő naponta Cukrászsütemény is lesz ezentúl a Kossuth téri kenyérboltban Nyíregyházán a Kossuth téren van egy kiskereskedelmi kenyér szaküzlet. A bolt hat dolgozója naponta átlagosan 6 ezer vevőt szolgál ki kenyérrel és péksüteményekkel. Átlagosan 5 mázsa kenyér és 10 ezer darab féle péksütemény fogy el. 24 péksüteményt árusítanak. A boltban vásárló emberek kívánságára a bolt galériájára helyezik át a mostani irodát és helyén rövidesen megkezdik a cukrászsütemények árusítását. — A Népköztársaság nevében .vihirdetem az ítéletet! Az ítélet... A vádlott izgatottan lesi a bíróság szavait., A bíróságét. a három emberét, akik épp most döntöttek a sorsáról. S a szákbíró elsorolja az ítéletet, amit a két népi ülnökkel együtt hozott. Nagy felelősség a döntés. A bíró, aki jól ismeri a törvényeket. tudja, miért rni jár, tudja, hogy egytól öt esztendei börtönig, vág'’ 500 forint bírságtól néhány hónap szabadságvesztésig lehet elítélni a vádlottat. $ a bíró tájékoztatása után a két ülnök együtt dönt a bíróval: elegendő lesz-e egy esztendő, vagy két esztendő, nevelő hatása lesz-e. mérlegelik a körülményeket, még a legkisebb apróságo-, kát is figyelembe veszik — s aztán döntenek. 4ki tíz eve népi ülnök özvegy Bacskó Mihályné. népi ülnök minden ítélethozatalnál elmondja véleményét. Nemcsak a maga. hanem azok nevében is, akik érre a posztra kiválasztották. Az őszha.iú özvegy tíz éve népi ülnök a bíróságon. Sokszáz ügyben, sekszéz élet, soksz tz sors további mikéntjében kellett döntenie. Évekkel ezelőtt, amikor még az emberek sorsáról a fasiszta osztálybíróság döntött, Racskóné nem is sejthette, hogy valamikor ilyen nagy tisztesség éri. Ahogy életét sorolja, az embert öröm, büszkeség tölti el: mekkorát változott, mekkorát fordult ez a világ! — Bizony, ismerem az életet — mondja. — Kora gyermekkoromtól öregségemig dolgoztam, jNyári csibe — nyári forint Tudnivalók a nyári csibcnevelésről Uafinlihqn évente több 20 percig hagyva előttük eleséHdfcOlInlIuIlmint 100 millió naposbaromíit nevelünk. A rántani, vagy sütni való csibét az év minden időszakában jól lehet értékesíteni, ezért nevelésével egész éven át érdemes foglalkozni. Nagyüzemeink ezt meg is teszik, de parasztságunk, ahol az áru nagy tömegét háztáji állományokban nevelik, eléggé idényszerűen termel. Valamikor azt tartották, hogy a csíbenevelés fő időszaka a tavasz és a későbbi kelésű csibék nevelése már nem olyan eredményes. Parasztságunk tudja azt, hogy a keltetőállomásain- kon beszerezhető naposcsibék egészséges, vérvizsgált szülőktől származnak. A szükséges mennyiség rendelkezésre áll és nevelésük nyáron is eredményes, jövedelmező. . Háztáji tenyésztőink ma még sok csibét nevelnek koüóval, ami helyes és szükséges is még, de aki okosan gondolkodik, az a kotló alatt kelt csibe mennyiséget kiegészíti keltetőállomáson vásárolt naposcsibékkel és így a kotlótartás, a nevelés egyaránt gazdaságosabb. Egy-egy kotló segítségével könnyen felnevelhető 50— 60 naposcsibe is és az így felnevelt csibék a szabadban igen rövid idő alatt piacképes áruvá fejlődnek, egészségesek és edzettek és a természetszerű tartás következtében ízletes húsárut szolgáltatnak. A ntfÓvi csibék felnevelé- IIfCrflse sem jár több gonddal és vesződséggel, hiszen az időjárás a nevelésre ebben az évszakban is alkalmas. A gyenge naposcsibéket az első héten óvni kell a tűző naptól, de a nevelés későbbi időszakában is a száraz, árnyékos helyeken történjen az etetés és az itatóedényeket is ilyen részeken helyezzük el. A csibék első eleségét hántolt köles, vagy kiszitált, lisztes és léhás részétől megszabadított kukoricadara képezze. Az első héten két óránként etessünk, egy-egy alkalommal 15— güket. Az etetés alacsony vá- lyucskákból, ha ez nincs papírlapról, vagy leterített zsákfelületről történjék. A negyedik naptól készítsünk részükre keveréktakarmányt is, melybe különféle gabonadarákat, napraforgó olajpogácsát, kevés búzakorpát, mintegy 3 százaléknyi takarmánymeszet (Futor) és nagyon kevés (0,5 százalék) sót is keverjünk. E keveréktakarmányt nedvesítve etetjük. Igen jó állandó fehérjetakarmány a fölözött tejből készült túró, vagy jó hatású, ha a keveréktakarmányt fölözött tejből készült aludttejjel nedvesítjük. A túrót a keveréktakarmányban délutáni etetések alkalmával adjuk. A tejtermékektől csibéink gyorsan fejlődnek, gyarapodnak, ezekkel pótolhatjuk az annyira fontos állati fehérjéket. A keveréktakarmányt felváltva etessük a száraz kukoricadarával, de az esti utolsó etetés mindig kukoricadara legyen. Négy hetes kortól megkezdhetjük az egész szemes búzaocsú etetését. Az ilyen korú csibék már jól hasznosítják a közeli búzatarlók elhullott szemeit és ahol erre lehetőség van, azt használiák ki a gazdaságosobb csibenevelés érdekében. O PCiHÓff álljon álUOIUG«landóan elegendő friss ivóvíz és az aprószemű kavicshoz is jussanak hozzá, mert zúzógyomruk szükségletét csak így tudják biztosítani. Takarmányukból ne hiányozzanak a zsenge, apróravágott zöldféleségek sem, mert ezek pótolják a vitaminanyagokat és biztosítják a kívánatos fejlődést. A csibéket ötnapos-egyhetes kornál korábban ne engedjük szabadba, kicsit erősödjenek meg, aztán szabadon kapargál- janak naphosszat. A háztáji csibeáHomány kapargáló-kere- sésükkel biztosítja a fejlődésükhöz annyira szükséges állati fehérjét, rovarok és fprgek formájában. Az egészséges, jól táplált csibe naponta általánosan egy dekagrammot is gyarapszik. Tíz hetes csibe eléri a 70 dekás súlyt. A csibék piaci ára annyira kedvező, hogy az egész éven át való nevelés nemcsak kifizetődő, hanem egyenesen jövedelmező is. A fiatalkori gyors fejlődési erély ,a jó takarmány- értékesülés, a rövid idő alatt előteremthető piacképes hűsmi- nőség és mennyiség mind olyan érvek, melyek a számoló gazda előtt azonnal megmutatják a kedvező lehetőségeket a nyári csibenevelésben is. LACZA BÉLA, a gödöllői Kisállattenyésztési Kutatóintézet tudományos munkatársa. s most is a régi nyomor bélyegét cipelem. . . Nincs rendben az egészsége. A sok mosás, a sok úri szennyes, a cselédsors, sajnos, nem múlt el nyomtalanul. Mert Racskóné háztartási alkalmazott, urak cselédje volt a felszabadulásig. Aztán a Dohányfermentálóba került munkásnőnek. Becsületesen dolgozott, sokat tanult, igyekezett a mulasztottakat pótolni. Szorgalma. tehetsége jutalmaként az üzem személyzeti vezetője lett, s addig dolgozott, míg régen szerzett betegsége le nem vette a lábáról. Rokkantsági nyugdíjba került, de a bíróságra, a tárgyalásokra most is szorgalmasan eljár. A munkások küldték ide, még tíz esztendeje, hogy nevükben ítélkezzen, nevükben gyakorolja a törvényes államhatalmat. •Szomorúak a válóperek — Melyik volt a legérdekesebb tárgyalása? — kérdezzük tőle, s ő maga — biztosan válaszol : — Mindegyik érdekes volt. érdekesek és tanulságosak a kisebb polgári perek is, ahol sokszor szülök kerülnek szembe gyermekeikkel, rokonok rokonaikkal, házastársak egymással, szomszédok, kis apró előnyökért, a haszonért, vagy összeférhetetlenségből. Szomorúak a válóperek, ahol felbomlik a család, s apa, vagy anya nélkül marad a gyermek. S ilyenkor nekünk kell eldöntenünk, kinél maradjon, kinél nevelkedjen... Az özvegy sokféle ügyben döntött. Volt olyan esete is, amikor 18 esztendei börtönre ítélt egy rablógyilkost, aki Szakolyban kalapáccsal gyilkolt meg pénzéért egy asszonyt, volt, hogy az apának ítélte a gyermeket, mert az anyánál nem látta biztosítva jövőjét. Az is előfordult, hogy felmentett bűnösnek vélt vádlottakat, vagy súlyosabb büntetést javasolt... Sok mé£ a verekedés A népi ülnök, az egykori cseléd és munkásasszony legnagyobö öröme, hogy mind kevesebb és kevesebb ítéletet kell hoznia lopásokért, a társadalom megkárosításáért, s ugyanakkor gondja, hogy a. megyében gyakoriak még a verekedések, s még mindig sok a válóper. Mert az asz- szonyt, akit munkatársai küldtek ítélkezni, az egyszerű embert a megye gondjai éppen úgy foglalkoztatják, talán' még jobban is, mint saját problémái. Mert ő maga egyedül él, férjét elvitte a háború, gyermekei nincsenek. Az elvesztett családért pedig abban keres kárpótlást, hogy a megtévedt ein berekét igyekszik a helyes útra tereim, a veszekedő házasfeleket kibékíteni. A Népköztársaság nevében. .. Győri Illés György Légoltalmi kiállítás nyílik Nyíregyházán A Légoltalom Országos Törzsparancsnokságának légoltalmi vándorkiállítását eddig rhegyénk nyolc járási székhelyén tartották meg, s mintegy 50 ezer ember látta. A kiállítás anyagát — kiegészítve — Nyíregyházán is bemutatják. Vasárnap délelőtt 10 órakor a József Attila Művelődési Ház nagytermében Bíró László elvtárs, a nyíregyházi városi tanács vb elnöke ünnepélyesen megnyitja a kiállítást, s ezt követően július 3 és 7 között minden nap 9 órától 20 óráig lehet megtekinteni. W ff f J^lZäilJXLäS f ŐíaWcsvérniígye iőifpini* jl FŐISPÁNf p osszm TITKAI ifoJfAc» IenmomMomi7Al/ Tények és dokumentumok a szabolcsi-szatmári titkos levéltár anyagából Közreadják: HÁRSFALVI PÉTER cs SOLTÉSZ ISTVÁN A i ellenforradalom szétzilálta az ország közellátását, fantasztikus méreteket öltött az üzérkedés, ügyes nagykereskedők, élelmiszerkupecek milliós vagyonokat halmoztak fel, a szegények, a kisemberek pedig éheztek. Alaposan kihasználták ezt a konjunktúrát az ellenforradalom helyi és központi kormányzati emberei, hivatalos hatóságai is, pedig nekik éppen a spekuláció ellen kellett volna küzdeni. Nem volt szükségük sok biztatásra, hamar belejöttek az üzletelésbe, sőt a szemérmetlenség, az erköicslelen korrupció csimbo- rasszójaként saját hivatalaikkal fedezték a spekulációt, gyalázatosán visszaéltek hivatali hatalmukkal és összeköttetéseikkel. Ilyen hírhedt nagy üzlet volt 1919 őszén, 1920-ban és 21-ben n Mikecz István alispán által szervezeti szabolcsi burgonyapanama, amely országosan is nagy port vert fel. A burgonyaellátás és kereskedelem ebben az időszakban az úgynevezett Országos Burgonya Közvetítő Iroda hatáskörébe tartozott, amelynek az volt a feladata, hogy a köz- ellátást a burgonyakészletek szükséges helyre való eljuttatásával spgítse Az iroda megbízásából főleg budapesti nagykereskedők bonyolították , le busásan jövedelmező üzleteiket Szabolcsban. A megye urainak ez nem tetszett. — Miéri ne mi vágjuk zsebre a hasznot? — mondták. — Talán mi nem vagyunk olyan ügyesek? Mikecz István a tettek embere volt. Értekezletet hívott össze, amelyen a megye vezető tisztviselői, közöttük a főszolgabírók is resztvettek. Alaposan megbeszenék a dolgokat és a következő határozatot, fogadták ei: ......amennyiben a hábor is évek alatt is tulajdonképpen a közigazgatási hatóságokkal bonyolították le az OBKI- burgonyaszállítást s az általa tartott, nagyrészben zsidó bizományosok csakis a nagy jutalékot élvezték, amely bizományosoknak 9/10-ed része teljesen megbízhatatlan és alkalmaztatásukat csakis visszaélések elkövetésére használták fel, vegye a a vármegye házi kezelésbe a szállítást’’. A Mikecz-féle társulás alaposan megszervezte az üzletet, gondoskodott arról, hogy sehol ne legyen ellenkezés, vagy akadály. Tekintettel arra, hogy a szállításhoz szükséges vagonok és szállítási engedélvek fölött végső sorban a megszálló román csapatok diszponáltak, Mike2
