Kelet-Magyarország, 1960. július (20. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-09 / 161. szám
Az osztrák nép döntő többsége kész az együttműködésre a Szovjetunióval és más országokkal a béke megőrzése érdekében Hruscsov elvtárs bécsi sajtóértekezlete Becs. (MTI): 10 óra előtt néhány perccel a bécsi Concordia sajtóklubban megkezdődött Hruscsov sajtóértekezlete. A szovjet kormányfő Rudolf Kalmárnak, a Concordia sajtóklub elnökének kíséretében érkezett a terembe, ahol 600 meghívott külföldi újságíró helyezkedett el. Hruscsov az elnöki emelvényen foglalt helyet, mellette Koszigin, a szovjet Minisztertanács első elnökhelyettese, Gromiko külügyminiszter, és Furceva művelődésügyi miniszter ült. A sajtóértekezletet Kalmár nyitotta meg. Megköszönte Hrus- csovnak, hogy elfogadta a meghívást a sajtóértekezletre. Üdvö- aölte a szovjet küldöttség tagjait, majd méltatta a sajtóértekezlet Jelentőségét. R. Kalmár üdvözlő szavai Után N. Sz. Hruscsov emelkedett szólásra: Elöljáróban ausztriai benyomásairól és azokról a megbeszélésekről szólott, amelyeket az osztrák államférfiakkal Schärf elnökkel, Raab kancellárral, Pit- termann alkancellárral, Figl parlamenti elnökkel és más osztrák államférfiakkal folytattak. — Általában elmondhatjuk, — hangsúlyozta. Hruscsov — hogy szívélyesen fogadtak bennünket Ausztriában. Meglátogattunk több ipari létesítményt és kulturális berendezést, nagyon sok érdekes és hasznos dolgot láttunk. Minden különbség ellenére, amely országaink között fennáll, sok olyasmi van Ausztriában, amiből tanulhatunk és a legkülönbözőbb területeken együttműködhetünk. Meg vagyunk hatva attól a barátságtól és kedvességtől, amellyel az; osztrákok fogadtak. Ezt a kedves és barátságos fogadtatást úgy tekintem, mint az osztrák nép baráti érzelmeinek kifejezését a szovjet nép iránt. Meggyőződtünk arról, hogy az osztrák nép döntő többsége jól értékeli az osztrák állam semlegességét és kész az együttműködésre a Szovjetunióval és más országokkal a béke megőrzése, Európa és a világ békéjének megerősítése érdekében. Az osztrák kormány és az osztrák nép meg akarja őrizni semlegességét és ez megfelel Ausztria érdekeinek és az európai béke érdekeinek. — Önök bizonyára kíváncsiak, milyen eredménnyel jártak megbeszéléseink az osztrák kormánynyal. Közölhetem, hogy mélyreható eszmecserét folytattunk. Megállapodtunk, hogy tovább erősítjük a baráti kapcsolatokat Ausztria és a Szovjetunió között és — Ügy vélem, a demokrata párt kongresszusa nem vár a Szovjetuniótól ilyen üzenetet és ez logikus is, hiszen ez a kongresszus, amely Los Angelesben összeül, valószínűleg elnökjelöltet és alelnökjelöltet fog választani, tehát nem lenne tapintatos dolog, ha e pillanatban bármiféle kezdeményezéssel állnék elő. Ezt bizonyos fokig úgy értékelnék, mint beavatkozást az Egyesült Államok belügyeibe. Mi tiszteletben tartjuk az Amerikai Egyesült Államok népét és azt hisszük, ennek a népnek nincs szüksége a mi üzenetünkre, különösen ebben a mostani jelentős pillanatban, amikor éppen elnökválasztásra készül. Ezután az egyik svéd újságíró, utalva arra, hogy Hruscsov tavaly lemondott a skandináv orságokban teendő utazásáról, megkérdezte, szándékában áll-e esetleg az idén megtenni ezt az b. Kifejeztük véleményünket néhány nemzetközi kérdésről is, amely a két országot érdekli. — Megbeszéléseink az osztrák vezető államférfiakkal aláhúzták a különböző társadalmi rendszert országok békés együttműködésének szükségességét. Biztos 'Vagyok abban, hogy a szovjet «ép és az osztrák nép elégedett lesz ezeknek a tárgyalásoknak ez eredményeivel. — így lehet összefoglalni ausztriai látogatásunk eredményeit. A szovjet kormány külpolitikai főfeladatát abban látja, hogy tovább fáradozzék a nemzetközi enyhülésért, és azért, hogy minden országgal kiépítse B békés egymás mellett élésen alapuló kapcsolatokat. Ugyanakkor vissza kell verni az agresz- ezív országok részéről jelentkező (mindenféle kísérletet. Hruscsov beszédének végén teáját nevében és a delegáció ne- ivében a legmelegebb köszönetét fejezte ki dr. Schärf elnöknek, Raab kancellárnak, dr. Pitter- mann alkancellárnak és az egész osztrák népnek azért a baráti fogadtatásért, amelyben Ausztriában részesítették. Hruscsov rövid bevezető beszéde után válaszolt az újságírók kérdéseire. A Kurier főszerkesztőjének kérdése így hangzott: — Salzburgi beszédében kijelentette ön: a Szovjetunió nem nézné tétlenül, ha valaki megsértené Ausztria semlegességét. Milyen körülmények között tartaná megsértettnek Ausztria semlegességét, milyen eszközökhöz folyamodnék ebben az esetben a Szovjetunió? Amennyiben a Szovjetunió ilyen lépésekhez folyamodnék, kikémé-e ezekhez a lépésekhez a szovjet kormány az osztrák kormány hozzájárulását? Hruscsov válaszában ezt mondotta: — Ez egy hipotetikus kérdés, mert feltételezi, azt, bogy milyen körülmények között milyen állam által, milyen módon történnék a semlegesség megsértése. Hogyan adhatnánk egész akció- programot ,ha előbb a tényekről nem beszélünk? Azt azonban ismétlem ,hogy nem nézhetjük tétlenül, ha valaki megsérti Ausztria semlegességét. De, hogy milyen lépésekhez fogunk folyamodni, természetesen az adott helyzet fogja befolyásolni. Olyan lépésekhez fogunk folyamodni, amelyeket szükségesnek tartunk. Dr. Schönherr, az APA hírüiy- ffökség főiszerkesztője megkérdezte, akkor is megmárad-e a Szovjetunió a békés együttélés politikája mellett, ha valamilyen más elv erősebbnek bizonyulna a kommunizmusnál? Hruscsov válasza így hangzott: — Megint egy találós kérdés. Én kommunista vagyok és ezt végre szeretném bevallani önöknek, mielőtt elutazom Ausztriából. (Derültség.) Amióta Marx, Engels és Lenin megalkotta a marxizmus—lenin'zmus elméletét, nem akadt olyan tanítás, amely erősebbnek bizonyult volna a marxizmus— leniniz- musnál. (Taps.) — A marxizmus—leninizmus tanítása már nemcsak . az . erejét bizonyította be, hanem minden megtörtént annak érdekében, hogy a munkásosztály a gyakorlatban is megmutassa e tanítás erejét. Ennek példáját láthatjuk a Szovjetunióban és a többi szocialista országokban.-: Évről-évre növekszik a szocializmus ereje Ezek az országok egyre magasabbra emelik a szocializmus zászlaját és biztosan haladnak előre a kommunizmus felé. A győzelem a kommunizmusé lesz. (Taps). A DPA tudósítója azt kérdezte 'á szovjet miniszterelnöktől, mikor lenne elképzelhető véleménye szerint egy egész Németországot átfogó semlegesség? Hruscsov válaszában kijelentette: — Ha Nyugat-Németország és a Német Demokratikus Köztársaság kormányai megegyeznének abban, hogy kinyilvánítják semlegességüket, ez nagy szerencse lenne a világ minden népeinek és azt hiszem, hogy a világ valamennyi népe üdvözölné ezt a nemes lépést. Ami minket illet, üdvözölnék és tiszteletben tartanok ezt a semlegességet. Ez lenne a legfontosabb alapkő, amelyre felépülhetne a tartós euróoai béke és a világbéke. Ez rendkívül jelentős dolog lenne. — Hadd' mondjam meg: nem adjuk fel azt a reményünket, hogy eljön az idő, amikor ez a politika győzedelmeskedik. Ami pedig a Szovjetuniót illeti, a mi álláspontunk az, hogy j helyesnek tartanók, ha minden katonai tömböt feloszlatnának, megszüntetnének, a külföldi katonai támaszpontokat és minden idegen területen á'lomásozó csapatat visszavonnának a határokon túlra, s utána megegyeznének a leszerelésben és a fegyverek megsemmisítésében. Ez lenne a legnemesebb lépés, amelyet az államok egyáltalán megtehetnének. Ez nemcsak elősegítené, hanem biztosítaná a világ békéjét. Shorr, az egyik amerikai televíziós társaság tudósítója a következő kérdést tette fel: — Miniszterelnök úr; ön minden pártkongresszushoz szokott üzeneteket intézni. Milyen üzenetet küld a demokrata párt jövő héten Los Angelesben ösz- szeülő kongresszusához? Hruscsov válaszában kijelentette: utat? — Majd még egy kérdést tett fel azzal kapcsolatban, hogy a mauthauseni koncentrációs táborban elmondott beszédében a szovjet kormányfő Adenauert Hitlerhez hasonlította. Valóban ez e a véleménye, mert nekünk a Németországot környező államokban az a véleményünk, hogy Adenauer erősen különbözik Hitlertől — jelentette ki a svéd újságíró. Hruscsov az első kérdésre így válaszolt: — Az első kérdés a skandináviai utazás kérdése volt. Ez nem lehet ennek a bécsi sajtóértekezletnek a témája. Ez olyan kérdés, amelyben a Szovjetunió és a skandináv országok kormányainak kell megegyezniük. A második, Adenauerre vonatkozó kérdésre adott válaszában Hruscsov kijelentette: — Ha Hitler fényképét és Adenauer fényképét összehasonlítjuk, egyáltalán nem hasonlítanak egymásra. De, ha a politikáról van szó, Adenuuer ugyanazt a politikát folvlaí ja, amivel Hitler kezdte. Amikor Hitler hatalomra került, betiltotta a kommunista pártot. Adenauer ugyanezt tette. Hitler ezután Németország összes demokratikus szervezeteit üldözni kezdte. Adenauer ugyanezt csinálja. Üldözi mindazokat az embereket, akik a demokratikus szabadságjogokért szállnak síkra, a vádlottak padjára ültetett olyan embereket is ,akik a béke biztosításáért vívott harcot vallották feladatuknak. — A különbség az, hogy más-más időket élünk. Hitler idejében is más kor volt és Adenauer idejében is más. Hitler kinyitotta száját és nem tudta lenyelni mindazt, amit le akart nyelni. Aden- auernek még az isten is azt parancsolja, hogy csak nyalja a szája szélét és dühöngjön, de nem emelheti fel a fejét, mert ha most rátámad a szocialista országokra, akkor szétverjük. — Szeretnénk bocsánatot kérni Raab osztrák kancellártól és az osztrák közönségtől, hogy | Ausztria földjén olyan kérdéseket ’érintek, amelyek esetleg kelle- . metlenek az osztrák kormány számára. Én a magam rés-zéről nem akartam érinteni ezt a kérdést. Kötelességemnek tartom azonban, hogy ezen a sajtóértekezleten minden, olyan kérdésre válaszoljak, amelyet feltesznek. A londoni Daily Mail munkatársa ezután megkérdezte: — Szándékában áll-e a Szovjetuniónak továbbra is résztvenni a nukleáris fegyverkísérletek megtiltásáról tárgyaló értekezleten? Hruscsov válaszában hangsúlyozta: — A Szovjetuniónak nemcsak szándékában áll, hanem ténylegesen részt is vesz ezeken a tárgyalásokon és szeretné, ha rövidesen aláírnák a megfelelő egyezményt. A helyzet azonban az, hogy a Pentagon, az amerikai hadügyminisztérium és az Egyesült Államok kormánya útját állja az ilyen megegyezésnek, ugyanúgy, mint a leszerelési tárgyalásokon tette. A Neues Österreich munkatársa azt kérdezte Hruscsovtól: — Vajon a szovjet kormányon belül vannak-e nézeteltérések a békés egymás mellett élés kérdésében? — Nekem, mint a Szovjetunió miniszterelnökének és mint a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának nincs tudomásom arról, hogy valami nézeteltérés állna fenn akár a szovjet kormányon, akár a párton belül ebben a kérdésben — válaszolta a szovjet miniszterelnök. — Amennyiben önnek tudomására jutott volna ilyesmi, súgja meg nekem, lehet, hogy rosszabbul vagyok értesülve, mint ön és hálás lennék, ha ezt közölné velem. A Times Of India munkatársa tette fel a következő kérdést: — Van-e a Szovjetuniónak valami új javaslata, kezdeményezése a leszerelés kérdésében? Hajlandó-e a Szovjetunió arra, hogy új tárgyalásokat kezdeményezzen? Hruscsov válaszában utalt a legutóbbi szovjet leszerelési javaslatra ,amely figyelembe veszi tárgyalófeleinek véleményét, majd kijelentette: — Legutóbbi javaslatainkat, mint önök is tudják, a nyugati hatalmak nem támogatták. Ezt a kérdést most az Egyesült Nemzetek közgyűlésének rendes ülésszaka elé vittük. Véleményünk szerint ez a leghatékonyabb lépés, mert ott a világ minden népe képviselve van és a világ népeinek érdeke, bogy biztosítsák a békét — Hozzátehetem uraim — folytatta Hruscsov, — hogy van egy népi mondás: segíts magadon, az isten is megsegít. Ha túlságosan bízunk a közgyűlésben, ez is csalódást okozhat a népekben. A tömegeket meg kell szervezni, harcra kell szervezni őket a békéért azok ellen, akik fékezik a leszerelés kérdésének megoldását. Ezután a Cairo Press tudósítója tett fel kérdéseket. Először azt kérdezte meg, hogyan kommentálja Hruscsov a pozitív semlegesség álláspontját, amelyet az ázsiai-afrikai országok vallanak és különösen az Egyesült Arab Köztársaság álláspontját? Hruscsov válaszában kijelentette: — Nagyon pozitívan értékelik ezt a politikát. A Cairo Press tudósítója második kérdésében szóvátette, hogy a nyugati hatalmak fegyvereket szállítanak Izraelnek. Mi erről a véleménye és hogyan látja azt a veszélyt, amelyet ez a Közép- Kelet számára jelent? — tetíe fel a kérdést. Hruscsov válaszában kijelentette: — Véleményem szerint vitathatatlan, hogy ez az akció nem a békét, hanem a helyi konfliktusok szítását szolgálja, ami a nyugati hatalmak helyi (lokális) háborúknak neveznek. A helyi háborúk elmélete azonban igen veszélyes elmélet, mert minden kis helyi háború szikra lehet, amely lángragyújtja az egész világot. Annak idején azt javasoltuk, hogy kössünk szerződést a nagyhatalmak között és más hatalmakkal is, hogy senki se szállítson fegyver. semmilyen országnak a Közel- és Közép-Keleten. De a nyugati hatalmak azt akarják, hogy mi ne áruljunk fegyvert, ők viszont minél több fegyvert akarnak eladni. Természetes, hogy ebbe nem mehetünk bele, mert ha a nyugati hatalmak saját szövetségeseiket ellátják fegyverrel, akkor mi szívesen ellátjuk fegyverrel azokat az országokat, amelyek a semlegesség és az önvédelem mellett szállnak síkra. A Rudé Právo munkatársa megkérdezte a szovjet miniszter- elnöktől. mit tart ausztriai látogatása legpozitívabb eseményének? (Folytatás az 3. oldalon.' % tovább fejlesztjük gazdasági kapcsolatainkat
