Kelet-Magyarország, 1960. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-09 / 161. szám

Az osztrák nép döntő többsége kész az együttműködésre a Szovjetunióval és más országokkal a béke megőrzése érdekében Hruscsov elvtárs bécsi sajtóértekezlete Becs. (MTI): 10 óra előtt né­hány perccel a bécsi Concordia sajtóklubban megkezdődött Hrus­csov sajtóértekezlete. A szovjet kormányfő Rudolf Kalmárnak, a Concordia sajtóklub elnökének kíséretében érkezett a terembe, ahol 600 meghívott külföldi új­ságíró helyezkedett el. Hruscsov az elnöki emelvényen foglalt he­lyet, mellette Koszigin, a szovjet Minisztertanács első elnökhelyet­tese, Gromiko külügyminiszter, és Furceva művelődésügyi miniszter ült. A sajtóértekezletet Kalmár nyitotta meg. Megköszönte Hrus- csovnak, hogy elfogadta a meg­hívást a sajtóértekezletre. Üdvö- aölte a szovjet küldöttség tagjait, majd méltatta a sajtóértekezlet Jelentőségét. R. Kalmár üdvözlő szavai Után N. Sz. Hruscsov emelkedett szólásra: Elöljáróban ausztriai benyomá­sairól és azokról a megbeszélé­sekről szólott, amelyeket az oszt­rák államférfiakkal Schärf el­nökkel, Raab kancellárral, Pit- termann alkancellárral, Figl par­lamenti elnökkel és más osztrák államférfiakkal folytattak. — Általában elmondhatjuk, — hangsúlyozta. Hruscsov — hogy szívélyesen fogadtak bennünket Ausztriában. Meglátogattunk több ipari létesítményt és kulturális berendezést, nagyon sok érdekes és hasznos dolgot láttunk. Min­den különbség ellenére, amely országaink között fennáll, sok olyasmi van Ausztriában, ami­ből tanulhatunk és a legkülön­bözőbb területeken együttműköd­hetünk. Meg vagyunk hatva at­tól a barátságtól és kedvességtől, amellyel az; osztrákok fogadtak. Ezt a kedves és barátságos fo­gadtatást úgy tekintem, mint az osztrák nép baráti érzelmeinek kifejezését a szovjet nép iránt. Meggyőződtünk arról, hogy az osztrák nép döntő többsége jól értékeli az osztrák állam semlegességét és kész az együttműködésre a Szovjet­unióval és más országokkal a béke megőrzése, Európa és a világ békéjének megerősítése érdekében. Az osztrák kormány és az osztrák nép meg akarja őrizni semlegességét és ez megfelel Ausztria érdekeinek és az euró­pai béke érdekeinek. — Önök bizonyára kíváncsiak, milyen eredménnyel jártak meg­beszéléseink az osztrák kormány­nyal. Közölhetem, hogy mélyre­ható eszmecserét folytattunk. Megállapodtunk, hogy tovább erősítjük a baráti kapcsolatokat Ausztria és a Szovjetunió kö­zött és — Ügy vélem, a demokrata párt kongresszusa nem vár a Szovjetuniótól ilyen üzenetet és ez logikus is, hiszen ez a kong­resszus, amely Los Angelesben összeül, valószínűleg elnökjelöl­tet és alelnökjelöltet fog válasz­tani, tehát nem lenne tapintatos dolog, ha e pillanatban bármifé­le kezdeményezéssel állnék elő. Ezt bizonyos fokig úgy értékel­nék, mint beavatkozást az Egye­sült Államok belügyeibe. Mi tiszteletben tartjuk az Amerikai Egyesült Államok népét és azt hisszük, ennek a népnek nincs szüksége a mi üzenetünkre, kü­lönösen ebben a mostani jelen­tős pillanatban, amikor éppen el­nökválasztásra készül. Ezután az egyik svéd újság­író, utalva arra, hogy Hruscsov tavaly lemondott a skandináv orságokban teendő utazásáról, megkérdezte, szándékában áll-e esetleg az idén megtenni ezt az b. Kifejeztük véleményünket né­hány nemzetközi kérdésről is, amely a két országot érdekli. — Megbeszéléseink az osztrák vezető államférfiakkal aláhúzták a különböző társadalmi rendsze­rt országok békés együttműkö­désének szükségességét. Biztos 'Vagyok abban, hogy a szovjet «ép és az osztrák nép elégedett lesz ezeknek a tárgyalásoknak ez eredményeivel. — így lehet összefoglalni ausztriai látogatásunk eredmé­nyeit. A szovjet kormány kül­politikai főfeladatát abban lát­ja, hogy tovább fáradozzék a nemzetközi enyhülésért, és azért, hogy minden országgal kiépítse B békés egymás mellett élésen alapuló kapcsolatokat. Ugyanak­kor vissza kell verni az agresz- ezív országok részéről jelentkező (mindenféle kísérletet. Hruscsov beszédének végén teáját nevében és a delegáció ne- ivében a legmelegebb köszönetét fejezte ki dr. Schärf elnöknek, Raab kancellárnak, dr. Pitter- mann alkancellárnak és az egész osztrák népnek azért a baráti fogadtatásért, amelyben Auszt­riában részesítették. Hruscsov rövid bevezető be­széde után válaszolt az újság­írók kérdéseire. A Kurier főszerkesztőjének kérdése így hangzott: — Salzburgi beszédében kije­lentette ön: a Szovjetunió nem nézné tétlenül, ha valaki meg­sértené Ausztria semlegességét. Milyen körülmények között tar­taná megsértettnek Ausztria semlegességét, milyen eszközök­höz folyamodnék ebben az eset­ben a Szovjetunió? Amennyiben a Szovjetunió ilyen lépésekhez folyamodnék, kikémé-e ezekhez a lépésekhez a szovjet kormány az osztrák kormány hozzájárulását? Hruscsov válaszában ezt mon­dotta: — Ez egy hipotetikus kérdés, mert feltételezi, azt, bogy milyen körülmények között milyen ál­lam által, milyen módon történ­nék a semlegesség megsértése. Hogyan adhatnánk egész akció- programot ,ha előbb a tényekről nem beszélünk? Azt azonban is­métlem ,hogy nem nézhetjük tétlenül, ha valaki megsérti Ausztria semlegességét. De, hogy milyen lépésekhez fogunk folya­modni, természetesen az adott helyzet fogja befolyásolni. Olyan lépésekhez fogunk folyamodni, amelyeket szükségesnek tartunk. Dr. Schönherr, az APA hírüiy- ffökség főiszerkesztője megkérdez­te, akkor is megmárad-e a Szov­jetunió a békés együttélés poli­tikája mellett, ha valamilyen más elv erősebbnek bizonyulna a kommunizmusnál? Hruscsov válasza így hangzott: — Megint egy találós kérdés. Én kommunista vagyok és ezt végre szeretném bevallani önök­nek, mielőtt elutazom Ausztriá­ból. (Derültség.) Amióta Marx, Engels és Le­nin megalkotta a marxiz­mus—lenin'zmus elméletét, nem akadt olyan tanítás, amely erősebbnek bizonyult volna a marxizmus— leniniz- musnál. (Taps.) — A marxizmus—leninizmus tanítása már nemcsak . az . erejét bizonyította be, hanem minden megtörtént annak érdekében, hogy a munkásosztály a gyakor­latban is megmutassa e tanítás erejét. Ennek példáját láthatjuk a Szovjetunióban és a többi szo­cialista országokban.-: Évről-évre növekszik a szocializmus ereje Ezek az országok egyre maga­sabbra emelik a szocializmus zászlaját és biztosan haladnak előre a kommunizmus felé. A győzelem a kommunizmusé lesz. (Taps). A DPA tudósítója azt kérdez­te 'á szovjet miniszterelnöktől, mikor lenne elképzelhető véle­ménye szerint egy egész Német­országot átfogó semlegesség? Hruscsov válaszában kijelen­tette: — Ha Nyugat-Németország és a Német Demokratikus Köztársa­ság kormányai megegyeznének abban, hogy kinyilvánítják sem­legességüket, ez nagy szerencse lenne a világ minden népeinek és azt hiszem, hogy a világ va­lamennyi népe üdvözölné ezt a nemes lépést. Ami minket illet, üdvözölnék és tiszteletben tarta­nok ezt a semlegességet. Ez len­ne a legfontosabb alapkő, amely­re felépülhetne a tartós euróoai béke és a világbéke. Ez rendkí­vül jelentős dolog lenne. — Hadd' mondjam meg: nem adjuk fel azt a reményünket, hogy eljön az idő, amikor ez a politika győzedelmeskedik. Ami pedig a Szovjetuniót illeti, a mi álláspontunk az, hogy j helyesnek tartanók, ha min­den katonai tömböt feloszlat­nának, megszüntetnének, a külföldi katonai támaszpon­tokat és minden idegen területen á'lomásozó csa­patat visszavonnának a határokon túlra, s utána megegyeznének a leszerelés­ben és a fegyverek megsem­misítésében. Ez lenne a legnemesebb lépés, amelyet az államok egyáltalán megtehetnének. Ez nemcsak előse­gítené, hanem biztosítaná a vi­lág békéjét. Shorr, az egyik amerikai te­levíziós társaság tudósítója a kö­vetkező kérdést tette fel: — Miniszterelnök úr; ön min­den pártkongresszushoz szo­kott üzeneteket intézni. Milyen üzenetet küld a demokrata párt jövő héten Los Angelesben ösz- szeülő kongresszusához? Hruscsov válaszában kijelen­tette: utat? — Majd még egy kérdést tett fel azzal kapcsolatban, hogy a mauthauseni koncentrációs táborban elmondott beszédében a szovjet kormányfő Adenauert Hitlerhez hasonlította. Valóban ez e a véleménye, mert nekünk a Németországot környező álla­mokban az a véleményünk, hogy Adenauer erősen különbözik Hit­lertől — jelentette ki a svéd új­ságíró. Hruscsov az első kérdésre így válaszolt: — Az első kérdés a skandináviai utazás kérdése volt. Ez nem lehet ennek a bécsi sajtóértekezletnek a témája. Ez olyan kérdés, amelyben a Szov­jetunió és a skandináv országok kormányainak kell megegyezniük. A második, Adenauerre vonat­kozó kérdésre adott válaszában Hruscsov kijelentette: — Ha Hitler fényképét és Adenauer fényképét összehason­lítjuk, egyáltalán nem hasonlíta­nak egymásra. De, ha a politiká­ról van szó, Adenuuer ugyanazt a politikát folvlaí ja, amivel Hitler kezdte. Amikor Hitler hatalomra ke­rült, betiltotta a kommunista pártot. Adenauer ugyanezt tette. Hitler ezután Németország összes demokratikus szervezeteit üldöz­ni kezdte. Adenauer ugyanezt csinálja. Üldözi mindazokat az embereket, akik a demokratikus szabadságjogokért szállnak síkra, a vádlottak padjára ültetett olyan embereket is ,akik a béke biz­tosításáért vívott harcot vallot­ták feladatuknak. — A különb­ség az, hogy más-más időket élünk. Hitler idejében is más kor volt és Adenauer idejében is más. Hitler kinyitotta száját és nem tudta lenyelni mindazt, amit le akart nyelni. Aden- auernek még az isten is azt parancsolja, hogy csak nyalja a szája szélét és dühöngjön, de nem emelheti fel a fejét, mert ha most rátámad a szo­cialista országokra, akkor szétverjük. — Szeretnénk bocsánatot kér­ni Raab osztrák kancellártól és az osztrák közönségtől, hogy | Ausztria földjén olyan kérdéseket ’érintek, amelyek esetleg kelle- . metlenek az osztrák kormány számára. Én a magam rés-zéről nem akartam érinteni ezt a kér­dést. Kötelességemnek tartom azonban, hogy ezen a sajtóérte­kezleten minden, olyan kérdésre válaszoljak, amelyet feltesznek. A londoni Daily Mail munka­társa ezután megkérdezte: — Szándékában áll-e a Szovjet­uniónak továbbra is résztvenni a nukleáris fegyverkísérletek meg­tiltásáról tárgyaló értekezleten? Hruscsov válaszában hangsú­lyozta: — A Szovjetuniónak nemcsak szándékában áll, hanem tényle­gesen részt is vesz ezeken a tárgyalásokon és szeretné, ha rövidesen aláírnák a megfelelő egyezményt. A helyzet azonban az, hogy a Pentagon, az amerikai had­ügyminisztérium és az Egye­sült Államok kormánya útját állja az ilyen megegyezésnek, ugyanúgy, mint a leszerelési tárgyalásokon tette. A Neues Österreich munkatár­sa azt kérdezte Hruscsovtól: — Vajon a szovjet kormányon be­lül vannak-e nézeteltérések a békés egymás mellett élés kérdé­sében? — Nekem, mint a Szovjetunió miniszterelnökének és mint a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titká­rának nincs tudomásom arról, hogy valami nézeteltérés állna fenn akár a szovjet kormányon, akár a párton belül ebben a kérdésben — válaszolta a szov­jet miniszterelnök. — Amennyi­ben önnek tudomására jutott volna ilyesmi, súgja meg nekem, lehet, hogy rosszabbul vagyok értesülve, mint ön és hálás len­nék, ha ezt közölné velem. A Times Of India munkatársa tette fel a következő kérdést: — Van-e a Szovjetuniónak va­lami új javaslata, kezdeménye­zése a leszerelés kérdésében? Hajlandó-e a Szovjetunió arra, hogy új tárgyalásokat kezdemé­nyezzen? Hruscsov válaszában utalt a legutóbbi szovjet leszerelési ja­vaslatra ,amely figyelembe veszi tárgyalófeleinek véleményét, majd kijelentette: — Legutóbbi javaslatainkat, mint önök is tudják, a nyugati hatalmak nem támogatták. Ezt a kérdést most az Egyesült Nem­zetek közgyűlésének rendes ülés­szaka elé vittük. Véleményünk szerint ez a leghatékonyabb lé­pés, mert ott a világ minden né­pe képviselve van és a világ népeinek érdeke, bogy biztosítsák a békét — Hozzátehetem uraim — folytatta Hruscsov, — hogy van egy népi mondás: segíts maga­don, az isten is megsegít. Ha túlságosan bízunk a közgyűlés­ben, ez is csalódást okozhat a népekben. A tömegeket meg kell szer­vezni, harcra kell szervezni őket a békéért azok ellen, akik fékezik a leszerelés kér­désének megoldását. Ezután a Cairo Press tudósító­ja tett fel kérdéseket. Először azt kérdezte meg, hogyan kommen­tálja Hruscsov a pozitív semle­gesség álláspontját, amelyet az ázsiai-afrikai országok vallanak és különösen az Egyesült Arab Köztársaság álláspontját? Hruscsov válaszában kijelen­tette: — Nagyon pozitívan értékelik ezt a politikát. A Cairo Press tudósítója má­sodik kérdésében szóvátette, hogy a nyugati hatalmak fegyvereket szállítanak Izraelnek. Mi erről a véleménye és hogyan látja azt a veszélyt, amelyet ez a Közép- Kelet számára jelent? — tetíe fel a kérdést. Hruscsov válaszában kijelentet­te: — Véleményem szerint vitat­hatatlan, hogy ez az akció nem a békét, hanem a helyi konfliktu­sok szítását szolgálja, ami a nyugati hatalmak helyi (lokális) háborúknak neveznek. A helyi há­borúk elmélete azonban igen ve­szélyes elmélet, mert minden kis helyi háború szikra lehet, amely lángragyújtja az egész világot. Annak idején azt javasoltuk, hogy kössünk szerződést a nagyhatal­mak között és más hatalmakkal is, hogy senki se szállítson fegy­ver. semmilyen országnak a Kö­zel- és Közép-Keleten. De a nyu­gati hatalmak azt akarják, hogy mi ne áruljunk fegyvert, ők viszont minél több fegyvert akarnak eladni. Természetes, hogy ebbe nem mehetünk bele, mert ha a nyugati hatalmak saját szövetségeseiket ellátják fegy­verrel, akkor mi szívesen ellát­juk fegyverrel azokat az orszá­gokat, amelyek a semlegesség és az önvédelem mellett szállnak síkra. A Rudé Právo munkatársa megkérdezte a szovjet miniszter- elnöktől. mit tart ausztriai láto­gatása legpozitívabb eseményé­nek? (Folytatás az 3. oldalon.' % tovább fejlesztjük gazdasági kapcsolatainkat

Next

/
Thumbnails
Contents