Kelet-Magyarország, 1960. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-09 / 161. szám

A MÁSODIK FÉLÉV Tervek és munkasikerek a% üzemekben Ez az év nagy erőpróba az üze­mekben. A tervek teljesítésével megmutatják, hogy milyen erős a termelő egység és mit lehet tőle várni a második ötéves terv éveiben. A vállalatoknál már tudják, hogy milyen eredménnyel zárták az első félévet. Ahol jó eredmé­nyekről adhatnak számot, ott na­gyobb lehetőség van az 1960. évi terv túlteljesítésére és az ötéves terv első évi feladataira való fel­készülésre. Nem mindenütt örülnek, mert j nem érték el a várt eredményt. Több üzem adóssággal kezdte a második félévet. Ezeknek a leg- | nagyobb gondjuk a második fél- j év« terv feladatai mellett: behoz- j ni a lemaradást. Az üzemekből kapott jelenté- ■ sekből kitűnik, hogy a dolgozókI töretlen lendülettel tovább foly­tatják a versenyt és szép sikere­ket érnek el. ültsl az adósságot törlesztik A Nyirbogdányi Kőolajipari Vállalatnál tavasszal anyaghiány volt és a terv teljesítését hátrál­tatta, hogy nem készítették el határidőre a sótalanító berende­zést. A fél évi terv teljesítéséből 9 százalék hiányzott. Hétezer ton­na kőolaj feldolgozása jött át az első félévi tervből. Mintegy tíz napi termelést kell a második félévi terv teljesítése melleit el­végezni. Termelési értekezleten beszélték meg a feladatokat. A brigádok a minőségi követelmé- lyek betartásáért és a napi ter­vek túlteljesítéséért versenyez­nek. Meglesz a 30 ezer négyzetméternyi radiátor! Ezt ígérik a Budapesti Fém- szerel vény áru gyár Kisvárdai gyáregységében a radiátorüzemi dolgozók. Az első félévj tervüket 5 százalékkal túlteljesítették. Az| év végéig még 30 ezer négyzet­méternyi radiátort kell gyártani- ok, amit december közepére tel­jesíteni akarnak. Ezért verse­nyeznek. A gyárban a szürke öntöde is túlteljesítette első félévi áruter­melési tervét. A gyáregység ter­vét csak 94,5 százalékra teljesí­tették, mert az armaturagyártó üzem nem dolgozott jól. A gyár vezetősége megvizsgálta az üzem termelésének problémáit és a fel­adatokat a termelési értekezleten beszélik meg a dolgozókkal. András utca sarki 32 lakást no­vember helyett augusztusban ter­vezik átadni, ami a dolgozók versenyének eredménye lesz. Üjabb iskolák és lakóházak épí­téséhez kezdenek. Megkezdik egy-egy négytantermes iskola és nevelői lakás építését Petnehá- zán, Fátrohán, Gégényben, Ga- csályban, Ramocsaházán, Oro- son és Bökönyben, Nyíregyházán az Arany János utcán elkezdik építeni a húszlakásos bérbázat és a Széchenyi utcán a 14 tan­termes gimnáziumot. Záhonyban 30 lakást építenek a vasúti dol­gozóknak és Kisvárdán tíz la­kást a fémszerelvényárugyár dol­gozóinak. Munkasikerek a komoréi faátrakó telepen A 6. számú Mélyépítő Vállalat dolgozói a komorói faátrakóteler építésénél egy hónap előnyre tettek szert a tervteljesítésben A határidő előtt elkészítették az iparvágányt, az éttermet, a rak­tárépületet és a tizennyolc kis­lakásból ötöt befejeztek. A na­pokban befejezik az átrakó tele­pet kerülő új út aszfaltozását is. 1 terven felül 1060 öltöny róka Naponta 16 tonna kenyér Nagyjából ennyi hagyja el a korszerű mátészalkai kenyérgyár kiadó mérlegét. Ehhez naponta több mint másfél vagon tésztát dagasztanak a gépek. Ebből for­mázzák gyakorlott kezek a sok- ezernyi darab kenyeret. A régi idők pák.nasait talán alig vonzotta más e szakmához, mint az a gondolat: télen sem kell fagycskodni, s ha más nem, a mindennapi kenyér biztosnak lát­szott Ezért még a napi 15—18 órás munkát, a biciklin háti-ko sárban kihordott mázsás tétele­ket, reggel a sütemény házhoz szállítását, a segédek, mesterek pofonjait is tűrni kényszerült a régi pékségek kis „rabszolgája”. Az 1930-as évek elején közelről ismertem mindezeket. Most csak azért jutottak eszembe, mert a szálkái üzemben megváltozott munkaütemekkel találkoztam. fl mezőgazdasági gépjavítóban A vállalat teljesítette az eLső félévi tervet. A munkaverseny eredményeképpen sok alkatrészt előre elkészítettek, ami a második félévi terv teljesítéséhez szük­séges. A vállalat vezetősége meg­mondta a dolgozóknak, hogy mi­ből hány darabot kell gyártaniok. Elkészítették a gyártási ütemter­vet. A második félévben három­száz burgonyaszedőgépet, öt­százötven lakókocsit, harminc al- maosztályozót, negyven vízfékpa­dot, hetven gabonafuvót és két­százötven kalapácsos darálót gyártanak. A brigádok teljesít­ménye kivétel nélkül száz száza­lékon felül van. Újabb építkezéseket kezdtek el Két é6 fél százalékkal túltel­jesítette első félévi tervét a Me­gyei Építőipari Vállalat. A határ­időket általában betartották. Foly­tatják a megkezdett építkezése­ket. Az Arany János utca- Józsa Napközi otthon sátrak alatt a sóstói erdőben Ma délelőtt 9 órakor nyitják meg Nyíregyházán, a Tölgyes­csárda szomszédságában lévő er­dős részen azt a „sátortábort”, amelynek lakói a III. sz. általá­nos iskola napközisei lesznek. Az első eset Nyíregyháza történeté­ben, hogy napközi otthont sátrak alatt, szép környezetben nyitnak mej. A gyerekek ezáltal felcse­rélik a falak közé zárt otthonu­kat a t szta, egészséges levegővel. Sok éraekességgel teli program várja az első, szabadban lévő napközi otthon lakóit. Az étkezést a Tölgyes-csárda udvarán, terített asztalnál oldják meg. Az ebédet a különböző Vállalatok által biztosí­tott gépkocsik szállítják ki. 2 új iúrott kúttal gazdagodott Napkor Takarékosan dolgoztak a szabá­szok és varrodai dolgozók a nyír­egyházi ruhaüzemben. Megtakarí­tott anyagokból és a munkaver­seny eredményeképpen az első félévi terven felül 1060 öltöny ruhát gyártottak. A második fél­évben hasonló a munkalendület, tovább folyik a verseny a varro­dák között. Nyizsnyik János sza­lagja a 64 darab normával szem­ben negyedikén 67 darabot és ötödikén 71 darabot gyártott. Erdösi János szalagja negyedikén a terven felül 4 öltönyt, ötödi­kén 3 öltönyt varrt. Úiítás a TITfiSZ-nál A TITÁSZ nyíregyházi üzlet- igazgatóságán Bodor Sándor könyvelési csoportvezető és Páz- mándi József revizor beadtak egy újítási javaslatot, amivel kö­zel százezer forintot lehet évente megtakarítani. Javaslatuk meg­valósítása az adminisztrációs munkákat egyszerűsíti, könyvelői gépek vásárlása válik felesleges­sé és a létszám is csökken az adminisztrációs munkánál. Az újítási javaslatot elfogadták és kiszámították, hogy az újítók több, mint 360 forint újítói díjat kapnak. Napkoron a községfejlesztési alapból két darab új turott kutat építettek az idén. Egyet már át is adtak rendeltetésének. A má­sikkal kapcsolatban must végez­nek vizsgalatokat s minden bi­14 liier ajejvsi átlag u balkányi t/ Erő 1 sz-Uen A balkányi Új Erő Tsz-ben az elmúlt éven nem alakult megíe- lelöen az állattenyésztés, a fejesi j atlag sem volt kielégítő. A tsz ve­zetői és tagjai elhatározták, hogy nagyobb gondot fordítanak az állattenyésztésre és a takarmány­termesztésre. A gondos munka meghozta a várt eredményt: je­lenleg 14 liter a fejési átlag. Har­minchat daiab növendékmarha is van a közösben, s 50 darab ser­tést a jövő hónapban kívánnak értékesíteni mintegy 100 kilós átlagsúllyal, zonnyal ennek is megfelelő lesz j a vize fogyasztásra. A két új ku­tat 160 ezer forintos költséggé, létesítették, s ezzel a község kút- jainak száma hatra emelkedett. Ennyi sem elég még azonban s jövőre újabb négy uj fúrott kút építéséhez látnak. Ugyancsak most látnak hozzá az egy kilométer hosszan történő villanyhálózat bővítéshez is. Ezt a munkát a Bacsó Béla úton vég­zik s mintegy 200 ezer forintot fordítanak rá. Fizeti k a békekölcsön- ii veremén v eket V ¥ A második, harmadik és negye­dik békekölcsön kötvényeinek legutóbbi húzásakor sokan nyer­tek a megyében is. Az OTP-nél és a postafiókoknál 6-ától fizetik a nyerenményeket. Az OTP nyír­egyházi fiókjában két nap aiat: 374 kötvényre összesen 98 ezer [ forintot fizettek ki. Ruszka Miklós előtt a dagasztó üst. A baloldali csövön gép­pel adagolja a szitált lisztet » ott a vízcsap is az üst fölött. Neki „csak" bele kellene dugni két kezét a sűrű tésztába, s dagasztani, kidolgozni a kenyeret nagy erővel. E helyett Ruszka Miklós a háta mögötti táblán egy kis piros gombot nyom le könnyedén, a többi a gép dolga. Gyors munkát kivan a táblázás. A két kilós kenyérre 225 dkg tésztát szakítanak, formáznak, majd belerakják azt, a kis vekni-alakú formákba. így jut el a kemencéhez. A táblánál Nagy Imrét, Oláh Jánost és Mezei Árpádot örökí­tettük meg. A vetők gyorsasága, pontossága igen J©- Ientős a brigád összteljesítményében. Itt Szabó Sándor és — az első kemencénél dolgozó — Törzsök Ferenc került a lencse elé. Előbb azt mondták szaktársai: Törzsök hangulatember. S ha „rossz ruha van rajta” nehéz vele kijönni. Végül úgy összegezték véleményüket: pontos­sága, munkaszeretete nagyobb, ez feledteti gyengébb perceit. A kemencemunkások szerintünk tanulhat­nának a nyírbátoriaktól. Az ottani kenyérgyár­ban ugyanis az egyik kemencétől a másikig kis csúszdán kerül a kenyér. Szálkán ezt egy-egy munkás végzi műszakonként. Talán náluk is beválna a bátori módszer. A szálkái üzemben jelenleg a Friss-brigád munkája egyenletesebb, kenyerük minősége i» kifogástalan. Ha a többi dolgozók is a Friss- brigád példáját követik, további megbecsülést szereznek a szálkái kenyérgyárnak. Hammel József, *

Next

/
Thumbnails
Contents