Kelet-Magyarország, 1960. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-09 / 161. szám

Rrwítfso v ektás bécsi sajtöértekezlele (2—S. oktat) ★ R Lattá nyerőszámai (5. oldat) XVII. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM. Ara SO fillér I960. JÜLIUS 9, SZOMBAT 4 második félév (3. oldal) ★ 14 nap, 14 ezer kilométer (6. oldal) Hruscsov elvtárs és kísérete hazaérkezett Moszkvába A szovjet államfő és Raab kancellár beszédei a schwechati repülőtéren semlegesség megőrzését népünk alapvető felfogása és gondoskodá­sa biztosítja. Az osztrákok nem felejtették el az 1938 és 1945 kö­zött eltelt időt, amikor ez az ál­lam eltűnt a térképről. Mi, ami­kor 1945-ben a szövetséges ha­talmak deklarációja alapján or­szágunkat és hazánkat vissza­kaptuk, megint szabad és demok­ratikus államot építettünk fel. Gyűlölünk minden diktatúrát és minden lelki kényszert, ezért alapvetően elutasítjuk a fasiz­must és a nácizmust. Ezeknek a rendszereknek virágai nem vi­rulnak osztrák területen. — Mi minden országgal ren­dezett kapcsolatokat tartunk fenn és megelégedéssel állapíthatom meg, hogy Ausztriának ezen a földkerekségen n incsennek ellen­ségei, de sok barátja van. Sza­badságunk és függetlenségünk visszanyerése óta az osztrákokban a szeretet hatalmas érzése fejlő­dött ki hazája iránt. Nemzeti ön­tudatunk megerősödött és ma jobban, mint valaha, meg va­gyunk győződve arról, hogy ez az ország, mint szabad és függef- ] len állam — életképes. — Azok a tárgyalások, ame­lyeket a két kormányküldöttség gazdasági és kulturális kérdések­ről folytatott, teljes egyetértés­ben értek véget. Kellemes köte­lességem, hogy önnek, igen tisz­telt miniszterelnök úr, az elért eredményért az osztrák nép őszinte köszönetét tolmácsoljam. Abban a meggyőződésben búcsú­zunk, hogy önben olyan embert ismertünk meg, aki őszinte, be­csületes meggyőződésből a Szo"- jetunió népeinek a legjobbat akarja, de egyszersmind kész nagy befolyását a világbéke fenntartásáért is latba vetni. Ma lehetséges volt az osztrák állam- szerződésnek bizonyára nem köny- nyű problémáját baráti tárgya­lások alapján megoldani, akkor sikerülnie kell ezen az úton a vilagbéke biztosítását is elérni. Örömmel üdvözölünk minden ilyen irányú törekvést és teljes sikert kívánok e tekintetben önnek és mindazoknak, akiknek ebben ré­szük van. — 'Most, amikor üt a búcsú órája, sok boldogságot kívánunk önnek, igen tisztelt miniszterel­nök úr, az ön igen tisztelt fele­ségének és valamennyi kísérőjé­nek, akiket mi itt-tartózkodásuk alatt megtanultunk őszintén nagyrabecsülni. Sok sikert kl­ánnak, hogy az ön látogatása le­rakta az alapját népeink barát­sága további megjavításának és kifejlesztésének. Hruscsov miniszterelnök vála­szában a következőket mondotta: — Néhány perc múlva elhagy­juk Bécs városát és búcsút ve­szünk Ausztria rendkívül barát­ságos népétől. Nyolc napig vol­tunk az önök vendégei: Ez idő alatt meglátogattuk Ausztria kü­lönböző vidékeit. Ez a látoga­tás sokáig emlékezetes marad számunkra. Meggyőződtünk ar­ról, hogy minden becsületes em­ber Ausztriában is, éppúgy, mint az egész világon, békében akar élni. Önök is azon vannak, hogy az államférfiak politikájukat az együttélés békés alajain építsek fel. Azt hiszem, népeink elégté­tellel fogadják tárgyalásaink és megbeszéléseink eredményeit, amelyek kifejezést nyertek a ma közzétett osztrák-szovjet közle­ményben. Ezek az eredmények újból megerősítenék a két ország eltökélt szándékát, hogy politi­kájukat békés együttélés vezé­relje és, hogy megszilárdítsák az országaink között kifejlődött jó kapcsolatokat. Öt éve írta alá a Szovjetunió az Államszerződést Ausztriával. Ez idő alatt egyetlen eset sem fordult elő, amelyben az Auszt­ria által proklamált semlegessé­get ne tartottuk volna tisztelet­ben és meggyőződésem, hogy ez így lesz a jövőben is. Továbbra is arra törekszem, hogy az oszt­rák—szovjet viszony megerősöd­jék és a kölcsönös érdesek tisz­teletben tartása alapján fejlőd­jék, ami a világbéke és a hala­dás megerősödését is szolgálja. — ön beszédében említette, hogy nem ért egj'et minden meg­állapítással, amelyet én itt Auszt­riában tettem. Ez egyáltalán nem lep meg, mert ezt normálisnak tartom. Én kommunistá vagyok és én önnek ezt a megállapítását nem veszem rossz néven. Ön ka­pitalista, nekünk különbözőek a nézeteink és rendszereink. Fő dolog, hogy ez nem zavart ben­nünket abban, hogy barátságos megbeszéléseket folytassunk egy­mással és kicseréljük nézetein­ket. A béke kérdésében kommu­nistáknak és kapitalistáknak azo­nos nézeten kell lenniük. Arra kell összpontosítani erőinket, hogy a béke biztosítva legyen, s tovább f oly társsuk a kölcsönös kereskedelmet. Éppen ezt nevez­zük a különböző társadalmi rend­szerű népek közötti békés együtt­élésnek. — Engedjék meg, hogy újból köszönetét mondjak az osztrák kormány vendégszeretetéért és a szovjet nép iránti baráti érzel­mekért. Bár országaink nem köz­vetlen szomszéd államok, tágabb értelemben mégis jó szomszédok vagyunk és ki fogjuk építeni jó­szomszédi kapcsolatainkat. Tiszta szívből további sikerekei; kívá­nunk önöknek gazdasági életük kifejlesztéséhez és a tartós bé­kéért folytatott harcban. Mi a szovjet embereknek mindent el­mondunk, amit Ausztriában lát­tunk és átadjuk pz osztrák nép baráti üdvözletét. — Viszontlátásra, kedves ven­déglátóink! Ezután a szovjet miniszterel­nök Raab kancellár kíséretében ellépett a díszszázad sorfala előtt, majd Hruscsov és a kíséret tag­jai beszálltak a repülőgépbe, amely néhány' perccel egy óra előtt elhagyta a schwechati re­pülőteret. Hruscsov hazaérkezett Moszkvába Moszkva. (TASZSZ): Nyikita Hruscsov ,a Szovjetunió Minisz­tertanácsinak elnöke és kísérete péntek délután visszaérkezett Moszkvába. A vnukovói repülőtéren Hrus­csov fogadására megjelentek a kommunista párt és a szovjet kormány vezetői, valamint a külföldi diplomaták. A repülőtéren a moszkvai dol­gozók soksziiR képviselője üdvö­zölte Nyikita Hruscsovot. R szovjet-osztrák közös közlemény BECS, (MTI): Mint jelentettük, pénteken délelőtt N. Sz. Hruscsov a szovjet, és V. Raab szövetségi kancellár, valamint Pittermann al- kancellár az osztrák kormány nevében aláírta a szovjet—osztrák közös közleményt. A közlemény bevezető része utal N. Sz. Hruscsovnak és kíséretének ausztriai látogatá­saira, arra, hogy a hatóságok és a lakosság ba­ráti fogadtatásban részesítette a szovjet vendé­geket. A közlemény hangsúlyozza, hogy Hrus­csov szovjet miniszterelnök és Raab szövetségi kancellár, valamint az osztrák szövetségi kor­mány tagjai barátságos légkörben folytatták megbeszéléseiket. A két fél egyöntetűen megállapította, hogy a szovjet—osztrák kapcsolatok — amelyek alapja a békés együttélés elveinek elismerése a két ország társadalmi rendszerétől és ideoló­giai nézeteitől függetlenül — mindkét fél szá­mára kielégítően fejlődtek a kölcsönös megbe­csülés és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás szellemében. A két állam között nincs semmiféle megoldatlan politikai kérdés. A tárgyalások napirendjén a két ország gazdasági és kulturális kapcsolatainak fejlesz­tésével összefüggő kérdések szerepeltek. A felek megelégedéssel állapították meg, hegy a Szovjetunió és Ausztria kereskedelmi kapcsolatai kedvezően fejlődnek, amit előmoz­dított a kereskedelmi és hajózási szerződés, va­lamint az 1955. október 17-én megkötött áru- esereforgalmi és fizetési egyezmény, úgyszintén a Szovjetunió és Ausztria kölcsönös áruszállí­tásairól az 1938—1980-ig terjedő időszakra meg­kötött hosszúlejáratú szerződés is. Mindkét fél egyetért abban, hogy a két állam kereskedelmi kapcsolatainak kibővítése megfelel a két fél érdekeinek. Megállapodtak, hogy a szovjet külkereske­delmi szervek több szenet, vasércet, mangánt, krómot, kőolajat és kőolajtermékeket, gabonát, gyapotot, gépet és gépi berendezéseket, vala­mint más árucikket exportálnak Ausztriába és ennek megfelelően több olyan cikket vásárol­nak, mint hengerelt acél, kábelkészítményck, vashuzalok, különböző gépek és gépi berende­zések, nitroxlakk, falemezek, szintétikus fona­lak és szövetek, kikészített bőrök, lábbelik, s ilyen módon a következő években jelentősen növelik a két ország kereskedelmét. A felek ennek érdekében megegyeztek abban, hogy új, hosszúlejáratú ötéves árucsereegyezményt köt­nek. Megállapodtak abban, hogy 1960. szeptem­berében a két ország kereskedelmi küldöttségei tárgyalásokra ülnek össze, hogy összeállítsák az említett időszakban kölcsönösen szállítandó árucikkek jegyzékét. Szovjet részről azzal kapcsolatban, hogy 1961. júliusában végetémek azok az osztrák áruszállítások, amelyeket a Szovjetunió által Ausztriának átengedett ipari üzemek csereérté­keként teljesítenek, kijelentették, a Szovjetunió hajlandó a továbbiakban is kereskedelmi egyez­mény keretében vásárolni ezeket az árukat az­zal a feltétellel, hogy Ausztria ennek megfele­lően szintén több szovjet árucikket vásárol. Mindkét fél újra hangsúlyozta: fontos, hogy Ausztria ennek megfelelően szintén több szov­jet árucikket vásárol. Mindkét fél újra hangsúlyozta: fontos, hegy a kereskedelmi kapcsolatokban fenntart­sák a legnagyobb fokú előnyösség elvét, amit (Folytatás az 5. oldalon) ¥lt4f f vánok önnek jó munkájában őszin­te szívből további sikereket kí­vánunk az ön népének gazdasá­gi élete kiépítésében és örülünk Hruscsov miniszterelnök vúiaszbeszéde Becs. (MTI): Hruscsov minisz­terelnök kíséretével 12,55 órakor a schwechati repülőtérről külön- repülőgépen visszautazott Moszk­vába. A repülőtér épületének teraszán tóbbezer főnyi tömeg gyűlt ösz- sze, hogy elbúcsúzzék a szovjet kormányfőtől és a küldöttség tagjaitól. Az épület előtt az oszt­rák gárdazaszlóalj díszszázada so­rakozott fel. A búcsúztatásra az osztrák kor mány részéről megjelent a repü­lőtéren: Raab szövetségi kancel­lár, Pittermann alkancellár, Kre­isky külügyminiszter, Alfritsct belügyminiszter, továbbá töbt más vezető személyiség, valamin a bécsi diplomáciai testület sol tagja. Elsőnek Raab szövetség kancellár búcsúzott el Hruscsot vY-i i ts i cvt-űrol n rvlr Haab kancellár búcsúbeszéde — Két évvel ezelőtt az alkan-1 cellar úr és én meghívtuk önt, látogasson el Ausztriába, hogy itt fejezzük ki köszönetünket j azért a baráti fogadtatásért,' amelyben bennünket Moszkvá- ■ ban részesítettek. A köztársasági elnök úr moszkvai útja alkalmá- [ val megismételte ezt a meghívást és mi köszönjük önnek, hogy mostani látogatása alkalmat adott nekünk az önök vendégszereteté­nek viszonzására. — Igyekeztünk önöknek lehe­tőséget adni arra, hogy Ausztriá­ban mindent, amit csak kíván­nak, megtekinthessenek, s én ma­gom is szükségét éreztem, hogy elkísérjem önöket erre az útra, megmutassam országunkat és la­kosságát, valamint azokat a kul­turális és gazdasági létesítménye­ket, amelyeket alkottunk. Az osztrák nép önöket mindenütt az­zal a szívélyességgel és megbe­csüléssel fogadta, amely megilleti az ön személyét és azt az álla­mot, amelyet ön képvisel. Olyan országot látogattak meg, amely­nek népe joggal büszke arra, amit a háború befejezése óta két keze szorgalmas munkájával megte­remtett. ön, igen tisztelt minisz­terelnök úr, körutazása alatt bi­zonyára meggyőződhetett arról, hogy ebben az országban szor­galmas és a jövőben bizakodó nép él, amely joggal szereti ha­záját. — Államunk demokratikus al­kotmánya rögzíti az állampolgárok jogát a szabadsághoz és önnek, miniszterelnök úr, mint vendé­günknek, az elmúlt napokban al­kalma volt élni azzal a szólás- szabadsággal, amely egyike a sza­badság elvitathatatlan javainak1 és amelyet mi nem kívánunk nélkülözni. Politikai és gazdasági felfogásunkban különbségek mu­tatkoznak és nyilván ön, minisz­terelnök úr, sem kívánta, hogy mi egyetértsünk minden olyan megállapítással, amelyet öntől itt Ausztriában hallottunk, ön né­hányszor utalt az osztrák semle­gességre. Az osztrák parlament ezt a semlegességet az államszer­ződés megkötése után, amelynek létrejöttében önnek lényeges ré­sze volt, önként és minden kény­szer nélkül határozta el. Tudatá­ban vagyunk annak, hogy ezzel fontos nemzetközi kötelezettséget vállaltunk és elvárjuk minden országtól, főleg pedig minden nagyhatalomtól, hogy ezt a sem­legességet tiszteletben tartsa. A

Next

/
Thumbnails
Contents