Kelet-Magyarország, 1960. július (20. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-08 / 160. szám
*ll4f pflttirfdI *fr^ Közöljük a teljes heti rádióműsort «VII. ÉVFOLYAM, 160. SZÄM. Ara 50 fillér I960. JÜLIUS 8, PÉNTEK II szovjet államfő visszaérkezett Bécsbe Folytatódnak a hivatalos szovjet-osztrák tárgyalások HruscsoT elvtárs Klagenfurttól— Grazig Graz. (MTI): A Klagenfurttól Grazig tartó út, amely voltaképpen az ausztriai körutazás termes autóbusszal megtett utolsó részlete, ami a fogadtatás hőfokát illeti, a legforróbb volt egész Ausztriában. Az egyes helységek fellobogózva és sűrű tömegekkel az útszélen várták Hruscsovot és mindenhol dörgő taps, éljenzés köszöntötte a szovjet kormányfőt. cákon felsorakozott ezrek és ezrek újabb viharos éljenzése közepette Hruscsov és kísérete kihajtatott az Eggenberg-kastélyba, ahol Krainer, Stájerország tartományfőnöke és Scherbauin, Graz polgármestere fogadást adott Hruscsov tiszteletére. A fogadáson pohárköszöntők hangzottak el, majd Hruscsov emelkedett szólásra. Hruscsov elvtárs beszéde a grazi fogadáson Különösen óriási tömegek se- rcglettek egybe a barnaszén lelőhelyéről nevezetes Köflach és Vitsberg ipari városokban, ahol a szénbányászok és az energetikusok kirobbanó ünnepléssel üdvözölték az elhaladó szovjet kormányfőt. Közben Karintia és Stájerország határán Hruscsovtól elbúcsúzott és a termes autóbuszból kiszállt s karintiai tartomány főnök és helyébe Krainer. a stájerországi tartományi főnök szállt be, aki üdvözölte Hruscsovot Stájerországban. Hruscsov grazi fogadtatása minden eddigi tapasztalatot és elképzelést felülmúlt. Az utcákat több mint 20 ezer ember lepte el. Legalább öt-hat ezer ember övezte az óriási Bahnhof teret, ahol a Dániel szálloda — Hruscsov rövid ideig igénybevett gra- .zi rezidenciája is — emelkedik. Amikor a szovjet kormányfő termes autóbusza a Dániel szálloda elé ért, tízezrek éltették Hruscsovot, a szovjet—osztrák barátságot, zászlók ezrei emelkedtek a magasba és az éljenzés legalább egy fél óráig tartott egyfolytában. A gépkocsiból kiszálló Hruscsov kísérői meglepetésére határozott léptekkel keresztülvágott az óriási téren és egyenesen a tömeg felé igyekezett. Derűsen, barátságosan integetett az egybegyűlteknek azután végesvégig körbehaladt a téren az őt váró ünneplő tömeg köralakú sorfala előtt. A többszöri rendőrkordon sem volt képes feltartóztatni az embereket. Az újságírók és a rendőrök saját testi épségük kockáztatásával védték meg Hrus- esovot — szó sincs arról, hogy esetleges ellenséges cselekménytől, hanem kifejezetten attól, hogy az öt ünneplő és az őt szeretettel fogadó ezrek és ezrek kárt ne tegyenek benne lelkesedésük e kitörő megnyilvánulásával. A viharos, forró fogadtatás után, amikor Hruscsovot sikerült „kimenteni’’ a tömeg közepéből a szovjet kormányfő rövid időt a Dániel szállodában töltött, ahol Scherbaum, Graz polgármester fogadta. A szállodából való távozás után a Bahnhof téren és az utHruscsov beszédének elején örömét fejezte ki, hogy ellátogatott Stájerország fővárosába. — Különösen azért őrölünk grazi látogatásunknak — mondotta Hruscsov, — mert ez a város már régóta kapcsolatokat tart fenn keleti szomszédaival és ezek a kapcsolatok mélyen gyökereznek a történelemben. Az önök évente megtartott nemzetközi vásárai jelentősen hozzájárultak mindkét oldal számára kölcsönösen előnyös kereskedelem fejlesztéséhez és a népek közötti megértés megszilárdításához. A szovjet kormányfő ezután hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió állást foglal a széleskörű gazdasági együttműködés mellett, Európát és az egész világot felölelő alapon. A Szovjetuniónak az a nézete, bogy minden állam, vagy államcsoport köthet gazdasági megállapodásokat, de ezek a megállapodások ne irányuljanak más államok ellen. Nem nevezhetjük normálisnak olyan elkülönült gazdasági csoportok megalakulását, amelyek a kereskedelmi megkülönböztetés veszélyeit, valamint az ezekből folyó bonyodalmak veszélyét hordják magukban. Nem hunyhatunk szemet az előtt a tény előtt, hogy a kis országok részvétele az ilyen gazdasági csoportokban befolyásolhatja gazdasági és politikai függetlenségüket. Hruscsov a továbbiakban a szovjet—osztrák kapcsolatok egészséges fejlődéséről szólott, majd ismertette a Szovjetunió hétéves tervének fontosabb számadatait. Megemlítette, hogy hét év alatt a munkások bére és az alkalmazottak fizetése 40 százalékkal emelkedik. A hétéves terv időszakának vége felé megkezdik a 35 órás munkahétre való áttérést. A hétéves terv időszaka alatt a városokban 15 millió lakás, a falvakban pedig hét millió ház épül. A szovjet miniszterelnök ezután a nemzetközi helyzettel foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió nem tűrheti a „hidegháború'’ híveinek mesterkedéseit és provokációikat határozottan leleplezi. A Szovjetunió ugyanakkor nem mond le a nemzetközi helyzet megjavításáért folyó harcról és minden tőle telhetőt megtesz ebben az irányban. — Mi hisszük, — jelentette ki Hruscsov, — hogy megoldható korunk legfontosabb problémája, a leszerelés, bár a leszerelés ellenzői az eddigi tanácskozásokat eredménytelen vitába fullasztották. A leszerelés sikeres megoldása érdekében szükség van minden nép erőfeszítéseire kis és nagy népekére egyaránt — hiszen a leszerelés mindegyiknek érdeke. A tudomány és a technika vívmányai olyan nagyok, olyan fegyverek léteznek és olyan szállítóeszközök e fegyverek továbbítására, hogy egy új háború óriási területekre terjedné ki és szörnyű pusztításokat okozna. A Szovjetunió arra törekszik, hogy sohase használják fel, hanem semmisítsék meg és csak a múzeumokban mutogassák ezeket a fegyvereket. Hruscsov befejezésül köszönetét mondott Stájerország tartományi kormányának, a grazi városi tanácsnak, a város minden lakosának a vendégszeretetért es a szívélyes fogadtatásért. Jólétet és sok sikert kívánt Graz es Stájerország lakosainak. Isméi az osztrák fővárosban N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a grazi fogadtatás után program- változás miatt nem töltötte az éjszakát a városban, hanem azonnal különvonatba ült és kíséretével együtt visszaindult Bécsbe. Hruscsovn&k a Grazból este indult és Bécsbe hajnali három óra előtt megérkezett kü- lönvonatát a zuhogó eső és a hajnali időpont ellenére is óriási tömeg fogadta a Süd- bahnhofon. Mozaikok Hruscsov elvíárs ausztriai iátogatásáról A szovjet kormányfő klagenfurti fogadásán történt: Hruscsov előre elkészített beszédének felolvasása és lefordítása után megköszönte Wede- nignek, Karintia tartományi főnökének a tőle ajándékul kapott vadászfegyvert és igen nagy derültség közben, szökős szerint szabadon, néhány tréfás szóval egészítette ki a hivatalos beszédet. Egyebek között feltette a kérdést: hogyan értse tulajdonképpen ezt az ajándékot? Ö, mint a szovjet kormány miniszterelnöke, általános leszerelésre tett javaslatot, és most fegyvert kap ajándékba. Igaz, hogy emberre még soha életében nem lőtt, illetve lőtt, vagy lövetett ugyan a háborúban, de azt már nem tudja, hogy a lövedék eltalált- e valakit. A díszebéd résztvevőinek felfeltörő nevetése közben ezúton így folytatta: Kissé nyugtalan, mert amint látja, itt a kedélyesen ebédelek között amerikai újságírók is vannak. Ok nyílván megállapítják majd, hogy lám, Hruscsov általános leszerelésről beszél, és ugyanakkor — ha akár ajándékként kapott fegyverrel is, — de fegyverkezik. Úgy hiszi, hogy nem téved, amikor azt állítja, hogy az amerikai újságírók mindezt hallják. Hruscsov e szavainál mosolyogva felemelte kezét a He- arst-lapok Ausztriában kiküldött különtudósítója. Miután Hruscsov megismerte, újabb derültség közepette megállapította: lám, ennek az újságírónak a főnöke Hearst úr, sohasem téved és még véletlenségböl sem dicséri a kommunistákat. Hruscsov kijelentette, azt hiszi, nem árul el titkot, amikor azonban azt is megmondja, nogy úgy látszik, az atyaúristen nem hallgat Hearst úrra, mert minél jobban szidja Hearst úr a kommunistákat, a kommunisták annál inkább erősödnek és gazdagodnak. Úgy látszik — mondotta nevetve Hruscsov — hogy még az atyaúristen is a kommunistákkal tart. Ezek szerint a szovjet embereknek az a véleményük, hogy ha szidja tovább Hearst úr a kommunistákat, ennek legalább az a következménye, hogy a kommunisták meg az isten segítségével is csak erősödnek. „Üdvözöljük Hruscsovot ismét Becsben 1” „Éljen a szovj et—osztrák barátság!” — feliratú fcransz- parenseket emeltek a magasba a Hruscsovot hosszantartó tapssal és éljenzéssel váró bécsiek. , A különvonatot egyébként amelynek az eredeti terv szerint, megállás nélkül kellett volna megtennie a graz-bécsi utat, Mürzzuschlagban a Schöl- ler Blökmann acélüzem dolgozóinak kérésére éjjel 12 órakor megállították. A taps és az éljenzés túlharsogta a zenét. Az üzemi bizottság ajándékokat hozó négy tagja odalépett Hruscsov szalonkocsija elé, amelynek ablakai sötétek voltak. A szovjet kormányfő ugyanis közvetlenül a grazi elindulás után lefeküdt aludni, hogy kipihenje a négynapos, mintegy kétezer kilométeres ausztriai körutazást, s | különösen a rendkívül megeről- ; tető szerdai nap fáradalmait. | Amikor a vasmunkás küldöttség erről értesült, kérte ne keltsék fel Hruscsovot. Ajándékaikat — egy acélból formált ezüstszínű csokrot Hruscsovnak és egy művészi díszpórnát Nyina Petrovná* nak — már éppen fel akarták nyújtani a vonatba, amikor Nyina Petrovna, Furceva szovjet művelődésügyi miniszter és Je- j lena Hruscsova megjelent a szalonkocsi ajtajában. Nyina Petrovna elnézést kért, amiért lérj« nem fogadhatja személyesen a küldöttséget Barátságosan elbeszélgetett az üzemi bizottság tagjaival. Kölcsönös ajándékcsere után a különvonat az acélgyári munkások és hozza tartozóik éljenzése közepette gördült ki Mürzzuschlagbót és megállás nélkül futotta be a Becsig hátralévő útszakaszt. (Folytatás az 5. oldata«) Hruscsov ezután mosolyogni megkérdezte Haabtól, vajon nem sérti- e ezekkel a szavak kai az osztrák semlegességet Raab a terem hangos derültsége közben nevetve nem-et in lett a fejével. Ekkor asztalbontás közben odahozták Hruscsovítoz azokat az ajándékokat, amelyekkel a szovjetkormányfő a klagenfurti vendéglátókat kívánta meglepni. Az ajándék, amelyet Wedenig tartományi főnök kapott, az egyik szovjet szputnyik zenélő nioaeuje volt. Hruscsov az ajándék átnyújtásakor elmesélte az asztaltól már felállt vendégeknek azt az anekdotát, amelyet nemrég egy Moszkvában akkreditált nyugati nagykövettől hallott. Az anekdota szerint a szovjet szputnyik nagy sebességgel kering a Föld körül, és amikor Párizs fölé ér. megszólal, ti-ti, tő-fő. Amikor London fölé ér, akkor is megszólal: ti-ti, fő. Amikor azonban Washington felett halad el, akkor csodálatosképpen ilyen hangokat hallat: he-he, he-he. Az anekdotát hangos nevetés és taps követte s ezzel a klagenfurti díszebéd végétért.
