Kelet-Magyarország, 1960. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-08 / 160. szám

A huligánizmus elleni harcról IRTA: Dr. KOVÁCS PÄL, A MEGYEI BÍRÓSÁG ELNÖKHELYETTESE Készül a második termés magágya Nagymértékben javul a közúti közlekedés Három új híd épül az idén, 160 miliié forintot fordítanak az utak korszerűsítésére Kétmillió 200 ezer forint költ­séggel három uj közúti híd épül. Nagyecsednél a Krasznán a régi elavult fahíd helyett, mely a meg­nőtt forgalmat már nem tudta le­bonyolítani, új vasbetonhíd fel­állításának munkálatai folynak. Az építkezést még ebben az év­ben befejezik. A Fehérgyarmat—tiszabecsi úton Túristvándi előtt is modern új hidat terveztek a régi fahíd he­lyébe. Az új „vendéghíd” az építkezés ideje alatti közlekedés lebony'olítására már áll. Most kez­dik a régi lebontását, ennék he­lyén készül majd a modern, vas­beton híd. Ugyancsak hídépítés folyik a tiszalöki ártérben is. Az 5 éves tervben fokozott ütemben nő a hidak felújítása. Megyénkben hatalmas összeget fordítanak az utak korszerűsíté­sére. Ebben az évben 65 kilomé­ter 6 méter szélességű pormentes ut készül mintegy 3j millió forint értékben. A kisebb forgalmú közúti pá­lyákon 4 méter szélességben 30 kilométer szakaszon újítják meg az utakat. Erre 15 millió forintot irányoztak elő. Az 5 éves terv keretében körül­belül 160 millió forintot fordíta­nak a közúti pályák javítására, új utak építésére, öt éven belül a megye valamennyi főközlekedési és nagyforgalmú vonala korszerű, pormentes, bitumenes burkolattal lesz borítva. A korszerűsítési program gon. doskodik arról is, hogy az 5 éves terv végére ne csak a megyeszék. hely legyen összekötve a járási székhelyekkel, hanem a járási székhelyek is egymással. 1 300 holdat aratott A huligánizmus"?1: lenség, huligán jelenségek pe­dig megyénkben is tapasztal­hatók. A megyei napilap május 25-i számában például arról szereztünk tudomást, hogy vá­rosunkban a garázdálkodó huli­gánok köveket dobáltak a sza­badtéri mozi békésen szórakozó közönsége közé. A június 7-i számban arról tájékozódtunk, hogy a Vörösmarthy-tér parkjá­ban kitördelték a platánfákat, melyeket a tér lakói társadalmi munkában ültettek el, hogy egészségesebbé és szebbé tegyék városunkat. Ezek és ehhez hasonló, de meg nem írt történések szüksé­gessé teszik, hogy bővebben foglalkozzunk ezzel a kérdéssel. Az igaz, hogy ezek csak szór­ványos jelenségek, ámde ha ide­jében felfigyelünk, és kemény intézkedésekkel nyomban vála­szolunk rájuk, akkor eredmé­nyesebb lesz a huligánizmus el­leni harcunk. Mit értünk huligánságon? Ki a huligán? A huligánság lényege tulaj­donképpen a szocialista együtt­élés szabályainak erőszakos és szándékos megsértésében áll. A huligán magatartásával, cselek­ményével éppen azt akarja ki­fejezésre juttatni, hogy őt nem érdekli a társadalom, a kö­zösségi fegyelem legelemibb szabálya sem. A huligánság te­hát mindig tudatos cselekvés. A huligán cselekményei értel­metlenek, nincs más megmagya­rázható és elfogadható ok a cselekmények elkövetésére, mint a társadalomellenesség, a duhaj­kodás. A huligánkodó verekedő magáért a verekedésért verek­szik. Nem fontos neki, hogy ki­vel. vagy kikkel verekszik, ok nélkül beleköt bárkibe, hogy aztán verekedjen vele, s össze­verje. A huligánság, mint káros tár­sadalmi jelenség veszélyessége nem kisfokú, mert az arra haj­lamos személyek számára szinte előiskola a bűnözésre. A súlyo­sabb büntetést igénylő cselek­mények legtöbbször kisebb hu- ligánsággal kezdődnek. A huli­gánság további veszélye abban is rejlik, hogy erősíti a kispol­gári — anarchista áramlatokat, a fiatalokat távol tartja a szo­cializmus építésének társadalmi Problémáitól, veszélyezteti az em­berek közötti szocialista elvtársi kapcsolatok fejlődését. Ugyan­akkor ezek a huligánok zaklat­ják, nyugtalanítják társadal­munk békés, szorgalmas polgá­rait, megsértik erkölcsi méltó­ságukban, vagy akár testileg is, de kárt is okozhatnak a társa­dalmi. személyi tulajdonban. A szocialista nevelésnek egyik eszköze a becsületérzésre, az emberi méltóságra, önmagunk és mások megbecsülésére való nevelés. A társadalmi nevelés e célkitűzésének megvalósítását gátolja a huligánságból folyó cse­lekmény. Végeredményben, ha a huligánság elterebélyesedik, nagy károkat okozhat a szocia­lista társadalom építésének, fékezheti az építés ütemét. Melyek az okai? Mén érezteti polgári ideológia (eszményképeiket a polgári ideológia légbrutálisabb alakjaitól veszik), bizonyos mértékig a háború, az ellenfor­radalom befolyása, de ide sorol­ható az atomháborúé félelem pszichózisa is. Főleg pedig az, hogy a régi társadalom elemei bomladoznak s egyre erőtelje­sebben bontakozik ki a szocia­lista felépítmény, mely csak a szocialista alap kialakulása után alakulhat ki teljes egészé­ben. A szocialista felépítmény, bár nem alakul • ki egycsapásra, tükrözi az alpban vébe- ment változásokat, az alapban, a társadalom gazdasági szerke­zetében pedig az utóbbi időben lényeges változások történtek. A lenini megállapítás szerint: „A régi társadalom bomlásá­nak elemei megmutatkoznak a bűnözés, a korrupció, a speku­láció és minden efajta ocsmány­ság megnövekedésében”. Az effajta ocsmányságok közé so­rolhatjuk a huligánizmust is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a huligán cselekményeket jórészt italos állapotban köve­tik el. Az ital hatása a gátlá­sokat csökkenti, a polgári ideo­lógiával telített ilyen szemé­lyek könnyebben helyezkednek szembe a társadalmi együttélés szabályaival. A sikeres alkohol- ellenes küzdelem kihatással van a huligánizmus elleni harcra is. Megfigyelések tátják, hogy a huligán cselekmények körülbelül 30 százalékát a fiata­lok csoportosan, ahogy neve­zik „galerikben” követik el. Egyes lakóterületeken alakulnak ki ilyen csoportok. A fiúk lel­kivilága vágyik a közösség fe­lé, szeretik a változást, a moz­gást, az izgalmakat. A szülők és a felnőttek élete szerintük békés és egyoldalú. Társaik kö­zül egyesek ki akarnak tűnni, egyeseknek személyi adottságuk révén sikerül is a gyengébb akaratúakat maguk köré gyűj­teni. Kezdődik apró csíny’evé- sekkel, kisebb tolvajlásokkal Az együttes felelősség bizonyos mértékben leredukálja az erköl­csi gátlásokat. Véd-és dacszö- vefség alakul így ki. Az ügyek azt is mutatják, hogy legtöbb esetben a szülők mit sem tud­nak gyermekük másik életéről, főleg azért, mert nem tö­rődnek velük. Ezeknek is meg­van az oka. Legtöbbször a szü­lők maguk is züllött, alkoholis­ta életmódot folytatnak, vagy rossz életet élnek, sokat vesze­kednek. De az elhanyagolt ne­velés megmutatkozhat a szü­lők elfoglaltsága miatt ts, sőt nem egy esetben a szülői fel­ügyelet engedékeny lazaságé mi­att vált a fiatalkorú huligán ma- j gatartásúvá. Tehát ezek a csa-! ládvédelem társadalmi és a tiszta családi élet étikaij kér­dései, amelyek napjainkban igen ! erősen vitatottak és foglalkoz-1 tátják társadalmunkat, hisz a j szocialista erkölcs fontos tartal­mi vonását jelentik, A felelősségrevonás módja és i mértéke az elkövetett huligán cselekmények súlyától függ. A súlyosabb esetekben büntető el­járás indul, és a bíróságok az 1955. évi 17 tvr. 7. §. alapján 2 évig terjedhető börtönnel is bün­tethetik az ilyen huligánokat ga­rázdaság címén. Viszont büntető politikánkkal nem volt össze­egyeztethető, hogy kisebb jelentő­ségű esetekben is a bíróságok elé kerültek, aminek következté­ben az elítéltek büntetett elő- éleíűekké váltak, így a társa­dalomba való beleilleszkedésük megnehezült. Erre, valamint arra, figyelemmel, hogy hazánk­ban a közrend és közbiztonság jelentős mértékben megszilár­dult, az 1960. évi 14. tvr. értel­mében. 1960. június 1-én lépett hatályba) a kisebb jelentőségű garázdaságot elkövető személyt szabálysértési eljárások kereté­ben vonják felelősségre az ille­tékes járási, illetve városi ren­dőrfőkapitányságok. A szabály- sértés elkövetőjét 1 naptól 30 napig terjedhető elzárással súly thatják, vagy ugyanilyen ideig közmunka teljesítésére kö­telezhetik, avagy vele szemben 1000 forintig terjedhető pénzbír­ságot szabhatnak ki. Cy 47 i|i jogszabályunk je- ”1 lentősen segíti majd a huligánizmus elleni har­cot, egyrészt azáltal, hogy gyor­sabb lesz az eljárás ( a sza­bálysértés elkövetőjét a rendő­ri szervek nyomban őrizetbe vehetik, és 3 napon belül a szabálysértési hatóság elé kell állítani), másrészt a kisebb hu- ligánságot elkövető személyeket is felelősségre fogják vonni. Aki már A hodászi Úttörő Tsz-ben még elsőízben állt munkába a kom­bájn. Hetven hold ősziárpa-ve- tésből 45 hold egy táblában van, ezt aratja Illés András, a Máté­szalkai Gépállomás kombájnosa. 'A gép éppen befordult, elég sokára ér vissza, így hát van időm odalépni ahhoz az idősebb paraszt bácsihoz, aki szemmel- láthatóan nemcsak érdekesség­ként vizsgálja ezt a gépi aratás- csáplést, hanem inkább a munka minőségét ellenőrzi: milyen a tarló, nem hull-e el sok kalász. Kérdésemre elismerőleg bólo­gat: „nagyon rendes munkát vé­gez”. Több szemlélő is van itt, hi­szen a szálkái járásban még csak Hodászon kezdték meg a kombájn-aratást. újdonságnak számít. A tanácstitkár, a tész- elnök, a főagronómus már a várható termésátlagot latolgatja. 16 mázsa van betervezve, annyi meg is lesz, — állapítják meg egyhangú'ag. Egyébként nagy az aratási láz a téeszben, amit az új premizálási rendszer, a hol- dankénti 50 kiló termény még csak fokozott. Közben visszaér a kombájn. Illés elvtárs leállítja a hatalmas gépet és fürge mozdulattal egy pillanat alatt a földön terem, hogy néhány szót váltson velem. — Mikor kezdte az aratást? — Itt még csak szombaton fogtam hozzá, de egyébként 1952-ben ültem először kom­bájnra, akkor kerültem a Máté­szalkai Gépállomásra. — Azóta már jónéháhy holdat learathatott. — Le bizony. Minden évben kobájnnal aratok, nyolc év alatt csak szaporodik mindig. Nehe­zen tudnám egészen pontosan kiszámítani, de 1300 hold már biztosan megvan. — Volt, aki ennél is többet aratott? — Nem volt, legalábbis a mi gépállomásunkon nem. Minden évben én voltam az első. Az idén is versenyben va­gyok, Hegyi elvtárs hívott ki 200 normáihold learatására. A gép terve csak 160 hold. A kom- bájnesok versenyében az első helyezett 900, a második 800 fo­rint jutalomban részesül. — Ha eddig mindig első volt, most ss lesz nehéz dolga. — Nem biztos az. Az igaz, hogy egyforma gépünk van, de én hárem községben aratok, Paposra és Jármiba is mennem kell. Különben más prémiumot is kapunk, de ezt már a téesztől: a napi hat holdas terven felül minden hold learatásáért 15 kiló terményt kapok, a segédvezető pedig tízet. Ma remélem meg­lesz a tíz hold, a hatvan kiló árpával együtt. — Nyolc év után már bizo­nyára jól ismeri a kombájnt. — Nagyon hosszú időt, sok. tapasztalatot igénylő gép ez* Nem tagadom, hogy eleinte bi­zony elég sok bajom volt vele nekem is. Baja természetesen most is akad, sok a forgó rész, nagy a hibalehetőség, de fenn­akadást nem jelent, mert a mozgó szerviz állandóan látogat és a legtöbb hibát a helyszínen javítjuk ki. — Milyen tanácsokat adna a kisebb tapasztalattal rendelke­zőknek? — Az egyik legfontosabb, hogy minden terményhez, min­den nagysághoz külön kell állí­tani a vágószerkezetet és a do­bot. Legfontosabb a szemvesz­teség csökkentése. A gép sokkal kisebb veszteséggel dolgozik, mint az ember, de nagyon kell itt is vigyázni a vezetőnek, kü­lönösen a tisztaságra. Az árpa kü’önösen szálkás, vigyázni kell a szalmarázó villa helyes kap­csolására. Megfelelőén kell be­állítani a motort és a szelelőt. Röviden így foglalhatnám össze: jó! keU ismerni a gépet és még- jebban szeretni azt- gál ­Mint a kezes bárányok A vasmegyeri Micsurin Tsz kocái gondozójuk kezéből eszik a finom zöld lucernát. (Hammel J. felv.) 2 Szilvási Sándor, a Hodászi Állami Gazdaság traktorosa egy tizenhat holdas táblán másodvetés alá készíti elő a magágyat. (Hammel J. felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents