Kelet-Magyarország, 1960. július (20. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-06 / 158. szám
m Szöveikezefeínk tartsák nagyobb becsben a permetezőgépeket A SZÖVETKEZETI TAGSÁG * vásárlási és értékesítési visz- . sza térítések bői tetemes össze- . geket szavazott meg a különféle mezőgazdasági kisgépek vásárlására az elmúlt esztendőben. Abban bíztak, hogy munkájukban nagy segítségükre lesznek a forintjaikból megvett gépek. A növényi kártevők — különösen a burgonyabogár — erőteljesebb terjedése arra ösztönözte államunkat, hogy köl- csön-permetezőgépekkel is segítse az ellenük való védekezést. E gépek jórészét szövetkezeteink vették át, s így közel 6 millió forint értékű különféle háti és motoros permetező, porozó gép gazdái lettek. A mezőgazdaság szervezeti átalakulása jelentősen előrehaladt megyénkben, a földterület többségén nagyüzemi gazdálkodás folyik. A földművesszövetkezetek felsőbb szervei számot vetettek e tényekkel- Hiszen az átalakulásnak tevékeny résztvevői, Intézkedtek, hogy a termelőszövetkezetek díjtalanul vehessék igénybe a kölcsöngé- peket. A tsz-ek élnek is e lehetőséggel. Sőt: számos háti és motoros permetező, porozógépet meg is vásárolnak. AKIK PEDIG KÖLCSÖN VESZIK igénybe a gépeket a növényvédelmi munkákhoz, kötelezik magukat a karbantartásra és a hibák kijavítására, hogy üzemképes állapotban adják vissza azokat. Tenát a termelőszövetkezetek mindenképpen jól járnak a szövetkezetek kisgépeivel. Azonban a föidtművesszövet- kezeteknek nemcsak a nagyüzemi gazdálkodás növényvédelmét kell segíteniük, hanem tö- rődniök kell a téesz-tagok háztáji és az egyéni gazdák ter- melvényeinek megvédésével iis. Viszont ehhez az szükséges, hogy ne csak eszervezzék a növényvédelmet, hanem használható kölcsöngépeket is biztosítsanak a részükre Van miből, mert a termelőszövetkezetek főleg a nagyüzemi gyümölcsösökben jól kihasználható motoros permetező, porozó gépeket vették át, a háti permetez», porozó gépek így visszamaradtak. A földművesszövetkezetek többsége időben rendbehozatta a növényvédelmi gépeket, hogy megkönnyítse a termelőszövetkezetek, téesz-tagok és egyénileg dolgozó parasztok védekezését. Viszont akadnak olyan szövetkezetek, mint például a tarpai, gyürei és bökönyi, ahol a gépek hibáira csak a kölcsönzés alkalmával jönnek rá. S akkor már nagyon is késő! A GYÜMÖLCS- És BURGONYA TERMELŐ KÖZSÉGEKNEK, — így a földművesszövet- kezeteknek is — különösen törődniük kell a termelvények megvédésével. Sajnos erről egyes szövetkezetek megfeledkeznek. Többek közt a vencsel- lői földművesszövetkezet igazgatósági elnöke nemrég úgy vélekedett, hogy nekik sem gépre, sem pénzre nincs szükségük és ők ezzel nem is akarnak foglalkozni. Ügy látszik, elfeledkezett arról, hogy a ven- osellői szövetkezet az újbuigo- nya exportálásából tetemes haszonra tesz szert. Tehát nemcsak erkölcsi, hanem anyagi érdeke is fűződik ahhoz, hogy a termelők szakszerűen és időben végezzék el a növényvédelmet a községbenNem sokkal jobb a kálló- serrtjéni szövetkezetnél szerzett tapasztalat sem. A hét darab Harmat permetezőgépet agro- nómusi képzettséggel rendelkező dolgozó kezeli. A gépek többségében benne van a per- metszer és négyet a múlt ősz óta kijavítatlanul tartanak. Pedig a nyíregyházi MEZÖSZÖV- nél beszerezhették volna a javításhoz szükséges alkatrészeket. Ezek után az sem véletlen, hogy az egyik kölcsönző nevét „elfelejtették” bevezetni nyilvántartásukba, s a gépek visszaadásakor nem követelik meg a gépek kitisztítását és használhatóságukat. Pedig aki elrontja, annak kell megjaví- tatnia. Hiszen egy napi permetezésért csak tíz forintot kell fizetnie a kölcsönzőnek. A SZÖVETKEZETI VEZETŐKNEK — a község többi szervével egyetemben — hatékony szervező munkát kell kifejteniük a növényi kártevők elleni eredményes védekezésért- Az időben és kellő szakértelemmel elvégzett növénvvé- delemmel nemcsak megvédjük a termést és javítjuk a minőséget, hanem tovább növeljük a magyar mezőgazdaság export- lehetőségeit és ezzel jóhirét. Viszont ehhez az szükséges, hogy a szövetkezetek választott vezetői és dolgozói ne csak a kiskereskedelem, a felvásárlás és értékesítés szervezését, irányítását és ellenőrzését végezzék, hanem napróí-napra törődjenek a termeltetéssel is. Mert a mezőgazdasági termelés teremti meg a szövetkezetek gazdasági munkája alapjának egy jórészét. Kobzos Zoltán W w Önkéntes ifjúsági aratóbrigádok alakultak a baktalórántházi járásban Örvendetes eseményről adhatok számot a baktalórántházi járásból, melynek kezdeményezői a KISZ-szeevezetek voltak. Ügy határoztak a fiatalok, hogy az aratási munkák segítése érdekében arató-brigádokat szerveznek. Ennek már meg is látszik az eredménye- Az elsők a baktaló- rántházi és a Flóra-tanyai KISZ- szervezetek voltak, amelyek méltán érdemelnek dicséretet. Ók azt vállalták, hogy a kántor- jánosi termelőszövetkezetnek segítenek. Ezenkívül még két napon végeznek társadalmi munkát a baktalórántházi Úttörő Tsz-ben a Flóra tanyán pedig az idősebbeknek segítenek. Megalakították a brigádot a petneháziak is, mely tizenhat főből áll, a vezetője a KlSZ-szer- vezet titkára. Az Apagyi Állami Gazdaság KISZ-szervezetének tagjai — mivel náluk gép arat A MESZÜV és a MEZÖSZÖV kommunistáinak határozata A MÉSZÖV, és a MEZÖSZÖY párttagjai és pártonkívüli dolgostól hat termelőszövetkezet meg- szilárditását segítik. A minap — a párttagok — taggyűlésre jöttek össze és megvitatták a patronált téesz-ck üzemszervezési és gazdasági megszilárdulásának helyzetét, kulturális körülményeiket és a most folyó munkákat. A hat termelőszövetkezet közül a legjobb a csahold és leggyengébb a hetei. A MÉSZÖV és a MEZÖ- SZÖV kommunistái határozatot hoztak: még tevékenyebb támogatást adnak e téesz-ek célki- * 'rhénok megvalósításához. — segítenek a községbeli téesz- nek. A baktalórántházi KISZ- szervezet vezetősége a járás székhelyén a hivatalokban dolgozó fiatalokból egy külön brigádot alakított, akik ott és abban a községben segítenek majd, ahol arra a legnagyobb szükség lesz. Érdekes ezeknek a brigádoknak a megalakításában az, hogy egyre több az olyan fiatal, aki most kapcsolódik be a KISZ-szervezet munkájába. Reméljük, hogy a fiatalok megállják majd helyüket az aratási munkában, s dicséretet vívnak ki maguknak és szervezetüknekKatona József Közel kétszázezer bürvmßt nevelésre és hizlalásra ssérződték a szövetkezeteit A földművesszövetezetek a téesz-tagokkal és az egyénileg dolgozó parasztokkal kötnek baromfinevelési és hizlalási szerződést. A munka eredményének jó bizonyítéka az, hogy már közel kétszázezer darabra írták alá a a hivatalos okmányt. Különösen nagy Keletje van a Liba- és a csirkenevelési, illetve hizlalási szerződésnek. Az előbbiből több mint nyolcvanezer darabra kötötték meg a szerződést. örvendetes jelenség, hogy megyénkben is mind nagyobb teret hódít a pulykanevelés, mely szintén része az árualap biztosításának. A leszerződött pulykák száma már meghaladja a harmincezer darabot. Jóval több ez, mint a tavalyt A szerződéskötésekkel nagy gondja van a balkányi szövetkezetnek- Ez ideig csaknem kilencezer darab baromfit kötött le a termelőkkel. Például csirkéből a negyvenötödik mázsánál tart s azon van, hogy jóval túlteljesítse előirányzatát- Hasonlóképp foglalkozik a szerződéskötéssel a tiszavasvari és dombrá- di szövetkezet is. Pedig az előbbi téesz-községben működik, s csak a téesz-tagok háztájiban nevelt baromfijaira szerződhet. Nem ártana — sót használna — a vásá rosriamény iáknak, tikiaknek, mándokiaknak és fényesíti/ keieknek egy kis tapasztalatcsere megrendezése Tiszavasvári- ban, hogy e községek szövetke zetei szintén szerződjenek baromfira. Mert egy darabra serr kötöttek megállapodást. Természetesen a szerződé; megkötése még nem minden. Aj abban vállalt kötelezettségeknek mindkét fél részéről eleget kel: tenni- A szövetkezetek igyekszenek is időben kifizetni az előlegeket, hogy ez ne akadályozza a termelőket kötelezettségük teljesítésében. A már átadásra érett baromfit pedig megvásárolják. Arra is van gondjuk, hogy a termelők hogyan gondozzák a szerződéses baromfit és szaktanácsokkal könnyítik meg azok nevelését, és hizlalását A termelők többsége szívesen fogadja a segítséget. Tudják, amellett, hogy a kamatmentes előleget hat—nyolc hónapig használják, a tanácsok megíogadásával nagyobb mennyiségű árut tudnak átadni a szövetkezetnek s így annál több kiló baromfi után kapják meg a kilónkénti két forintos felárat. Füredi Miklós, MÉK Két kaszasuhintás között Harminc vagon új burgonyát szállítottak már el a pátrohaiak Az új burgonya termelése jól sikerült Pátrohán Sokan megtermelik a holdankénti ötven-hatvan mázsát. Viszont akadnak olyanok is, akik alig harminc- mázsát szedtek fel. Sok gazda terméshozamát a burgonya vírusos betegsége csappantotta meg. Mert a kolorádó bogár ellen általában sikerrel védekeztek. Kezdenek rájönni, hogy a föld jó előkészítése és a növényápolás még nem minden. A vetőmag kiválasztása és szakszerű tárolása is beleszól a termelésbe. Fogad koznak is, hogy az idén szelektálják saját termésű vetőmagiukat és nem sajnálják az áldozatot a vetőmagcserétől. A termelők egy része szerződést kötött az újkrumpli szállítására. Több mint háromszázezer forint 'lőlepet vettek fel. Neonkor belül elet-tt is tesznek szerződéses kötelezettségüknek. mert már a harmincadik vagon elszállításánál tartanait. Bántja őket. hogy nem szállíthatnak exportra, de fekete földiük a sok eső miatt csirizként tapad a gumókra. Próbálják vízlevezetéssel csökkenteni a vízkárokat mert a sok eső — a mélyebb fekvésű földekben — már kezdi roha'zteni a gumókat. A terrr és ■’éttel még minden esztendőben meg keltett küzdeni az évi kenyérért. A páfroh?tek nem adják he a derekukat és mindent elkövetnék győzelmükért. Aratás (Dorogi lelvj 4 Ahol a kállósemjé- ni és pócspetri határ összeér, az egyik aljban kaszák pengéin csillannak meg a felhők közül ki-kikandi- káló nap súgarai. A kaszások nem sorjában húzszák a rendeket, mint a vándormadarak költözködéskor, hanem ki egyedül, ki másod- magával hajtja kaszára a kissé túlérett fűvet. Kis darab magkender földön át az egyik kai szás párhoz tartunk. Jöttünkre megállnak és összeismerkedünk. Májer Antal, a pócs- oetri Béke téesz tagja apósával. Kerékgyártó Jánossal birkózik a fűvel. János bácsi, mert nem haragszik a bizalmas megszólításért, mára hetvenötödik évét tapossa. S mivel elkopott már e nemrég markos, szívós parasztember ereje java, hátúira került a kaszálásban. — Olyan kölcsöné- be’ segítünk egymásnak — magyarázza János bácsi. — A vejem is kapott segítséget, meg nekem is adtak. — Tudják — toldja meg a szót Májer Antal — munkaegységenként húsz ölet kaszálunk. Nekem kétezeregyszázötven öl jutott... Az idősebbeknél a munkaegység-teljesítést nem vehették alapul, így nekik . nyolcszáznyolcszáz ölet adtak. Nem ingyen. , Harmada lesz a miénk. Azon vagyunk, hogy idejében levágjuk és rendbe tegyük. — Ha maga ilyen nagy darabot kapott — mondom — akkor már van néhány munka - egvsége! Hát olyan százhét körül — nyomja ki a mellét a kis száraz, csontos ember. — Bár már több lenne! — Miért? — öt gyermekem van, s a legidősebb csak tizenhat éves. A feleségem meg ágyban fekvő beteg. S ha az apósomék megkapták az öregségi: járulékot április 1» el visszamenőleg, rólunk sem feledkeznek! meg. Igazat adok neki. Hiszen ez a törvény. S megtudom, hogy a család fenntartásában a tizenhat éves lány is részt vesz. Kapálni jár és harminc munkaegységen felül írtak már be a könyvébe. A nagyobbacska iskolás - gyermekeknek szintén hasznát veszik nemcsak otthon, de a közösben is. Kerékgyártó János szintén igyekszik odébb mozdítani a tóeszben, amit tud. A kaszáláson kívül már kilenc napot dolgo-- zott. A , szorgalmas rokonság nemcsak a) nagy családöt, egymást is segíti a bol-1 dugulásban. Fenéshez állítják a< kaszát. Az idő sürgeti őket. Nem za- varkodunk tovább, Jó munkát kívánva búcsúzunk a szorgos emberektől. Varga Gyula.
