Kelet-Magyarország, 1960. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-26 / 175. szám

Részrehajlás nélkül •eszrshajldí — bűvös, sok mindent eláruló szó. A szegény népek, reménytelen sorsukat lát­va, az akkor helyénvaló filozó- íiai igazságot szűrték lé maguk­nak: „Még Krisztusnak is maga felé hajlik a keze”, Ebbé sűrítet­ték bele összés élettapasztalatu­kat arról a világról, amely ne­kik jószerrel csak munkát adott, de annak hasznát másók élvez­ték. Üj Világunkban a magamnak - és atyámfiainak-valóság a régi fárkastörvény maradványa, ez az „aki bírja, maija” élv, amely ma még fertőzi közéletün­ket, s gáncsot vet a közösség előrehaladása elé. „Előbb nekem, aztán újra nekem. .. majd a többinek is, ha jut” meglévő és nem kellemes kísérő jelensége a napjainkban átalakuló falu első lépéseinek. És éz olyan probléma, ame­lyet rövidebb, vagy hosszabb időn keresztül, az egyes közsé­gek sajátos viszonyai között tud­nak mégoldani. S ha mutatkoz­nak is kezdeti eredmények, a részrehajlás, a magámnakvaló- ság újra és újra igyekszik teret hódítani, mert ez immár nem gazdasági kérdés, hanem az em­berek tudatát fertőzte meg. So­rolni lehetné azokat az esetekét, amikor egy-egy érdekcsoport a saját hasznára igyekszik kerék­kötőjévé lenni olyan dolgoknak, amelyek az egész közösség érde­két Szolgálnák. Sajátos és nem ritka az az eset sem. amikór a szövetkezeti vezetők adott pozí­ciójuk birtokában igyekeznek előtérbe helyezni saját érdeküket s ennék következménye az egész közösség szellemének megfertőzé­sé, vagy k tagok egy részének háttérbe szorítása — anyagilag és erkölcsileg egyaránt. Ax égvén boldogulása egybeesik a köeösségével Ennék az igén lényeges prob­lémának a további elemzését ér­demes égy olyan termelőszövet­kezetnél elvégezni, ahol sók hu- za-vona, belső meghasoniás után az emberek tudatában mindjob­ban úrra lesz: az egyén érdeké, boldogulásának útia egybeesik a közösségével. A kisvarsányi Üj Élet Terme- lőszövétkezet — sok máshoz ha­sonlóan — a tél végén ölelte fel a község dolgozó parasztságát. A megindulásnál az általános ne­hézségeken túl is több probléma Jelentkezett. A megalakított bri­gádok között volt olyan, amely­ből a sZörgós vetési munkák Idején az ötvén tág közül hár- man-négyen mentek dolgozni. Nagy visszahúzó erő volt a föga­tosok lazasága is a munkában s a vezetés gyengesége, részrehaj­lása eredményezte a vihart pél­dául a háztáji földek elosztásá­nál. Voltak, akiknek az „egyéni buzgósága”, vagy a felülről jött „szerencse” eredményeként a háztáji gazdaságuk jóval megha­ladta a törvényes területet s nyilvánvaló, akadtak jócskán, akik a „közelebb lévök” miatt ugyancsak hátrányos helyzetbe kerültek. Az ilyen és ehhez hasonló kö­rülmények táptalajt adtak a vi- szálykodas elburjánzásának s nyilvánvaló, hogy éz nagymér­tékben rányomta bélyegét a szö­vetkezet szervezeti életére, a gazdasági év helyes kibontakoz­tatására úgyannyira, hogy a ve­zetőség mar nem volt így képes megoldani a feladatokat. ve igyekeztek áztan megoldani a hövényápoiás egy- részérték gépe­sítését s az aratásnál pedig — álig hitték volna ezt a tavaszon! a kézi kasza és a kévekötő­gép mellett negyven holdon a legmodernebb, kétménetes beta­karítást alkalmazták a tagok nagy megelégedésére. Helyes úton S ahogy rendeződtek lassan a dolgok, egyre kevesebb tápja volt a bizalmatlanságnak, úgy kezd­tek a termelőszövetkezeti tagok küldöttgyűlései is okos, a közös­ség érdeket egyformán szem előtt tartó emberek hasznos gyü­lekezetévé válni. Az eredmények láttán á bizalmatlanság a bizony­talansággal együtt mindjobban háttérbe szorul a kisvarsányi Üj Élet Tsz-ben. A kétszer tizenkét forintos munkaegységenként! clő- lég, amit a tagok megkaptak s az az alap, amely biztosítja a ter­vezett 45 forintos zárszámadási részesedést, beszédes bizonyítéka annak, hogy a szövetkezet a he­lyes úton jár, Végezetül annyit, hogy az egy­re izmosodo bizalom kétöldálu; a tagok bíznak a vezetőségben, az elnökben s az elnök pedig az egész kollektívában. Az elnök nemcsak a mindennapi odaadó munkájával tesz erről bizonysá­got, hanem „hosszúlejáratú” kap­csolatot akar létrehozni; elhatá­rozta, hogy a három éves szer­ződés helyett végleg megtelep­szik a községben, Samu András Harminc fok Azt móndiá Bácsi Efid.fi:- * — Menjünk, komám a Zöld Mezöbi. Csak nézek rá, ázt góndo- lüfti, hogy tálán valami elintéz­ni valója vá)i a rendőrségnek a szövetkezettel. Azonban hamar magyarázatot kapok. — Ma szabadnapos vagyok, ráérek. Segítsünk nékik egy ki­csit áz aratásban. tgy indultunk el kettesben a kölesei Zöld Mező Tsz búzatáb­lái felé. A Nap „heted-magával" ontja sugarait. perzseli az emberek csupasz bőrét. Dolgoznak itt az aratásnál, a kukoricaföldön, mindenütt. Az idősebbek a ka­pálással vannak elfoglalva, a fiatalabbak a kaszát fogják; aratnak. özvegy Kiss Józsefné fekete kendöjé alól tekinget a szipor­kázó égre, s néha széttekííil. várja, mikor hozzák már azt a „sert”, amit az elnök meg­ígért. Kiss néni hetvenhat éves. De ilyenkor nem tud otthon maradni. Hajtja a vére. Azt mondja, ő is „lendít valamit" a tengerikapalásban. A z aratásnál aztán minden- féle népség gyűrkőzík. A Tamási család nyolcadmagával fogyasztja a rendeket. Ég á munka a kézük alatt. Dé itt Van a búzatáblákon a másik Kiss Jozséfné, Bálkü Istvánná is, akik hatvan esztendős létük­re is markát szednék. Hiába, ók már régi időkből tudják, hbgy milyen kár, ha egy szent bú­za is elpereg. Harbüla Jancsi, még Kűri — még iskolások—fel­nőttéi komolysággal segítenék édesanyjuknak. És nagyon élve­zik az egészét, mért ők még soha nem dolgoztak együtt eny- nyi sok emberrel. Kiss János, a növénytermelési brigádvezető verejtékét törülget­Megoldódtak a legégetőbb problémák Kisvarsányban Áprilisban választották — a járási szervek .javaslata alapján *— új elnököt a szövetkezét élé­re. Az elnöknek, Kanda Ferenc- p«k — mint a szövetkezet párt- titkára, Tóth Bálint elmondja —, kemény kézzel, de minden rész­rehajlás nélkül kellet munkához látnia. A pártszervezet segítségé­vel — amelynek már nem kel­lett a személyi torzsalkodások labirintusában tapogatóznia — fokozatosan sikerült megoldani a legégetőbb problémákat: a ház­táji terület, a munkafegyelem, a munkaszervezet kérdéseit. Úgy­mond, szereztek „ellenséget”, de ami örvendetes, mindjobban gya­rapodott azoknak a száma, akik azt. mondták: „Az elnökünk, lát­juk, becsületes ember, a javun­kat akarja, érdemes rá hallgat­ni. vele dolgozni”! Tennivaló volt és van is bő­ven. Többek között például a ki­kelet előtt kaptak fakitermelési engedélyt, hogy szerfás istálló­kat építsenek, azonban az egyéb- irányú „elfoglaltság” miatt er­dővágásra nem került sor, épü­let nincs, a kocák pedig a jövő hónapban fialnak. Most kölcsön faanyagból kell a fiaztatót meg­építeni s erre a Balkányi Álla­mi Gazdasággal szeretnének egyezséget kötni, ahöl van fa­anyag és a tsz a tél folyamán vissza tudná adni. A megalaku­lást követő első közgyűléseken haliam sem akart a tagság a gépállomás igénybevételéről. Az adott körülmények pedig —- több a nö a termelőszövetkezetben, mint a férfi — szükségessé tet­ték volna a gépi munkát a nö­vényápolásnál és az aratásnál is. Rendesebb kerékvágásba zökken­Biztató kezdeményezés - fanyar mellékízzel Megjegyzések az Országos Rendező Iroda műsoráról AZ ORSZÁGOS KRITIKA ál­tal dicsért és beharangozott „Tégnáp asszony, ma menyasz- szony” új falusi tárgyú műsor a hideg, esőre hajló este ellenére is telt házat vonzott vasárnap a szabadtéri színpad üléssoraiba. Már pénteken felkerült a plaká­tokra a nyíregyházi közönség előlegezett bizalma: minden jegy elkelt! Az érdeklődési elsősorban Szabó Pál, Tamási Áron, Simon István, Ignácz Rózsa neve es kö­zös munkája fémjelezte. A cím varázsa és néhány országosan elismert művész fellépése csak fokozta az érdeklődést. ELÖLJÁRÓBAN szögezzük le: A keretbe foglalt tréfák, tréfás jelenetek, táncok, ének- és zsne- számök, valamint a közös és nagynevű művészek produkciója ieltétlenüi újszerű és követendő kezdeményezés. Sajnos — talán nagyképúnek tűnik a megallapi- lás — az első próbálkozás „szo­cialista tartalommal” megtűzdelt, népszínművekre emlékeztetett. Néhány évvel mintha vlsszaper- gett volna az idő vasárnap este a szabadtéri színpadon. Hát ilye­nek, így élnek, ez a humoruk a mai falusi embereknek? A poén­ek — egy-kettő kivételével — eléggé elcsépeltek és szokványo­sak, hogy úgy mondjuk, „jól be­váltak” voltak. Nevetni, szóra­kozni így is lehetett, de csak bi­zonyos mellékízzel a seájszöglet- ben. SZÉCSI PERÉN C RENDEZÉ­SÉBEN nem sok ötlet volt és ami mégis akadt — inkább meg­hökkentett. Dicséretére legyen mondva, hogy néhány töréstől eltekintve, gördülékenyen bonyo­lította a műsort. A népszerű Mari néni es Ger­gely bácsi testreirt szerepében Völcsey Rózsi és Balazs Janos a tőlük megszokott színvonalón arattak megérdemelt tapsokat. Rózsahegyi Marika Anikója ba­jos, üde színfoltja volt a műsor­nak. Sajnos, művészi fejlődésé­ben mintha megtorpant volna. Ragaszkodott a korábbi műsorai­ban tetszést aratott régi recep­tekhez és helyenként — bosz- szantóan róssz volt. Kakas La­jos vérszegény figuráját Szirtes Adám próbálta több-kevesebb Sikerrel elfogadhatóvá tenni. — Pethes Ferenc könyvelő-alakítá­sa meglehetősen ügyes, de he­lyenként túl hangos volt. Lorenz Kornélia és Béres Ferenc nép­dalénekesek a várakozásnak megfelelően járultak hozzá a műsor hangulatának emeléséhez. BORDY BELLA, mint táncos, méltán aratott megérdemelt si­kert, jóllehet táncai emlékeztet­tek a hajdani Gyöngyösbökreta- mozgalomra. Mint koreográfus — táncai színvonala erősén vitat­ható. Tetézte a bajt, hogy a tánckar még nem forrott eggyé, technikai és főleg térformái szempontból vétették sok hibát. Sárközi Lajos és népi zenekara nem okozott csalódást, bár a műsorösszeállításban helyenként ők is á kitaposott úton járták es únáslg ismert számokat hallhat­tunk. A díszletek ötletesek és szépek voltak. Kár, hogy az elő­térben kétoldalt elhelyezett vi­rágok — bosszantó giccsek vol­tak. HA AZ OBI ELŐADÁSÁBÓL a nézőkben nem is maradt több, mint négy jelentős írónk, köl­tőnk első közös próbálkozása és néhány jónevű művésszel való találkozás élménye, reméljük, hogy legközelebb színvonalasabb előadásnak tapsolhatunk. (Péter) vYvyv^yvwywywwyyvwwvvyvvyvy> MOZIK M ŰSORA BÉKE MOZI: Szomjúság. Magyarul beszélő szovjet film. Történet égy halálra ítélt város megmentéiről. Előadások kezdete: tél 5, fél7, fél 9 órakor, A fél kilences előadás jó idő esetén a Sztálih-térí Kert­moziban lesz. DÓZSA MOZI: Dandin György. Francia vígjáték, színes ma­gyar filmen. Előadások kezdete: 4. 6 és 8 órakor, GORKIJ MOZI: Fehér vér. Napjaink égető kérdésé, egy fiatal pár drámája. Magyarul beszélő NDK film, Előadások kezdete: 4. 8 és 8 órakor. MÓRICZ ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ: Láthatatlan kötelék. Barátok, szerelmesek, harcostársak, egy emberöltő története. Magyarul beszélő színes Szovjet film. Előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. — árnyékban vé igyekszik a csoporthoz, s új­ságolja. — A’ Balku csoport biféjétla a táblát, most másikba mégy. igyekezzünk, mert. ..ránk veri nek Wem kell itt bíztatni sem kit. Máté Endre bácsi félhajt a büfénél egy pohár málnát, s biztatja a marokssedöjet. hogy: Gyere na, bírod még? Pedig az öreg hatvanhárom éves. Máté Sándorné is biztatja a két fia­talembert. Sebők Istvánt ét Ko­zák Sándort, akik ugyancsak nekidülnek a kaszának. Ők gya­korlaton vannak az erdészeti szakiskolából. — Gyerünk, fiaim gyerünk — szól Máté néni a fiúknak. —• Nemsokára itt lesz a csirkepap- rikás. A Tóth testvérekkel együtt dolgozik Varga Mária, akit na­gyon szorgalmasnak tartanák a többiek. Névéivé szól oda ne­kem, míg törli az arcáról a bő­ven csurgó verítéket. — Peri bácsi! Most a Holdon lenne jó! — Miért, té?> — Mert ott nincs ilyen bolond meleg. Máté Karolina a bátyjára. Te­ri meg a maga kaszására dúny- nyög a mgykirimájií szalmaka­lap alól. — Akkora rendét vágnak, hogy az isten se bírja utánuk összeszedni. Az emberek mát a bokáján is Csurog a viz. persze, a kaszások az ilye­L neken csak befelé bäzsä- lyognak és még jobban neki- éfeszlik a kaszát a búzának. De üzért nem rosszak ők, mert se- gitenek néha a marökszc&ésben. Ilyen népség közt igazán nem lehet megállni, hogy mi is, a rendőr komámmal neki ne gyürközzünk a munkának. És csudák csudája, őszre se vesz- szűk munka közben, hogy mi­lyen meleg van. Szakács Férent, Maims ruhakőícsönzü a NürssYháíi Idzsef ilíila Művelődési Múmn A lakosság igényeinek még jobb kielégítése érdekében ha­tározott úgy a József Attila Mű­velődési Ház vezetőségé, hógy a második félév folyamán alkalmi ruhakölcsönzőt nyit. Ez annál is inkább szükséges, mért a legtöbb városhoz képest Nyíregyháza ilyennel még nem rendelkezik és a magános kölcsönzők méreg­drága áron teljesitik az alkalmi kívánságokat. A József Attila Művelődési Ház a második félév folyamán 5 menyasszonyi ruhát, ö koszorúslány ruhát, 5 szmokin­got és 5 fekete báli ruhát sze­rez be és ezzel megnyitja az al­kalmi ruhakölcsünzüt, E célra 33 ezer forintot forditnak. RELETMAGyARORSZAG A Magyar Szocialista Munká-spar Síaboics-Szaunár megyei Bizottsága e* a Megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: Ballal Lajos. Kiadja: a Keletrtagyarorazág La?» kiadó Vállalat. Felelős euadó; far kis Pál. szerkesztőség: Nyíregyházai sztáUe tér lb Teli IS-"»: lő-Tl| 16-*2. Kiadóhivatal: Nyíregyházái Zsdaaoe u. L Ten 30-06. Kéziratot nem öntünk Meg, é* osna adunk vissza. Terjeszt! a Magyar posta. El«az*a> nétő a nelyt oo stahl vitátoknál *» kézcesí tőknél. szsDoies-üzatmar megyei Nyoma»- pari Vállalat. Nyíregyháza; Dózsa Qyörgp a *i 4.

Next

/
Thumbnails
Contents