Kelet-Magyarország, 1960. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-23 / 173. szám

Szakszervezeteink támogatják a gyarmati népek harcát Aktívaértekezletet tartott tegnap az SZM! Állami Áruház. Az idei gyümölcsből 97 ezer liter pálinkát főz a Gyümölcs Szeszfőzde V. Ezek után emelkedett szólásr Fosso elvtárs, a Kameruni Ifjú sági Szervezet titkára. „Nagyon boldog vagyok — mondotta — hogy ismét el­jöhettem Nyíregyházára. Már harmadik alkalommal járok itt. Két korábbi látogatásom alkalmával a szabolcsi fiata­lok előtt beszámoltam a ka­meruni ifjúság függetlensé­géért vívott harcáról, prob­lémáiról. S most harmadik látogatásomkor engedjék meg, hogy az időközben sza­badságát kivívott Kamerun dolgozóinak üdvözletét is át­adjam önöknek.” Szavait hatalmas taps szakított meg. Ezután arról beszélt, hogy a imperialisták ígéreteinek nen szabad hitelt adni. Bizonyságu megemlítette, hogy hazája bá A Gyümölcs Szeszfőzde és Szíkvizipari Vállalat már most felkészül az „új gyümölcs” éré­sére. Az Állami Gazdaságok Ke­reskedelmi Irodájával a tervek szerint 65 vagon szeszfozésre al­kalmas kékszilvára és 70 vagon szeszipari almára kötöttek szerző­dést. Ehhez a MÉK-től 5 vagon szeszfózésre alkalmas körtét is leszerződték. Mindezeken kívül 10 vagon kézzel szedett, elsőosz- talyú aszaláshoz szükséges szil­vát is beszereznek, melyet a vállalat mátészalkai aszalótele­pén fognak feldolgozni. A fentebb említett gyümölcs­mennyiségből 485 abszolút hek­toliter szeszt főznek, ez literek­re átszámítva 97 ezer liter 50 fokos gyümölcspálinkát jelent. Érdekesség az idei főzéseknél, hogy vad gyümölcsből úgy is főzhetnek pálinkát, hogy a ter­melőnek nem kell visszaváltani az egész kifőzött mennyiséget. A termelő az új rendelkezés értel­mében ha a kifőzött szesz 50 százalékát viszi el úgy a főzési és tüzelőköltségen kívül nem kell adót fizetnie. már megkapta, kivívta függet­lenségét, az imperialisták mégis tartanak még csapatokat Kame­run födjén. Majd a kongói helyzetről szólva rámuta’tott, hogy a belga kormány Kongó urán-kincsét el­adta az amerikaiaknak, s ezért ragaszkodik oly görcsösen Kongó megtartásához. Beszéde végén megköszönte a magyar népnek a magyar szakszervezeteknek —« s egyben megyénk szakszerveze­teinek, s minden dolgozójának, azt a segítséget, melyet a szoci­alista tabor többi országaival — élen a Szovjetunióval — Kamerun népének nyújtottak szabadságuk kivívásához. Az aktivaértekezlet végén a résztvevők két táviratot fogal­maztak meg. melyben üdvözöl« ték a kongói- és kubai népet, s biztosították őket a Szabolcs-Szat- már megyei szakszervezetek szo­lidaritásáról. A lakosság nem ismeri a szabályokat-... Sok a közlekedési szabálvsértés a városban A város területén, a rendőrség adatai szerint hat hónap alatt háromszáz embert vontak felelős­ségre szabálysértés miatt. Az összesnek mintegy 50 százaléka közlekedési szabálysértés. A má­sik 50% botrányokozásokkal elkövetett és köztisztaság ellen vétő cselekmény. Előfordult, ál­latkínzás, cséndháborítás és sok egyéb- vétség. Á rendőrség a súlyosabb sza­bálysértést elkövetők ellen felje­lentést tesz, enyhébb esetekben közvetlen a helyszínen bírságol. Megállapították, hegy a lakosság tekintélyes része nem ismeri s jogszabályokat, ezcrl követnek el szabálysértéseket. Felhívjuk a lakosság figyelmét néhány, olyan szabályra, aminek megsértése büntetést von maga után. A_.gyalogjárók: a közutakon belterületen csak a kijelölt át­kelő helyeken közlekedjenek. Ahol ilyen nincs, ott csak az út­kereszteződésnél. úttorkolatnál szabad közlekedni, az úton át vezető legrövidebb úton. Az út- tístén járni szabálytalan és élet- veszélyes dolog. A gyalogjárdá­kon és az ú.t'esten ácsorogni. csoportosulni, olvasi, szintén sza­bálysértés és veszélyes. A kerék­párosok. motorkerékpárosok, ko- csivezetok gyakran a megenge­dettnél sebesebben közlekednek, szabálytalanul előznek, járművet őrizetlenül, vagy úgy hagyják, hogy az a forgalmat akadályoz­za. Különösen gyakori, hogy a kerékpárosok és kocsisok este nem világítják ki jármüvüket. A cselekményeknek mintegy 40 százaléka a város forgalma­sabb pontjain: a Kossuth-téren Beloiannisz-téren. Dózsa György utcában, a Dimitrov utcán for­dul elő. A legtöbb szabálysér­tést általában szerdán, szomba­ton és vasárnap délután köve­tik el. Leggyakoribb időpont a reggel és a késő délutáni óra Fizetés-napokon gyakori az ittas állapotban elkövetett szabálysér­tés; botrányokozás, csendháborí- tás, garázdaság. A szabálysértők­nek mintegy 80 százaléka lő—30 év közötti életkorú férfi. A városi tanács végrehajtó bi­zottsága ezt a problémát tanács­ülés elé viszi a közeljövőben. . Remélhető, hogy, ha a tanács' tagság is foglalkozni fog ezzel s | kérdéssel, városunk ‘ közrendje közbiztonsága javulni fog. Tegnap délelőtt fél 10 órai kezdettel a megye szakszerveze­ti aktivál értekezletre gyűltek össze az SZMT székházának dísz­termében. Az értekezleten meg­jelent Szilágyi Sándor a SZOT Nemzetközi Osztályának vezető­je, valamint Fosso elvtárs, a Kameruni Ifjúsági Szervezet ha­zánkban tartózkodó titkára. Az üdvözlő szavak után Szi­lágyi elvtárs beszámolt a Szak- szervezeti Világszövetség Főta­nácsának pekingi üléséről. A főtanács ülésen első helyen a nemzetközi helyzettel és a szakszervezetek feladataival fog­lalkoztak. Elmondta, hogy a vi­lág minden népét képviselő szak- szervezeti küldöttek Pekingben egyhangúan elítélték az U—2, amerikai kémrepülő Szovjet­unióba való berepülését, s meg­bélyegezték az Amerikai Egyesült Államok kétszínű politikáját. Is­mertette a főtanács döntését, mely szerint legfontosabb feladat a szak- szervezetek számára is, hogy harcoljanak a világbéke megszilárdításáért, fenntar­tásáért. A főtanács pekingi ülésén a küldöttek megtárgyalták továb­bá a szakszervezetek hozzájáru­lását a gyarmatosítás ellem harchoz. Szilágyi elvtárs elmon­dotta, hogy a pekingi ülésen a küldöttek megállapították, hogy a gyarmati rendszer az egész föld­kerekségen recseg-ropog. Ezek után példákat hozott fel, me­lyek mind azt bizonyítják, hogy a még gyarmati elnyomásban élő népek milyen szenvedéseken men­nek keresztül, s emberfeletti küzdelmet vívnak szabadságuk­ért, jobb életükért. Ismertette; az afrikai népek elhatározták, hogy harcuk nyo­mán 1962-re minden afrikai nép elnyeri szabadságát. Ezt az elha­tározást támogatják a haladó szakszervezetek is. Szilágyi elvtárs rendkívül ér- j tékes beszámolóját nagy tapssal köszönte meg a hallgatóság. Divatszalonban Egyik modell szebb, mint a másik. Szeremlei Judit, a nyíregy­házi FÉNYSZÖV dolgozója. Piaci rege « 14 forintos paradicsomról, a 3 forintos uborkáról és a nem kielégítő felhozatalról amilyet csak tudok, nehogy min­denki rajtam akarjon keresni a legtöbbet. Amint azonban később rájöttem, nemegészen sikerülhe­tett... Kezdetben ide-oda sodródtam a tömeggel, aztán megkezdtem az akciót. — Hogy a paradicsom néni? — tettem fel reménykedve a kérdést. — Tíz forint. — Tíz?! Mintha én az előbb hétért láttam volna. Máris loholtam visszafe­lé. Hopp, megvan! — Tessék ad­ni gyorsan egy félkilót! — s boldogan tartottam a kosaramat. Büszkén lejtettem tova; micso­da jó vásárt csináltam, még szebb, mint a másik! Egy kofa­asztal előtt azonban megtorpan­tam; nem hittem a szememnek. — Hogy ez a paradicsom lelkem? — kérdeztem vészjósló udvarias­sággal. — Tizennégy forint. — Tizennégy?! — kurjantotta el ma­gát mögöttem egy asszony, s ..megtoldotta” amúgy magyaro­san... (Teljesen megértem a lel­kiállapotát). — Ki kéne innen seprűzni az ilyet — kiabálta. — Piszkos kufár! — hangzott most már jobbról is balról is, én gyor­san eliszkoltam, nehogy holmi verekedés alszereplője legyek. Annyit azonban még sikerült megállapítanom minden eifogó- dás nélkül, hogy az én hétfo­rintos paradicsomom sokkal szebb volt. Még annyi: nem igen ellenőr­zik itt az árakat... Hová lett a gomba? — Mennyi a zöldbab kilója? — folytattam vándorlásomat. — Há­rem forint. Itt aztán megint nem értettem valamit. Miért négy forint az első néhány árusnál és miért 3 forint lejjebb, mikor ez például sokkal „gyöngébb”, fris­sebb?! Holmi „elökelöségi ’ sor­rend lenne? Mással aztán iga­zán nem lehet magyarázni... Tovább bandukoltam. Már nem is mérgelődtem, látva, hogy a szövetkezeti bódéban 50 fillér az uborka, de egyesek nyugodt lé­lekkel vesztegetik 3 forintért, hogy 26 forintot kérnek egy li­ter tejfölért, nyolc tíz forintot a paprikáért és sorolhatnám... Megütötte a szemem a „Gom­bák” felírás. A hosszú asztal mögött egy asszony állt, előtte a lehető legkisebb csomóba szor­tírozva a gombák. Közel sem mertem menni, elképzelhettem az árát. Annyit kér érte, amennyit akar, mert a szövetkezet nem tart gombát. (Minek is tartana?)! Eltöprengve álldogáltam a szö­vetkezeti „bódék” előtt. Bizony sokkal több árut kellene tarta­ni, nagyobb választékot; s akkor tényleg irányítója lehetne az áraknak, megszüntetné ezt a még mindig burjánzó spekulálást, ko- fálkodást. Illetékesek; nagyobb felhoza­talt. Ez a legfontosabb feladat! (— bodnár —) Csak néhány percre tért be a Minőségi Textilruházati Vál­lalat Zrínyi Ilona utcai ter­mébe. A pár percből röpke órácska lett s a kislány el­merült a szép divatlapok ta­nulmányozásába. . Aztán sor­került fazon próbájára, s Ju­Próba közben. ditnak azóta ilyen gondjai vannak: melyiket kellene előbb csináltatni. Nyíregyházi képeslap 3 Karomra fűztem kis kosaramat és szaporán elindultam a helybe- 1 li piac felé. Aprócska vásárlás ' terve motoszkált a fejemben. ’ | Azt azonban jóelóre elhatároz- I I tam; olyan értelmes képet vágok, Kik ellenőrzik az arakat?

Next

/
Thumbnails
Contents