Kelet-Magyarország, 1960. július (20. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-23 / 173. szám
& Egy életre szóló hivatás ! A szünidőben tovább korszerűsítik Nyíregyháza legrégibb gimnáziúmát Vajon eszükbe jut-e a szülőknek, amikor gyermekük leírja az első betűt, hogy mennyi munka, gond, fáradtság, felelősségteljes áldozatvállalás előzte meg gyermekük értelmének, tudásának első megnyilvánulását’ Tudja-e mindenki, hogy milyen nehézségek árán varázsolják a gyermekek az első számjegyet papírra? Sokan ismerik a gyermeknevelés örömeit, gondjait, s akik tudják, hogy mit jelent négy-öt apró gyermek nevelése, azok azzal is tisztában vannak, mennyi áldozatot kíván a betűvetés művészetére megtanítani a kicsiket. Akadnak azonban olyanok is, akik közömbösen szemlélik gyermekük értelmének, tudásának gyarapodását és mitsem törődnek a nevelők munkájával. Ezek a gondolatok jutottak eszembe a napokban a Nyíregyházi Felsőfokú Tanítóképző Intézet pártszervezetének taggyűlésén. Meg lehet-e eléggé hálálni, köszönni, lehet-e viszonozni nevelőink munkáját, fáradozásait? Nagy felelősséggel tartoznak az alsótagozató tanítók is munkájukért. Itt azonban már felnőtt emberekkel foglalkoznak, 3 ez fokozza a felelősséget. Erről beszélt a taggyűlésen tizenkét kommunista tanár. Tudják, tőlük többe: várnak: példamutatást, áldozatvállalást, az új iránti érdeklődést Azt hogy többet törődjenek hallgatóik nevelésével. Egy éve létesült az intézet Voltak nehézségek, hiányosságok. Ezekből Okultak, úgy, mint az első félév tapasztalataiból. Akkor is megvitatták az eredményeket hiányosságokat és újabb tennivalókat tűztek célul. És évvégére javult a tanulmányi átlag, a munkás és parasztszármazású diákoknál is. Biztató az is, hogy a következő évben több Uesz a munkás és parasztszárma- ízású tanuló, de helyet kapnak az intézetben az értelmiségi és alkalmazott szülők gyermekei is. Kedvező, hogy most négy társadalmi ösztöndíjas vizsgázott: a nyíremeggyesi és jákmajtisi téeszek, a jánkmajtisi és a fehérgyarmati községi tanácsok jóvoltából. Az iutezetbeu azzal a céllal hozták létre a pártszervezetet, hogy a marxizmus-leninizmus szellemében vezesse, irányítsa az intézet politikai életét, formálja a tanárok jellemét, segítse kialakítani a kommunista közösséget, a kollektív szellemet. Mindezt a pártegység erősítése, a kollektiv vezetés biztosítása, a bírálat, önbírálat alkalmazása, a határozatok maradéktalan teljesítése, a revizionista és szektás nézetek elleni harc, s valamennyi kommunista tanár aktiv munkája révén kívánják teljesíteni. A taggyűlésen megvitatták: mit teljesítettek a munkatervükben meghatározott feladatokból? Nehéz egy esztendő munkájáról számot adni. Gondosan, körültekintően készültek az évadzáró taggyűlésre, s így minden fontosabb, említésre méltó eseményről szó esett. Örömmel közölte a vezetőség: a nevelők képezik magukat, tanulmányozzák a marxizmust. Kedvezőén alakul az intézet és más szervek, üzemek közötti kapcsolat is, egyre többet segítenek a városi tömegszervezeteknek, köz- tyk a KlS^nek, a népfrontnak, Adriányi László igazgató és mások a TIT-nek. Dicsérték az igazgatót, mert. sokat fáradozott a kéthetes nyári társadalmi gyakorlat megszervezésében, a szülőkkel való kapcsolat javításáért. Örvendetes, hogy főleg a második félévben javult a nevelők aktivitása. Résztvesznek ünnepélyek, rendezvények megszervezésében, s ezáltal közelebb kerültek neveltjeikhez. Megelégedéssel nyugtázzák, hogy jó az együttműködés a KISZ-szel és a szakszervezettel. Botár József és Herczeg Sándor tanár elvtársak becsülettel teljesítették pártmegbi- zatásukat a KISZ-ben. Több taggyűlésen is foglalkoztak a fiatalokkal. Olyan ifjú vezetőket neveltek, akik az 1961-ben megalakuló intézeti KISZ bizottság élén is megállják majd helyüket, s bizonyára a tagjelöltségre is méltók lesznek. Ahol „úttörőmunkát” végeznek, ahol az első esztendőt töltik, nyilván hiányosságok is akadnak. Itt is adódtak nehézségek, mivel azonban azokat szá- montartották s nem hallgatták el a taggyűlésen sem, megvan a biztosítéka annak, hogy a következő tanévben ezek a hibák is megszűnnek. Bizonyára növekszik majd a tanárok önképzése, a különböző folyóiratok, a szabadon választható társadalmi tevékenység iránti érdeklődés. Az első félévi munkát értékelő párttaggyűlés óta is sokat javult, s ezután bizonyára még jobban elmélyül a kapcsolat a pártszervezet és az intézet vezetői között. Az új tanévben már nem lesz bizalmatlanság zárkózottság, senki nem vállal erejét, idejét, képességét meghaladó munkát és többet tesznek az ifjúság kommunista közösséggé formálása mellett a nevelői közösség megteremtéséért is. Nagyobb önáilóEgy holdról kétszázezres jövedelem — Zöld dió export — Alagcsöves esőztető permetezési rendszer — Látogatás a primőr áruk gazdaságában A Tiszavasvári Állami Gazdaság tiszadadai üzemegységében kertészeti termeléssel foglalkoznak. Itt, a gyümölcsöst megelőzve az öntözéses zöldségker észet- nek van nagyobb jelentősége. A megye legnagyobb öntözéses zöldségese 142 hold a tiszavasvári gazdaságban van. A zöldségfélékkel való foglalkozás ebben az üzemben nem szezonmunka, hanem kitölti az évnek mind a tizenkét hónapját. A hajtató házakban és hollandi melegágyakban már januárban megkezdték a munkát. S a szorgalom eredménye, hogy már hetekkel ezelőtt ezrével szállították a korai, sárgahusú, csipmentes. paprikát s megkezdték az uborka exportálását is. Krasnyánszki József üzemegységvezető tájékoztatása szerint ötvenezer darab hajtott paprikát szállítottak exportra, ebből harmincezret az NDK-ba küldtek A Csehszlovák Szocialista Köztársaságba közvetlen gépkocsi járattal szállítják a primőr paprikát. A hajtatott paprikát egy holdas területen, 4500 négyzetméter hajtató térben termelik s kétszázezer forint bevételre számítanak erről a meglepően kis területről. Érdekességként azt is elmondja az üzemegységvezető hogy befőtteknek alkalmas zöld dióból 3400 kilórammot exportáltak. ságot biztosítanak a tanároknak, a vezetőknek. Arról is szót vál- \ tanak: milyen a diákok han-! gulata, milyen kérdések iránt ér-! leklődnek, hogyan alakul, váltó- j zik megfelelően jellemük, visel-1 kedésük, s megfelelnek-e vala-! mennyien az életben adódó köve- | te) ményeknek. A beszámolóból, a1 hozzászólásokból is kicsendült:j felelősséget éreznek mindenegyes 1 tanárért, diákért,. s egy ember-j ként támogatják a pártvezetősé-! get a pártmunkában, az intézet előtt álló feladatok teljesítésében. Pál Miklós elvtárs, az intézet pártszervezetének titkára ezt vallja: minden kérdés megoldásában meg kell találni a megfe- lelő hangot. Ha sértő kifejezést. használ egy választott vezető, el- ] veszti az emberek bizalmát, tekintélyét, nem tud rendet tar- j tani. Igaza van Pál elvtársnak. S a i pártvtzetőség ezt nemcsak vállalja, hanem így is cselekszik. Ez is hozzájárul ahhoz,. hogy egységes a vezetés. 3 pártszervezet, és mindenki kiveszi részét a pártmunkából. Az intézet kommunista tanárai ázon fáradoznak, hogy olyan tanítók kerüljenek ki a képzőből, akikre mindig számíthat a párt, akik megfelelnek a követelményeknek. S ahányszor1 látják, észereveszik a szülők, hogy gyermekük értelme, tudása új vonásokkal gazdagodott, gondoljanak gyermekük tanáraira, tanítóira, azokra a nevelőkre, akik egész életüket a gyermekek nevelésére áldozzák. Nagy Tibor Általános tapasztalat, hogy a tanévzáró után csend telepszik az alma mater falai közé. A diákok a szélrózsa minden irányába szétruccannak, nyaralásra, szülői segítésre, társadalmi munkára. Kevesen tudják, hogy a Nyíregyházi Kossuth Lajos Gimnáziumban júniusban nem ült el a zaj. A politechnikai oktatásban jó • hírt szerzett iskola tanulói „nem tartottak szünetet”. Két hetenként egy-egy csoport érkezik az iskolába, szépítési, korszerűsítési munkára. Kánikulai „hadüzenet“ a hidegnek A Kossuth gimnáziumot a leghidegebb iskolák egyikeként tartották számon. Az idei szünidőben segítenek ezen a problémán is. összesen 13 nagy cserépkályhát építenek a régi vastűzhelyek helyébe, s a következő időben fokozatosan „nyugdíjazzák” a vaskályhákat. Cserépkályhát kap többek között az iskola dísztér« me is. Akad dolguk a festőknek. Az idén öt nagyobb helyiség kap új köntöst. Többek között újra festik a tanári szobát, a szülői fogadótermet, az igazgatói helyiséget. Kőkerítés, virágház A hosszú évek során erősen megrongálódott a gimnázium kerítése. Miután az iskola épületének külsejét már korábban rendbehozták, most gondot tudnak fordítani a kerítésre is. Ezekben a napokban bontják a „túlkoros” kert t é s t, és még szeptemberig elvégzik az új betonkerítés munkáit. Az iskola udvarán lévő virágház is megszépül. Ezt a munkát — üvegezés, cserepezés — a diákok végzik. Egyébként újra csavarozzák az iskola összes padját, lefestik a kísérleti asztalokat és a földszinti, aránylag sötét folyosón fénycsöveket szerelnek fel szeptemberig. tette a brigádban, mely a szocialista cím elnyeréséért versenyben van, hogy segítsen a kiszesekből álló 6 fős brigád özvegy Eszterhai-nénak. Ügy történt a dolog, hogy egy szombaton délután beállított a Pokol brigád az özvegy portájára és megmondták szándékukat. — Ki küldött titeket fiaim, hogy segítsetek rajtam? — kérdezte a beteg néni. S mikor megtudta, hogy a záhonyi KISZ bizottság küldte oda őket rend betenni a „háztájit”, sírva mondta Eszter- hai néni; — Mondjátok meg, hogy sose’ felejtem el ezt a KISZ-nek!... Géppel ültetik a bimbóskelt. Az exporton kívül nagy meny- nyiségű primőrárut küldenek a megye piacaira is: zöldpaprikát, uborkát és karfiolt adtak eddig a helyi kereskedelemnek. A gazdaság zöldségese egyre modernebb. Egyáltalán nem függenek attól, hogy lesz-e eső, vagy sem. Amikor ott jártunk épper öntözték a géppel ültetett bimbóskel palántákat a nagyteljesítményű esőztető berendezésből. Tavaly még száz holdon volt ilyen modern öntözésük, de az idén már az összes zöldséges területen beépítették a vízvezető hálózatot s mint mondják, egy „gombnyomásra” annyi esőt adhatnak a növényekre, amennyi éppen szükséges. Hammel J. *=« Samu A. Paprikaszüret 2 „Sose' felejtem el a KISZ-nek" özvegyen maradt Tuzséron Eszterhai néni, s a szomorúságot az is tetőzte, hogy az idős asz- szonyt ágyba kényszerítette a betegség. Nem volt olyan fia, aki kisholdnyi területen a burgonyát és kukoricát megkapálja, megtisztítsa a gaztól, dudvától. A községből sok fiatal jár dolgozni Záhonyba a vasútra. Pokol Miklós szóvá
