Kelet-Magyarország, 1960. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-23 / 173. szám

& Egy életre szóló hivatás ! A szünidőben tovább korszerűsítik Nyíregyháza legrégibb gimnáziúmát Vajon eszükbe jut-e a szü­lőknek, amikor gyermekük leír­ja az első betűt, hogy mennyi munka, gond, fáradtság, felelős­ségteljes áldozatvállalás előzte meg gyermekük értelmének, tu­dásának első megnyilvánulását’ Tudja-e mindenki, hogy milyen nehézségek árán varázsolják a gyermekek az első számjegyet papírra? Sokan ismerik a gyer­meknevelés örömeit, gondjait, s akik tudják, hogy mit jelent négy-öt apró gyermek nevelése, azok azzal is tisztában vannak, mennyi áldozatot kíván a betűve­tés művészetére megtanítani a ki­csiket. Akadnak azonban olya­nok is, akik közömbösen szemlé­lik gyermekük értelmének, tudá­sának gyarapodását és mitsem törődnek a nevelők munkájával. Ezek a gondolatok jutottak eszembe a napokban a Nyíregy­házi Felsőfokú Tanítóképző Inté­zet pártszervezetének taggyűlésén. Meg lehet-e eléggé hálálni, kö­szönni, lehet-e viszonozni neve­lőink munkáját, fáradozásait? Nagy felelősséggel tartoznak az alsótagozató tanítók is munká­jukért. Itt azonban már felnőtt emberekkel foglalkoznak, 3 ez fokozza a felelősséget. Erről be­szélt a taggyűlésen tizenkét kommunista tanár. Tudják, tőlük többe: várnak: példamutatást, ál­dozatvállalást, az új iránti érdek­lődést Azt hogy többet törődje­nek hallgatóik nevelésével. Egy éve létesült az intézet Voltak nehézségek, hiányosságok. Ezekből Okultak, úgy, mint az első félév tapasztalataiból. Ak­kor is megvitatták az eredmé­nyeket hiányosságokat és újabb tennivalókat tűztek célul. És év­végére javult a tanulmányi át­lag, a munkás és parasztszárma­zású diákoknál is. Biztató az is, hogy a következő évben több Uesz a munkás és parasztszárma- ízású tanuló, de helyet kapnak az intézetben az értelmiségi és alkalmazott szülők gyermekei is. Kedvező, hogy most négy társa­dalmi ösztöndíjas vizsgázott: a nyíremeggyesi és jákmajtisi téeszek, a jánkmajtisi és a fe­hérgyarmati községi tanácsok jó­voltából. Az iutezetbeu azzal a cél­lal hozták létre a pártszerveze­tet, hogy a marxizmus-leninizmus szellemében vezesse, irányítsa az intézet politikai életét, formálja a tanárok jellemét, segítse kiala­kítani a kommunista közösséget, a kollektív szellemet. Mindezt a pártegység erősítése, a kollek­tiv vezetés biztosítása, a bírálat, önbírálat alkalmazása, a határo­zatok maradéktalan teljesítése, a revizionista és szektás nézetek elleni harc, s valamennyi kom­munista tanár aktiv munkája ré­vén kívánják teljesíteni. A tag­gyűlésen megvitatták: mit telje­sítettek a munkatervükben meg­határozott feladatokból? Nehéz egy esztendő munkájáról számot adni. Gondosan, körültekintően készültek az évadzáró taggyűlésre, s így minden fontosabb, említés­re méltó eseményről szó esett. Örömmel közölte a vezetőség: a nevelők képezik magukat, tanul­mányozzák a marxizmust. Ked­vezőén alakul az intézet és más szervek, üzemek közötti kapcso­lat is, egyre többet segítenek a városi tömegszervezeteknek, köz- tyk a KlS^nek, a népfrontnak, Adriányi László igazgató és má­sok a TIT-nek. Dicsérték az igazgatót, mert. sokat fáradozott a kéthetes nyári társadalmi gya­korlat megszervezésében, a szü­lőkkel való kapcsolat javításáért. Örvendetes, hogy főleg a máso­dik félévben javult a nevelők aktivitása. Résztvesznek ünne­pélyek, rendezvények megszerve­zésében, s ezáltal közelebb ke­rültek neveltjeikhez. Megelége­déssel nyugtázzák, hogy jó az együttműködés a KISZ-szel és a szakszervezettel. Botár József és Herczeg Sándor tanár elvtársak be­csülettel teljesítették pártmegbi- zatásukat a KISZ-ben. Több tag­gyűlésen is foglalkoztak a fiata­lokkal. Olyan ifjú vezetőket ne­veltek, akik az 1961-ben meg­alakuló intézeti KISZ bizottság élén is megállják majd helyüket, s bizonyára a tagjelöltségre is méltók lesznek. Ahol „úttörőmunkát” végez­nek, ahol az első esztendőt töl­tik, nyilván hiányosságok is akadnak. Itt is adódtak nehéz­ségek, mivel azonban azokat szá- montartották s nem hallgatták el a taggyűlésen sem, megvan a biztosítéka annak, hogy a követ­kező tanévben ezek a hibák is megszűnnek. Bizonyára növek­szik majd a tanárok önképzése, a különböző folyóiratok, a sza­badon választható társadalmi te­vékenység iránti érdeklődés. Az első félévi munkát értékelő párt­taggyűlés óta is sokat javult, s ezután bizonyára még jobban el­mélyül a kapcsolat a pártszerve­zet és az intézet vezetői között. Az új tanévben már nem lesz bizalmatlanság zárkózottság, sen­ki nem vállal erejét, idejét, ké­pességét meghaladó munkát és többet tesznek az ifjúság kom­munista közösséggé formálása mellett a nevelői közösség meg­teremtéséért is. Nagyobb önáiló­Egy holdról kétszázezres jövedelem — Zöld dió export — Alagcsöves esőztető permetezési rendszer — Látogatás a primőr áruk gazdaságában A Tiszavasvári Állami Gazda­ság tiszadadai üzemegységében kertészeti termeléssel foglalkoz­nak. Itt, a gyümölcsöst megelőz­ve az öntözéses zöldségker észet- nek van nagyobb jelentősége. A megye legnagyobb öntözéses zöld­ségese 142 hold a tiszavasvári gazdaságban van. A zöldségfélék­kel való foglalkozás ebben az üzemben nem szezonmunka, ha­nem kitölti az évnek mind a ti­zenkét hónapját. A hajtató házakban és hollan­di melegágyakban már januárban megkezdték a munkát. S a szor­galom eredménye, hogy már hetekkel ezelőtt ezrével szállították a korai, sárgahusú, csipmentes. paprikát s megkezdték az uborka exportálását is. Krasnyánszki József üzemegy­ségvezető tájékoztatása szerint öt­venezer darab hajtott paprikát szállítottak exportra, ebből har­mincezret az NDK-ba küldtek A Csehszlovák Szocialista Köz­társaságba közvetlen gépkocsi já­rattal szállítják a primőr pap­rikát. A hajtatott paprikát egy holdas területen, 4500 négyzetmé­ter hajtató térben termelik s kétszázezer forint bevételre szá­mítanak erről a meglepően kis területről. Érdekességként azt is elmondja az üzemegységvezető hogy befőtteknek alkalmas zöld dióból 3400 kilórammot expor­táltak. ságot biztosítanak a tanároknak, a vezetőknek. Arról is szót vál- \ tanak: milyen a diákok han-! gulata, milyen kérdések iránt ér-! leklődnek, hogyan alakul, váltó- j zik megfelelően jellemük, visel-1 kedésük, s megfelelnek-e vala-! mennyien az életben adódó köve- | te) ményeknek. A beszámolóból, a1 hozzászólásokból is kicsendült:j felelősséget éreznek mindenegyes 1 tanárért, diákért,. s egy ember-j ként támogatják a pártvezetősé-! get a pártmunkában, az intézet előtt álló feladatok teljesítésé­ben. Pál Miklós elvtárs, az intézet pártszervezetének titkára ezt vall­ja: minden kérdés megoldásá­ban meg kell találni a megfe- lelő hangot. Ha sértő kifejezést. használ egy választott vezető, el- ] veszti az emberek bizalmát, te­kintélyét, nem tud rendet tar- j tani. Igaza van Pál elvtársnak. S a i pártvtzetőség ezt nemcsak vállalja, hanem így is cselekszik. Ez is hozzájárul ahhoz,. hogy egységes a vezetés. 3 pártszervezet, és min­denki kiveszi részét a pártmun­kából. Az intézet kommunista tanárai ázon fáradoznak, hogy olyan tanítók kerüljenek ki a képzőből, akikre mindig számít­hat a párt, akik megfelelnek a követelményeknek. S ahányszor1 látják, észereveszik a szülők, hogy gyermekük értelme, tudá­sa új vonásokkal gazdagodott, gondoljanak gyermekük tanárai­ra, tanítóira, azokra a nevelőkre, akik egész életüket a gyermekek nevelésére áldozzák. Nagy Tibor Általános tapasztalat, hogy a tanévzáró után csend telepszik az alma mater falai közé. A diákok a szélrózsa minden irá­nyába szétruccannak, nyaralásra, szülői segítésre, társadalmi mun­kára. Kevesen tudják, hogy a Nyíregyházi Kossuth Lajos Gim­náziumban júniusban nem ült el a zaj. A politechnikai oktatásban jó • hírt szerzett iskola tanulói „nem tartottak szünetet”. Két he­tenként egy-egy csoport érkezik az iskolába, szépítési, korszerű­sítési munkára. Kánikulai „hadüzenet“ a hidegnek A Kossuth gimnáziumot a leg­hidegebb iskolák egyikeként tar­tották számon. Az idei szünidő­ben segítenek ezen a problémán is. összesen 13 nagy cserépkály­hát építenek a régi vastűzhelyek helyébe, s a következő időben fokozatosan „nyugdíjazzák” a vaskályhákat. Cserépkályhát kap többek között az iskola dísztér« me is. Akad dolguk a festőknek. Az idén öt nagyobb helyiség kap új köntöst. Többek között újra fes­tik a tanári szobát, a szülői fo­gadótermet, az igazgatói helyisé­get. Kőkerítés, virágház A hosszú évek során erősen megrongálódott a gimnázium kerí­tése. Miután az iskola épületé­nek külsejét már korábban rend­behozták, most gondot tudnak fordítani a kerítésre is. Ezekben a napokban bontják a „túlkoros” kert t é s t, és még szeptemberig elvégzik az új betonkerítés munkáit. Az is­kola udvarán lévő virágház is megszépül. Ezt a munkát — üve­gezés, cserepezés — a diákok vég­zik. Egyébként újra csavarozzák az iskola összes padját, lefestik a kísérleti asztalokat és a földszinti, aránylag sötét folyosón fénycsö­veket szerelnek fel szeptemberig. tette a brigádban, mely a szocialista cím elnyeréséért ver­senyben van, hogy segítsen a kiszesekből álló 6 fős brigád öz­vegy Eszterhai-nénak. Ügy történt a dolog, hogy egy szombaton délután beállított a Pokol brigád az öz­vegy portájára és meg­mondták szándéku­kat. — Ki küldött tite­ket fiaim, hogy se­gítsetek rajtam? — kérdezte a beteg né­ni. S mikor megtud­ta, hogy a záhonyi KISZ bizottság küld­te oda őket rend be­tenni a „háztájit”, sírva mondta Eszter- hai néni; — Mondjá­tok meg, hogy sose’ felejtem el ezt a KISZ-nek!... Géppel ültetik a bimbóskelt. Az exporton kívül nagy meny- nyiségű primőrárut küldenek a megye piacaira is: zöldpaprikát, uborkát és karfiolt adtak eddig a helyi kereskedelemnek. A gazdaság zöldségese egyre modernebb. Egyáltalán nem füg­genek attól, hogy lesz-e eső, vagy sem. Amikor ott jártunk épper öntözték a géppel ültetett bim­bóskel palántákat a nagyteljesít­ményű esőztető berendezésből. Tavaly még száz holdon volt ilyen modern öntözésük, de az idén már az összes zöldséges te­rületen beépítették a vízvezető hálózatot s mint mondják, egy „gombnyomásra” annyi esőt ad­hatnak a növényekre, amennyi éppen szükséges. Hammel J. *=« Samu A. Paprikaszüret 2 „Sose' felejtem el a KISZ-nek" özvegyen maradt Tuzséron Eszterhai néni, s a szomorú­ságot az is tetőzte, hogy az idős asz- szonyt ágyba kény­szerítette a betegség. Nem volt olyan fia, aki kisholdnyi terü­leten a burgonyát és kukoricát megkapál­ja, megtisztítsa a gaztól, dudvától. A községből sok fiatal jár dolgozni Záhonyba a vasútra. Pokol Miklós szóvá

Next

/
Thumbnails
Contents