Kelet-Magyarország, 1960. július (20. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-23 / 173. szám
Műemlékszámba megy c ; XVn. ÉVFOLYAM, 173. SZÁM. Ara 50 fillér I960. JÜLIUS 23, SZOMBAT! Teendők és tervek a szabolcsi homokon Irta : Benkei András, a megyei pártbizottság első titkára 'Ázabolcs-Szatmár megye az or- szag egyik legnagyobb mezőgazdasági megyéje, összterülete 1 025 975 hold, ebből 600 000 ka- tasztrális hold a homok. Ez a több mint íilmillió holdnyi homokos terület nemcsak megyei, hanem országos jelentőségű is. Az a homok, amely a múltban 4—5 mázsa rozsot, 25—30 mázsa burgonyát termett, most az ország áruburgonya-, télialma- és dohánytermésének jelentős hányadát adja. A felszabadulás óta nagymérvű ugyan a fejlődés, de a lehetőségek koránt sincsenek kiaknázva. A második ötéves terv 30—32 százalékos növekedést ír elő a mezőgazdaságban. Ez csak az eddiginél sokkal tervszerűbb, belter- jesebb gazdáskodással valósítható meg. Gyorsabb haladásra sarkall bennünket sajátságos helyzetünk is. Megyénk nagy népsűrűségű. Míg országosan egy katasztrális hold mezőgazdasági területre 0,33 fő jut, nálunk 0,46 fő a mezőgazdasági lakosok száma. Az okszerűbb, a belterjesebb homoki gazdálkodás kialakítására megyénk párt- és tanácsszervei már eddig is nagy figyelmet fordítottak. Elkészültek az 5 és 15 éves távlati tervek a nyírségi táj gazdálkodásának megfelelően. Sok vita hangzott el különböző fórumokon: mit Is tegyünk. Egyesek a nyírségi homok problémáját fásítással, gyümölcsösítéssel próbálják megoldani. Az igaz, hogy nagy lehetősgek rejlenek a gyümölcstelepítésben, de ez a 100 000 hold futóhomok problémáját sem oldja meg, nemhogy az egész szabolcsi homoki gazdálkodás előtt álló feladatokat. Jelenleg a szabolcsi részen mintegy 15 000 hold gyümölcsös van, amely a 15 éves terv végére 30—32 ezer holdra növekszik. Az erdő területe 16— 18 ezer holddal gyarapszik, tehát még az egészen sivó futóhomokból is jócskán marad, melyet szántóföldi növénytermeléssel kell hasznosítani. A megyei pártbizottság gondosan elemezte a homoki gazdálkodás megjavításával kapcsolatos feladatokat és úgy döntött, hogy tevékenységünknek kettős irányúnak kell lennie: keresni a legjobb növénytermelési, talajgazdálkodási módszereket és előrébb kell lépni a jásítás, gyű- mölcsöstelepités területén. X | egyénkben már a felszabadulás előtt is volt a nagybirtokosok kezén néhány ezer hold gyümölcsös. A nagyüzemi gyümölcstermelést azonban Szabolcsban csak az utóbbi évtizedben fejlesztették tervszerűen, tudományosan. Az utóbbi években a növekedés elérte az évi 1500—2000 holdat. Távlati tervünkben évi 2000 holddal növekszik a nagyüzemi gyümölcsterület, amiből a homokos területre mintegy 1500 hold jut. Gyümölcstermő területünknek 90 százaléka téli alma. A szabolcsi gyümölcstermelés fokozása elsősorban helyi probléma, de ennél több is, mert sok millió devizaforintot jelent a népgazdaság számára. A következő években mintegy évi 2000 vagonnal növekszik a terméshozam, ami újabb raktározási, csomagolási és szállítási problémákat jelent. Helyes lenne, ha a Szovjetunióból, Romániából kapott, göngyöleghez való faanyagot megyénkben dolgoznák fel ládává. Sokkal kevesebb lenne a szállítási költség. A hulló almának és egyéb gyümölcsöknek is megszokszoroz- hatnánk az értékét, ha megyénkben dolgoznánk fel. Saját erőnkből mindezt a legjobb akarattal sem tudjuk megoldani. Mint már említettem, a szabolcsi homok belterjesitése nem szűkíthető le a fásításra. A szántóföldi növénytermelés, folyik ebből propagáltuk a Westsik-féle vetésforgókat. Ma már bátran alkalmazzák a homokon gazdálkodó termelőszövetkezetekben ezt a gazdálkodási módszert, ennek elterjesztésével azonban még csak a kezdetnél tartunk. Megyénkben 400 000 holdnál is több az a homok, amelyen szántóföldi növénytermelés folyik, ebből 50 ezer hold körül van az egészen rossz természetű futóhomok. A Nyíregyházi Homokkísérleti Telep 30 éves átlagban 16 mázsa rozstermést ért el, a megyei átlag csak 7—8 mázsa körül ingadozik. A z utóbbi 15 évben sok tapasz- talatcserét tartottunk a homokkísérleti telepen. Némi eredményt értünk is el, de több látogató így távozott: „Könnyű itt elérni 15—20 mázsás átlagot, de próbálnák meg nálunk.” Az utóbbi években minden segítséget megadunk a kutatóknak, hogy tudásukat kint, a gyakorlatban kamatoztassák. Nyírbátorban olyan területen, ahol előző években négy mázsa rozs és 24 mázsa burgonya termett holdanként, csupán műtrágyával és a kísérleti gazdaság agrotechnikájával 2959- ben 21 mázsát adott a rozs és 84 mázsát termett holdanként a burgonya. A rozs alá 100 kiló szuperfoszfátot, 50 kiló kálisót, 50 kiló pétisót és fejtrágyának 50 kiló pétisót használtak fel. A burgonya alá felhasznált műtrágya értéke öt mázsa burgonya árából kitelt. A homok egyik fő növénye a burgonya. A kísérleti gazdaság gyulatanyai üzemegységében évek óta 100 mázsán felüli átlagterméssel fizet. Hasonló eredményekkel büszkélkedhetnek a jól gazdálkodó termelőszövetkezetek is, mint a nyíregyházi Dózsa, a vasmegyeri Micsurin és a többiek. A burgonya agrotechnikája közismert a szakemberek előtt. Dr. Westsik Vilmos Kossuth-díjas akadémikus évtizedekre visszamenőleg bizonyítani tudja, hogy burgonyából zöldírágyával és műtrágyával jobb terméseket lehet elérni, mint istállótrágyával. agyon fontos, hogy a terme1 lőszövetkezetek a tarlóhántással egyidőben minél több homoktalajba csillagfürtöt vessenek zöldtrágyának. Természetesen a talajerő növelése csak egyik lényeges feltétele a nagyobb burgonyatermésnek, elengedhetetlenül szükséges, hogy' a vetögumó- ellátásban is javulás álljon, be. A jelenlegi tapasztalaik azt mutatják, hogy kutatóink eredményesen végzik a vírusos leromlás elleni küzdelmet. Azt várjuk tólük, hogy szelekciós és szárfelhú- zásos módszereiket tenesszék el a termelőszöve*kezf ekben is, mert 80 ezer holdra négyévenként új vetőgumót előállítani az állami és kísérleti gazdaságok képtelenek. Azon fáradozunk, hogy lehetőleg minden termelőszövetkezet j maga állítsa elő vetőgumó-1 szükségletét a jól szervezett, j megfelelő adottsággal rendel-j kező szövetkezetek pedig más j szövetkezeteknek is termeljenek t vetőburgonyát Köztudomású, hogy homok és homok között nagy különbség van. Párt-, tanács- és tömegszervezeteink a szakemberekkel karöltve azon fáradoznak, hogy minden növény a maga helyére kerüljön: a futóhomokra elsősorban erdő, szőlő, gyümölcsös és csillagfürt; a közepes homokra rozs, burgonya, dohány; a barna homokra búza, kukorica és igényesebb takarmány, valamint ipari növények. Saját erőfeszítéseinken tűi azonban segítségre is szorulunk, elsősorban abban, hogy a homoki gazdálkodásnak megfelelő erő- és munkagépek gyártását gyorsítsák meg. Mivel szakszerű műtrágyázással a homoktalajon egyik évről a másikra kimagasló eredményeket tudunk elérni, az eddiginél jóval több műtrágyára lenne szükségünk. A földművelésügyi szakigazgatás ne csak engedélyezze a keserű csillagfürt vetését, hanem annak elszaporítását szorgalmazza is, mert jó termésfokozó hatású, fehér, laposmagvú csillagfürtünk vajmi kevés van. A megye dolgozói most arra törekszenek, hogy a napi munkák jó elvégzésével, megfelelő növényápolással, szemveszteség nélküli, gyors aratással biztosítsák az idei bö termést. Sok a teendőnk, de tudjuk, hogy a közeli esztendőkben megvalósíthatjuk lelkesítő céljainkat. Nyíregyházán ez a Széchenyi úti ház szép vonalaival. A töabmiUió forintos tatarozás mm,hók során eredeti formájában állítják helyre. Átcsoportosítással pár napon belül a naményi járásban is befejezik az aratást A Nagykállói Gépállomás öt aratógépe a tiszakerecsenyi, a Nyírteleki Gépállomás két kombájnja a csarodai termelőszövetkezetben dolgozik. Tíz aratógépet pedig a Nyírmadai Gépállomásról várnak. 8 Hodászi állami Gazdaság vezet a tejtermelés! versenyben Az állami gazdaságok idei tejtermelési versenye egyre szebb erdményeket hoz. Istállóátlaguk az elmúlt félévben elérte a 8,5 litert s júniusban 9,63 liter veit; A gazdaságok közül a versenyben két hónappal ezelőtt a nyír- tassi vezetett, de azóta, két hónapon keresztül a Hodászi Állami Gazdaság ragadta magához a vezetést a tizenhárom gazdaság közül. A Hodászi Állami Gazdaságban az éves tejtermelési tervet július elejéig 55,5 százalékra teljesítették. Egy tehéntől fél év alatt 1769 liter tejet fejtek. A hodászi gazdaságot a sorrendben a nyírtassi, barabási és tiszavas- vári gazdaság követi. A nagy esőzések idejen a naményi járásban több ezer hold föld került víz alá, közötte kalászos vetésterületek is. Ez is hozzájárult, hogy csak egy héttel ezelőtt kezdhették meg az aratást a járás termelőszövetkezeteiben. A járás termelőszövetkezetei közel kétezer kaszapárral, hat kombájnnal és húsz aratógéppel kezdték meg az aratást. Naponta kétezer hold kalászost vágtak le eddig s így a tizennyolcezer holdból tizennégyezret már learattak. Néhány helyen megkezdték a zab betakarítását is. A mai napig húsz termelőszövetkezetben befejezték az aratást. Az aratás meggyorsítására segítséget kaptak a homokos területeken dolgozó gépállomásokról. A Barabási Állami Gazdaságban az aratást az idén teljesen géppel akarták elvégezni. Azonban az aratás előtt lehullt nagymennyiség ú csapadék tekintélyes területen vízzel borította a terményt. A víz és a lerakodott iszap annyira lággyá tette a talajt, hogy napokig nem is gondolhattak a gépi munkára. S volt mintegy hatvan holdnyi terület, ahol a víz megállt és nem veit mód annak levezetésére. A búza viszont már nagyon kasza alá érett. Ezért a dolgozók bokáig érő vízben kézi kaszával rendre vágták a terményt, s később rakták kévékbe, keresztekbe. Így is volt veszteség, de a termény jelentős részét meg tudták menteni. A terület többi részén aztán mindenütt sikerül megoldani a gépi aratást. tel év aluli csaknem 90 000 új rádiá- és 26 OOO televízió előfizető A múlt év végétől június 30-ig csaknem 90 000 új rádiót jelentettek be a postánál és így ezzel együtt 2 172 296 rádióelőfizetőt tartanak nyilván. A fővárosban 588 866 rádióelőfizető van A televízió tulajdonosok száma már közeledik a 100 000-hez. Hat hónap alatt 26 179 úi televízió készüléket vettek nyilvántartásba és jelenleg 78 676 televízió előfizető van az országban. Budapesten 52 000 televízió működik. ril4( p • nieiár t*n Aratás szárazon — és vizen a Barabási Állami Gazdaságban
