Kelet-Magyarország, 1960. július (20. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-21 / 171. szám
112 millió forint takarékbetétben A megye lakossága az utóbbi hat hónap alatt 112 millió forintot tett takarékbetétbe. A betétes ügyfelek száma több Äint. 43. ezerrel növekedett. Különösen kedvezően alakult a betétállomány a téesz-községekben. A megye területen 15 OTP fiók, 17 takarékszövetkezet, a községek postahivatalai és iskolái, valamint többszáz társadalom takarékossági aktíva jó munkája előbbre vitte a takarékos- Kagi mozgalmat. A megye területén 120 kölcsönös segítő takarékpénztár ■működik, közel 12 ezer taggal. Több mint négy és félmillió- fo-. E int az átadott takarékban elhelyezett összeg. Havonta 800 ezer orintot helyeznek takarékba. A fél évben több mint 2000-en ^részesültek 1,5 millió forint kölcsönben. A falusi lakosság 3,5 jsnillíó forintot tett takarékszövetkezetbe. Riportereink a UáMluUáéoH Helyárak a moziban A színházakban általában az első sorok a legbecsesebbek. A ■mozikban a hátulsók. (Termé- «zetesen mindkét helyen vannak kivételek.) A mozik elődadásai csak bizonyos távolság betartásával élvezhetők, mivel azon belül a film képei torzítanak, a képek ugrálása túlságosan igénybe veszi a szemizmokat. Talán mindenki próbálta már, leginkább gyermekkorában. Éppen ezért a legei;»! sorok a moziban a legolcsóbbak, átlag egy harmada annyiba kerülnek, mint a legjobb helyek. Éppen ezért.;. de miért? Minél többen nézik meg az ■előadást, annál jobb az önköltség alakulása. A mozik ígysem jövedelmező vállalatok. A művelődés ez igen népszerű eszközei minden kapitalista országnál olcsóbban szolgálják népüpket. És ez nagyon jó és «agyon szép dolog. Az első sorok közönsége, legtöbb moziban, ahol ez nagyon közel van a vetítéshez, nem élvezi az előadást. Szemét rontja, csak .éppen ö is nézi. Persze, sokkal kevesebbet is fizet. Azt hiszem, ezeket az első sorokat a legtöbb régi moziban (Egyszerűen meg kellene szüntetni, mert túlságosan közel esnek a vászonhoz. Ezért a pénzért lássanak is valamit, s ha költségmegtakarítás kell, ezt az első néhány sor terhét osszák el a hátulsó sorok terhére. Mert... éppen azért, mivel a mozik a népművelés eszközei, ne legyen egyetlen sor sem egyetlen moziban sem, amelyek a régi kapitalista világ gondolatmenetére emlékeztetnek, hogy a kisebb pénzű embereknek és gyerekeknek jó az az első pár vacak sor is. S.— „Dongó-járás" Soha nem lesz már nyár? — sóhajtottunk nem is olyan régen.. És tessék: ma már napszúrás, hőguta és más veszélyek. leselkedése közben veszik nyakukba a várost riportereink. Meleg percekben van részük. Hogy csak ne túlozzunk? Tessék végigizzadni jelentésünket... Nincs a dologban semmi bű bájosság, valóban Dongó-járás volt tegnap Nyíregyházán. A Kisvasút főnöksége az előző napok tapasztalatai nyomán ugyanis a jól ismert kis motoros mozdonyt, a Dongót is beállította a sóstói forgalomba, hogy a villamosokA családtagok bevonásával időben végezték el a kapálást a Nyíregyházi Ságvári Tsz-ben Sürgős munka volt a Nyíregyházi Ságvári Tsz-ben is az idei növényápolás. Az igyekezet meggyorsítása végett határozott úgy a szövetkezet vezetősége, hegy az egyébként szokásos havi 20 forintos munkaegységelőleget tíz forinttal felemelték erre az időszakra. Nagyban elősegítette a munkák előrehaladását, hogy a lehető letöbb családtagot bevonták a termelésbe. Ennek nyomán már június hónapban elvégezték az összes növényápolást, júliusra csak a gazoló kapálás maradt. Sárkányok Lebeg a sárkány, fenn a széditő magasban és gyermekkorunk emlékei újulnak meg előttünk. Fut a kis rövidnad- rágos legény, karját feje fölé (feszítve, s kacag a szeme, ha a meleg szél hátára veszi a papírfarkú repülő „csodát”, örül a gyerek, örülünk mi is, « közben gondolni sem tudunk árra, hogy önfeledt jókedvünket pillanatok alatt elrabolhatja a sárkány árnyékában ■ejtőző veszély... Különösen a belvárosban gyakori eset, hogy a gyerekek a kis és nagyfeszültségű villanyhálózat között eresztik útjára maguk alkotta játéksárkányukat. Közben figyelmen kívül hagyják az előállható végzetes esetet. Múlt őszön történt, a nyíregyházi Vasgyár utcán, hogy a sárkány kergető gyerekek „keze nyomán” ösz- szeért a kis és nagyfeszültségű vezeték, hatalmas villamos ív szikrázott a vezetékeknél, majd elégés után földre zuhant több szál drót... Csak a véletlen szerencséje, hogy nem volt emberáldozat... Nézzük a boldog gyermekarcokat, osztozunk a jó kedvükben. Csak elővigyázat kérdése, hogy a kacagás ne váljék tragédiává. Ne engedjük gyerekeinket az elektromos vezetékkel sűrűn erezett belvárosban sárkányt eregetni! Kinn a periférián, vagy a nagyobb kiterjedésű beépítetlen terek jó alkalmat kínálnak. A sárkányeregetés — a tragédia okozáson kívül — súlyos anyagi veszteséget is eredményezhet. Hiszen olyan jó csak örülni a magasságot ostromló gyermekjátéknak. .. (—gyal) kai együtt el tudják látni a megnövekedett forgalmat. Tegnap ugyanis — dacára annak, hogy hétköznap volt — mintegy nyolcezer ember kereste fel a Sóstót, reggeltől a késő esti órákig. Különösen a melegvi- iű strand bonyolít le nagy. forr galrnat. Itt úgyszólván minden sarokban felállítottak egy-egy hűsítőt árusító helyet, a hidegvizei strandon is ellátták a vendégeket kellőképpen. A vállalat két fagylaltgépe egész nap szünet nélkül dolgozott. Egyébként nemcsak nappal keresnek a vendégek hüsülést a sóstói medence vízében és a fák alatt. Az esti órákban is nagyüzem van már napok óta a Sóstó minden helyiségében. A nyár igazi beköszöntével a nyíregyháziak olyan „rohamot indítottak a Sóstó ellen”, amilyenre a múlt években még nem volt példa, pedig akkor sem szűkölködött látogatókban a Sóstó. Megnyugtatásul annyit, hogy Sóstó dolgozói megszokták, hogy az emberek „érdeklődnek” munkájuk iránt, s mindent elkövetnek, hogy az érdeklődés elismeréssel párosuljon Vau aki fázik .. . — Jól esik kijönni egy kicsit a napra — mondja Szimcsák Mihály, aki Kisvárdán a jéggyárban dolgozik. — Odabenn a jéggyárban ilyenkor is tél van. A gépek, a csövek fehérek, mint a hó. Jó órai munkába kerül, amig a 200 tábla jeget kiszedem a fagyasztóból. Kesztyűben kell dolgozni, mert hideg a jég. Ö is örül a kánikulának, mert ilyenkor, ha kijön a jéggyárból,' az udvaron napozhat, felmelegedhet, nem kell a kályhához húzódnia. . A piroshátii ember A nyíregyháziak naponta találkozhatnak vele. Tegnap délelőtt is ott térdelt a Nyirviz-pa- lota előtt, a villamos ■sínek mellett, s az újonnan kicserélt vágányokat burkolta kővel. Szabolcsi János a MÁV útbur- kolója piros-barnára sült háttal szorgalmasan veszi kézbe a terméskövet, pontosan, figyelmesen illeszti be a vágányók mellé. — Nagyon fontos, hogy jól búr- j koljuk a pályát. Biztonságosabb j a közlekedés is, és a gyalogosok j számára is lényeges, hogy ne kő- j halmazokon keresztül mehessenek át a másik oldalba — szólt, s a közeledő villamos elől kilépett a sínek közül. — Kétszer ilyen gyorsan haladnék a munkámmal, ha nem lenne ez a ki-be ugrálás — mosolyodig el — no de az is kell, hogy szállítsák az utasokat. — És mit szól az időhöz? | — Nézzen ide — mutatja verejtékektől patakzó arcát — meg- izzasztja ez az embert, még szerencse, hogy olyan a munkám, hogy állandóan lefelé nézek, s így lepotyognak a „könnycseppek” az arcomról. Már fel veszem, úgy megszoktam. — Tutija, nekem csak egy kívánságom van. Az, hogy ez a ió napos idő még legalább két-há- rom hétig tartson ki, mig az aratást, cséplést el nem végzik! — Mert inkább izzadjunk meg alaposan, de bőven legyen kenyerünk. 1200 fok „árnyékban'' A kéményből sárgás-fehéren száll a füst. A kazánban sistereg, durmogva ég az olaj. A hőmérő 45 fok meleget mutat. Márton Miklós kazánfűtő olajos, barna felsőtestén patakzik az izzadság. A kémlelő nyitáson át figyeli az égést. Észreveszi, hogy a láng kormos: szabályozni kell a gőzszelepet és a porlasztást. A tüz- térben 1200 fokos a forróság, több méterre kisugárzik, Ügy érzi az ember, mintha forró levegőben főne. > — Télen jó a melegben dolgozni, de ilyenkor nyáron kánikulában, amikor kint is jó 30 fokos meleg van, ha kijövök « kazánházból, még a hűvös is forró. Tizenkét éve vagyok kazánfűtő, s már eléggé hozzászoktam a forrósághoz — nevet, Talán a pokolban is kibírnám... Árnyék, hűs folyó, merre vagy? Csak egyre kémleljük az eget, s ami néhány nappal előbb még kívánságunk volt — most „ellenségünkké” lett. A hőmérő higanyszála gombamódra megnő minden nap, s a nagy hőség változatlanul tartja „kitűnő formáját.” — Fő is a fejünk a kánikula miatt — közli Hegymegi elvtárs, az IBUSZ nyíregyházi fiókjának vezetője. Igazi nagyüzem van jelenleg nálunk, A hétvégi társasA tiszadobi Dózsa Termelőszövetkezet tíz holdon termelt horgol. A csépléskor az derült ki, hogy holdanként 13—14 mázsa kerül a zsákokba, tehát jól sikerült a borsójuk, Párharc szárazföldön és levegőben a kisvárdai honvédelmi napon Űj tömegszórakoztatás vált népszerűvé az utóbbi időben a Magyar Honvédelmi Sportszövetség kezdemenyezésére. A honvédelmi napok megyeszerte sok ezer ember érdeklődését keltik fel. a puszta szórakozáson kívül hasznos ismeretekkel gyarapítják a nézőket, s felébresztik a szimpátiát a honvédelmi jellegű tömegsportok iránt. Legközelebb, július 24-én Kisvárdán rendeznek egésznapos vetélkedést szárazföldön és levegőben a kékesei útmenti dögéi legelőn. Ezen a napon kerül sor az ösz- szetett honvédelmi versenv járási döntőjére, a nyíregyházi lövészklub íjászbemutatójára és a legújabb műrepülö, és vitorlázó repülőmodellek bemutatójára Kellemes perceket szereznek a közönségnek a nyíregyházi motorkerékpárosok, s az ejtőernyős és repülő- műsor, a lovasklub parkur és fogatos versenye. A rendezvény színhelyén ételekről, italokról is gondoskodnak, a község főteréről pedig autóbusz- járatot Indítanak. Messze még á dél és a íagylaltárusnő már most is mélyen lehajolva próbálja „kihalászni” a tartály utolsó „falat” fagylaltját. — El sem hiszi, mennyi fagylalt fogy el - naponta. Többször kell utánpótlásról gondoskodnunk, mert a tartály varázsos gyorsasággal üressé válik. A nyíregyházi Sport-cukrászda kedves tekintetű fagy- laltárusnője, Fényes Istvánné egy léleg- zetnyi szünetet tart, majd összeadunk, szorzunk, végül a gömbök, súlyával gyors osztást " végzünk. Kész az eredmény: Nyíregyháza egyik legkisebb cukrászdájában naponta több, mint ötezer gömb fagylalt kerül a tölcsér tetejére, a talpas poharakba. A választék — a rekorddá növekedett forgalom ellenére — aránylag kielégítő. Általában három fagylaltíéleségből állíthatják össze a „kánikulai menüt” a vendégek. — Jó magának — irigykedik a riporter, hiszen alanya a hideg pult mögül lépett elő, ebbe a „véré jtékdömpingbe.” — Téved. Allna csak be az én helyemre, meglátna, hogy a kánikulában senki sem kivétel. Szinte szünet nélkül talpon kell lenni ezekben a napokban a fagylaltárusoknak, ezen pedig vajmi keveset segít a „jelezett levegő.” Búcsúzik, mert . a közben blokkot váltott hűsre vágyók . árgus szemmel viseltetnek kurta beszélgetésünk iránt... Borsócséplés A fagyialtos „panasza“ utazásokat úgy állítjuk össze, hogy a fürdőzés mellett üdítő, frissülő jellegűek is legyenek. A kánikula ideje alatt — július 23-án, 30-án, augusztus 6-án és 20-án — a szegedi Szabadtéri Jó- ' lékok alkalmából különvonatokat indítunk. A szép élmény mellett a Tisza hús vize kellemes „lehűlést” biztosít. Ezen kívül közben az igényeknek megfelelően indítunk újabb különvonatokat is. (— angyal—bézi—orosz —) 3
