Kelet-Magyarország, 1960. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-20 / 170. szám

Eredményes pártmunka Jánkmajtison Figyelem és hanyagság JÁNKMAJTIS szövetkezeti községben négy pártszervezet van. Egy tsz, egy állami gazda­sági, egy erdőgazdasági és egy községi pártszervezet. Felmerül a kérdés: célszerű volt-e meghagyni négy párt-alap- szervezetet a szövetkezeti község­ben? Sokan azt mondják: szét- forgácsolódik így a párttagok ere­je, nem lehet egységesen irányí­tani, vezetni és a pártmunka szervezetlensége rányomta bélye­gét a község életére. Tévednek azonban, akik így vélekednek. Helyes, hogy több pártszervezet­ben dolgoznak a kommunisták, ugyanis az egységes pártvezető­ség, amely ez év tavaszán ala­kult, megfelelően összefogja, irá­nyítja a párt-alapszervezetek, a kommunisták munkáját, akik sa­játos viszonyaik között végzik a politikai munkát. Legfontosabbnak a pártszerve­zetek belső életének megjavítását, tartották. Ha a pártszervezetek munkáját sikerül megfelelő szín­vonalra emelni, ez kedvezően hat a gazdasági és kulturális munká­ra is. Elsősorban azokkal a kér­désekkel foglalkoztak, amelyek a tsz fejlesztésével egy időben me­rültek fel. A Dózsa Tsz párt- szervezetében az emberekkel va­ló foglalkozás került előtérbe. Korábban ugyanis sokan nem vették komolyan a taggyűlése­ket, a pártmegbizatásokat. A pél­damutatás terén is volt mit ten­ni. Sokáig gondolkoztak egyesek: érdemes volt-e belépni? Olyanok is akadtak, akik kétségbevonták a több mint kétezer holdas tsz életrevalóságát. Abban sem bíz­tak, hogy ősszel 40 forintot ér majd egy munkaegység. S mivel a kommunisták között is voltak kishitűek a meggyőzés munkáját ez nehezítette. Az egységes párt­vezetőség azonban idejében fel­figyelt ezekre a jelenségekre. Személyenként beszéltek a szö­vetkezeti kommunistákkal. Bizo­nyították, hogy érdemes becsület­tel dolgozni, bízni a jövőben, a nagyüzemben, a közösben, az összefogás előnyeiben. Legtöbbet hivatkoznak az elmúlt évi öt­ven, és az idei — bár sokat épí­tenek saját erőből — negyven forintos munkaegységre. Az idén már kétszer osztottak egy-egy alkalommal munkaegységenként 15 forint előleget. Visszanyerték önbizalmukat a kételkedők s tel­jes lendülettel láttak munkához. A TERMELÖSZÖVETKEZF IT pártszervezettel sokoldalúan fog­lalkoznak. Előfordult — többek között —, hogy az egyik tsz brigádvezetőre bízott területen rossz munkát végeztek a trakto­rosok kukoricavetéskor. A párt- szervezet és a tsz vezetősége alaposan megvitatta a dolgot. A brigádvezetőt sem akarták meg­sérteni, viszont nem engedhették, hogy az ilyen hibák elszaporod­janak. A pártszervezet javaslatá­ra úgy döntöttek, hogy a trak­toros által rosszul végzett munka helyrehozására fordított munka­egységet levonják a brigádvezető munkaegységéből, mivel elmu­lasztotta a körzetében dolgozó traktoros munkájának minőségi ellenőrzését. Ezt az intézkedést egyesek kifogásolták, túlzásnak tartották, később azonban meg­győződtek róla: kevés figyelem­mel, fáradtsággal el lehet kerül­ni az ilyen hibákat, és így nem kerül sor munkaegységlevonásra. Azóta jól dolgoznak a traktoro­sok, a brigádvezetők pedig több gondot fordítanak a munka minő­ségi javítására, ellenőrzésére. Volt mit tenni a községi alap­szervezetben is. Ügy gondolták: ha már szövetkezeti község let­tünk, mutassuk meg, tudunk job­ban is dolgozni. Az igyekvés meghozta a gyümölcsöt. Legfonto­sabbnak a párttagok nevelését tartották, amit bizony korábban elhanyagoltak. Még messze va­gyunk a pártoktatás kezdetétől, de már minden kommunistával beszéltek a tanulás jelentőségéről. Korábban nem volt minden kommunista bevonva a pártmun­kába. Most csak ketten nem vé­geznek pártmunkát. Egy kisgyer­mekes édesanya és egy hetven éven felüli kommunista, akinek nincs megbízása. Szántó Ferenc elvtárs a ts^ tagoknak segít a munkaegységszámítás elsajátításá-1 ban. Berényi József nevelő az MHS ' lövészkört irányítja. Simon András elvtárs, tanácstitkár az „Időszerű Kérdések” tanfolya­mát vezeti. AMIÓTA megosztották a fel­adatokat, jobban halad a munka Az egységes pártvezetőség mun­katerv szerint dolgozik. Javasla­tukra erősítette sorait az erdő- gazdaság pártszervezete 5 tagje­lölttel, közöttük Kanyó László vezető erdésszel, aki a Hazafias Népfront községi bizottságának titkára, s becsülettel végzi mun­káját. Kezdeményezésükre építe­nek a községfejlesztésből napkö­zit. Erre a célra a község 120 ezer forintot fordít és hatvan­ezer forint értékű társadalmi munkát, Az állam 300 ezer fo­rintot biztosít az építkezéshez. Törődnek a tömegszervezetek­kel is. Az egységes pártvezetőség most azon fáradozik, hogy a tsz a tervben meghatározott negyven forintos munkaegységet eiérje. Sokoldalúvá teszik a pártmunkát, hogy ezáltal is könnyítsenek a gondokon, formálják az emberek tudatát. Az elmúlt félévben eredményes volt a munkájuk és bizonyára az esztendő második felében is szép eredményeket ér­nek el. Nagy Tibor Egy statisztika margójára kí­vánkozik a fenti cím. Egy olyan kimutatáséra, mely hűen tük­rözi: melyik pártszervezetben foglalkoztak figyelmesen, gond­dal az emberekkel, új tagjelöl­tek nevelésével, s hol nem. Ha általában vizsgáljuk a tagjelölt felvételek statisztikáját a máté­szalkai járásban, azt kell meg­állapítanunk, hogy eredményes munkát végeztek a kommunis­ták, hiszen az elmúlt fél évben 185 munkást, téesz-parasztot, állami gazdasági és gépállomási dolgozót vettek fel a tagjelöltek sorába. Szép ez, s mutatja, hogy az egyik legfontosabb tennivalóról nem feledkeztek meg a kom­munisták. Csak van szépséghi­bája. Ha azt vizsgáljuk, hogy 99 dolgozót vettek fel a téesz párt- szervezetek, — s ez a legtöbb, — akkor az eredmény jónak mond­ható. De ha azt nézzük, hogy oszlik ez meg a szövetkezetek között, már baj van, hiszen van­nak olyan közös gazdaságok, mint a kántorjánosi Vörös Csil­lag Tsz, a nyírparasznyai Űj Ba­rázda, a rápolti és a szamosszegi Rákóczi, az ököritófülpösi két tsz, ahol bizony egyetlen tag­jelölttel sem gyarapították a pártszervezetek létszámát. Ta­lán nem lett volna kikből? Aligha, hisz több kiválóan dol­gozó téesz-paraszt van mind­egyik helyen, akik megérdemel­ték volna, hogy a párt közkato­nái közé kerüljenek. Csak az a baj, hogy elhanyagolták az emberek politikai nevelését, a velük való foglalkozást. Kielégíthetőnek mondható az üzemekben, a gépállomásokon es az állami gazdaságokban a tag­jelöltek nevelése. Ezeken a he­lyeken összesen 56 tagjelölt nyert felvételt a pártszerveze­tekbe. Hiba azonban, hogy nem rerdszeres. Van úgy, hogy há­rom hónapig egyet sem vesznek fel, s utána egy hónapban há­rom-négy elvtárs ügyét is tár­gyalják. Örvendetesen egyenle­tes a tagjelölt nevelés a kocsordi Üj Élet, a nagydobosi Petőfi, a géberjéni Győzelem és a tibor- szállási téeszek-ben, ahol min­den hónapban felveszik a legki­válóbbakat és az arra alkalma­sakat a tagjelöltek sorába. Ott, ahol a pártvezetőség fi­gyelemmel kíséri az emberek fejlődését, s szívén viseli a párt- szervezet erősítését, tovább ja­vul a politikai munka. Azokon a helyeken viszont, ahol elha­nyagolják ezt, hibák vannak a gazdasági munkákban is, s a pártszervezet vezetésében is. Helyes lenne, ha a mátészalkai járási pártbizottság felülvizsgál­ná: mi az oka annak, hogy egyes pártszervezetek hónapokon át egyetlen tagjelöltet sem vesz­nek fel, s intézkedne, hogy eze­ken a helyeken megjavulna a tagjelöltnevelés. (f. k.) S#ép bevétel állattenyésztésből Alakulásától kezdve nagy gon­dot ford;t az állattenyésztésre és hizlalásra a vámosoroszi Üj Élet Megkezdték a cséplést a vámosoroszi Üj Élet Termelőszövetkezetben Ebben az évben 115 holdon termeltek tavaszi árpát a vá- mosoroszi Új Élet Tsz tagjai. Időben végeztek az aratással, s a jó szervező munka eredményeként már hozzá is láttak a csép- léshez. Először az elit tavaszi árpának vetett 14 holdról taka­rították be a kalászost, s hozzá is láttak a csépléshez. Az eredmények azt mutatják, hogy szépen fizet a tava­szi árpa, hiszen holdanként 11—12 mázsát csépel a Gsahoici Gépállomás két gépe: Koncz Lajosé és Petrikán Lajosé. A szövetkezet két brigádja: Kosa János és Torma Bálint brigád­vezetők irányításával becsülettel helytállnak a cséplésnél. Ugyan­akkor gondoskodnak a hordásról is, melyeit Molnár József és Tóth Endre brigádja lát el. Zsóka megint nem jött házi. Nem is tudja, mi történhetett ezzel a lánnyal. Amióta elvégez­te az irodai szakiskolát és mun­kát kapott a Finommérőben, mintha csak kicserélték volna. Jó, jó, olcsón mos a patyolat és ami azon felül marad, Zsóka helyett is szívesen végzi el. Le mint anyának, joga tan kérdő­re vonni. És ő ezt nem tette ed­dig. Vagyishogy, most jut csak eszébe. Egyszer már majdnem megütötte. Megütötte? Hát le­het egy ilyen kamaszt megüt­ni? Akkor is csak jött, s ahogy a filmen látta, az előszobában lehúzta a körömcipőt, lábujjhe­gyen lopózott be, villanyt sem gyújtott, a paplan alá bújt. Ügy tett, mintha nem venné észre. De Zsóka felkacagott: — Anya... Anya...! Ügy is tudom, hogy ébren vagy, lestél rám, csak most haragszol. Anya én szerelmes vagyok... — Tessék...? Hiába akarta visszatartani, csak nem sikerült. Ez a ..tes­sék” szó felelősségteljesen töltöt­te be a sötét szobát. Még az éjjeli lámpa kattintása után is ott lehetett érezni a levegőben. — Szerelmes vagyok, és most légy szíves magyarázd meg, mit jelent az, ha valaki szerelmes. •Ezen akaratlanul is nevetni kellett. Zsóka is felkuncogott, aztán odabújt melléje. — Te. mama. Ma csókolt meg először— Most miért nézel így rám? Azt hiszed, hogy ma kí­sért el először? Már egy hónap­ja, hogy Tamás... Igen, Tamás­nak hívják, ott dolgozik az osz­tályon, gyakorló technikus. Te mama. hogy az milyen okos! — Ki? — Ugyan, már mondtam, hogy Tamás. Képzeld, ma este azt kérdezte tőlem, tudom-e, hogy a Moliere az csak az író felvett neve, igazában másnak hívták. Hogy miért éppen ezt kérdezte? Holnap színházba megyünk ... ő akkor nem szólt semmit. Akarta, hogy a lánya lássa, megérti. Csak később munkába menet előtt figyelmeztette az es­tére. Zsóka hálásan átölelte, megcsókolta, úgy perdült le a lépcsőn... De mégsem! Nem lett volna szabad engedni a lányt, hiszen még tizenhétéves alig múlt akkor. Igazuk van a mai szülőknek. A megértéssel csak lovat ad az ember a fiata­lok alá. ... A mutató ú]abb kört írt le a toronyfaragásü faliórán, és még mindig tépelődött. Hol lehet? Persze a Tamás. Volt már ná­luk, rendes fiúnak látszik, de ezt azért mégsem képzelte egy értelmes emberről. Na csak jöj­jön haza, majd... majd ad ő neki kimar adózást, meg cipőle­húzást. .. így érte a csengetés. Az ajtót ugyanis most belülről beakasz­totta, nehogy véletlenül elalud- ja a hazaérkezést. — Szevasz mama! Mit készí­tettél vacsorára? Mint egy szobor, megállt az ajtóban, onnan nézte, hogy Zsó­ka zavartalan természetességgel színleli a nyugalmát, a mi sem történtet. — Talán előbb magyarázatot adnál... — Keze az óra felé lendült. Zsóka arcára pillanatnyi meglepődés ült ki, szemével is kerülte anya szigorú pillantását. Aztán felnevetett: — Már megint csőszködsz ma­ma! Tulajdonképpen... —■ Hát nekem ebből tulajdon­képpen elég volt. Torkig vagyok ezzel a... igen, ezzel a Tamá sóddal. Mit akar tőled? Még gyerek vagy, mit szólnak az is­merősök? „Tessék, nincs apja és csavarog az éjszakában. Mégis­csak sok, hogy hetente négyszer is...” Hát ide figyelj Z só, én ezt egy percig sem engedem to­vább. Egy percig sem, megértet­ted. ..? Zsókát a sírás előtti fojtó me­legség árasztotta el. Csak a fe­jét rázta, ahogy anya szavai zá­poroztak, majd hirtelen felszaki- totta a szobaajtót és a rckamié- i ra hullva egész testében reme­gett a zokogástól. Anya közben idegesen terített asztalt. — Tessék vacsorázni! Hangjában még mindig ott le­hetett érezni az indulatot, amely különös formában egyesült az anyai felelősséggel. Ettől Zsóka megijedt és még jobban rázta a sírás. — Zsóka, tudod, hogy nem szeretem, ha jelenetet csinálsz... Csak nem ült asztalhoz. A percek csendes múlását később anya könnyeinek kibuggyanása törte meg. Most már mindketten sírtak. EIgőzölgött a leves mele­ge is, mire az előszobából éle­sen búgott be a csengő hangja; Zsóka felpattant, valósággal ro­hant ajtót nyitni. Tamás, kezében hatalmas bő­rönddel lépett a szobába. — Hát maga...? — Most érkeztem haza az egyhónapos tanfolyamról. Anya kérdőn nézett Zsókára. Tamás érkezése még bonyolul­tabbá lette a helyzetet. — Édes anyukám, neked már meglepetést sem okozhat az ember? Amikor Tamás elutazott a tanfolyamra, én is elhatároz­tam, hogy tanulok. Csak Ta­másnak mondtam, neked megle­petésnek szántam, hogy esti hallgató lettem a közgazdasági­ban. .. Tamás még mindig ott állt az ajtóban, s ahogy anya cs Zsóka nagy sietséggel megölelték egy­mást, akkor vette észre, hogy mindkettőjük szeme tele van fé nyes könnyel. ANGYAL S. Tsz. Nagyrészt ennek köszön­hető, hogy rendszeresen tudnak biztosítani előleget a tagok ré-. szére. Ez évben már osztottak előleget, munkaegységenként ,11 forintot. Jól jövedelmező forrás a ser­tés hizlalás, melyet szerződéses, alapon végeznek. Eddig félszáz hízottsertést adtak át, melyért 83 ezer forintot kaptak. Most 104 darabot hizlalnak, s ezért 224 ezer forint bevételre számí­tanak. A sertések mellett, hízó­marhával is foglalkoznak. A 60 darabból 20-at értékesítettek 104 ezer forintért, de hamarosan át­adásra kerül a még hízó 40 da­rab is, s így 270 ezer forinttal lesz gazdagabb a szövetkezet. Van 1080 darab juhuk is. Gyap­júból 120 ezer forint volt a be­vételük. De e mellett ebben az évben 300 darab juhot is érté­kesítenek. Ebből 60-at szerződé­ses ürüként, 240-et pedig szer­ződéses alapon és szabadon, ,ösz- szesen közel 80 ezer forintos ér­tékben. . ..., A szövetkezet tehenészete is jövedelmező. Tejből június, hó­napban 20 ezer 775 forintot árul­tak. A helyes és jövedelmező gazdálkodás eredményéként gon­dolhattak arra, hogy saját erőből építkezzenek. így építettek 2 va­gon befogadására alkalmas ten­geri górét közel 60 ezer forin­tért, és egy 25 férőhelyes sertés- fiaztatót 150 ezer forintos költ­séggel. Őrben kapálják a másod­vstésíí silókukoricát Az őri Petőfi Tsz korai árpa aratásának már szépen zöldellő bizonyítéka van. Szombaton négy lókapával végezték az árpa he­lyén a másodvetésű silókukori­ca kapálását. A további aratást a tervezett 50 kaszás helyett 57 végzi, de segít a gépállomás, is egy aratógéppel, még pedig ki­válóan, ugyanis minden nap túl­teljesíti a normát. Az aratással egyidőben folyik több munka is. Az aratás után nyomban következik a tarlóhán­tás és a másodvetés. Szerződött céklát és csalamádét vetnek. A jó munkaszervezésnek kö­szönhető az is, hogy 32 hold lu­cernát és 29 hold szénát kiváló minőségben tudtak betakarítani és télére tárolni. Szikszay Péter Édes TITO ;<

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents