Kelet-Magyarország, 1960. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-20 / 170. szám

Megnyílt Nyíregyházán a Belügyminisztérium államellenes bűncselekményeket bemutató kiállítása Hogy gyorsabban épüljenek ALKOTÁSAINK Tegnap délelőtt 10 órakor a Gorkij-mozi épületében ünnepé­lyes keretek között nyílt meg a Belügyminisztérium a mezőgaz­daság területén elkövetett állam­ellenes bűncselekményeket bemu­tató kiállítása. Antal Pál alezre­des elvtárs, a megyei rendőrfő­kapitányság vezetője rövid be­vezetője után megnyitották a kiállítást, amit Budapest után elsőnek Szabolcs-Szatmár megyé­ben mutatnak be. A kiállítás tablói, a jegyző­könyv másolatok és különféle fa­siszta igazolványok hűen igazol­ják, hogy fejlődő mezőgazdasá­gunk, a termelőszövetkezetek el­sőszámú ellenségei valamennyien az osztályidegenek, a megrögzött j bűnözők táborából kerülnek ki, A kiállítás igen tanulságos és J éberségre int, ezért minden be­csületes dolgozónak érdeke, hogy tanulmányozza. A kiállítás megtekintése után a „Kémkedés” és „A belső reak­ció aknamunkája” című belügyi filmeket is bemutatták a meg­nyitó résztvevőinek. A kiállítás augusztus 1-ig lesz nyitva, min­den nap megtekinthető, reggel 8 órától este 20 óráig. A tisztasági év szép jelensége: társadalmi munkával rendbehozzák a megye egészségházait Községeinkben, falvainkban is mutatkozni fog a tisztasági év jó hatása. A Hazafias Népfront községi bizottságai a közelmúlt­ban vállalták, hogy társadalmi munkával tatarozzák, rendbehoz­zák a lakosság életében fontos szerepet betöltő községi egészség­házakat. Az épületek fiatalítá­sán túl az egészségház környé­két is rendezik, többhelyütt par­kosítanak. A brigád öröme Értekezlet volt a Kisvárdai Fémszerelvényárú Gyár szürke öntödéjében. Napirenden szere­pelt a fegyelmezetlenség és a se­lejt kérdése. A főművezető olyan munkások nevét sorolta fel, akik hétről-hétre nem tel­jesítették a normát. Sok selejt- tel dolgoztak, lerontották a gyár eredményét. Megkérdezte a munkásoktól, hogy mi legyen ezekkel. Volt aki azt mondta, hogy meneszteni kell őket a gyárból, egy másik pedig, hogy az ilyen munkás csak szégyent hoz a gyárra. f Tercza István a formázó bri­gád vezetője ismerte a rosszul dolgozókat. Megszólalt a lelki­ismerete: minden nap láttad, hogy ellógják a napot, aztán kapkodva dolgoznak, hogy meg­legyen a norma. A kapkodás­sal sok selejtet gyártottak. Felállt. — Főművezető elvtárs! — szólt — ne küldjék el ezeket az embereket!.. — Kezében a sapkája szélét gyürögette. — Mi is hibásak vagyunk, mert nem segítettük őket. A mi bri­gádunkban elférnek. Jó mun­kást nevelünk belőlük... A három fiú így került a brigádhoz. Velük együtt huszon­egyen voltak. Az értekezlet utáni napon, munkakezdés előtt beszélt velük a brigádve- *ető. — Józsi! Ismerem a szüléi­dét, nagyon rendes emberek. Nem szégyelled, hogy rossz munkás vagy?! Annyit fecsegsz munkaidő alatt, mint egy pletykás vénasszony. Ha kiten­nének a gyárból, mit gondolsz, hol fogadják szívesen az ilyen embert?... És te Miska? Szé- gyelted megkérni valamelyik öreg szakit, hogy tanítson meg jól dolgozni?... Molnár szak- társ! Szeretnéd, hogy ne ezer forintot keress havonta, hanem kétezren felül, mint a mi bri­gádunk tagjai? Ha akarod, meg­tanítunk selejt nélkül, jól dol­gozni, sok pénzt keresni. — Ha velünk fogtok bajlódni, kevesebb lesz a teljesítménye­tek és a fizetésetek... Szeret­nénk mi jól dolgozni, de ed­dig nem segített senki... — . mondták. — Ha akarjátok, pár nap múlva már keveset kell vele­tek törődnünk, rajtatok múlik, hogy hamar elsajátíthassátok a munkamódszerünket. Aztán elmagyarázta és meg­mutatta, hogyan lehet gyorsan és selejtmentesen dolgozni. Két napig foglalkozott velük. Har­madik nap már Vécsi Ferenc és Zsanda János is segített. Egy-egy új embert maguk mel­lé vettek és a hét végére ne­kik is sikerült teljesíteni a nor­mát. Jancsó József főművezető is ott volt közöttük, figyelte, ho­gyan haladnak. Munka után rövid értekezletet tartott minden vnap a brigáddal és megmagya­rázta a selejtképződés okait. ’'Figyelmeztette őket, hogy mire vigyázzanak. Mikor elterjedt a hír a gyár­ban, hogy a három „javíthatat­lan” is teljesíti a normát, és úgy dolgozik, mint a Tercza- brigád többi tagjai, a többi üzemrészben is elterjedt a pat- ronázsmozgalom. A kiváló dol­gozók foglalkozni kezdtek a gyengébben teljesítőkkel. A Tercza-brigádban már va­lamennyien a „plafonnál” van­nak a norma teljesítésében és a selejtet tízről nyolc száza­lékra szorították le. Példát mu­tattak a tapasztalat átadásban, az elvtársi segítségnyújtásban. Nagy öröm érte a brigádot, mikor nemrég értékelték a szocialista munkabrigád cím el­nyerése feltételeinek teljesíté­sét és a gyár dolgozói odaítél­ték a kitűntető címet. Ráadá­sul a „legjobb szocialista mun­kabrigád” feliratú szép vándor­zászlót is elnyerték. Banket­tet tartottak utána, ahol a brigád három új tagja velük együtt örült és ünnepelt. O. A. Az újító munkások, műszakiak a második öt­éves terv időszakában az építőipar jelentős műszaki fejlesztése állal nyújtott nagy alkotási lehetőség keretein belül irányítsák fő figyelmü­ket az anyagtakarékosságra, különösen a ce­ment, — vas, — és famegtakarításra, a gépek jobb kihasználására és a munka jobb szerve­zésére, --------------- — (Az MSZMP Központi Bizottsága határozatából.) az idén minden valószínűség sze­rint túlteljesítik éves tervüket, amely forintban kifejezve is óriási összeg: 210 millió. A túl­teljesítést nagyrészt annak kö­szönhetik, hogy keresik a gyors és gazdaságos építkezés lehető­ségeit.. szinte naponta foglalkoz­nak ésszerűbb, új eljárásom k ír- tatásával. A vállalat fennállása óta az idén kapta a legmagasabb tervet és nagyon is helyesen tár­ja fel a helyi erőforrásokat, mint a munka előmozdítóit. Az el­múlt hónapok és évek már gaz­dag tapasztalatokkal szolgáltak. Megmutatták, hogy a gépesítés, az új munkamódszerek bevezeté­se csökkenti a költségeket, eny­híti a munkát ma még sokszor akadályozó anyaghiányt. — Eredményeink eddig is em- j lítésre méltók — hangsúlyozta | Abos János, a vállalat főmérnö- j ke. — Ha kihasználjuk a lehe- I tőségeket, egyszerűsítjük például [ a szállítást, a hiányzó anyagokat | mással pótoljuk, sok lehetőséget tárunk fel. Újítási feladatter­vünk elsősorban azt a célt szol­gálja, hogy drága importanyago­kat hazaiakkál pótoljuk, illetve sokkal kevesebb költséggel old­juk meg feladatainkat. Ebben az évben például újítási feladatul tűztük ki az S 54-es cement he­lyettesítését helyőcsabai cement­tel, faigényes szerkezetek más anyagból való előállítását, színes fémből készülő szerkezetek mű­anyaggal való pótlását és több­szöri összeállításra alkalmas, hor­A csillebérci atomreaktor szellőzőkéménye. Felesleges talán hangsúlyozni: az építőipar szerepe a szocializ­mus építésében óriási, s ezzel ‘j párhuzamosan megnövekedtek az j építőipari vállalatok feladatai is. Az ott dolgozó munkások és mű­szakiak teljes felelősségére van szükség, hogy határidőre megé­püljenek nagy alkotásaink, hogy új és új létesítményekkel, lakó­házakkal és iskolákkal gazdagod­jék hazánk. A második ötéves terv teljesen igénybe veszi épí­tőipari vállalataink kapacitását, s feltételezi, hogy e vállalatok dolgozói lelkes munkája nyomán túl is teljesítik a megszabott kö­vetelményeket. A párt határozata ezért hívja fel az építőipar mun­kásait és műszaki vezetőit a munkaidő jobb megszervezésére, a nagyobbarányú anyagmegtaka­rításra és a munkák fokozott gé­pesítésére, egyszóval arra, hogy az építőipar minden dolgozója tegye meg a tőle telhető legtöb­bet. A 6. számú Mélyépítő Válla­latnál örömmel újságolták, bog; csúszós-zsalus munkáknál az újí­tásra. Harsányi László és Kuskki Sándor mérnökeink ötletei nyo­mán e munka gépesítésével ko­moly eredményeket értünk eL Említésre érdemesek Csemus mérnök újításai, amelyeket a sóstói medence és a nyíregyhá­zi almatároló építésénél alkal­maztunk, s ezekkel is nagy anyagmegtakarítást értünk el. Csenkér György mérnök szaba­dalmát nemrég fogadták el. Ez is nagy anyag- és munkaerő megtakarítással jár, püspökladá­nyi munkahelyünkön eljárásával egy hónap alatt 80 ezer- forintot takarítottunk meg. Vállalatunknak az újítások bevezetése, alkalma­zása ezideig sokmilli forintos hasznot eredményezett. A 6. számú Mélyépítő Vállalat műszaki gárdája kutató munkát is végez. Kísérleteiket több irányban folytatják. Ilyenek pél­dául: 1. a csúszó-zsalú meghaj­tás további korszerűsítése, 2. A betoncsövek vízátnemeresztő ké­pességének fokozása, 3. Az S 54- es cement pótlása talajvizek el­zárásánál. A vállalat kutató munkáját veszprémi és budapesti egyetemi tanszékekkel közösen végzi, s a kutatás segítésére az Építésügyi Minisztérium adott támogatást. A kutató munka so­rán több újítás is született már, a siker népgazdasági és országos szinten is jelentkezik. A vállalat ezek mellett ‘ hasznosítani tudja külföldi kapcsolatait is. Pápai Márton igazgató vezetésével Csehszlovákiába megy a vállalat egy csoportja, hogy ott tanulmá­nyozza a lakóházak építésénél is alkalmazott csúszó-zsalus mód­szereket, amelyeket aztán a ha­zai építkezéseknél is alkalmaz­hatnak. A feladatok nagyok. A válla­lat dolgozói készítették el Sztá- linvárosban a Heller-féle világ- szabadalom első hazai létesítmé­nyeit és országosan egyedül vé­Tísira bezel cd megbecsült asszonya Nagy elismeréssel beszélnek Tiszabezdéden Daku Gyuláné, a Kossuth téesz dolgozójának munkájáról, őrá bízták a szövetkezet szárnyas állatainak gondozását. Jelenleg 750 kacsát gondoz, de ez már a harmadik „transzport” a keze alatt. Szakmai hozzáértését bizonyítja, hogy eddig minden ezer kacsánál mindössze öt elhul­lás volt. „Nők órája“ — hisváráán Nagy sikere van Kisvárdán a községi nőtanács által megindított klubesteknek, amelyek a „Nők órája” elnevezést viselik. A pi­henésszerű beszélgetést több ér­dekes előadással színesítik. Leg­utóbb dr. Liner Zoltán orvos a magas vérnyomásról és a szív­idegességről tartott előadást. Érdekes kiállítás a megyében A 80 méter magas berentei hűtőtorony. (Mindkét létesítmény a vállalat munkája, s az újítások alkalma­zásával készült.) gezzük a csúszó-zsaluzásos mun­kákat. Hatvan munkahelyen tíz és tízmilliós építkezések megvalósí­tását kapták feladatul. Az új módszerek bevezetése nyomán je­lentősen hozzájárul a 6. sz. Mély­építő Vállalat a népgazdasági terv sikeréhez. Kopka János. A Hazafias Népfront megyei bizottsága rendezésében a közel­jövőben érdekes kiállítást nyit­nak meg Nyíregyházán. A kiál­lítás eredeti anyagokkal mutatja majd be a szocializmust építő Német Demokratikus Köztársa­ságot és a fasizmust újjáélesztő Nyugat-Németországot. dozhato felvonulási epuletek lé­tesítését; e mellett jónéhány új eljárás kidolgozását. A gépesítés terén is számtalan megoldásra váró feladatot ismertettünk. Az eredmény nem maradt el. A sós­tói medence építésénél például már pótoltuk az S 54-es cemen­tet, sok lehetőség adódott a vál­lalatunk külön profilját képező 2

Next

/
Thumbnails
Contents