Kelet-Magyarország, 1960. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-07 / 133. szám

Képrejtvény 12 Végzetes könnyelműség A kép történelmi múltunk egyik emlékezetes eseményét (kiemelkedő hősét) örökíti meg. A megfejtőknek részletesen meg kell írni a fenti esemény mikor, hol történt, milyen tör­ténelmi eseményt ábrázol a kép. A mcgfejtés a Magyar Hon­védelmi Sportszövetség Szabolcs-Szatmár megyei elnöksége (nevelési osztály), Nyíregyháza, Szabadság tér 1. címére kül­dendő. A rejtvénypályázat 16 számozott képből áll, melyeket keddi és pénteki számainkban találnak meg az olvasók. Az értékes díjakról már korábban beszámoltunk. A hasznos apróvad védelmében A megyei tanács az úttörők segítségét kéri A megyei tanács mezőgazdasági osztálya a napokban többezer da­rab röplapot jelentetett meg a fogoly és fácán haszontételének, fészekaljaik védelmének ismerte­tésével kapcsolatban. Elsősorban az iskolásokhoz, különösen az út­törőkhöz kívánnak fordulni segít, ségért. Ismertetik velük a fogoly és a fácán életmódját, fészkelésük idejét, csibéik nevelkedésének módját. Arra kérik az iskoláso­kat. úttörőket, hogy védjék a hasznos madarakat,' elsősorban a fogoly és fácán fészekalját és szü­lőiket is erre kérjék. Ismert ugyanis, hogy a fogoly és a fá­cán főleg kártevő bogarakkal táp­lálkozik s egy-egy madár átlag­ban 4—5 kiló gyommagot fogyaszt évente. Ezáltal rendkívül nagy hasznot hajt. Érdemes védeni, gondozni őket. 637 koporsó! S«““ zott 1959-ben Magyarországon néhány ember végzetes köny- nyelműsége. S az idén már ed­dig is igen sok gyermek és szülő esett áldozatul italos gép­kocsivezetőknek, gyorsan szá­guldó. motorosoknak, figyelmet­len, meggondolatlan emberek­nek. 1958-ban 63.07- közúti .bal­eset* 1959-ben már 7787 közúti baleset történt Magyarországon. S az idén, az1 első négy hónap statisztikája szerint még ijesz­tőbb a helyzet: a fővárosban I960 januárjától április végéig 1245 balesetet, vidéken pedig ugyanezen idő alatt a tavalyi hasonló időszaknál 36 százalék­kal több balesetet okozott a közlekedésben a végzetes köny- nyelműség. Megyénkben sem jobb a hely­zet: ez idén májusig 7 ember vesztette életét, 23-an súlyosan megsérültek. A balesetek száma 1959 hasonló időszakához képest három és fél százalékkal növe­kedett. Sokan azt mondják, hogy ez természetes. Megnőtt a forga­lomban résztvevő- gépjármüvek száma, soha még ennyi gépkocsi és motorkerékpár nem szágul­dott országútjainkon, városaink­ban. Ez igaz. A baleseték száma azonban nem azért növekszik, mert nagyobb a forgalom, ha­nem azért, mert sokan nem tart­ják be a közlekedési szabályo­kat, s végzetes könnyelműséget követnek el. Hány apának nem kellett volna meghalnia, há út­közben, a volán mellől kiszállva, a fröccsök és féldecik helyett hűsítő italt iszik! Több gyermek megmaradt volna a szüleinek, a Ilonka néni, aki Jel fedezte a megfiatalodás titkát Régóta álmodik az ember a* örök ifjúságról. „Csak még egyszer lehetnék fiatal!’’ — há­nyán mondják el e bűvös mon­datot, hányán bújják a tudo­mányokat, hány mai bölcs fára­dozik, hogy közelebb hozza a má­hoz az életkor nevelésnek hőn óhajtott korszakát! És e kor­szak egyre közeledik! S míg a tudomány nagyjai lépésről-lé- pésre jutnak csak előre, addig egy 63 éves fényeslitkei paraszt­asszony, Ilonka néni, — egész nevén özvegy Kántor Józsefné — már jónéhány éve birtoká­ban van a nagy titoknak. Hat esztendeje nem érzi a vállán a fél évszázadnál is hosz- szabb élet terheit. Negyven esztendeig élt a rosszban. Nem­csak a föld. hanem a maga rabságában is. De ma már mindez a múlté. Ilonka néni minden nap ötször-hatszor is végigjárja a falut. Ki tudja, miért? Talán szokásból? Nagy bottal rója az utakat, bekiábál Ide is. oda is. mindenkihez van egy-két kedves szava. De ha­tározott is tud lenni. „Külön­ben a fülüket sem mozdítják”, •— szokta mondani tréfásan, így ha egyet kiált, húszán állnak vigvázba. Valóságos legendák keringenek róla, hogyan csinált a faluban mintakertet, parkot, temetőkerítést, járdát, vízveze­tékes óvodát... Ilonka néni az elindítója a közös munkáknak. Az idén is 15 ezer forintra rúg az ingye­nes társadalmi munka értéke Fényeslitkén. Esztendő végére 24 ezerre akarja ez az idős asszony nagyobbítani. „Minden­kit piszkálok, mindenbe bele­kotyogok”. S mi származik eb­ből? Lassan eltünedeznek a sá­ros utcák Fényeslitkéről. Ko­rábban a Dózsa, a Szabadság, a Táncsics utcákon majdhogy­nem csónakkal jártak az em­berek. Ha egy kis eső hullott, mire a gyerekek felértek az iskolába, úgy néztek ki, mint­ha nyakig a sárba, mártották volna őket. öt vagon salakot „veszekedett” ki Ilonka néni és az utcabeliekkel feltöltöttek a hepehupás részeket. A beton­lapok érkezésénél is ott vigyá­zott; sajnálkozott is, mert 28 lap törötten érkezett. Három éve járnak már rajta, de még a rosszak is állják a strapát. Ilonka néni a falu lelki­ismerete. Ha valakit baj ér, hívatlanul is ott terem. Régeb­ben a Tiszába fúlt egy diák­fiú, Nagy Feri, Ilonka néni so­káig vigasztalta a szülőket, két­ezer forintot is gyűjtött a te­metésre. Ha a cigánygyereke­ken feslik a ruha, a cipő, né­ha hamarabb észreveszi, mint az anyjuk. Sorra járja a háza­kat ócska holmiért. Legutóbb- is „felöltöztette” a két cigány- osztályt. „Elég vén vagyok és szégyenük azt mondani, hogy nem segítenék.” És maga az első, aki segít mindenkin. Mo­sott, súrolta a padlót Filep Ká- rolyné védőnővel egy magára maradt, beteg házaspárnál. Sok­szor megkóstolja az óvodások ebédjét, ízletes-e az étel? Miről ismerik még a falu­ban? Otthonos a lagzikban is. Juhász Lajos apjának is, a lányának is ő főzött. Bakajsza Ferenc, K. Mártha Balázs fiá­nak, lányának és még nagyon sok ú.t párnak. Bált rendez, felügyel a rendre, eloszlatja az összekapást. A lányával 27 táncruhát varrt a tokaji tánc­versenyre. új zászlót vett az úttörőknek, legutóbb pedig szervezte a pedagógusnapot. Még el szeretné érni, hogy be­vezessék a villanyt a Hunyadi és az Arany János utcába; most azért veri a „vasat”. Mindig másoknak, a falunak akar örö­met szerezni. Sokba tel ne felsorolni Ilonka néni „időtöltését”. Az ura 73 éves korában halt meg. Most már egyedül él, jobbára a lányánál érzi jól magát. A gveimekei nagyon szeretik, a falu is, szinte minden ember, ö is nagyon szereti a faluját. Esténként a sok futkosás után fáradtan „esik” haza. Ha szo­rítja a szíve, az orvos mindig rá parancsol: „drága Kántor-, nécskám csak a tanácsra, meg a faluba ne menjen, árt ma­gának a sok talpalás”. De hiá­ba a magas vérnyomás, a szív­kor, az „idegfejgörcs”, Ilonka néni megy. Azért is, mert a falu hivatalosan megbízta őt, hat éve tanácstag, a népfront, a nőtanécs tagja, meg főleg azért, mert valóságos szenve­délye ez néki. Kiszabadult a maga börtönéből, és, nem akar soha egyedül maradni. Az em­berek között elfelejti a 63 évet, az öregkort, a szorító fájdal­makat. Boldog, kedélyes, felfe­dezte a legbiztosabb fiatalíto- szert... Jó lenne ha sok-sok utó­dot, társét nevelne a falu asz- szonyaiból, hogy ne egyedül végezze a sok munkát, jó lenne, ha titkát miről többen örököl­nék Lukén. A falu emberei pedig jó lenne, ha néha meg­kérdeznék tőle is. nincs-e va­lami kívánsága, kérése. Hátha valamikor Ilonka néninek is jól esne a jó szó, a törődés... Pál Géza társadalomnak, ha egyeseken r.em uralkodik el a sebesség szenvedélye. Bz USB-San * IL£'“nk“' bér á'dczatul a közlekedésnek. Mégsem igaz az, hogy a forga­lom növekedése okozza a balese­teket. Nem törvényszerű) -• hogy a járművek esztelenül rohangál­janak, 100 és 1000 gépjármű hajthat végig minden baleset nélkül az utcán, ha a vezető és a gyalogos egyaránt betartják a megfe'elő rendelkezéseket. Zsekán Mihály, az MHS gép­kocsivezetője még ma is élne, ha nem válik szenvedélyévé a gyorshajtás. S hiába közlekedik 100 ember szabályosan, ha akad egy felelőtlen gépjárművezető, vagy gyalogos, aki társainak éle­tét is veszélyezteti. Vidéken, az országutakon 1980 első négy hónapjában 1127 köz­lekedési baleset történt, ebbői 96 halálos, 588 súlyos sérüléseket okozott. A balesetek 26 száza­léka gyorshajtás, a vezetés fe­letti uralom elvesztése, 13 és fél százaléka gondatlan vezetés, 17 és fél százaléka pedig ittas veze­tés miatt történt. Az alkohol szinte naponta szedi áldozatait az országutakon. Liberalizmus­nak, elnézésnek tehát nincs he­lye: az italos gépkocsivezetőket példásan büntessék meg! A balesetek oka 95 százalék­ban szubjektív. Sok az új, gya­korlatlan tehergépkocsi vezető, a magárgépkocsik tulajdonosai pe­dig, akik alkalmi résztvevői a forgalomnak, nem ismerik elég alaposan a közlekedési szabályo­kat, vagy ha ismerik is — néha túlteszik magukat rajtuk. (■VDkPfait meásértik a gép­UTai«! dll kocsivezetők a gyalogosok elsőbbségét az át­kelőhelyeken. Sok baleset oka a gyermekek vigyázatlansága, az öregek tehetetlensége-,. Sokszor esik áldozatul, az úttesten a labda után szaladó kisgyermek. Akadályozzuk meg, hogy gyér. mekeink az utakon játsszanak! S ne nézzük közönyösen a bo­torkáló öregeket, fogjuk karon őket, s vezessük át az átkelőhe­lyeken! Valóságos sporttá vált Nyír­egyházán is jó időben a villa­mos lépcsőjén utazni. De balese­tet okoz villamosnál, vonatnál az önző sietés, a tolakodás. Mintha másodperceken múlna, minden, fiatal férfiak öregeket, gyermekeket, anyákat löknek félre útjukból. Előfordulhat, hogy az utas kiesik a robogó járműből, mert nem kapaszko­dik megfelelően. Egy 10 mázsa súlyú, 80 kilo­méteres sebességgel száguldó . jármű egy összeütközésnél- olyan csapást szenved, mintha 25 méterről, 4 emeletnyi magas­ságból zuhanna le. Lyonkor úgy összelapul, mint egjőí pléhdöboz. B statisztika feÉ » útviszonyok mellett még több a baleset, mint máskor. IVÍindez azért, mert a vezetők élbízzák magukat, a sebesség elaltatja óvatosságukat. Pedig az orszáp­utak nem mindenütt korszerűek még, s az országúti vezetés könnyebbnek tűnik, mint lakott területen. Aztán több gépjármű­vezető nem alkalmazkodik a megváltozott környezethez, s la­kott területen sem csökkenti a sebességet. Az országúton igen sok balese­tet okoz a lovaskocsik és kerék­párok kivilágítatlansága, a haj­tők és kerékpárosok gondatlan­sága. Ugyancsak súlyos szeren- csétlensegek oka a fenegyere- keskedés, az esti, éjszakai fény­szórózás, szembereflektorozás. Az erős reflektorfény a szembejövő jármű vezetőjét teljesen elva­kítja, s már meg is történhet a baleset. S a lelkiismeretlen fényszórózók sokszor még cser­ben is hagyják az általuk oko­zott balesetek áldozatát. Gépjárművezetőinkre nem jel. iemző az italozás a gyorshajtás, a közlekedési szabályok, a KRESZ áthágása. A becsületes, fegyelmezett, hozzáértő többség elítéli a közlekedés biztonságát veszélyeztető, könnyelmű embe­reket. 1954. januárja óta számos gépkocsivezető kapott kitünte­tést a balesetmentes közleke­désért. 1958-ban 786, 1959-ben pedig már 2300 gépkocsivezetőt tüntettek ki. Ezek a gépjármű­vezetők, akik járműveikkel már többszázezer kilométert tettek meg balesetmentesen, bebizo­nyították: lehet balesetmentesen közlekedni, ha az ember fegyel­mezetten betartja a szabályokat. iySállIC első felében Kossá SflO'íSa elvtárs tanácskozott az illetékes vezető szervekkel és számos állami szintű intézkedést határoztak el a balesetek elhárí­tása érdekében. A balesetek el­hárítására azonban nem elegen, dők csupán az adminisztratív intézkedések. Az élet és a va­gyon védelme közügy, az egész -társadalom ügye. Az intézkedé­sek végrehajtásával és az egész társadalom összefogásával együtt lehet csak csökkenteni a kopor­sók, a nvomorékok számát, meg­óvni a drága járműveket. ‘Ahol szükséges a büntetés, ott büntessenek, de ahol meg lehet előzni a szerencsétlensé­get, ett azonnal tenni kell. Min­den járművezető és minden gya­logos legalább annyira felelős a közlekedés biztonságáért, mint maga a közelekedési rendőr. Nem kárbaveszett fáradság a gépkocsivezetők szakmai tovább­képzése, a balesetelhárítás tudo­mányos elemzése, a szabályok megtanulása, az iskolákban a helyes közlekedés öktatása, a nagysebességű motorkerékpárok­nál bukósisak viselése, a lovas- járművek. a kerékpárok megfe­lelő világításának szigorú meg­követelése, a- műszaki -vizsgála­tok fokozása, a biztonsági fék- berendezések korszerűsítése, a rendőrség forgalmi ellenőrzésé­nek növe’ése és nem- fe!esleg*s semmilyen intézkedés, ami biz­tonságosabbá teszi • életünk«»», , közlekedésünket. Nincs helye a könnnyelműscg- nek: vigyázzunk jobban egy­másra és önmagunkra! Győri Illés György. 2o0 mázsa újburgonyát vásárolt eddig a MEK Export-szállításra készül a nyíre«} házi Ságvari Tsz A nyíregyházi járás tiszamenti községeiből már a múlt héten megkezdték az újburgonya szálti- j tását. Gáva, Vencsellő, Tímár, Ti- I szabercel és Szabolcs községekből I két és fél vagon újburgonyát vásá- | rolt fel a MÉK. A felvásárolt 1 mennyiségből másfél vagonnal a bersedi iparvidékre szállítottak el. i E héten már nagyobb mennyiségű burgonya eladását várja a keres­kedelem. A burgonya fejlődését, így a szállítást is meggyorsítja az utóbbi napok kedvezőbb időjá­rása. A nyíregyházi Ságvári Termelő- szövetkezet is szállított már né­hány mázsás tételben újburgo­nyát:. A próbaásásból arra követ­keztetnek, hogy rövidesen meg­kezdhetik a tömegesebb szállítást. Előreláthatólag a hét végen már export-szállításra is sor kerül.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents