Kelet-Magyarország, 1960. június (20. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-07 / 133. szám
Közel négyezer pedagógus ünnepelt megyénkben a 9, Pedagógus napon •% Lnnepély a XJúrirz Zttígnioud Színházban A nyíregyházi Móricz Zsig- irrond Színházban június 5-én este 7 órai kezdettel megtartott előadáson megyénk számos közéleti vezetője ünnepelt együtt a meghívott pedagógusokkal- Benkei András elvtárs, az MSZMP megyei első titkára, Orosz Ferenc elvtárs, az MSZMP megyei titkára. Fekszi István elvtárs, a megyei tanács vb- elnöke, Soltész István elvtárs, a HNF megyei bizottságának titkára, Antal Pál elvtárs, a megyei rendőrkapitányság vezetője és sokan mások. Gulyás Emilné elvtársnő, a fnegyei tanács vb-elnökhelyefte- se a párt, a tanács és a HNF nevében meleghangú beszédben üdvözölte a megye közel 4 000 pedagógusának képviselőit. Beszédének első részében méltatta a pedagógusnap jelentőségét, majd összehasonlította 15 éves eredményeinket és fejlődésünket a Horthy-rcndszer 25 esztendős anyagi és erkölcsi nyomorúságával, amely érzékenyen érintette a nevelőket is. Ma viszont nagyszerű eredményeink közben — amelyekből derék pedagógusaink is méltón kivették részüket — nevelőink is sokat fejlődtek. Pártunk, kormányunk és népünk igyekszik is elismerését és megbecsülését kifejezni, aminek egyik jele a 9. pedagógusnap is. Ezen a napon országszerte a társadalom szeretete övezi pedagógusainkat. ' — A mai napon — mondotta Gulyás elvtársnő — a parlamentben Agárdy József és Károlyi László igazgatók. kaptak megyénk pedagógusai közül „kiváló tanár” kitüntetést és 3000 forint pénzjutalmat Ugyancsak a mai napon Nyíregyházán a megyei tanács vbelnöke 19 nevelőnek adta át a MM kitüntetését. 26 nevelő két fokozattal, ötszáznál is többen egy fokozattal léptek feljebb illetményük bt-cceoláfában. 2t pedagógus részesül külföldi üdültetésben és csaknem 1000 fő kapott pénzjutalmat SzaboJcs- Szatmár megyében. Vasárnap 20 idős nevelőnek adták át az arany, illetve gyémánt-oklevelet sok évtizedes áldozatos munkájukért. Gulyás elvtársnő a továbbiakban emlékeztette a nevelőket a VII. pártkongresszus határozatai által megszabott kulturális feladatok jó végrehajtására. — Ezek között az egyik legfontosabb — hangsúlyozta az eiőadó — hogy meggyorsítsuk a szocialista világnézet elsajátítását a pedagógusok körében. A mi gyermekeink nevelése akkor van biztos kezekben, ha a pedagógusok nemcsak megtanulják korunk haladó világnézetét, hanem szívükben, lelkűkben érzik is annak mély igazságát és emberségét. A továbbiakban Gulyás elvtársnő hangsúlyozta: — Az igazgatók legfontosabb hivatali, társadalmi és pártmunkája az, hogy elsősorban a nevelőtestületet neveljék, a nevelőtestületben és az iskolában valósítsák meg a szocialista szellemű oktatást és nevelést. Csak ezután foglalkozzanak más jellegű munkával. A pedagógusok hathatósabban neveljék az ifjúságot a proletar- intemacionalizmus szellemében. Vegyék ki részüket továbbra is a falu arculatának forradalmi megváltoztatásából, dolgozzanak áldozatkészen tsz-eink megszilárdításáért és fejlesztéséért, valamint a szocialista kultúra megvalósításáért. Tanulmányozzák figyelmesen a rövidesen megjelenő • új közoktatási reformot, hogy ifjúságunkat sikeresebben tudják előkészíteni a mai gyakorlati életre, az alkotó emberi munka megbecsüli- sére. — A 9. pedagógusnapon azt kívánom — mondotta befejezésül Gulyás elvtársnő — hogy a nevelők erőben, egészségben, töretlen munkakedvvel, a marxizmus—leninizmus igazába vetett hittel végezzék nehéz, de szép feladatukat a szocialista kultűrforradalom megvalósításáért, a szocializmus felépítéséért. Az élénk tetszéssel fogadott köszöntő után került sor Sardou- Najac: „Váljunk el!” című zenés bohózatának bemutatására, a debreceni Csokonai Színház művészeinek tolmácsolásában. Ilyen módon az eseménydús pedagógusnap vidám, derűs hangulattal ért véget a késő esti órákban. (Za) Nyíiegyházi képeslap Bessenyei tér. 185 ifjúsági brigád és munkacsapat van megyénk szövetkezeteiben 1 ttnácskozási tartottak a járási parasztijjúsági tanácsok elnökei és nem támogatják az idősebbek a fiatalokat. Külön kell megemlíteni a fiatalok elvándorlásának kérdését. Többen magyarázták ennek a jelenségnek az okait: kulturális lehetőségek, a szórakozás, a rendszeres fizetés hiánya. Tanácsokat adtak a fiatalok otthon tartására. Említették aztán olyan községet is, mint Császló, ahova 15 fiatal visszatért. Szinte mindegyik felszólaló foglalkozott a fiatalok termelési célkitűzéseivel, azzal, hogy mit tesznek a. többtermelés érdekében. Felmerült a fiatalok szélesebb- körű szakmai képzésének szükségessége is, annak érdekében hogy minél több fiatalt lehesser bevonni a . szakmai vezetésbe. Havacs elvtárs a kérdések« adott válaszában néhány nagyor fontos dologra mutatott rá. mit, hiszen ötvenhárom éves fejjel én még kaszáltam és mint kaszás — nem tartoztam az utolsók közé. — De azóta eltelt tíz év és ezt én is megérzem — mondta csendesen. — Majd mosolyogva mondta tovább: — De most augusztusban háromszoros ünnepet ülök. Az alkotmány ünnepét, aztán, hogy pontosan tíz éve vagyok TSz- tag, meg a Lajos napot! Persze nem úgy... nem nagy dáridóval! Csak egy kis jó ha- rapnivalóval, meg borral! — fejezte be. s széles jóízűen nevetett, mert hát az ünnep, a jókedv és a bor olyan jól megférnek egymás mellett... (Bézi) Alkalmas, olcsó istálló Az őri Petőfi Tsz-ben házilag ilyen nádtetős, favázas istállót építettek szarvasmarhák részére. A városi KISZ bizottság nagytermében gyűltek össze a járási parasztifjúsági tanácsok elnökei, és a tanácsok egy-egy tagja, hogy megvitassák, hogyan segíthetik a parasztifjúsági tanácsok a szocialista munkaversenyt a mező- gazdaságban, hogy»an lendíthetik előre a fiatalok munkáját. Havacs József, a megyei KISZ bizottság parasztifjúsági felelőse tájékoztató jellegű beszámolójában először arról a széleskörű munka verseny-mozgalomról szólt, amely már a VII. pártkongresszust megelőzően kibontakozott a mezőgazdaságban a dolgozók, — köztük a fiatalok — soraiban. A KISZ Központi Bizottsága 1959. tavaszán felhívást adott ki a mezőgazdaságban alakítandó ifjúsági munkacsapatokról, brigádokról. A felhívás nyomán kialakult mozgalomban megyénk fiataljai is szép eredményt értek el, de különösen kiemelkedett a Ke- mecsei Állami Gazdaság dombrádi üzemegységének ifjúsági munkacsapata, a kukorica termesztésében harmadik helyezést ért el országos szinten. Az idén 185 ifjúsági brigád és munkacsapat 3519 taggal alakult meg és vállalt védnökséget a termelés különböző területein, a kukorica, a silókukorica, az export gyümölcs, és a burgonya termelésében. Ezen kívül kialakult a traktorosok versenye és számos egyéb helyi verseny is. Szólt még egyebek között a „szocialista munkabrigád” cím elnyeréséért folytatott versengésről, annak jellemformáló erejéről és a fiatalok magánéletében megmutatkozó hatásáról. A felszólalók sok olyan kérdést vetettek fel, amik elég általánosok a fiatalok között, Többen is beszéltek a KISZ szervezetek kulturális és sportmunkájáról, eredményeiről, terveiről. Sok példát hoztak fel arra, hogy hogyan segíti a. téesz-veze- tőség munkájukat, milyen erkölcsi és anyagi támogatást kapnak, de akadt olyan is, aki arról számolt be, hogy milyen rossz a kapcsolat a KISZ és a téesz, — illetve pártvezetőség között, mennyire nem értik meg — Adjunk is, ne csak kérjünk! Hasonlítsuk össze, hogy mit adtunk mi azért a téesznek, amit kaptunk tőle! — hangoztatta. Az elvándorlással kapcsolatban két fontos dologra hívta fel a figyelmet: ne csak a pénzt, az előleget tekintsük fontosnak, hanem a felvilágosítást, a meggyőző beszélgetést is. Ne csak a fiatalokat, hanem a szülőket is igyekezzünk felvilágosítani! Rajtuk is múlik sokszor, hogy elmegy-e egy fiatal, vagy sem. Befejezésül hangsúlyozta, hogy most nem lehet megállapítani, mennyit ért ez a tanácskozás. Ennek az értelmét majd a KISZ szervezetek élénkebb szervezeti élete, a fiatalok fokozottabb, eredményesebb termelő munkája adja meg. Vörös zászlós áttörőcsapat r Úttörő« Tatás OLYAN ESEMÉNYNEK vagyunk tanúi, amely évről-évre megismétlődik. Üttörő-avatásra jött össze a csapat, az iskolások és a szülök. Milyen nagy készülődéssel várták ezt a napot a kis „próbaidős” úttörők! Nemcsak megtanulták az úttörő élet törvényeit, a 12 pontot, de ennek szellemében éltek egész évben és most ünnepélyesen fogadják meg csapat- zászlójuk előtt, hogy a vörös nyakkendőt, — amit most ünnepélyesen kötnek nyakukba, — büszkén fogják mindig viselni. A 115. SZAMÜ NYÍRBÁTORI úttörőcsapat tagjai jórészt egyszerű szülök gyermekei, akik már mai szellemben nevelkednek, a közösségben találják életük értelmét és célját. Amiicor megkérdezzük, miért szeretik a csapatéletet, szinte egyszerre felelik. hogy azért, „mert jó ide tartozni, mert sokmindent tanulhatunk, amit az iskolában nem tanítanak. Nyáron táborozunk. kirándulni megyünk és egész évben túrákat, versenyeket rendezünk”. Baracsi Pál csapatvezető, — akit a gyerekek csak Pali bácsinak hívnak — ugyanilyen lelkesen beszél a csapat munkájáról, szelleméről. Amikor megkérdezzük, mit tesz, hogy a gyerekek ilyen rajongva szeretik,' egészen zavarba jön. — Szeretem a gyerekeket, ha kell játszom velük, ha kell komolyan tanulunk. Pajtásuk, nevelőjük, édesapjuk helyett is apjuk vagyok sokszor... —« mondja igen szerényen. NYÍRBÁTORBAN NEMCSAK A GYEREKEK, de a felnőttek is szívükbe zárták a 115. sz. úttörő csapat vezetőjét. 12 éve csapatvezető és többször kapott már kitüntetést. Csapatát ez évben tüntették ki az Úttörő Szövetség vörös zászlójával, ő maga pedig „Kiváló csapatvezető”. A nyári szünidőben is gazdag program várja a gyerekeket. Két hétre Balatongyörökre mennek táborozni. Nyári tervük szerint kéthetenként tart a csapat összejövetelt és több kisebb túrát, kirándulásokat, sportversenyeket szeretnének rendezni. A közelgő tanév végével nem ér véget a nyírbátori 115. sz. úttörőcsapat élete. Továbbra is együtt maradnak. «— rrí 3 Csak úgy, „cigarettaszó’’ mellett ismerkedtem meg Jakó Lajos bácsival, a tu- nyogmatnlcsi Szabadság Hajnala termelőszövetkezet udvarán. Megigazította a sur- Cát és barna, munkától kérges tenyeré- 'Vel kínálta elém a füstölnivalót. Mig szívtuk a cigarettát, abbahagyta a tágas TSz-udvar söprését, s a felező nyelére támaszkodva, mosolyogva, s kicsit hetykén mesélte, hogy bizony már a hatvanharmadik évében van, de még gondolni sem gondol arra, hogy nyugdíjra terjesztesse fel magát. Kérdésemre, hogy mióta tagja a közösnek, két kezén mutatta, hogy tíz kerek esztendeje. majd szóval is magyarázta: — Nevezetes napon lettem ám termelőszövetkezeti tag. Jól figyeljen: 1950. augusztus 20-án írtam alá a belépési nyilatkozatot a Zalka Máté szobor előtt. Azóta vagyok TSz-tag és mondhatom, megbecsüljek. Ezt láthatja is, hiszen mint idős emberre, könnyebb munkát bíztak rám. En vagyok a TSz- udvaráért felelős, hogy itt mindig rend és tisztaság legyen... — mondotta, s félkézzel kört írt le. hogy lássuk meg mi is: van-e tisztaság, vagy nincs? Az udvar példásan tiszta volt. Lajos bácsi kicsit elgondolkodott, majd úgy folytatta: — Akkor, amikor beléptem, senki sem lóghatott rám semLajos bácsi jubilál
