Kelet-Magyarország, 1960. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-04 / 131. szám

Nagyobb tudással könnyebben megy a munka Három és félmillió forintos munkát végez az idén a nyírbátori Vegyesipari Vállalat B hegyre vezető út olyan út, amelyen megmutat­kozik az ember ereje. Amikor fel kell mászni a hegycsúcs­ra, akkor megtudja az ember, hogy mi mindenre képes. A tanulás is ilyen hegy. A tanulás hozzátartozik életünk­höz. Ha többet tudunk, köny- nyebben megy a munka és nagyobbak a sikerek. Pártunk felhívta a figyelmet a tanulás fontosságára, figyelmeztetett a munkásosztály kulturális szín­vonalának és technikai felké­szültségének emelésére. Arra. hogy terveink teljesítéséhez, a második ötéves terv célkitűzé­seinek megvalósításához fontos szükség van a nagyobb tudás­ra. Az új feladatok megkövete­lik, hogy tovább fokozzuk a munkások, a brigád vezetők, a mesterek, a munkavezetők tu­dását. A feladatok teljesítésé­hez új. komplikált berendezé­seket, bonyolult készülékeket kapnak az üzemek. Az új gyártási eljárások meghonosítá­sa is igényli, hogy megfelelő képzettségű, hozzáértő dolgo­zókkal rendelkezzenek a válla­latok. Ezért rendszeresen töké­letesíteni kell a tudást az üze­mekben, hogy a legteljesebb mértékben, maradéktalanul ki­használhassák a magasabbszín- tű technikát Tapasztalatok S°SS a legkiválóbb termelési sike­reket azok érik el, akik ko­moly általános műveltséggel, szaktudással, műszaki felké­szültséggel rendelkeznek. Ha az emberek jól ismerik a mennyiségtant, a fizikát, a ké­miát. ha politikai látókörűn széles, akkor bátrabban és si­keresebben honosítják meg az élenjáró módszereket és job­ban felszínre hozzák az új ter­melési tartalékokat. Iparunk feladatainak sikeres teljesítése, a munka termelé­kenységének további emelke­dése nagymértékben függ at­tól, hogy milyen mértékben fokozzák tudásukat a különfé­le szakmájú emberek, s mi­ként szervezik meg az üzemek­ben az oktatást a termelő kol­lektívákban. Minden üzemveze­tőnek, szakszervezeti vezető­nek, ifjúsági vezetőnek meg kell értenie, hogy a vállalat jövendő sikerei a kollektíva tudásának növekedésétől függ­nek. Minél magasabb fokon áll a tudásuk, annál jobb ered­ményeket fog elérni vállalatuk. Örvendetes hogygy’u™n működő vállalatoknál általá­ban megmozdultak a dolglzók tanulási szomjának kielégítése, a munkásosztály kulturális színvonalának és technikai fel­készülésének emelése ügyében. A.7, ■ általános iskola VII—VIII. osztályaiba, a technikumokba, egyetemekre és szakmunkás továbbképző tanfolyamokra is szép számmal járnak tanulni. A nyíregyházi dohányfermen­tálóból hatan járnak általános iskolába, hárman Debrecenbe a Dohányipari Technikumba, hárman- egyetemre s a válla- la‘nál szervezett technikumi oktatásra tizenöten, szakmai to­vábbképző tanfolyamra pedig huszonötén járnak. A Tiszavas- vári Alkaloida Vegyészeti Gyárban, a Nyirbogdányi Kő­olajipari Vállalatnál. a Kisvár- dai . Fémszerelvényárugyárban és más vállalatoknál is meg­szervezték a dolgozók tovább­tanulását. De még nem törőd­nek ugyanúgy a tanulás kér­désével, ahogyan a termelési tervek teljesítéséről gondoskod­nak! Pedig ez a feladat. — a dolgozók részére a tanulási fel-' tételek biztosítása, az oktatás jó megszervezése — előfeltéte­le a termelési tervek sikeres teljesítésének. Nem mindegy, hogy miként szervezik meg az oktatást a termelő kollektívák­ban, milyen mértékben fokoz- . zák tudásukat a szakmák dol­gozói. Jó lenne, ha az Alkaloida Vegyészeti Gyárhoz hasonlóan minden vállalatnál elkészítenék a perspektivikus oktatási ter­vet. Érdemes kidolgozni, ho­gyan akarják emelni a munká­sok kulturális és technikai színvonalát. S megérné ezt a tervet a dolgozók bevonásával egy külön értekezleten megbe­szélni. A szükség máris több iparágban, jelentkezett', a na­gyobb tervek teljesítése jobban képzett dolgozókat igényel. Momráfl e§y építőipari ér- nCISII Cy tekezleten be­széltek arról, hogy egymás után kapják a vállalatok a komplikált gépieket és nincs elég ember, aki ezeknek a gé­peknek a kezeléséhez értene Ugyanakkor a technikushiányt, a műszaki középkáder-hiányt is felemlítették. Ne várjanak mindent ..felülről’’ a vállala­toknál. Megvan a lehetőség is­kolák, tanfolyamok, szakmun­kás-továbbképzők szervezésére. Igaz, fáradtságot és törődést igényel úgy. megszervezni a munkát, hogy a tanulásra je­lentkezett dolgozók tanulása biztosítva legyen, hogy a mun­kahelyükhöz közel legyen meg­felelő tanterem, és legyenek képzett előadók. Tudnának ta­lálni vállalkozó pedagógust és a szakmai oktatásra vállalko­zó műszaki vezetőt, mérnököt nem is egyet! Másutt is meg lehet oldani a dolgozók szak­mai színvonalának emelését, mint a nyíregyházi ruhaüzem­Ismerős, régóta divatos meg­jegyzés ez: pályatévesztett em­ber. Talán nincs is olyan em­ber, akinek ne mondták vol­na valamikor. A tréfásan, fél komolyan mondott pálya­tévesztési kinyilatkoztatás az esetek többségében nem egyéb üres udvariassági szólamnál. De talán néha nem ártana va­lóban fontolóra venni e meg­állapítást. Mert nem titok, lé­teznek igazában pályatévesz­tett emberek, s számuk nem kevés. . a velük való foglalko­zás sem utolsórendű. Ha ke­vés szó esik róluk, ez azért van. mert táboruk egyre fogy. mind többen találják meg a rátermettségük, tehetségük sze­rinti hivatást. De vajon meg- találják-e valamennyien, vajon nem szorulnak-e komolyabb törődésre, megértésre...-’ Éppen a Vörös tin’a című magyar film utolsó kockáinak lepergetése után hallottam egy őszinte vallomást egy javako­rabeli muAkásembsrtől. Mint élete legnagyobb titkát, vágyát mondta el a film hatására: nem teszi le addig a szerszámot míg el nem éri. hogy egyszer osz­tálynaplóval a kezében belép­jen a tanterembe. Mióta az eszét tudja, — gondolkozol el — mindig tanító akart lenni. Utolsóéves elemista korában otthon kis „házi-iskolát” csi­nált a kisebbeknek. Az iskola igazgatója a vizsga előtt fel­hívatta a szüleit, és a lelkűkre kötötte, feltétlenül tanítót ne­veljenek belőle, mert érzéke van a pedagógiához. Már úgy ben, ahol néhány hónap alatt közel ötven dolgozó tanult meg öt reszorton dolgozni. A tech­nológiai ismereteket az üzem műszaki vezetői, az általános műveltséget biztosító tantárgya­kat pedig tanítók tanítják. Sajnos a megye vállalatai­nál nem tapasztalni, hogy az igazgató, a párttitkár, a szak- szervezeti és KISZ titkár elv­társak a továbbtanulás jelen­tőségének tudatéban jól foglal­koznak a tanulás kérdésével. A ..szocialista munkabrigádok”- cím elnyeréséért versenyző bri­gádok számára sem szervezték meg és biztosították a tovább­tanulást. Pedig a cím elnye­résének egyik feltétele az. hogy akinek hat elemije volt, az végezze el a nyolc általános iskolát; akinek ez megvan, az tanuljon technikumban, vagy más iskolában. Ezek a brigád- tagok kifogásolják, hogy mun­kabeosztásuk nem teszi lehető­vé a továbbtanulást. Az építő­iparban a tanulás lehetőségétől, az iskolától távol foglalkoztatják őket. Már pedig a nagyobb tu­dás hozzájárulna ahhoz, hogy könnyebben dolgozzanak, éssze­rűsítsenek, újítsanak. S még nagyon kevés az olyan példa, hogy megjutalmaznak dolgozó­kat azért, mert szorgalmasan tanulnak. Ez is hozzátartozik a tanulási ügyhöz. Pál’illfllf '’árja a rnunkás- I ti111111 n igazgatóktól, a párt- és tömegszervezeti veze­tőktől, hogy öntevékenyen igye­kezzenek törődni a munkásosz­tály kulturális és technikai színvonalának emelésével és szervezzék, segítsék jobban a dolgozók továbbtanulásai. i O. A. tűnt, eléri a rég megálmodott katedrát és „lámpás” lesz va­lamelyik nyírségi kis faluban, de az intemátus minden fillért kivett a kevés pénzű szülők zsebéből; meg közbejött a há­ború is. abbamaradt- a tanító­képző. Kerek tíz éve, hogy szerszámokat sorakoztat egy­más mellé egy városi üzemben, hajába fehér szálak is vegyül­nek. Nemrég határozott: némi ke-ülövel ugyan, de gazdag élettapasztalat birtokában meg­szerzi a tanítói oklevelét. Már a felvételi vizsga időpontját várja, s nagyon fő a feje, hogy kiválóra sikerüljön az érettsé­gi. Az sem keseríti el. hogy néhány munkatársa kétes jóin­dulattal ..kistanárnak” meg „orofesszornak” szólít’a. Bárki találhat ilyen embereket, akik önhibájukon kívül a múlt bű­neit még ma sem heverték ki. vagv csak most érnek el oda. ahol lő—20 évvel ezelőtt sze­rettek volna lenni. Mások azér* nem találták meg a kedvelt hivatást, mert olvan iskola, inarág, szakma nem volt a kö­zelben. vagy nem tudtak oda bejiUni. Mananság nyitva áll a fiatalok előtt minden élet­pálya. Ha mégis szót ejtünk mai pálvatévesz*ettekrőt. az a’ért van. mert nem egészen tökéletes még a szakmák, az életpályák megismertetése, az érdeklődés felkeltése a családi neveléstől kezdve az iskolákig, a tömeg szervezetekig. Nemrég toliunk elé került egy fiatal könyvelő esete. Sen­ki nem panaszkodik rá, ö sem A nyírbátori Vegyesipari Válla, lat igen rövid múltra tekint visz- sza. Százezer forintos tanácsi köl­csönből szerezték be a legszüksé­gesebb szerszámokat, leszerelése­ket, s az év végéig 1 millió 700 ezer forintot forgalmaztak. A me­gyei tanács ipari osztálya ez ev ianuár elsején alakította át válla­lattá. Ez évi tervük 3 és félmillió forint, ebből egy millió fo­rintot a vasipari, két és fél millió forintot az építörészleg fog eredményezni. A tervezetet a vasipari részleg a lakosság, a közülotek felé vég­zett munkákból, s — mint már korábban hírül adtuk — csikótűz­helyek készítéséből teljesíti, az építő részleg ped:g nagyobb építkezések és a közben adódó munkák elvég­zéséből nyeri. A vállalat építői többek között ez évben a nyír- lugosi termelőszövetkezet számá­ra építenek ezer férőhelyes ba­romfiólat, mintegy 330 ezer forint értékben. Aki Bököny kulturális életét figyelte áz elmúlt években, nagy változást tapasztalt. Ebből a mun­kából a KISZ-szervezet vette ki az oroszlánrészt. 1959 őszén kul- túrcsopcrt jött létre. Ez a csoport a kultúrházzal közösen működve, egymást támogatva segítette a falu kultúrájának fejlődését. Megalakulása után rövid időre színvonalas műsort adott. A mű­sor kiválasztásánál figyelembe vette a párt és a kormány irány­elveit, a helyi adottságokat. Elő­ször a közösségi élet, a közös mur.ka tárnájával foglalkozó „Fé­lelmetes vőlegény” volt a szárny­próba. Később a „Cigány” bemu­tatása aratott közönségsikert, ami a járási kultúrversenyen II. he­lyezést ért el. Nem hanyagolta el a KISZ a I fiatalok politikai nevelését sem. A tél folyamán rendszeresen tar­tottak ideológiai és politikai elő­emel kifoga'st senki ellen, csu­pán abból származott kelle" metlensége, hogy elhatározta: munkája, családi élete mellett elvégzi a jegi egyetemet. Minden bizonnyal kedvet, haj­lamot érez a jogi pályára. El­készítette a felvételi kérelmet is, azonban az üzem vezetősé­ge nem javasolta továbbtanu­lásra, mondván: az üzemnek nincs szüksége jogászra. Az el­járás persze sántít, mert elle­het, nincs szükségük jogászra, de magasabb képzettségű, jogi látókörrel is rendelkező dolgo­zókra szükség van. Egy másik munkahelyen azért sopánko­dott a vezető és a „személyze­tis”, mert, — mint panaszol­ták — nem tudják elképzelni, mi lelte az embereket, az egyik orvos, a másik tanító, a har­madik mérnök akar lenni, de náluk nincs szükség ilyen ké­pesítésekre. Nem fürkésszük, nem elemezzük ezúttal, milyen fogyatékosságok vannak még a fiatalok pályaválasztási gond­jainak enyhítésénél, a káder­munkában hogyan, miért akar új élethivatást választani a könyvelő, a statisztikus, vagy a tanácsi alkalmazott. Ez külön téma. Annyit azonban felelős­ségünk tudatában megjegy- zünk: igen helyes sőt kívána­tos törekvés meggyőző, ember­séges szóval megmutatni a dol­gozóknak a fejlődés lehetősé­gét, az adott szákma szépsé­gét, de alapjában senkit sem Terven felül Nyírbátorban egy óvoda-építést és iskola­bővítést fejeznek be ez év­ben összesen minleg-y 780 ezer forint értékben. A Vegyesipari Vállalathoz tar­tozik továbbá a járás területén lévő össze., kutak javítása, illetve karbantartása 's. Ugyancsak a vállalat műszaki emberei készí­tették el a nyírbátori sporttelep átalakításának, fejlesztésének ter­vét is. A sportpályával szemben lévő hatalmas, kőből épített magtárt a községi tanács átadta a járási TST-nek. Ezt a helyiséget torna- csarnokká fogják átalakítani. Oly- mócon, hogy a földszinten torna­termet létesítenek, az emeleten pedig a téli sportok számára ké­peznek ki helyiségeket. Ez a tor­nacsarnok melegvízfűtést fog kar ni. Természetesen ezt a mun­kát a vállalat csak a jövőben fogja megkezdeni. Még csak a tervek elkészítésénél tartanak. adásokat, melyekre szép számmal jártak a fiatalok. Most a sportélet fejlesztését tűzték ki egyik fö célul. Közsé­günk KISZ-szervezete példaként állhat a többi KISZ-szervezet előtt. Ebben a munkában a fia­tel pedagógusok és a falu fiatal­jai érdemelték ki az elismerést. A KISZ vezetése jó kezekben van, ezt az eredmények is bizo­nyítják. Az eredmények mellett hiánycsságok, nehézségek is van­nak. Sok közülük könnyen meg­oldható. Legnagyobb a művelő­dési ház kicsi befogadó képessége és korszerűtlensége. A KISZ-szervezet nem e'égszik meg az elért eredménnyel, hanem ezt igyekszik továbbfejleszteni. Üj rendezvényeket tervez, tago­kat toberoz és néoszerübbé teszi a KISZ-szervezetet. ■ Posán István ! Bököny. <óthetünk a kaptafához, vagy a kapához. Nem lennénk ió kultúrpolitikusok és jó párt- emberek. ha úgy hinnénk; min­denki ott. azzal a munkakörrel, szakmával jegyezte el magát örök életre, ahol jelenleg mun­kálkodik. Meggyőződésünk, hogy minden emberben megvan a tehetség csírája valamely foglalkozás, valamely terület iránt, csak lehetőséget kell te­remteni ahhoz, hogy az alkotó­kedv és a tehetség kellőképpen kibontakozzék. S nálunk min­denkinek joga van tanulni, sor­sát, jövőjét formálni. Nem kívánható persze, hogy ezek után minden fontos kér­dést félreértve, útpn-útfélen ki­zárólag a helyes pályaválasz­tás, a pályát tévesztett embe­rek sorsa szerepeljen napiren­den. De igénylik a mindenna­pok. hogy ez is helyet kapjon az emberekkel való foglalko­zással kapcsolatban. Követke­zésképpen komolyab figyelmet, és törődést kívánnak az em­beri sorsok, a pártszervezetek, a szakszervezetek és más tö- m’gszervezetek, gazdasági ve­zetőségek minden egyes tagjá­tól, hogv kevesebben nvúljanak a munkához „félkézzel”, csaló­dottan, megszokásból, hanem: mind többen egész szívvel, szenvedélyesen. E szenvedélyes­ség jótékony hatással lesz a megye, az ország életére, az egyéneknek pedig visszaadja pz önbizalmat és az eddig el­fojtott energiát. Mindenképpen kommunistáknak és kommunis- ti érzelmű embereknek való dolog a „pályatévesztettek” sorsának egyengetése, révbe juttatása. Páll Géza. Pályatévesztett emberek Eredményes Uultiirmunka Bökönybeii 2

Next

/
Thumbnails
Contents