Kelet-Magyarország, 1960. június (20. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-04 / 131. szám
Nagyobb tudással könnyebben megy a munka Három és félmillió forintos munkát végez az idén a nyírbátori Vegyesipari Vállalat B hegyre vezető út olyan út, amelyen megmutatkozik az ember ereje. Amikor fel kell mászni a hegycsúcsra, akkor megtudja az ember, hogy mi mindenre képes. A tanulás is ilyen hegy. A tanulás hozzátartozik életünkhöz. Ha többet tudunk, köny- nyebben megy a munka és nagyobbak a sikerek. Pártunk felhívta a figyelmet a tanulás fontosságára, figyelmeztetett a munkásosztály kulturális színvonalának és technikai felkészültségének emelésére. Arra. hogy terveink teljesítéséhez, a második ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításához fontos szükség van a nagyobb tudásra. Az új feladatok megkövetelik, hogy tovább fokozzuk a munkások, a brigád vezetők, a mesterek, a munkavezetők tudását. A feladatok teljesítéséhez új. komplikált berendezéseket, bonyolult készülékeket kapnak az üzemek. Az új gyártási eljárások meghonosítása is igényli, hogy megfelelő képzettségű, hozzáértő dolgozókkal rendelkezzenek a vállalatok. Ezért rendszeresen tökéletesíteni kell a tudást az üzemekben, hogy a legteljesebb mértékben, maradéktalanul kihasználhassák a magasabbszín- tű technikát Tapasztalatok S°SS a legkiválóbb termelési sikereket azok érik el, akik komoly általános műveltséggel, szaktudással, műszaki felkészültséggel rendelkeznek. Ha az emberek jól ismerik a mennyiségtant, a fizikát, a kémiát. ha politikai látókörűn széles, akkor bátrabban és sikeresebben honosítják meg az élenjáró módszereket és jobban felszínre hozzák az új termelési tartalékokat. Iparunk feladatainak sikeres teljesítése, a munka termelékenységének további emelkedése nagymértékben függ attól, hogy milyen mértékben fokozzák tudásukat a különféle szakmájú emberek, s miként szervezik meg az üzemekben az oktatást a termelő kollektívákban. Minden üzemvezetőnek, szakszervezeti vezetőnek, ifjúsági vezetőnek meg kell értenie, hogy a vállalat jövendő sikerei a kollektíva tudásának növekedésétől függnek. Minél magasabb fokon áll a tudásuk, annál jobb eredményeket fog elérni vállalatuk. Örvendetes hogygy’u™n működő vállalatoknál általában megmozdultak a dolglzók tanulási szomjának kielégítése, a munkásosztály kulturális színvonalának és technikai felkészülésének emelése ügyében. A.7, ■ általános iskola VII—VIII. osztályaiba, a technikumokba, egyetemekre és szakmunkás továbbképző tanfolyamokra is szép számmal járnak tanulni. A nyíregyházi dohányfermentálóból hatan járnak általános iskolába, hárman Debrecenbe a Dohányipari Technikumba, hárman- egyetemre s a válla- la‘nál szervezett technikumi oktatásra tizenöten, szakmai továbbképző tanfolyamra pedig huszonötén járnak. A Tiszavas- vári Alkaloida Vegyészeti Gyárban, a Nyirbogdányi Kőolajipari Vállalatnál. a Kisvár- dai . Fémszerelvényárugyárban és más vállalatoknál is megszervezték a dolgozók továbbtanulását. De még nem törődnek ugyanúgy a tanulás kérdésével, ahogyan a termelési tervek teljesítéséről gondoskodnak! Pedig ez a feladat. — a dolgozók részére a tanulási fel-' tételek biztosítása, az oktatás jó megszervezése — előfeltétele a termelési tervek sikeres teljesítésének. Nem mindegy, hogy miként szervezik meg az oktatást a termelő kollektívákban, milyen mértékben fokoz- . zák tudásukat a szakmák dolgozói. Jó lenne, ha az Alkaloida Vegyészeti Gyárhoz hasonlóan minden vállalatnál elkészítenék a perspektivikus oktatási tervet. Érdemes kidolgozni, hogyan akarják emelni a munkások kulturális és technikai színvonalát. S megérné ezt a tervet a dolgozók bevonásával egy külön értekezleten megbeszélni. A szükség máris több iparágban, jelentkezett', a nagyobb tervek teljesítése jobban képzett dolgozókat igényel. Momráfl e§y építőipari ér- nCISII Cy tekezleten beszéltek arról, hogy egymás után kapják a vállalatok a komplikált gépieket és nincs elég ember, aki ezeknek a gépeknek a kezeléséhez értene Ugyanakkor a technikushiányt, a műszaki középkáder-hiányt is felemlítették. Ne várjanak mindent ..felülről’’ a vállalatoknál. Megvan a lehetőség iskolák, tanfolyamok, szakmunkás-továbbképzők szervezésére. Igaz, fáradtságot és törődést igényel úgy. megszervezni a munkát, hogy a tanulásra jelentkezett dolgozók tanulása biztosítva legyen, hogy a munkahelyükhöz közel legyen megfelelő tanterem, és legyenek képzett előadók. Tudnának találni vállalkozó pedagógust és a szakmai oktatásra vállalkozó műszaki vezetőt, mérnököt nem is egyet! Másutt is meg lehet oldani a dolgozók szakmai színvonalának emelését, mint a nyíregyházi ruhaüzemIsmerős, régóta divatos megjegyzés ez: pályatévesztett ember. Talán nincs is olyan ember, akinek ne mondták volna valamikor. A tréfásan, fél komolyan mondott pályatévesztési kinyilatkoztatás az esetek többségében nem egyéb üres udvariassági szólamnál. De talán néha nem ártana valóban fontolóra venni e megállapítást. Mert nem titok, léteznek igazában pályatévesztett emberek, s számuk nem kevés. . a velük való foglalkozás sem utolsórendű. Ha kevés szó esik róluk, ez azért van. mert táboruk egyre fogy. mind többen találják meg a rátermettségük, tehetségük szerinti hivatást. De vajon meg- találják-e valamennyien, vajon nem szorulnak-e komolyabb törődésre, megértésre...-’ Éppen a Vörös tin’a című magyar film utolsó kockáinak lepergetése után hallottam egy őszinte vallomást egy javakorabeli muAkásembsrtől. Mint élete legnagyobb titkát, vágyát mondta el a film hatására: nem teszi le addig a szerszámot míg el nem éri. hogy egyszer osztálynaplóval a kezében belépjen a tanterembe. Mióta az eszét tudja, — gondolkozol el — mindig tanító akart lenni. Utolsóéves elemista korában otthon kis „házi-iskolát” csinált a kisebbeknek. Az iskola igazgatója a vizsga előtt felhívatta a szüleit, és a lelkűkre kötötte, feltétlenül tanítót neveljenek belőle, mert érzéke van a pedagógiához. Már úgy ben, ahol néhány hónap alatt közel ötven dolgozó tanult meg öt reszorton dolgozni. A technológiai ismereteket az üzem műszaki vezetői, az általános műveltséget biztosító tantárgyakat pedig tanítók tanítják. Sajnos a megye vállalatainál nem tapasztalni, hogy az igazgató, a párttitkár, a szak- szervezeti és KISZ titkár elvtársak a továbbtanulás jelentőségének tudatéban jól foglalkoznak a tanulás kérdésével. A ..szocialista munkabrigádok”- cím elnyeréséért versenyző brigádok számára sem szervezték meg és biztosították a továbbtanulást. Pedig a cím elnyerésének egyik feltétele az. hogy akinek hat elemije volt, az végezze el a nyolc általános iskolát; akinek ez megvan, az tanuljon technikumban, vagy más iskolában. Ezek a brigád- tagok kifogásolják, hogy munkabeosztásuk nem teszi lehetővé a továbbtanulást. Az építőiparban a tanulás lehetőségétől, az iskolától távol foglalkoztatják őket. Már pedig a nagyobb tudás hozzájárulna ahhoz, hogy könnyebben dolgozzanak, ésszerűsítsenek, újítsanak. S még nagyon kevés az olyan példa, hogy megjutalmaznak dolgozókat azért, mert szorgalmasan tanulnak. Ez is hozzátartozik a tanulási ügyhöz. Pál’illfllf '’árja a rnunkás- I ti111111 n igazgatóktól, a párt- és tömegszervezeti vezetőktől, hogy öntevékenyen igyekezzenek törődni a munkásosztály kulturális és technikai színvonalának emelésével és szervezzék, segítsék jobban a dolgozók továbbtanulásai. i O. A. tűnt, eléri a rég megálmodott katedrát és „lámpás” lesz valamelyik nyírségi kis faluban, de az intemátus minden fillért kivett a kevés pénzű szülők zsebéből; meg közbejött a háború is. abbamaradt- a tanítóképző. Kerek tíz éve, hogy szerszámokat sorakoztat egymás mellé egy városi üzemben, hajába fehér szálak is vegyülnek. Nemrég határozott: némi ke-ülövel ugyan, de gazdag élettapasztalat birtokában megszerzi a tanítói oklevelét. Már a felvételi vizsga időpontját várja, s nagyon fő a feje, hogy kiválóra sikerüljön az érettségi. Az sem keseríti el. hogy néhány munkatársa kétes jóindulattal ..kistanárnak” meg „orofesszornak” szólít’a. Bárki találhat ilyen embereket, akik önhibájukon kívül a múlt bűneit még ma sem heverték ki. vagv csak most érnek el oda. ahol lő—20 évvel ezelőtt szerettek volna lenni. Mások azér* nem találták meg a kedvelt hivatást, mert olvan iskola, inarág, szakma nem volt a közelben. vagy nem tudtak oda bejiUni. Mananság nyitva áll a fiatalok előtt minden életpálya. Ha mégis szót ejtünk mai pálvatévesz*ettekrőt. az a’ért van. mert nem egészen tökéletes még a szakmák, az életpályák megismertetése, az érdeklődés felkeltése a családi neveléstől kezdve az iskolákig, a tömeg szervezetekig. Nemrég toliunk elé került egy fiatal könyvelő esete. Senki nem panaszkodik rá, ö sem A nyírbátori Vegyesipari Válla, lat igen rövid múltra tekint visz- sza. Százezer forintos tanácsi kölcsönből szerezték be a legszükségesebb szerszámokat, leszereléseket, s az év végéig 1 millió 700 ezer forintot forgalmaztak. A megyei tanács ipari osztálya ez ev ianuár elsején alakította át vállalattá. Ez évi tervük 3 és félmillió forint, ebből egy millió forintot a vasipari, két és fél millió forintot az építörészleg fog eredményezni. A tervezetet a vasipari részleg a lakosság, a közülotek felé végzett munkákból, s — mint már korábban hírül adtuk — csikótűzhelyek készítéséből teljesíti, az építő részleg ped:g nagyobb építkezések és a közben adódó munkák elvégzéséből nyeri. A vállalat építői többek között ez évben a nyír- lugosi termelőszövetkezet számára építenek ezer férőhelyes baromfiólat, mintegy 330 ezer forint értékben. Aki Bököny kulturális életét figyelte áz elmúlt években, nagy változást tapasztalt. Ebből a munkából a KISZ-szervezet vette ki az oroszlánrészt. 1959 őszén kul- túrcsopcrt jött létre. Ez a csoport a kultúrházzal közösen működve, egymást támogatva segítette a falu kultúrájának fejlődését. Megalakulása után rövid időre színvonalas műsort adott. A műsor kiválasztásánál figyelembe vette a párt és a kormány irányelveit, a helyi adottságokat. Először a közösségi élet, a közös mur.ka tárnájával foglalkozó „Félelmetes vőlegény” volt a szárnypróba. Később a „Cigány” bemutatása aratott közönségsikert, ami a járási kultúrversenyen II. helyezést ért el. Nem hanyagolta el a KISZ a I fiatalok politikai nevelését sem. A tél folyamán rendszeresen tartottak ideológiai és politikai előemel kifoga'st senki ellen, csupán abból származott kelle" metlensége, hogy elhatározta: munkája, családi élete mellett elvégzi a jegi egyetemet. Minden bizonnyal kedvet, hajlamot érez a jogi pályára. Elkészítette a felvételi kérelmet is, azonban az üzem vezetősége nem javasolta továbbtanulásra, mondván: az üzemnek nincs szüksége jogászra. Az eljárás persze sántít, mert ellehet, nincs szükségük jogászra, de magasabb képzettségű, jogi látókörrel is rendelkező dolgozókra szükség van. Egy másik munkahelyen azért sopánkodott a vezető és a „személyzetis”, mert, — mint panaszolták — nem tudják elképzelni, mi lelte az embereket, az egyik orvos, a másik tanító, a harmadik mérnök akar lenni, de náluk nincs szükség ilyen képesítésekre. Nem fürkésszük, nem elemezzük ezúttal, milyen fogyatékosságok vannak még a fiatalok pályaválasztási gondjainak enyhítésénél, a kádermunkában hogyan, miért akar új élethivatást választani a könyvelő, a statisztikus, vagy a tanácsi alkalmazott. Ez külön téma. Annyit azonban felelősségünk tudatában megjegy- zünk: igen helyes sőt kívánatos törekvés meggyőző, emberséges szóval megmutatni a dolgozóknak a fejlődés lehetőségét, az adott szákma szépségét, de alapjában senkit sem Terven felül Nyírbátorban egy óvoda-építést és iskolabővítést fejeznek be ez évben összesen minleg-y 780 ezer forint értékben. A Vegyesipari Vállalathoz tartozik továbbá a járás területén lévő össze., kutak javítása, illetve karbantartása 's. Ugyancsak a vállalat műszaki emberei készítették el a nyírbátori sporttelep átalakításának, fejlesztésének tervét is. A sportpályával szemben lévő hatalmas, kőből épített magtárt a községi tanács átadta a járási TST-nek. Ezt a helyiséget torna- csarnokká fogják átalakítani. Oly- mócon, hogy a földszinten tornatermet létesítenek, az emeleten pedig a téli sportok számára képeznek ki helyiségeket. Ez a tornacsarnok melegvízfűtést fog kar ni. Természetesen ezt a munkát a vállalat csak a jövőben fogja megkezdeni. Még csak a tervek elkészítésénél tartanak. adásokat, melyekre szép számmal jártak a fiatalok. Most a sportélet fejlesztését tűzték ki egyik fö célul. Községünk KISZ-szervezete példaként állhat a többi KISZ-szervezet előtt. Ebben a munkában a fiatel pedagógusok és a falu fiataljai érdemelték ki az elismerést. A KISZ vezetése jó kezekben van, ezt az eredmények is bizonyítják. Az eredmények mellett hiánycsságok, nehézségek is vannak. Sok közülük könnyen megoldható. Legnagyobb a művelődési ház kicsi befogadó képessége és korszerűtlensége. A KISZ-szervezet nem e'égszik meg az elért eredménnyel, hanem ezt igyekszik továbbfejleszteni. Üj rendezvényeket tervez, tagokat toberoz és néoszerübbé teszi a KISZ-szervezetet. ■ Posán István ! Bököny. <óthetünk a kaptafához, vagy a kapához. Nem lennénk ió kultúrpolitikusok és jó párt- emberek. ha úgy hinnénk; mindenki ott. azzal a munkakörrel, szakmával jegyezte el magát örök életre, ahol jelenleg munkálkodik. Meggyőződésünk, hogy minden emberben megvan a tehetség csírája valamely foglalkozás, valamely terület iránt, csak lehetőséget kell teremteni ahhoz, hogy az alkotókedv és a tehetség kellőképpen kibontakozzék. S nálunk mindenkinek joga van tanulni, sorsát, jövőjét formálni. Nem kívánható persze, hogy ezek után minden fontos kérdést félreértve, útpn-útfélen kizárólag a helyes pályaválasztás, a pályát tévesztett emberek sorsa szerepeljen napirenden. De igénylik a mindennapok. hogy ez is helyet kapjon az emberekkel való foglalkozással kapcsolatban. Következésképpen komolyab figyelmet, és törődést kívánnak az emberi sorsok, a pártszervezetek, a szakszervezetek és más tö- m’gszervezetek, gazdasági vezetőségek minden egyes tagjától, hogv kevesebben nvúljanak a munkához „félkézzel”, csalódottan, megszokásból, hanem: mind többen egész szívvel, szenvedélyesen. E szenvedélyesség jótékony hatással lesz a megye, az ország életére, az egyéneknek pedig visszaadja pz önbizalmat és az eddig elfojtott energiát. Mindenképpen kommunistáknak és kommunis- ti érzelmű embereknek való dolog a „pályatévesztettek” sorsának egyengetése, révbe juttatása. Páll Géza. Pályatévesztett emberek Eredményes Uultiirmunka Bökönybeii 2
