Kelet-Magyarország, 1960. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-25 / 149. szám

A rendkívüli csapadékos időjá­rás kedvezőtlen körülményeket teremt dohányültetvényeink ápo­lásához. A talaj sáros, tömődött, •6 a szükséges első és a többi ka­pálás elvégzését nagyban akadá­lyozza. Ebből kifolyólag kellő fejlődést ültetvényeink nem ér­hetnek el. Dohányültetvényeink kapálását számszerűleg kifejezni helytelen lenne. Ennek szükségességét az időjárás és a gyomosodás, a ta­laj tömöttsége szabja meg. Áz első kapálást a kiültetett palánták beállottsága után köz­vetlenül átlagosan 4—6 cm mélységben, a palánták közelé­ben óvatosan végezzük. Nagyon fontos, hogy az első kapálás ne késsen, mert az ültetés alatt a talaj lejáródig, tömötté válik, a fiatal palánták fejlődését megne­hezítheti. Célszerű e munkát sa- rabolóval végezni, természetesen a növények tövinél és közvetlen kornyékén kézzel gyomlálunk, illetve porhanyítjuk, hogy meg ne sértsük azokat. Különböző rendszerű csuklós, vagy kengye­les kapák is igen alkalmasak az első kapálás elvégzésére. Száraz idő esetén a talaj ned­vességének megóvása érdekében, függetlenül a talaj gyomosságá­tól, a gyakrabb kapálás a jobb terméseredmény alapfeltétele. Az első kapálást követő szük­ségszerű többi kapálást már 10— 12 cm. mélységben végezzük. Ka az ültetvény fejlettsége megen­gedi. gépvontatású, vagy fogakis kapálással gyorsabb munkát vé­gezhetünk. A kapálások elmulasz­tása a talaj elgyomosodását, korábbi kiszáradást eredményezi, valamint a dohányültetvények alatti kártevőinek is kedvező körülményeket teremt. A rendszeres növényápolási munkák elvégzésének eredménye­ként ültetvényünk az időjárás viszonttagságait jobban elviseli, a dohány betegségekkel szembeni ellenálló képessége növekszik, mely minőségi és mennyiségi többtermésben jelentkezik. A Nyíregyházi Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalat Termeltetési osztálya. 'IjertgL s ziüái'iHhi ii Nem riport, csak néhány kép lesz ez az írás. Beregben, a mű- út mellett észrevétlenül meghú­zódó Tákos község lakói is nagy elégedettséggel fordítottak arcu­kat a szép kék, tiszta ég felé. Volt elég aggódás, meg ijedelem a szűnni nem akaró eső miatt, s így talán még sohasem lesték a foszló felhők mögül előszíne­sedő szivárványt. Hiszen nagy napok ezek a mostaniak a fiatal termelőszövetkezeti község éle­tében... Előjáték Amikor az Űj Élet eddigi tör­ténetét. próbálom kiszedni a min­dig el-elkanyarodó beszédből, — már nem emlegetik a kezdeti bajokat Valahogy „elavultnak” tartják már az örökké-visszaka- landozást. Mert a régi gondokat behantolta a szenvedélyes mun­kaszeretet, a gyüszünyi idő alatt elért eredmény, — s minden nappal új tennivaló koszon rá­juk... Ott van az a szükségistál­ló a jelenlegi major végiben. Azzal mindenkinek eldicseksze­nek. Semmivel indultak, és kur­Találkozás egy év után 1959-ben, néhány héttel az érett­ségi előtt találkoztam Cs. Tóth Endrével a kisvárdai Bessenyei Kollégiumban. Többen beszélget­tek velem a fiúk, s meglepett az az érettség, ahogyan mérlegelték az eseményeket, a világot, az éle­tet. Endrével azóta sem találkoz­tam, csak a minap, a mándoki tanácsházán. íróasztal mellett ült, iratokba mélyedten. Költségvetési előadó most, s a főiskola várományosa, mert tovább szeretne tanulni. Mi történt az érettségi óta? Hogyan alakult sorsa? Nagyon érdekelt. Megtüdtam, hogy mint tervezte, as állatorvosi egyetemre jelent­kezett. Négyesen végzett az érett­ségin, igen sokan jelentkeztek állatorvosi szakra, nem vették fel. Hazakerült. Dolgozni kellett, mert nagy a család. Hét testvér, ő a legidősebb, egy leány Buda­pesten dolgozik, s a közgazdasá­gi technikum esti iskoláján ta­nul. Magát tartja el. A családra csak az apa és ő keres. Az apa munkás, ktsz tag. Endre nem félt a munkától, s már a nyáron csép­lőgép mellett dolgozott, mint ad­dig is, azután a ktsz.-ben, mint fizikai munkás. De rövid • idő múlva a tanácshoz került, s most már költségvetési előadó. Igaz, fizetése nem haladja meg az ezer forintot, de alig egy esztendeje, hogy hazahozta az érettségi bi­zonyítványt. Csalódott-e az életben? Más­ként van „itt kint, mint bent”, a kollégiumban? Mást talált, mint amit várt? Mosolyogva rázza fejét. — ölbe nem pottyan semmi — mondja komolyan, — ezt tudtuk mindnyájan. Dolgozni kell, ta­nulni kell, kiérdemelni kell. S hogy a kollégiumi beszélge­tés során nemcsak szólam volt, amit feljegyeztem noteszembe, azt életével bizonyítja. „Ha innen kikerülök, az életbe, törekedni fogok arra, hogy mindenkit fel­világosítsak, akit csak lehet: olyan lesz a jövőnk, ahogyan dol­gozunk érte. ’’Ezt mondta, talán nem egészen ezekkel a szavakkal, de feltétlenül ezzel az értelem­mel. S azóta? Beiratkozott a KISZ-szervezetbe, s ott olyan jó munkát végzett, hogy nemrég községi csúcstitkárrá választották „Nehéz, de eredményes az atheista felvilágosító munka* Nemcsak a KISZ-szervezeten beiül érzi kötelességének a taní­tói munkát, hanem mindenütt, ahol csak emberekkel erre lehe­tőség nyílik. Baráti körében és családoknál — csakúgy^ mint otthon szüleinél. — Sok harc volt otthon a val­lás körül — jegyzi meg, — de én ott sem hallgathattam. Mert tu­dom, hogy igazság csak egyféle van, s az igazságot tudni kell minden embernek. Persze, csak türelmesen lehet beszélni az em­berekkel, és bizonyítani, mindig bizonyítani. Egyik barátommal is hosszú ideig vitáztam, míg meg tudtam győzni. Érdekes, hogy most már — az egész község megállapítása szerint — sokkal jobb viselkedésű, többet ad ma­gára, egyszóval komolyabb fiú lett. A KISZ-szervezetben is tanít, mert ezt nem is lehet már más­ként nevezni. Vérében van a ta­nítás, úgy is mondhatnánk: peda­gógusnak született. Az érettségin is ez volt a baj — persze, nem egészen szószerint. öt másik év­folyamtársával foglalkozott, akik mind sokkal jobb jegyet nyertek érettségin, mint azelőtt az általá­nos tanulmányi eredményük volt. S ezeket még az írásbelin is se­gítette, s önmagára alig ju­tott idő. — Szóval, dolgozni kell és sze­retni kell az embereket, Szeret­ni kell az életet, a munkát. S az igazságot. — Így zárja le gondo­latsorát. Egerbe, a pedagógiai főiskolára! Magyar, történet, testnevelés ... A régi vágya teljesül, ha fel­veszik. Nagyon bízik benne. Egy éve múlt, hogy a kollégi­umban beszélgettünk, egészen mai kérdésekről: a szövetkezeti mozgalomról, a parasztság jövő­jéről, a művelődés fontosságáról, az idealista gpndolkodás tartha­tatlanságáról. Mi történt azóta? A gondolat tetté vált: igen, taní­tani kell minderre az embereket, tanítani a diákokat, ami volt nemrég ő is, ismét lesz a főisko­lán. Reméljük. Mert ki lenne a jö­vő pedagógusa, ha nem ő, ha nem ezek a világosfejű, az eszméért harcra kész fiatalok? S. — ta két hét alatt, mesterember nélkül, csak úgy, a maguk elkép­zelése szerint húzták fel. Nem olyan tetszetős, mint. a többi, do helyet tudtak teremteni a jó­szágnak, — és a szövetkezet bu- gyellárisában marasztaltak tíz­ezer forint megtakarított pénzt. Mennyiségtan Lehet az, hogy valamiből ren­geteg v^i és mégsincs. Mert va­lahogy így jártak a tákosiak a vízzel. Esett Medárd óta, néhol még a vetést is kimosta — és a téesz majorjában csak nagy ne­hézséggel tudták oltani a jószág szomját. Mert még nincs kút a közelben, lajttal kell hordani á vizet az itatáshoz. Mondják, is, hogy már a Körtélyesen kijelöl­ték az új központ helyét, saját maguk készítik el á jó széles kútgyűrűket is. De időközben megtelt az ég nehéz felhőkkel... Különös kaláka Hiába várták a földet szik­kasztó napfényt, csak hullt az eső. Nyugtalanok lettek a kapá­lás miatt. Azt mondják, a leg­nyugtalanabb egy asszony, - M. Kiss Béláné volt: már hajnalban leste az eget, aztán felzörögté a brigádvezetőt, meghúzátta a rá­eső burgonyaföldet,, aztán ver­senyre kelt az esővel. Többen követték, amíg egyszercsak külö­nös ötlete támadt valakinek: ka­lákába álltak, úgy kapáltak az eső nélküli órákban. S hogy mi lett az eredmény? Az eső elle­nére e hét végén utolérik ' önma­gukat: minden kapásnövéhyt kel­lően megápolnak. Sőt! Aratásig többszöri kapálással akarják növelni a várható hozamot, hogy a vízkárt szenvedett terület el­veszett termését is behozzák... Serkentő Végre itt a jó idő, nagy az öröm Tákoson. S hogy mégis van enne", nagyobb öröm, szinte ter­mészetes. Mert a jó idő egyma­gában kevés, igyekezet is kell a boldoguláshoz. Nos, Tákoeon ebben nincs hiány. Különösen, mióta látja a falu népe, hogy a vezetők sem vonják ki magukat a munka alól. Serkentőleg hat öregre, fiatalra, hogy a faluve­zetők családjaira kiosztott terü­leten is példás a rend. Nem vonják ki magukat a vezetők feleségei sem... Aztán ott vannak a lurkók. Most, hogy vége az iskolának, ők is minden reggel megjelen­nek az indulásnál, s amelyik nem ülhet lóhátra, vezetni a jó­szágot, képes elbőgni magát... Izgalmas kérdés Milyen eredménnyel zárul vaja» a „bemutatkozó esztendő”? Sok tákosi ember fejében megfordul ez manapság. Gyümölcs nincs, rizzsel sem lehet próbálkozni, — messze a Tisza. A növényterme­lés és az állal tartás marad. A határ szépül, sok jóval kecsegtet. Szaporodik a jószágállomány, egyre több tejet visznek a csar­nokba, jó pénzt kapnak a gyap­júért is. Hamarosan 7—8 forint előleget tudnak .már osztani egy­ségenként... Nem túlozták el a tervezést, csak 30 forintot gon­doltak egy munkaegységre. So­kan veszik biztosra, hogy ennél több lesz. Téssék elővenni papírt és ceruzát. Egy ember év végére elérheti a 350 munkaegységet. Megtudtam, hogy átlagban min­den családtól ketten dolgoznak, van ahol többen is. A szorzás eredményénél ne hagyjuk figyel­men kívül, hogy abból már nem kell adót, biztosítást és egyebe­ket levonni. A nap meleg fényét hozta a hosszú eső utáni szivárvány a beregi falu fölé. S hogy kiszíne­sedtek az arcok, is! Angyal S. LASSÚNK TISZTÁN! 3. Az egyéni erkölcs néhány vonása várdára íratták. Hogy nem vették fel az elmúlt évben az egyetem­re, nem keserítette el. Majd jö­vőre — azaz hogy majd most! Csakhogy ... most már nem az állatorvosira. Nem. Most már A vallás azt tanítja hogy a bibliai személyek az erkölcs tö­kéletes példaképei, a hívőknek őket kell követniük. Nem árt e példaképek egyéni erkölcsének néhány vonását megnézni: vajon valóban követésre méltók-e? Az egyik ősatya Ábrahám. Amikor családjával együtt Egyiptomba érkezett, feleségét, Sárát húgának mondta, hogy az egyiptomiak bizalmas viszonyt köthessenek az asszonnyal. Fele­ségét áruba bocsátotta s ennek fejében „valának neki juhai es ökrei és szamarai, szolgái és szolgálói, nőstény szamarai és tevéi.” (Teremtés könyve. 12. rész, 15—15 vers.) Az isten meg­haragudott — de nem Ábrhámot büntette meg, hanem „igen sú­lyos csapásokkal ostorozá meg... fáraót és házát”. A Teremtes könyve elárulja hogy Ábrahám ezt az üzletet máskor is meg­csinálta a feleségével, s ugyan­ezt tette Ábrahám fia, Izsák is. Ábrahárp unokája, Lót, akit is­tenfélő magatartása miatt men­tett meg az isten Szodoma és Gcmcrra megbüntetése alkal­mával, együtt hált két lányá­val. (Teremtés könyve. 19. rész, 31—36. vers.) Juda, a legnagyobb isidó törzs feje. egy alkalommal bizonyos „parázna személlyel” találkozott az utcán. Alkudni kezdett s aztán a megegyezés szerint közösült vele. Utána de­rült ki, hogy a nő a menye volt. (Teremtés könyve. 38. rész, 15— 18. vers.) Dávidnak hat felesége és tíz ágyasa volt. Salamon volt a rekorder 700 feleséggel és 300 ágyassal. (Királyok III. könyve, II. rész, 3. vers.) A Királyok IX. könyve mondja el, hogy Dávid miként szélezte felesegeit es ágyasait. Megtetszett neki pél­dául Uriás felesége, Betszaoee. A nőt elrabolta az urától, majd a férjet egy csata első vonalába küldte s ott legyilkoltatta. Isten úgy büntette ezért Dávidot, hogy: „megveré a kisdedet, kit Uriás felesége szült vala Dá­vidnak, és halálra válék.” Ta­lán a gyermek volt a hibás? A kapzsiságtól sem voltak mente-, sek a követendő bibliai példaké­pek. A Kimenet könyve II. ré­szének 2. versében arra oktatta ki isten Mózest, hogy az egyip­tomi szökés előtt kérjenek köl­csön az egyiptomiaktól ezüst- és aranyedényeket, ruhákat s a kölcsönkért tárgyakkal szökje­nek meg. Ez teljesen kimeríti a szélhámosság fogalmát. A Te­remtés könyvében arról olvas­hatunk, hogy József a legkap­zsibb kulákot, vagy földbirtokost is megszégyenítő ravaszsággal spekulált cs kopasztotla meg egész Egyiptomot. A hét bő esz­tendő idején alacsony áron ren­geteg gabonát vásárolt össze. A hét szűk esztendő idejében ezt drága pénzen árulta s amikor az emberek pénze elfogyott „ ... egész Egyiptom Józsefhez jőve, mondván: Adj nekünk ke­nyeret, miért haljunk meg előt­ted, miután pénzünk elfogyott? Kiknek ő felele: Hozzátok ide barmaitokat, és élelmet adok nektek azokért, ha pénzetek nincsen. — Mikor azokat el­hozták, eleságe.t ada nekik a lovakért és juhokért, az ökrö­kért és szamarakért, és eltáp- lálá őket azon esztendőben a baromcsere által.” Amikor az egyiptomiaknak csak a földjük maradt: „József ... megvevő Egyiptom egész földjét, ki-ki mind eladván birtokát a nagy éhség miatt...’’ (Teremtes könyve. 47. rész, 13—17, 20—2L vers.) Amikor isten a Kánaánba vezérelte a zsidókat, mindent nekik adott „csak” a tulajdono­sokat kellett kiirtani, „és nek­tek földet adék, melyet nem munkáltatok, és városokat, me­lyeket nem építettetek, hogy azokban lakjatok; szőlőket és olajfákat, melyeket nem ültet­tetek.” (Józsue könyve. 24: rés/. 13. vers.) A dohány jó ápolása minőségi és mennyiségi többtermésben jelentkezik a végső cél: pedagógusnál: lenni! Tulajdonképpen nem is akart állatorvos lenni. Rábeszélték, hogy ne főiskolára, hanem egyetemre menjen. Pedig már általános iskolája után tanítóképzőbe va­gi tt, és sírt, hogy szülei Kis­- * 2

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents