Kelet-Magyarország, 1960. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-25 / 149. szám

Akik az életünket óvják — Cépjármüellenőrzés! A jo- [űsítványt, menetlevelet kérem negmutatni! — naponta sokszor i.angzik a felszólítás a megye or- zágútjain, s a motorosok, a von­atok és gépkocsik vezetői izgul­lak: jaj, csak nem találnak vala- ni rendellenességet? Pedig aki be- artja a rendszabályokat, annak lines oka izgalomra. Viszont elég >gy kis műszaki hiba, egy elrom- ott biloux, s könnyen baleset lé­iét. Ezért ellenőrzik szorgalma­in a járműveket a rendőrök. Hi- zen ha ők sem ügyelnének, bizo- iyára még több baleset történne .. 1 legtöbb baj a motorkerékpáru­nkkal fordul elő. Sok olyan gya- orlallan vezető ül motorra, aki­iek meg jogosítványa sincs. Elég gy óvatlan mozdulat, s a motor aáris az árokba borul, alatta a érző ember ... No, de itt nincs emmi hiba, az iratok rendben van- ak. A rendőr udvariasan köszön, motoros gazt ad. Azért nem árt egy kis figyelmeztetés: — Óvatosan hajtson... Bizony, sok balesetet okoznak a személygépkocsik tulajdono­sai is. Nem tartják be olyan szigorúan a KRESZ-t, mint a hivatásos vezetők. Ez a gépkocsi azonban rendben van: az iratok ellenőrzése után egy kis műszaki vizsga következik, s ha a járművel nincs semmi hiba. az autó zavartalanul to­vább haladhat. — Köszönöm, ez rendben van. Most mutassa a mentőfelsze­relését ... Ugyanis minden járműhöz mcntöfelszerelés szük­séges, soha nem tudni, mikor látják hasznát. Életünket és biztonságunkat óvják a gépjármüveket ellenőrző rendőrök. (Foto: Győri.) Számos példát találhatunk a hitszegésre és : álnokságra. A Biblia az istent is felruházza ilyen tulajdonságokkal. Ismere­tes, hogy a fáraó nem akarta elbocsátani Mózes népét, mert maga az isten ösztökélte arra, hogy ne legyen engedékeny. „Megkeményítem az ö szívét, es raegsokasítom jeleimet és cso­dáimat Egyiptom földjén. És ö nem hallgat meg titeket; de kezemet kinyújtom Egyiptom­ra." (Kimenet könyve. 7. rész, 3—4. vers.) Valóban, miután is­ten megkeményítette a fáraó szívét, csapásokat küldött Egyiptomra s odáig elment, hogy minden elsőszülött gyer­meket megölt. Vajon miért bün­tette az isten az egyiptomiakat, hiszen ő maga sugallta a fáraó­nak. hogy legyen makacs?! És mi közük volt a szegény első­szülötteknek a fáraó makacssá­gához?! Furcsa erkölcsi felfo­gású cselekedetek voltak ezek! Az isten később is leckét adott Mózesnak a hazugságból és hit- szegésből. Azt parancsolta Mó­zesnak, hogy mondja a fáraó­nak: csak három napra mennek a pusztába, hogy áldozatot mu­tassanak be az Ürnak. Aztán szökjenek meg. Hát ha volt ereje az istennek arra, hogy megkeményítse a fáraó szívét, nem lett volna ereje ahhoz is, hogy tisztességes megegyezést, hozzon létre az egyiptomiak és Mózes között?! Miért kellett csalárdul, fonákul és kegyetle­nül eljárni az egyenes út he­lyett?! Egyébként a Biblia sze­rint az isten--folyton -mesterke­dik, íondoriatoskodik. Adámot és Évát olyan körülmények köze- helyezte, hogy azok bűnbe esse­nek. De hiszen ö mindentudó, mindent előre lát —. hát akkor miért tett ilyet? Szórakozásból? Kedvtelésből? Maga a világ- te­remtése is furcsa: a Biblia sze­rint az isten előre tudta, hogy jó és rossz emberek lesznek. így nyilatkozik Izaiás könyvében: „Ki világosságot hozok elé, és sötétséget teremtek, békességet szerzek, és rosszat idézek elő; és az Or cselekszi mindezeket!'' (Izaiás jövendölése, 45. rész, 7. vers.) Hát minek teremtett rosz- szat, ha az rossz és ő pedig jó9 Jól néznénk ki, ha az emberek valóban példaképüknek tekin­tenék a bibliai személyeket! Jól néznénk ki, ha olyasféle eljárá­sok lennének divatosak bizonyos jogok megszerzésénél. mint ahogy Jákob apja becsapásával halászta el bátyja elöl az elsö- szülöttségi jogot, azaz a vágyon öröklésének jogát! A tá’-gyilagcsság kedvéért meg ke1! mondani, hogy egyetlen val­lás sem mentes az ilyesfajta je­lenségektől. tanításoktól, törté­netektől. Ugyanígy megtaláljuk ezeket az assz'r—babiloni mito­lógiában a görög hitregékben és másutt D? azárt korántsincs annyi összehalmozva, mint éppen a Bibliában. Az eddig leírtaknak természe­tesen megvan a tudományos magyarázatuk. Az isteneket, val­lási mitológia: személyeket az emberek mindig a maguk ké­pére és hasonlatosságára kép­zelték el, teremtették meg es ezek az elképzelések híven tük­rözik az adott társadalom szo­kásait, erkölcseit, fejlettségi fo­kát. Hiába próbálják a papok manapság allegorikus, kép.etes magyarázatokkal kedvezőbb színben feltüntetni a leírt törté­neteket, az egyáltalán nem ked­vező jellemmel felruházott bib­liai hősöket, ezek a szépítási kí­sérletek meddő próbálkozások. Kirívó ellentmondásban vannak a szavak és tettek a Bibliában s ez semmiképpen sem taníthatja az embereket a jóra — mint ahogy a kétezeréves keresztyén- ség valóban nem tudta a társa­dalmat jóvá formálni a kapita­lizmusban végeredményben épp­úgy dúl az önzés, egoizmus, lo­pás, hamiskodás, kizsákmányo- j lás, erőszakoskodás, gyilkolás, mint annakidején a rabszolga­társadalomban. Mi értelme hát arról beszélni, hogy a bibliai parancsolatok betartása nagyon Üdvös dolog az emberiségre nézve? A dolog fordítva igaz! Éppen a szocialista, kommunista gya­korlat és eizme vá.toztatja, tor- málja a v.läget, a társadalmat egyre szebbé és jobbá — ez szünteti meg az erőszakon és igazságtalanságon alapuló ki- j Zsákmányolást, ez teremti meg j a dolgozók közötti békát és j barátságot, valósítja meg a kö­zösségért való küzdelemmel az igazi emberszeretetet, humaniz­must. j (Folytatjuk.) A legfőbb gond Olesván; aratásig elvégesni minden hátralévő kapálást Az olcsvai Űj Élet Tsz-ben az ara­tás szervezésénél számbgvesznek mindenkit, akit csak lehet. A nö­vénytermelésben dolgozók mint­egy 160-an vesznek majd részt az aratásban, a gyümölcstermelő brigádból is kikerül vagy 3—4 kaszás, a fogatosokból 10, az ál­latgondozókból három. Az aratásra váró területet ki­osztják a tagok között és külön fognak dolgozni. Egyébként is kü­lön dolgoznának a legtöbben, hiszen még kis parcellákban van a gabona nagyrésze, csak a régi közös földben van nagyobb táb­la. Mindenki tudja majd előre hol, mennyit fog aratni Az állatgondozóknak adják majd a legközelebb lévő parcel­lákat, hogy közel legyenek az istállókhoz, illetve az állatokhoz. Különösebb meggyőzésre nincs szükség az aratás szervezésénél sem, mint ahogy egyéb munká­nál sincs. Éppen ezért nem fél­nek attól sem, hogy nem lesz­nek készen az aratásig elvégzen­dő munkákkal, pedig akad azért bőven. A tagok éppen olyan korán kint vannak a mezőn, mint egyé­ni korukban. A S3 hold lucerna első ka­szálásánál is kint voltak az emberek még három óra előtt vagy hatvanon. Délre le is vágták. Már régen kazalban van éppen úgy, mint a 80 holdról vágott vöröshere. Természetesen még egyszer kaszálni kell, de mit számít ez olyan helyen, ahol fél nap alatt végeznek HO holddal. A kapálást azonban már nein lesz ilyen könnyű elintézni. A kukorica első kapálásából • is hátra van még vagy 120 hold, és aratásig még másodszor is meg kell kapálni mind a 260 holdat, a 45 hold silókukoricát szintén. Ennek az elmaradásnak nem a tagok lustasága azonban az oka, hanem - az eső. Ezt bizo­nyítja a kapálások eddigi ■ ered­ménye. Burgonyából vagy negy­ven hold van már csak másod­szorra. Cukorrépából 70" holdjuk van, négyszer kapálták, de ha szükség lesz rá, még - egyszer .megkapó! jak. Takarmányrépájuk. 30 holdon kétszer, napraforgójuk 40 holdon és 10 hóid bab szin­tén kétszer van már megkapál­va. A legnagyobb dolog tehát a kukorica kapálása lesz az ara­tásig. A vezetők azonban bíznak abban, hogy az olcsvaiak tovább­ra is olyan serények lesznek, mint eddig voltak és rrieg tudnak birkózni aratásig az elég soknak látszó kapálással. Ha eddig a já­rás legjobb téeszei felől érdek­lődött az ember, Olcsvát feltét­lenül a naményi elsők között em­legették mindig. Az Űj Élet Tsz tagjai szeretnék, ha aratás ide­jén és később is ígv lenne... , G. 3. A tiszaparti gulyás Sántha Mihályt, a vásárosnaményi Ti- szaparton ismertem meg. Arca pirosbarna — bizonyára a víz- parti szél és a nap­sütés munkája — el­maradhatatlan surc- kötője telve gombá­val. Itt szedegette a réten, úgy ismeri a különféle gombákat, mint a tenyerét. Munkája közben van rá alkalom, hogy gyűjtögesse a gombát, hiszen mint gulyás, egész nap a legelőt járja. A termelőszö­vetkezeti tagok ház­táji teheneire vigyáz, 187 darab jószágra. Delelni tereli a te­heneket a vízpartra., A jószág már tudja a regulát, maguktól lemennek a parti fö­vényre. Mihály bácsi na­gyon szereti a mes­terségét, s azt külö­nösen, hogy gyakran, majd minden nap kijárhat a Tiszához. Már hívták sok hely­re gulyásnak. Egy­szer megpróbálta, el­ment. de nem találta jól magát, visszaki- vankozott a Tiszához. Mihály bácsi elismer­ten jó gulyás, szinte beleszületett a mes­terségbe, az apjátoi tanulta. — Nagy értelmet kíván ám ez, mint bármi más szakma. A jószágot nagyon kell ismerni — mond­ja, s közben oldalra néz, a heverő ku­tyára, amely a szóra t'elemeli értelmes fe­jét, mintha igazat adna gazdájának. — Nagyon jó kutya, csak még most szo­kik hozzám, még enni se , nagyon akar ■... . — Áldás ez a fo­lyó. Nagyon jó föld van erre, dúsan ter­mő. De azért nem szabad tréfálni vele. Féken kell tartam őkigyelmét — mond­ja tréfásan, s fejével int a vízre. — Most szép tiszta, de latta volna pár nappal ez­előtt. Már tudjuk a természetét, a víz­őrök vigyáznak min­den „lépésére”! Néhány perc után elbúcsúzott Mihály bácsi, mondván, nogy utána néz a gulyá­nak. Pár lépés után visszaszólt: — Tudja mire va­gyok büszke? Hogy szép a jószág! A ta­gok nem vethetik a szememre, hogy nem jól vigyázok rájuk. Ajándék — A jövőben, mint termelőszövetkezeti parasztok, még job­ban résztveszünk az ország ke’ycr- és húsellátásában — fogadta a tiszaeszlári Petőfi Tsz vezetője, amikor Benkei András eKtirsnak átnyújtotta a tiszalöki munkás-paraszt ta­lálkozón a szövetkezet ajándékát a megyei pártbizottság ré­szére: a selymesszőrű bárányt cs a friss, ropogós kenyeret. :v

Next

/
Thumbnails
Contents