Kelet-Magyarország, 1960. június (20. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-25 / 149. szám
tt1éf prmlnérfi tffettt/etéTf XVII. ÉVFOLYAM, 149. SZÁM. Ara 50 fillér----------------------------------------------- j 1960. JÚNIUS 25, SZOMBAT Megkezdődött megyénkben az aratás Bővült a berceli téglagyár Q Oemecseri Gépállomás kezdte meg először a munkát Az idén először Nyírbogdányban állt munkába az aratógép. A Demecseri Gépállomás egyik aratógcpc csütörtökön megtette az első „kaszavágást". Kombájnnal viszont a Nyírteleki Gépállomás mutatkozott be elsőnek. Tegnap reggel Pazar András egy SzK—3-as szovjet kombájnnal kezdte meg az aratást a nyíregyházi Dózsa Tsz ősziárpa tábláján. Délután még egy másik, ma reggel pedig még két kombájn áll munkába. Bár a gyengébb vetések közé tartozik ez a tábla a téeszben, mintegy 20 mázsás átlagot várnak holdanként. Megyei irányítás alá került a Cipőipari Vállalat A fövőben jelentősen növelik kapacitásút és munkáslétssámát INagyooDilottuk a tiszaberceii téglagyárat. A kemence megtorlásával természetesen nagyot nőtt a termelés is. (Hammel felv.) Jubileumra készül a Kisrárdai Kuliázaíi Ülsz A nyíregyházi városi tanács vb. 1952-ben hívta életre a Minőségi Cipőipari Vállalatot. Az alapítás célja a lakosság közvetlen szükségleteinek kielégítése volt. A vállalat a létrehozása óta eltelt nyolc év alatt évente átlagosan kétmillió forint termelési értéket ért el, s a munkáslétszám átlagosan 40—50 dolgozóból állt. A Könnyűipari Minisztérium Helyiipari Főosztálya és a megyei J tanács vb elvi és anyagi segítsége nyomán a vállalat 1960. októberétől kezdve — az eddigi profil meghagyása mellett — folyamatosan tér át a mechanikai gyermekcípőgyártásra. A második ötéves terv idején a vállalat a helyi igényeken túl országos szükségletre is termel majd és éves termelési mennyisége eléri a 400 ezer pár cipőt, míg termelési értéke 35 millió forintra emelkedik. A vállalatnál foglalkoztatot- ^ tak száma a későbbiek folyamán meghaladja a négyszáz főt. A városi tanács vb annak felismerése nyomán, hogy ilyen nagy volumenű vállalat irányításához nem rendelkezik megfelelő irányító szakapparátussal, május 17-i ülésen lemondott a vállalat irányítási jogköréről és azt kérte, hogy a vállalatot ugyanakkor helyezzék megyei irányítás alá. A megyei tanács végrehajtó bízott- j ságának tegnapi ülésén a vb helyt adott a kérésnek és a Minőségi Cipőipari Vállalatot 1960. július 1-ével megyei irányítás alá helyezte A vb úgy döntött, hogy a vállalat október hónaptól áttér a gyermekcipők gépi utón való gyártására, a repülőtéri — jelenleg a Cipőnagykereskedelmi Vállalat által használt épületben, amelyet addig átalakítanak és megfelelő gépekkel, berendezésekkel látnak el. A vállalat neve június 1-től „Nyíregyházi Cipőipari Vállalat.’’ 1953-ig az SZTK intézte a kisipari szövetkezetek dolgozóinak társadalombiztosítását. Mivel az SZTK-nak nem volt feladata a szövetkezetek munka-, egészségvédelmi és üdültetési ügyeit intézni, létrehozták a Kisipari Szövetkezetek Kölcsönös Biztosító Intézetét. i A kisipari szövetkezet 1950. július elsején alakult meg tíz I taggal. Azóta a létszám nyolcvanra szaporodott és a szövetkezet tevékenysége is sokkal szélesebb- körű. Jól felszerelt, gépesített fiú- ruha varrodájuk, fehérnemű varrodájuk és méteres részlegük van. Negy^lévente hatezer darab fiúruhát, tizennégyezer darab inget és mintegy 300 öltöny méteres ruhát gyártanak. Az Állami Áruháznak és a Népboltnak félkész konfekció ruhát varrnak. Ebben az évben a szövetkezet 12 millió forint értékű munkát végez. Készítményeik a megyén kívül Miskolcra, Egerbe, Budapestre, DebA KSZKBI megyei alközpontja az elmúlt években jól működött. Ezt meg lehetett állapítani az Alközpont múlt évi munkájáról készített jelentésből is. A napokban ülést tartott a megyei választmány, melyet az elmúlt év őszén választották meg. recenbe, Szolnokra és Szegedre is eljutnak. Az 1959-es évet kiváló eredménnyel zárta a szövetkezet. A tagságnak átlag 75 napi fizetésnek megfelelő osztalék jutott a nyereségből. Jutott arra is, hogy 650 ezer forintot fordítsanak szövetkezeti üzemházuk építésére. A volt iparos bankban modern ruhaszalont létesítettek és rendeztek be, korszerű, tágas és világos műhelyekben dolgoznak már és fürdőt, öltözőt, üzemi konyhát is építettek. A szövetkezeti üzemház ünnepélyes átadásakor — amire egy hónap múlva kerül sor — tartják meg a szövetkezet fennállásának tizedik évfordulóját. pótlék hávonta 29 forintot tett ki, 1959-ben már' több mint 54 forint volt. Az Alközpont ellenőrzésekkel és intézkedésekkel segíti a kisipari dolgozók munka- és egészségvédelmét, a jobb munkakörülmények megteremtését. Jónéhány szövetkezet gondoskodott az elmúlt évben tagságának jó munkakörülményeiről. A vencsellői, a nagykállói, a fehérgyarmati és a nyíregyházi cipész ktsz-ek új üzemházat létesítettek, korszerű munkahelyeket rendeztek be. A baleseti oktatást általában az előírások szerint tartják meg, azonban rossz a helyzet a balesetvédelem terén. 1958-ban 49 üzemi baleset volt a szövetkezetekben s emiatt 997 munkanap esett ki* a termelésből, tavaly viszont 57 baleset volt és 1214 munkanap veszett kárba. Még rosszabb a helyzet ebben az évben: öt hónap alatt máris ötven üzemi balesetet jelentettek a szövetkezetek. Ez a helyzet sürgeti, hogy nagyobb alapossággal és az ellenőrzések fokozásával törekedjenek jobb eredményt elérni a dolgozók védelme érdekében. Számos szövetkezetben működtetnek védőberendezés nélkül munkagépeket. A mándoki vegyes ktsz-nél például három éve dolgoznak védőberendezés nélkül egy favázas kombinált faipari gépen, s a vezetőség semmit sem tett ez ellen. A választmányi ülésen elfogadott határozatban elsősorban a dolgozók munka- és egészségvédelmi helyzetének javítása szerepel. Hosszú időszakra vonatkozó tervet készítenek, fokozottabban ellenőrzik a balesetvédelmi rendelkezések betartását, balesetvédelmi filmeket vetítenek, előadásokat tartanak. A barátság jegyében Magyar és szovjet Katonák közös rendezvényei Rakamazon és Vállajon Szaporodnak a szövetkezetek, nagyobbak a feladatok több mint hatmillió forinttal segítette tagjait a KS/kHI Vlést tartott a megyei választmány Vasárnap, 26-án este fél hétkor érdekes esemenyoen lesz re- szúk a rakamaziaknak: ekkor kezdődik a kultúrházban a Magyar Szovjet Baráti Társaság által szervezett színvonalas kultúrműsor. A szereplők: a nyíregyházi helyőrség magyar katonáiból és a szovjet katonákból alakult közös ének- és tánckarok, továbbá a nyíregyházi Móricz Esigmond Művelődési Ház tánc- csoportja. A magyar és szovjet katonák a műsor után együtt vacsoráznak a rakamazi dolgozó parasztokkal. Bizonyára lesz bőven idő baráti beszélgetésre is és jókedvben sem lesz hiány a reggelig tarló tánc- mulatságon. Egy hét múlva, szintén vasárnap a magyar és szovjet katonák együtt mennek segíteni a vállaji termelőszövetkezetbe az aratás munkáját. Itt a vállaji termelőszövetkezet tagjai sok hasznos tapasztalatra tehetnek szert, ugyanis a szovjet katonák közül otthon sokan kolhozokban dolgoztak, s munkamódszereiket, tanácsaikat, baráti segítségüket szívesen nyújtják át a szövetkezetnek. A két vasárnapon Rakamaz és Vállaj egyaránt az igaz barátság szép megnyilvánulásainak lesz tanúja. S hogy ez a barátság a két alkalommal még jobban elmélyül, az is bizonyos. A magyar és szovjet katonák, szívesen látott vendégek minden községben, minden szövetkezetben. S reméljük, ilyen baráti találkozásra a jövőben megyénkben többször is sor kerül majd. A választmányi ülésen megállapították, hogy az elmúlt évben 56-ra szaporodott a szövetkezetek száma, a taglétszám meghaladja a 3600-at. Növekedett az j egy biztosítottra eső összes költség, az 1958-i átlag 1528 forinttal szemben 1959-ben 1688 forint. A szövetkezeti dolgozóknak táppénz címén egymillió 620 ezer forintot, terhességi, gyermekágyi segély címén 94 ezer forintot, anyasági és temetési segély címén 140 ezer forintot, útiköltség-térítés címén 90 ezer forintot, gyermeknevelési pótlék címén kétmillió 302 ezer forintot, orvosi ellátás, gyógyszer stb. költségek címén több, mint 7 millió 640 ezer forintot fizettek ki 1959-ben. Míg 1958-ban az egy biztosítottra eső gyermeknevelési 15 új szovjet kombájn indulásra készen Tiszavasvári Gépállomáson a szemlebizottság mind a tizenöt új szovjet kombájn összeszerelését jónak találta, és munkára alkalmasnak minősitette. (Csikós felv.)
