Kelet-Magyarország, 1960. június (20. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-24 / 148. szám
Az újság levelezőiről Orosi vöröskereszt esek nyét, tanácsait. Tömegkapcsolatunk ápolását jelenti, ha jelentőségéhez. mérten kezeljük a levelezői munkát, az újságíró munka szerves részét. Ezért közvetlenebb érintkezést kívánunk kialakítani a levelezőkkel, tudósítókkal. Az eddiginél nagyobb gondot fordítunk a levelek megválaszolására, számon- tartjuk a beérkezett lévelek sorsát. A helyszínen is felkeressük és segítséget adunk a levelezőknek, gondoskodunk a legszorgalmasabbak megjutalmazásáról. Igyekszünk a szerkesztőség kollektívájának közös ügyévé tenni a levelezést, hogy sok új toliforgatóval gyarapodjék táborunk. 17 RÖPKE „TERMELÉSI ÉR- TEKEZLET” UTÁN le is vonhatjuk postabontásunk tanulságát. A levelezői tevékenység a közéletben való részvétel, a levelező társadalmi munkás s ez a tény megbecsültté kell. hogy tegye munkáját és személyét nemcsak a mi szemünkben, hanem a helybeli és járásbeli. városbeli emberek, vezetők előtt is. Nemcsak egyetértést, hanem bátorítást, biztatást, segítséget is várnak a toll nem hivatalos forgatói, főleg a pártbizottságoktól, hogy jobb, olvasmányosabb, népszerűbb legyen a párt megyei lapja, őszintén tükrözze és termékenyítse meg a való életet, kedvet, önbizalmat kölcsönözzön minden sora. Legyen kollektív szervező, propagandista és agitátor. Nem öncélú munka ez, életünk kiteljesedést igyekszik szolgálni. Érdemes tollat fogni azoknak is, akik eddig azt még nehéznek találták. Páll G. Csak az érzi, mijen rossz az egyedüllét, akinek nincs ; senki hozzátartozója. Az ilyen ember tudja értékelni a szíves szól az emberek sze- i.etetét. Azt mondják, l hogy az öreg oros' ! Rácz Pista bácsi sze- : mei is könybeborul- ] tók. mikor a vörös, keresztes asszonyok felkeresték be‘eg- ágyánál, és átadták - . ruhákat, az ajándékokat. Az összeadott fillérek forintokká dagadtak, hogy aztán ruhává, élelemmé változzanak. s gazdára leljenek azoknál az öregeknél. akiknek nincs, és mégis van hozzátartozójuk. Ezek pedig az egé”ségíi-sy az emberbaráti szeretet őrei. öregek istápolói. betegek vigasztalói. De jól is esett özvegy Boros Mihálv- nénak, Kockás Lászlónknak, Molnár Gergelynek. Horváth Erzsébetnek. Horváth Jánosnénak és Karakó Józsefnek tudni azt: van. aki gondoskodjon róluk, s abban a tudatban öregnek lenni, hogy nin- csennek egyedül. Dicséretére válik ez az orcsi Vöröskeresztnek. .. S talán mégis vannak, akik nem tulajdonítanak olyan jelentőséget ennek a szervezetnek. Akik így vélekednek, kérdezzék meg a betegeket, a meggyógyulta- kat, azokat az embereket, akiket a Vöröskereszt lelkes tagjai “is'ápoltak, vigasztaltak. Ki tudja, hány háznál nyújtott segítséget Hollósi Ferene- né a Vöröskereszt lelkes helyi titkárasz- szónya, hány ember sebét kötözte be a szerény munkásanya., Tirpák Istvánná? Ahol kellett, mindenütt ott -voltak. Legutóbb tíz asszony fogott meszelőt, hogy tisztára varázsolta a szociális ot*h0n falait. a szobákat. az öregek otthonait . . . Közel tíz esztendeje működik a Vörös- keresz+ Oroson,"S azt mondják, még olyan jó! nem dolgozott soha mint most. Van egy ember, akit elsőnek említenek, ha az eredményekről szó esik. ,.Az orvosunknak, dr.' Gáthy Jánosnak köszönhetjük — vélekednek. S ebben sok az igazság, mert Gáthy János, az orvos: barát is. lelkes támogatója a Vöröskereszt thelyi szervezetének, ahol már több mint féls’-G lánv és asszony, férfi és sok-sok ifjú egészségőr tevékenykedik, s vim'áz a tisztaságra, a falu egészségére. A három tanyán. Nyírlesen. Kőlaposon és Nagyszálláson is sikeresen működik a szervezet. Kilenc mentőállomásuk van, melyekre nagy feladat vár, az aratási munkák idején. Nemes tevékenységet folytatnak a: orrsi vöröskeresztesek. Kitartó műnké után vasárnap műsoros estet rendeztek melyen kulturosaik s Gazdag szegényei c;mű színművét“ adták elő sikeresen Sok-sok éjszakábé nyúló estén égett s villany, állt munkába Gáthy János, ai orvos. Vén Benőné óf Kovács Julia rendem zők, a szereplőkkel együtt a kultúrháa- ban. S miért? Azért hogy a nagy nyári munkák idejére .^segítségre kész”' mentő- ládák legyenek, hogy minden szükséges gvógyszerrel, felszereléssel el legyenek lát- ... Ez az előadás is mutatja, hogy hűséges tagjai vannak az orosi vöröskeresztes szervezetnek, ame- lvet támogat munkájában az egész falu. Hisz vasárnap is telt ház előtt játszottak, s közel ezer forinttal gazdagították a szervezetet. Ennyivel lett gazdagabb egyben a falu is,, hisz ezekből a forintokból kötszereket vásárolnak, mosógépet szeretnének venni, és segíteni akarnak az öregeken. Szolgálni akarják a falu egészségügyét, s dicséretükre legyen mondva: ezért sikeresen is tevékenykednek. (f. k.) LASSÚNK TISZTÁN! «. Felebaráti szeretet? Könyöriiletesség? A KELETMAGYARORSZÁG** NAK JELENLEG 122 „ÚJSÁGÍRÓJA” VAN. Nem félreértés, 122, és előreláthatólag ez a gárda még néhány százzal gyarapodni is fog. Nem is árt, mért a 272 település, a szabolcsi országrész félmilliónál is több lakója az országos hírek mellett szeret olvasni részletesebben a nyírségi élet mindennapjairól is, s ezt lapunkban találja meg. A nyírségi emberek nemcsak olvasni, hanem írni is szeretnek s ilyen nem hivatásos „újságírókra” gondoltunk a 122-es szám említésekor. Ügy mondjuk: ha a lap népszerűségét akarod lemérni, szedd elő a beérkezett leveleket és nézd meg, a kiadóhivatalban hány előfizetőt tartanak nyilván. Ezúttal a szerkesztőség címére érkezett leveleket rakjuk az olvasók asztalára. Talán gondolatébresztő lesz a nyilvános postabontás, vélemények is hangzanak el, melyekre érdeklődéssel számot tartunk. De pillantsunk a statisztikára: havonta átlagosan 200—220 levelet hoz a posta, egyrészük tájékoztató jellegű, más részük közérdekű észrevétel, javaslat, vagy személyes jellegű panasz. De legyen bár személyes sérelem, vagy községi, üzemi szemüveggel rögzített epizód, mindmind közérdekűvé válik, ha a lényegét keressük. Talán nem bizonyítványt állítanak ki egyes helyi, vagy a járási, a megyei intézkedő szervektől a nyilvánosság fórumához írott sorok írói? Említsünk névszerint is néhányat? A z Újságnak megírt A PANASZOKAT tanulmányozás után megküldjük azokhoz a szervekhez, akikhez tartozik az ügy. Természetesen a felettes szervet keressük meg, nem pedig azt, amelyre panaszkodnak. Gyorsan és lelkiismeretesen intézik a panaszok sorsát az SZTK megyei alközpontjánál (legutóbb például Roskó János gemzsei és Papp Zoltán nyír- tassi panaszosok esetében is), hasonlóan cselekszik a TITÁSZ, a Tejipari Vállalat, az erdőgazdaság, a Kemecsei Állami Gazdaság és még néhány szerv, A Kommunista Ifjúsági Szövetség megyei bizottsága ez év szeptember 11-én egész napos kultúr- és sportprogrammal egybekötött megyei ifjúsági találkozót rendez. Erre az alkalomra nagyszabású kiállítást is rendeznek népművészeti tárgyakból. Megyénk nagy hagyományokkal rendelkezik a népi motívumokból táplálkozó különféle kézimunkák készítése, népi hímzése terén. Az ifjúsági találkozó keretében megrendezésre kerülő kiállításnak tehát az a célja, hogy megyénk fiatalsága a nagyközönség előtt mutassa be az általa készített kézimunkákat. A k kiállítás megrendezésével kapcsolatban a KISZ megyei bizottsága pályázatot hirdet a részvételre. Pályázni lehet különféle horgolással, kötött térítővel, beregi keresztszemes munkával, különféle hímzésekkel, Ellenben lassan és hanyagul kezelik a dolgozók bejelentéseit, sérelmeit, néhány tanácsi szervnél. Május 5-én küldtük él a városi tanács lakásügyi csoportjához Macsi Pálné nyíregyházi asszony levelét; június 8-ig még válasz sem érkezett. Csigalassúsággal járt el a fehérgyarmati járási tanács is Király Károly- né túristvándi lakos ügyében (január 20-tól április 12-ig tartott az „intézkedés”), ugyancsak lucaszékének nézték a megyei tanács pénzügyi osztályán Udud Mihályné jánkmajtisi asszony jogos adópanaszának orvoslását, és még sorolhatnánk a többször sürgetett szerveket. Ilyenkor értjük meg, miért fordulnak a szerkesztőséghez a dolgozók, miért igénylik a sajtó segítségét. Lám, a közérdekű téma már előttünk van, és figyelmeztet: ne hagyjuk, hogy csipkerózsika álmát aludjék a közömbös ügyintézők akik a rideg papirostól nem látják az embert! A jövőben rendszeresen az olvasók elé tárjuk a bejelentések, panaszok sorsát, felelősségrevonást kérünk az ilyen ügyekben. Mert a panaszok 90 százaléka jogos és elintézhető. M ÁSIK LEVÉLCSOMÓHOZ NYÚLUNK MOST, a nagyobbhoz, az egy-egy „darab” életet sűrítő lapokhoz. A vegyestartalmú levelekből ebben az évben, június 1-ig 210 jelent meg a lap hasábjain. A közvélemény futárai a munkás, paraszt, értelmiségi, és diák levelezők a munka és a tanulás fárasztó percei után, pihenő idejükben fognak tollat, hogy a környezetük, a gondolataik-sugallta sorokat papírra fektessék. A levelezők, tudósítók, az újság önkéntes írói, szerkesztői nélkül nem is tölthetné be feladatát lapunk. Az élet sűrűjében lévő „munkatársak” nemcsak az ezerszínű élet regisztrálói, nemcsak a mindennapi élet őrszemei, a társadalmi tulajdon a gazdasági és erkölcsi értékek hűséges gazdái, vigyázói. Nemcsak azt mondják meg, mit írunk helyesen és mit nem, hanem arra is felhívják a figyelmet, a párt mit tesz helyesen és mit nem, közvetítik a tömegek vélemégobelin, kelim, perzsa és szövött munkákkal, fafaragásokkal, különféle játékanyagokkal. Pályázhat minden KISZ tag és Kiszen kívüli fiatal, továbbá minden általános iskola felső tagozatán tanuló leány és fiú. Az elkészített pályamunkákat legkésőbb 1960. augusztus 10-ig a lakóhelyükön illetékes járási KISZ bizottsághoz kell beküldeni. A pályamunkával együtt a beküldő pontos címét és a pályamunka nevét kell megjelölni. Pályadíjak: I. díjak darabonként 200 forint értékű, II. díjak darabonként 150 forint értékű, III. díjak darabonként 100 forint értékű tárgyjutalomban részesülnek. Az eredményt szeptember 11-én. a megyei ifjúsági találkozó napján hirdetik ki, s azt lapunk szeptember 13-án közzéteszi. A kiállítás bezárása után a KISZ megyei bizottsága a kézimunkákat visszaküldi készítőiknek. Ha manapság háborús uszító beszédet hallunk, ha valaki a tömegmészárlást dicsőíti, felháborodunk. Teljes joggal! A józan értelem, a becsületes emberi érzés visszautasítja az embertelenséget és azt tartja: becsüljük, tiszteljük és szeressük egymást. A különböző vallások papjai azt hirdetik, hogy éppen a vallás az, amelyik a legnemesebb jellemeket formálhatja s különösen a keresztyén vallás tanítói hirdetik, hogy a szeretet, az egymás iránti megbecsülés, a felebaráti könyörület, a megbocsátás forrása éppen a keresztyén istenhit. S mint mondják, maga az isten mutat példát. Máté evangéliumának 5. része 48. versében olvashatjuk: „Legyetek tehát ti tökéletesek, mint a ti mennyei Atyátok is tökéletes”. Lapozzunk a Bibliában s mindjárt kiderül, hogy milyen tökéletes az isten, akit példaképnek kell tekinteni. Haragvó és kegyetlen istenkép tárul elénk. Sokszor önkéntelenül is az az érzésünk, hogy Eisenhower és hidrogénbombás tábornoki kara jámbor sekrestyések dalárdája a bibliai ke- gyetlenkedőkhöz képest. Az evangéliumok azt hirdetik, h így ne legyünk 'haragtartók és bocsássunk meg embertársa nk- rak. És lóm, a Biblia elején rögtön arról van szó, hogy a tiltott fa gyümö,csenek Jeszakítása miatt nemcsak Ádámhák és Évának kell bűnhődnie verejtek^s munkával, hanem minden ivadékának, az egész emberiségnek. Ártatlan emberek milliárd- jainak, akiknek semmi közük sincs Ádám és Éva „bűnéhez”! Ily szörnyű és tartós haraggal mutatkozik be az isten. Ezek után nem csodálkozhatunk, ha újra és lújra lesújt és lépten- nyomon megszegi az Ószövetség egyik parancsolatát, a „Ne ölj !”-t. A Biblia szerint Noé és családja kivételével egy ízben kiirtotta az egész emberiséget. Elpusztította Szodoma és Gomorra lakosságát (Teremtes könyve 19. rész 24. vers) — elevenen égette el az embereket. A legenda szerint a sivatagban bolyongtak a zsidók Mózes vezetésével, amikor Kóré 250 társával fellázadt Mózes ellen, mondván: „Elég legyen nektek, holott az egész sokaság szent, és közietek vagyon az Úr; Miért emelkedtek az Űr népének föléje ’’ (Számok könyve 16. rész, 3. vers) Az isten kegyetlenül megbüntette őket: „megha- sada a föld lábaik alatt, és fölnyitván száját, elnyelő őket sátrastul és minden vagyonústul. És elevenen szállanák le a pokolba földdel bsfödetvén, és elveszének a sokaság közül”. Úgy látszik, mindez nem volt elég hatásos, mert aztán: „tűz is jővén az Űrtől, megölé a kétszázötven férfiút.” Mindez nem tetszett a zsidó_népnek és zúgolódva tettek szemrehányást Mózesnak és Áronnak, hogy ok ölették meg véreiket. Erre az isten válogatás nélkül kezdte gyilkolni a népet és 14 ezer 700 embert ölt meg. (Számok könyve. 16. rész, 49. vers.) Később elcsüggedt a vándorló nép a hőségtől és fáradságtól. Felrázásukhoz újra a gyilkolást választotta az Úr, „bocsátó az Ür a népre tüzes kígyókat, melyektől megmaratván” sokan meghaltak. Később Betszámesz városában néhányan kíváncsiságból bekukucskáltak a frigyszekrénybe s ezért az isten több, mint ötvenezer embert gyilkolt megf (Királyok I. könyve 6. rész, 19. vers.) A Királyok II. könyvében olvashatunk arról, hogy Dávid népszámlálást tartott. Az isten ezt súlyos bűnnek minősítette és Dávid „bűnét” a népen bosz- szulta meg: „Mirigyhaláit bocsátó ... Izraelre, reggeltől a rendelt ideig és megható a népiből Dántól Berszabeéig hetvenezer férfiú”. Se szeri, se száma az isten által szervezett öldöklésnek az Ószövetségben. S nemcsak az isten gyilkolja tízezerszámra az embereket, hanem hasonló magatartást követel a hívektől is. A Második törvényben a következő parancsokat olvashatjuk: ha valaki „a Napot és Holdat és az égnek egész seregét” imádja, „vidd a férfiút és asszonyokat, kik a szertelen nagy gonoszságot cse- lekedték, városod kapuihoz, és köveztessenek meg.” Vagy: „aki kevélységből nem akar engedelmeskedni a pap parancsának” — ugyancsak meg kell kövezni. Haláltól lakóit a férjhez ment lány, ha kiderült róla, hogy nem Ifjúsági kiállítást rendes a KISZ Kér! a fiatalokat: pályázzanak kézimunkáikkal! 2
