Kelet-Magyarország, 1960. június (20. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-24 / 148. szám
szatmárcsekei Haladás Termelőszövetkezet tagjai saját erőből alakították át ezt az ólat sőre- istállová, ahol nyolcvan darab marha hízik. Megyénk (éeszei 37 mllllí forint értékben építkeznek állami hiteiből . A téli-tavaszi leltározás után nagyon sok termelőszövetkezetben nem tudták az állatok közös elhelyezését megoldani, mert nem volt istálló. Több helyen még csak a múlt hónapban tudták közös állományba venni az állatokat. A Tervező Iroda dolgozói tisztában voltak a téesz- megrendelések fontosságával és arra törekedtek, hogy a megrendelt építkezési terveket határidőre elkészítsék, nagyon sok egyéb tervezési munkájuk mellett is. Április 30“ig a dokumentációkat hiánytalanul ki is szállították minden megrendelőnek. Azóta hozzá is fogtak minden építkezéshez, sőt egyrészük már el is készült. A csibenevelők nagyrésze például már működik, összesen tíz 2500 férőhelyes csibenevelőt építenek, darabonként 290 ezer forint kiviteli összeg« ben. Baromfi-törzsállomány részére 16 darab ólat építenek, egyen? ként 310 ezer forintos költséggel. Nemcsak az elhelyezés szempontjából, hanem a kiviteli ösz- szeget tekintve is a legjelentősebbek az 50"es és 102-es tehénistállók. ötven férőhelyes épületet kilencet építenek, egyenként egymillió forintos költséggel, 102 férőhelyes tehénistállót pedig 10 darabot, körülbelül egymillió hatszázezer forintos átlagos kiviteli összegben. ötven férőhelyes növen- dékmarhaistállóból nyolcat építenek, darabonként 240 ezet forintért. Hat hold dohány termését befogadó pajtát ■ hetet építenek, egyenként 250 ezer forintos költséggel. A jelentősebb tervezések közé számítanak még a fúroítkutak. összesen 12 téeszben kerül sor kütépítésre körülbelül 85 ezer forint költséggel. Az építkezéseket az Építő „és Szerelő Vállalat, az ÉM Megyei Építőipari Vállalat, a 6. sz. Mélyépít* Vállalat, valamint a mátészalkai Vegyesipari Vállalat vál“ lálta, de nem tudták ellátni, így a Hajdúmegyei ÉM Építőipari Vállalat 4 darab 102 férőhelyes tehénistálló építését végzi, így Szatmárcsekén, Nábrádon, Tu- nyogmatolcson és Márokpapin a hajdúmegyeiek építkeznek. Helyes javaslat az aratási munkák meggyorsítása érdekében A közelmúltban az egyik értekezleten a vásárosnaményi Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke, Siket Gyula egy javaslattal fordult az ipari vállalatok igazgatóihoz. Azóta több termelőszövetkezeti elnöktől érkezett ha- sn I9 lavaslat. Siket Gyula azt indítványozta, hogy a termelőszövetkezetekből az ipari üzemekbe ment dolgozóknak a szabadságukat aratás idején adnák ki, hogy akik részt akarnak venni ebben a nagy munkában, azok segíthessék családtagjaikat, illetve a szövetkezeteket. Jövő évi kenyerünk biztosítása nagy munkát igényel, a szemveszteség nélküli aratás gyors tetteket kíván. Minél többen vesznek részt ebben a munkában, annál hamarabb kerül asz+agba. illetve zsákba az új termés Kívánatos tehát, hogy az ipari üzemek igazgatói, amennyiben a zavartalan termelés megengedi és a termelőszövetkezeti községekből ott dolgozó munkavállalók is igénylik; szabadságukat az aratás ideje alatt adják ki. Nagysikerű u népi díszítőművészek nyíregyházi hiiíllítása fi szomszéd megyék küldöttei a megnyitón A termelőszövetkezet egyik büszkesége a többmázsás cornwall kan. (Csikós felv.) szűz, a gyermek, aki nem engedelmeskedett szüleinek, az, aki nem tartatta meg a szombatnapot és így tovább. A Második törvény az isten háborúra vonatkozó utasításait is közli. Eképpen: „Azon városokban pedig, melyek neked adatnak, teljességgel senkit se hagyj élni.’. (20. rész, 16. vers.) A Királyok első könyvéből kitűnik, hogy Saulnak Sámuel próféta útján ezt üzente . az Úr; „Most azért menj és verd meg az analecitá- kat, és pusztítsd el mindenüket, ne kedvezz nekik, és meg ne kívánj valamit az ő vagyonukból, hanem öld meg férfiútól asszonyig, s a gyermekeket és csecsemőt, az ökröt, juhot, a tevét és szamarat.” Saul nem teljesítette ezt a parancsot tökéletesen s ezért az isten halállal büntette. Öt Dávid követte a trónon. A vallásos közvélemény a Zsoltárok könyvét kegyes, költői szépségű szerzeménynek ’tartja. Nos, olvassuk el a 136. zsoltárt, a „Babilon folyóvizei mellett” kezdetűt. A zsoltárból kiderül, hogy a zsidók babiloni fogságba kerültek, a babiloniak nagyon jól bántak velük. A zsoltár mégis megátkozza őket s ezt mondja Babilonra: „Boldog, ki megragadja s a kősziklához csapja kisdedeidet!” Borzalmas szavak ezek! Mit ér ezek után a törvény: „Ne ölj!”? Úgy látszik, véletlenül és tévedésből került a Bibliába. Sokan azonban így szólhatnak: azám, de az Újszövetség egészen más szellemet sugároz. Való igaz. hogy a keresztyén vallás papjai általában az Újszövetségre hivatkoznak, amikor vallásuk emberszerető, emberséges, nevelő jellegéről be- ' szélnek s az is igaz, hogy az -Újszövetség is sokat beszél a megbocsátásról, az ellenségeink iránti szeretetröl. Jézus többször mondja, hogy nemcsak hétszer, hanem hetvenhétszer is meg kell bocsátani, meg hogy „Aki megüti jobborcádat, fordítsd neki a másikat is” (Máté 5. rész, 39. vers.). De az is igaz, hogy Jézus nem ítéli el az Ószövetségi törvényeket, éppen ellenkezőleg: „Ne véljétek, hogy felbontani jöttem a törvényt, vagy a prófétákat; nem jöttem felbontani, hanem beteljesíteni.” (Máté 5. rész, 39. vers.) Ha mélyebben vizsgáljuk az újszövetségi erkölcsöket, akkor rögtön kiderül, hogy nagyon kétoldalú. Mást ajánl a szegényeknek és mást mond a hatalmasok javára. Az alázatosságot, a megbocsátást a szegényeknek hirdeti, de az elnyomóknak, az uraknak azt ajánlja: véresen számoljanak le a lázadókkal! Pál apostol rómaiakhoz írt levelének 13. részében az 1—2. és 4 versben ezt olvashatjuk: ..Minden lélek engedelmeskedjék a felsőbb hatalmasságoknak; mert nincs hatalmasság, hanem csak Istentől, amelyek pedig vannak, az Istentől rendeltettek. Aki tehát ellene áll a hatalmasságnak, Isten rendeltetésének áll ellene ... mert Isten szolgája ő a te javadra, ha gonoszt cselekszel, félj: mert nem ok nélkül hordozza a fegyvert; mivel Isten szolgája, hegy bosszút álljon büntetéssel azon, ki gonoszt cselekszik.” Ennél virágosabban nem is lehetett volna megmondani a rabszolgáknak azt, hogy a rabszolgatartó isten rendeléséből úr s ha a rabszolga fellázad, isten ellen lázad fel. így aztán a rabszolgatartó úrnak istentől kapott joga, hogy kegyetlen fegyveres bosszúval torolja meg az engedetlenséget. Hol van a szeretet ebben a ta- \ nitásban például: „Az a szolga pedig, ki tudta ura akaratát, és , el nem készült, és nem cseleke- j dett annak akarata szerint, ke- ; ményen megbűnhődik.” (Lukács j 12. rész, 47. vers.) A szolgának Máté evangélista azt ajánlotta, I hogyha megütik az orcáját, j tartsa oda a másikat is. Bezzeg mást ajánl a rabszolgatartó úr- í nak ugyanaz a kegyes Máté a j 25. rész 30. versében: „A haszon-! tálán szolgát vessétek a külsőj sötétségre; ott leszen sírás és j fogak csikorgatása;” Maga Jézus is erősen megfe- j nyegeti azokat, akik nem hall-! gatnak rá. Lukács evangéliumában olvashatjuk, hogy az ilyen emberek városának ezt ígéri: „Mondom pedig nektek: hogy Szodomának az napon tűrhe- több sorsa lesz, mint annak a városnak.” Pedig Szodoma lakosainak eleven tűzhalála sem volt éppen szelíd ítélet. Mi lehet enné] szörnyűbb büntetés? Többször olvashatunk arról az Újszövetségben, hogy kegyetlen ítélet vár az emberekre Krisztus második eljövetelekor, a bűnösök a pokolba, örök kárhozatra kerülnek. Ezek szerint rájuk nem vonatkozik a megbocsátás, a könyörület elve. Nem beszélve arról hogy végeredményben ezeket a „bűnöket” nyu-1 godtan át lehetne hárítani istenre, hiszen ő teremtette az embereket ilyenekké, ő irányítja cselekedeteikst, hiszen semmi sem történhet isten akarata nélkül — tanítja a vallás. Mindenesetre láthatjuk, hogy a B;b!ia mindkét része kegyetlen és igazságtalan elveket hirdet s e tekintetben nincs közöltük különbség. (Folytatjuk.) Az ablakokon szada függönyök, körben, a falak mentén üveges szekrények. Az egyik sarokban kis asztalka, zöld hímzésű térítőkkel, azokon kerámia tárgyak. A teremben csoportokba verődve az üvegvitrinekben lévő pompás térítőkben gyönyörködnek a látogatók. A Szabolcs-Szatmár megyei háziipari szövetkezetek állított ák ki legszebb mintákat közös kiállításukon, a nyíregyházi Gorkij mozi épületében. Szombat délben tartották a megnyitót. Erre az alkalomra a környező megyék háziipari szövetkezesei neri képviselői is megjelentek. Több mint negyvenen érkeztek Miskolcról. Mezőkövesdről, Egerből, Debrecenből, Hajdúszoboszlóról, Tokajból és Sátoraljaújhelyről ; jelen voltak többen a megye háziipari szövetkezeteitől is. A kiállítás megnyitásán ezenkívül részt vettek a párt, a társadalmi és kultúrális szervek képviselői. Kisivor Sándor, a magyar népművészeti tanács titkára megnyitó beszéde után Nagy Sándomé, a nyíregyházi háziipari szövetkezet elnöknője a kiállítás jelentőségéről szólt. Húsz község asszonyai dolgoznak a szövetkezetnek, óntU új formába elgondolásaikat, modern színekkel az ősi népi mintákat. Ez az újszerűség érezhető a kiállítás tárgyain is. A kis asztalka térítőn, a tarpaiak gyermek- ruháján, a paszabi. szőttesen. Egy lakás díszévé válhat min* den darab, ami ebben a teremben található. A tárlat érdekessége még a kerámiaanyag: festett tálak, tányérok, korsók, alakos váza, megannyi ízléses tárgy. És ami emögött van: emberek szorgalmas munkája, a paszabi részleg 300 ezer forintos tervteljesítése és az, hogy közel fél millió forint értékű árut szállított fél év alatt Bereg. — Ezt a munkát tükrözi a szabolcsi népi díszítőművészek napokban megnyílt kiállítása. — Csallány —r Szónahordns A szabolcsi Szabadság Tsz-ben szénát osztottak a tagok részére előlegként. Nagy Dezső családja viszi haza a nekik jutó részt. H (Hammel felv.) 8 Szatmárcsekei képek
