Kelet-Magyarország, 1960. június (20. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-19 / 144. szám
3Cisniieskel „vancbnu” „Szeszes" emberek 4 vasúti töltés mögött, az Űj- zhcrtó és Hajdúhadház közötti t mentén van a kertimag és yógynövénytermelő gazdaság zefnegysége Kismicskén. Furcsa, ülőn világ tárul itt a szem elé: legkülönfélébb nevű növények, melyeket régebben csak a vadontermő helyekről gyűjtöttek össze, kultúr körülmények között tenyésznek, hogy az embert, a gyógyítást szolgálják. A gyógy- erejű füvek mellett a kertészeti növények sokasága van itt, amelyek magterméséböl szaporítják el a nemes zöldségféléket. Fontos gyógyszeripari alapanyagot készítenek a kisvárdai szeszfinomítóban Antig a mag a retőmagboliba kerül A földeket járva az üzemegy- ig Vezetője elmondja, hogy úntegy negyven fajta kerti nö- ény van a gazdaságban. 4 nö- ények különféle levél-, és virág- liftekben pompáznak. Ott találaté ' az élénkszínű clarcia, az ranysárga virágúi körömvirág, az roszlánszáj, a kakastaréj, a dísz- apraforgó. A figyelmet egy szabályos mohba rendezett karóerdő von- i leghamarabb magára. Közötte irga szalmakalapok bukkanok il itt is, olt is. Itt tenyésztik a heterózis per idicsomot. Kecskeméti fajták, olgár tapasztalatok alapján égzik a heterózis nemesítést, e mennyi munka van addig, líg magot foghatnak?! — Naponta ötszáz virágot 1u<’ egy-egy leány megporozni - mondja Orosz Irén, a sok szalmakalapos dolgozó egyike. — Az anyanövény feslő virágaiból csipesszel szedjük ki a portokokat s az apanövényről visszük ál az érett virágport a bibére. Ógy„, olyan, szakszerűen beszél, mintha magas■ elméleti képesítése lenne ahhoz, hogy ebben a különös birodalomban eligazodjon. De kiderül, hogy ilyen nincs, a paradicsom hibridizálásánál is csak második éve dolgozik. Az első keresztezések gyümölcsei már zölddió nagyságúak, de a munka folyik állandóan. Orosz Irén kezenyomán az idén hatezer virágból kötődött paradicsom. Sokan nem tudják, hogy ,a Kisvárdai Szeszfinomító az egyedüli üzem az országban; ahol ipari szeszt és gyógyszeripari alapanyagot termelnek. Kizárólag finom szeszt készítenek, ami abból áll, hogy a Dunántúlról kapott nyersanyagot — ipari melaszból nyert szeszt — víztelenítik s .ezáltal 100 százalékos, teljesen vízmentes szeszt kapnak. Ez az üzem szállít nyersanyagot Az üzem csak ötvenhat főt foglalkoztat. Az igazgató Hegedűs Ferenc azonban „lelkes csapatnak" nevezi a dolgozókat. Megérdemelten dicsérik az üzem- belieket. Éjjel-nappal talpon vannak, mindig három műszakban termelnek. Nem számít az ünnep, karácsony, vagy újév, a szeszfőzők szolgálatban vannak. Máskor júniusban leálltak a gépek s karbantartottak. Most azon'Ahol nem kék a búzavirág A sok disz- és zöldnövény költi vannak furcsaságok is, melyek az emberi alnotómun- it dicsérik. Ezek közül is a •gérdekesebbnek találtuk a bd- ívirágot. Mert ugye, a búzavi- i g: kék. De mekkora volt a ’.egtepelésünk, amikor egy te- i níélyes területet megmutattak, hol lila, piros, rózsaszín, sárga, :hér és a színeknek többféle myalaiában pompáztak a virá- }k és ezek nem voltak mások, Unt a vadviragos mezők ékességnek, a búzavirágnak a kite- yésztett változatai. & hogy a meglepetés tartósabb gyen, minden színből letéptek éhány szálat egy csokorba — iándekként. Elmondották, hogy it a sokszínű búzavirágot is lagfogásra termelik, hogy majd jyre több helyen pompázzanak i emberek gyönyörködtetésére. A barnák előnyben A gyógynövények sokaságában llálkoztunk a szívgyógyító gyü- lüvirággal, az ebszőlő csücsörít, az idegnyugtatásnál alkalma- att macskagyökérrel, az orvosi s muskotály zsályával, a köröm- irággal. A gazdaságban termesztett yógynövények egyik legérdeke- ebb képviselője a kerti ruta. zt a növényt már a régi ró- laiak is felhasználták a gyógyá- zatban. A nőgyógyászaiban ha~ isa megegyezik az anyarozséval. 'öbb évig él, méter magasra is negnq. Virágai sárgák. Erősen űszeres ülatúak. Erre hamar rájöttünk, amikor gy hatalmas szárító berende- ésnél megtekintettük a learatott övényt. Érdekességként elmon- lották, hogy a kerti ruta megválogatja, kivel áll szóba”. Igydhis a vele való foglalkozáskor — kapálás, kaszálás, szárítás dején — az érzékeny, világos, zőke bőrű- dolgozók kiütéseket lapnak. Ezért aztán, a tapaszia- at alapján, az érzékeny bőrű zőké -lányokat távol tartják tőle vagy gumicsizmásán, kesztyűi zézzel foglalkozhatnak vele. No lersze, nemcsak a lányokat, ha- iám a szőke fiatalembereket em kíméli. Ezen a néhány órás „rande >ún” nem sikerült megismerkedtünk ennek a különös világnál ni/nden titkával. Eppencsak íze ítöt kaptunk abból, ami itt vég lemegy. A természet nagy vegyi- tonyhájában halmozódnak fel a; ember beavatkozásával azok az anyagok, amelyek a további soksok munka után a laboratóriumokban, vegyészeti üzemekben folyékony, vagy labdacsokba gyúrt orvosságként elkészülnek, hogy a gyógyulást áhítozó beteg emberek rendelkezésére álljanak. S. A. Göncz János szeszfőző már tizenhat éve dolgozik a szakmában. S mint ahogy a közmondás tartja; jó cipésznek ritkán van jó lábbelije, Göncz János sem szereti a szeszt, pedig minden nap ihatna belőle. a Fővárosi Gyógyszergyárnak, a Debreceni Penicilingyárnak, a Tiszavasvári Alkaloidának és még egy sor gyógyszert, vagy gyógyszer-alapanyagot termelő üzemnek. Ezen kívül a bőrgyáraknak, kutató intézeteknek is innen küldenek ipari szeszt. ban csak szeptemberben kerülhet sor erre is, mert sok a munka, sürgetik az alapanyagot az említett üzemek. S a kisvárdaiak fáradtságot nem ismerve dolgoznak, hogy ellássák az ország gyógyszeriparát alapanyaggal. Kint, a szabadban még csak 28 fokot mutat a hőmérő, bent azonban, az üstök, kazánok, kemencék. csövek birodalmában máris negyven fok fölé ugrott a hőmérő higanyszála. Igaz, ott van a szeszfőzők, gépmesterek! mellett a védőital, s ez oltja ia szomjukat, mégis verejtékeznek. Ipari szeszen és gyógyszeripari alapanyagon kívül finomszeszt is termelnek az ecetipar számára. Az egész tiszántúli — a debre- ceni, miskolci, tokaji,. . nyíregyházi, sőt még a békéscsabai — „savanyúgyárakat” is innen, látják el az ecetkészítéshez szükséges finomszesszel. Sokan nem is gondoltak arra, hogy a szeszt még az ecetkészítéshez is fel lehet használni... 'f- ’/' • A „lelkes csapat” készséges segítői között , elsősorban a tiz^n- kéttagú pártszervezetet említjük. A párttitkár, Tóth Károly élvtárs maga is hozzáértő szeszfőző, s szakmai útmutatásai mellett gyakran — szükség szerint — foglalkoznak termelési, nevelési kérdésekkel. Legutóbb — bár ez nagyon ritkán fordul elő —' a ..kulacsozás” ellen is szót' emeltek, mert egyesek hajlamosak voltak erre, s magukról megfe- lejtkézve néha üveget is hordtak magukkal... Az üzem csaknem teljesen gépesített. Az öt emelet magas főzőtoronyban egy szeszfőző teljesít. szolgálatot, s irányítja a különböző üvegedényekben, rézcsövekben csörgedező szesz útját. Naponta egy ember felügye-' lete mellett 160 hektoliter szeszt ’ készítenek, amit az udvaron található hatalmas, mintegy háromszáz vagon befogadóképességű tartályokban tárolnak a to*«' vábbszállításig. . A nagyfokú gépesítés mellett azonban gondolnak az üzem fejlesztésére is. Ebben az évben több mint öt-'1 százezer forint értékű felújítást végeznek. Jó munkaszervezéssel, a dolgozók lelkesedésével a tavalyi 370 va- gonos termeléssel szemben az idén 28.8 százalékkal kívánnak több alapanyagot adni. (Nagy—Hammel.) Sokan azt hiszik, ha fűtőről hallanak, hogy naponta bizonyára sok szenet belapátolnak a kazánok gyomrába. Hát valamikor így is volt. A kisvárdai szeszfinom tó kazánjába azonban már nem kell lapáttal hányni a szenet. Különleges fel- vonószerkezet juttatja apró csillékbe, s onnan a kazánba a szenet, s így Bartha Andrásnak az el'enörzésen kívül nem sok dolga akad a kazánok mellett. Még mindig vannak, akik azt mondják, hogy a lányok nem valók, csak a fakanál mellé. Erre az állításra ugyancsak rácáfol Marincsák Erzsébet gépápoló, aki már több éve becsületesen megállja a helyét munkahelyén, s a gondjaira bízott gőzgép mindig „kenetten” zakatol. Képünkön is éppen olajoz a gép ápoló kislány. Ezekben a hatalmas tartályokban tárolják a finomszeszt. Többszáz vagennyi elfér bennük, s így nincs baj, ha egy kicsit túlteljesítik a tervet a szeszfőzők, van hol tárolni a szeszt a* elszállításig. --------*" A fa«ok adnak süldőket a szabolcsi Szabadsáv Tsz hizlaldájába 1 Nagy szerepet tölt be az állat- Lenyésztés a termelőszövetkezetek gazdálkodásában, különösen ott, ahol aránylag kevesebb az egy tőre jutó föld. Különösen érdemes a sertéssel foglalkozni, mert nagyon szapora, könnyen hizlalható és kevés munkaerőt 'og;aikoztat, tehát kevés a mun- .cae iy.. ég-ráfordítás. Természetesen az a legkedvezőbb, ha a téesz saját szaporulatából tud^a biztosítani a hizónakvalót, de sok megnöve’.cedelt téesz még nem rendelkezik ilyen állománnyal és így megvásárolja a süldőket. Nem volt állománya a szabolcsi Szabadság Tsz-nek sem. amelyből a hizlalási tervet telje- j síthetné. 150 sertést hizlalnak a terv szerint. 104 süldőt a tagok adnak át a termelőszövetkezetnek 12 forintos kilónkénti egységáron. Nem volt könnyű a meggyőzés, sok idejébe került a vezetőségnek a tagság felvilágosítása, de végül belátta a többség, hogy ha augusztus elsején kevesebbet is kapnak az egyes családok az átadott süldő kilójáért, mintha piacra vinnék, nem járnak rosszul, mert a zárszámadáskor majd többet kapnak egy munkaegységre. Hogy mennyire érdemes ser- téshízlalással foglalkozni, azt lemérhetik a tagok a nemrégiben átadott 38 hízó jövedelmével is. 22 selejtezett kan átlagsúlya 240 kiló, 16 hizóé pedig 126 kiló, összesen tehát 73 mázsa volt a 38 sertésben. s
