Kelet-Magyarország, 1960. június (20. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-19 / 144. szám
Hasznos megyei kiadmányok A kör Csehszlovák film A cigányok táborában Ma már országos híre van a nyírbátori földművesszövetkezet és a határőrség közös kultúrcsoportjának. Az elmúlt évben megnyerték a BM. országos népi-tánc versenyét. Bemutatjuk a tánccsoport egyik népszerű jelenetének pillanatképét. (Dorog:) MESTER ATTILA: Megérkesétt Először voltam akkor itt a télen, fehéren várt a hóbabújt tanya. S mert kékre-zöldre fagytam már egészan alig engesztelt a fűtött szoba, szégyeltem is, hisz mondták eleget ne, nyakkendőt, hanem kucsmát vegyek. Beszélni kezdtünk, hogy lesz majd tavasszal táblákra osztva a még száz darab aprócska kert. Szántóföld lett az asztal, a tintacseppek új halastavak, gondosan húzott kréta vonalak mind egy-egy új út, erdősáv, határ s gépműhely lett a füstös hamutál. S aztán — az asztal szűk volt terveinknek — felöltöztek, nagy sálakat kötöttek, a széles csizma álta a havat. — Így indultunk járni a dombokat. — ök terveztek, s én csak topogtam körbe aszfalthoz szokott vékony félcipőmbe. Eltűnőben vannak a legveszélyesebb népbetegségek Lj asznom kiadványokat készít á nyíregyházi megyei könyvtár. Az egyszerűen, ízlésesen kötött füzet alakú könyvecskék stencilezett sokszorosítással születnek, de nem is ez a fontos ,hanem tartalmuk. Ha sorozatról beszélünk, két sorozatot kell megkülönböztetnünk. Az egyik ajánló bibliográfia, a másik könyvismertetés. Mindkettő igen gyakorlati feladatokat old meg, mivel megyénk minden községe, illetve könyvtára, kultúrháza megkapja. Elég végig tekinteni a könyvecskék címlapjain, hogy bátran mondhassuk: szükséges és jó ezeknek a sorozatoknak elkészítése, vidéki útjára bocsátása. Az ajánló bibliográfiák sorozatában ilyen címeket találunk: Tudomány és vallás, :870 (Lenin születési éve), A nő az irodalomban, Magyar Tanácsköztársaság 1919, Ismerje meg a szovjet szépirodalmat. A rövid bevezető után következnek a tárgyra vonatkozó irodalmi források felsorolásai, rövid ismertetővel. És nem kevés forrást neveznek meg a könyvek! A Tudomány és vallás című ajánló bibliográfiában közel száz ezeknek a száma, Engels műveitől kezdve egészen a mai, antiklerikális művekig, a szépirodalom ilyen vonatkozású műveiig. A z a falusi kultúrmunkás, aki érdeklődéssel nyúl e könyvekhez, hasznos segítőtársra talál bennük. Még akkor is, ha a kevés kötetet számláló községi könyvtárak nem rendelkeznek bővében a felsorolt könyvekkel, hiszen a megyei könyvtár szívesen rendelkezésükre áll. De vajon, hányán forgatják ezeket az ajánló bibliográfiákat? Pedig csak az Büszkék vagyunk és boldogok, hogy nekünk nyíregyháziaknak ilyen is van. Éppen ez a féltő szeretet késztetett arra, hogy néhány apróságra felhívjam a figyelmet Az új színháznak merőben új a közönsége. Szemmellátha- tóan más összetételű a közönség, mint régebben. Az összetétel megváltozása természetes folyamata a szocializmus fejlődésének hazánkban, a széles néprétegek bekapcsolása a kultúra áldásaiba. Éppen ezért sokan vannak, akik most kerülnek először kapcsolatba különféle műfajokkal, operával, drámával, operettel, vígjátékkal stb. Jelenleg nincs olyan műsorfüzet, amely tartalmazná az előadásra szánt darabok tartalmát. Így tehát a közönség zöme, mégpedig pontosan az, amelyiknek a legnagyobb szüksége lenne rá, teljesen tájékozatlan arról, hogy tulajdonképpen mit fog látni. De azt sem tudja bizonyosan mindenki, hogy az előadásra kerülő mű irodalmi értékű-e, vagy csak könnyű szórakoztatásra szánt darab. Talán még korai teljesen magára hagyni a közönséget, hogy saját véleménye alapján értékelje az előadást. Ezen a dolgon mindenesetre segíteni kell. Egy másik hiányosság, hogy a színházban belül sehol sem található meg a napi műsor. Sok darab kettős szereposztással keiül kivitelezésre, de a színházlátogató közönség sehonnan sem nyer tájékoztatást afelől, 'hogy aznap éppen melyik szereposztással megy a daajánlott művek áttekintése is izgalmasan érdekes, hiszen any- nyi kiváló filozófus, író, nagy gondolkodó foglalkozott az élet kérdéseivel, harcolt a felvilágosodás mellett, az egyházak embertelen tevékenykedéseinek leleplezésével, a vallásos világnézet ellen — hogy csak a Tudomány és vallás füzetet említsük. A könyvismertetők sorozatában mezőgazdasági szakiroda- lom, a mezőgazdasági gépek, témában csakúgy helyt kapnak, mint az űrhajózás, vagy Ismert történet, s mégsem szokványos. A széthulló családot nem egy írásmű, film feldolgozta már művészi szándékkal, s a téma itt is az. A kis kör, a család elhagyja otthonát, mert az öregedő asszony mellett a férj életében megjelenik a szerető. Az anya először megkísérli megőrizni a látszatot ,a gyermekek azonrab, Ezen a hiányosságon nagyon könnyen lehetne segíteni úgy, hogy az előcsarnokban két oldalt, vagy középen egy hirdető táblán el kellene helyezni a plakátot és azon aláhúzással meg kellene jelölni az az napi szereposztást. Kicsit költségesebb, de ízlésesebb megoldás egy lábonálló fekete állvány készítése a színház stílusának megfelelő formában. Erre a táblára lehetne minden előadás főszereplőit felírni. A Budapesti Állami Operaházban ez a megoldás van. Az emeletre két oldalt gyönyörű márványlépcsők vezetnek fel. Ezek nemcsak szépek, hanem nagyon veszélyesek is, mert ha valaki magcsúszik az élesre faragott lépcsőszélekben, komoly baleset történhet. Plus szőnyeget kellene a lépcsőre erősíteni, sárgaréz szorítórudak- kal. Ez még emelné a lépcső szépségét és százszázalékos biztonságot nyújtana. Végül sajnálatos tény, hogy a közönség rendszeresen elkésik. Ha színház a közönség felé hajlik és mindaddig nem kezdi el az előadást, amíg a későn jövők is be nem ülnek a helyükre, nem jár el helyesen. Az elmondottak apróságok és korántsem azért kerültek papírra, hogy a szépnek és a jónak feltétlen értékét kívánnák csökkenteni. Ezek csupán tanácsok, észrevételek, a színházlátogató közönség szemszögéből. Dr. Arató István, a 6. sz. Mélyépítő Vállalat főkönyvelője. Szendrei regénye, a Les-i még gyümölcs a fán. A sorozat legnagyobb hibája, hogy viszonylag kevés könyvet tárgyal. Sokkal több kellene a kis falusi könyvtárosok kezébe, akiknek nagy része még nem kellően tájékozott az irodalom ajánlásában. De könyvankétok, irodalmi viták alapjai is lehetnek ezek az ismertetők. A kiadványok kétségtelenül hézagpótlók. Felhívjuk rájuk a művelődési otthonok, könyvtárak, ismeretterjesztő munkaközösségek figyelmét. ban már nagyok, nem lehet félrevezetni őket. S most nem az történik, mint megannyi filmben, hogy kutatni kezd a történet a múltban, hogyan és miért jutott ide a család, hanem az új élet új megoldása szerint váratlan dolog történik. Az anya elköltözik otthonról, és dolgozni kezd. Saját keresetéből gondoskodik a legkisebb fiúról, s ez az anyagi függetlenség meg is vigasztalja részben. Másrészt az apa rideg, elhagyott otthonban ébred tudatára, mit is jelentett számára az otthon igazi melege, szeretete. És visszatér családjához. Egyszerű történetet vetít elénk a film, s mégis izgalmasan érdekes történetet. Alkotói minden szentimentalizmus nélküli, valóban művészi eszközöket használnak, s nyugodtan leírhatjuk: a legjobb csehszlovák filmek egyikét láthatjuk A kör-ben. Külön meg kell emlékezni az anya, Vlasta Matulova mélyen átélt, finom alakításáról, s a rendezőről, a lehetséges Ladislav Rych- manról. Az egészségügyi szervek a fel- szabadulás óta tervszerűen törekednek a pusztító népbetegségek megfékezésére, a heveny fertőző megbetegedések számának csökkentésére. A küzdelem nem volt hiábavaló — erről tanúskodik a Központi Statisztikai Hivatal legutóbb közzétett jelentése a fertőző megbetegedések számáról, az eltűnőben levő népbetegségekről. Például 1938-ban még több, mint hatezren kapták meg a hastífuszt az országban, 20 évvel később, 1958-ban mindössze 608 megbetegedést jelentettek be. Eltűnőben van az egyik legveszedelmesebb fertőző betegség, a járványos gyermekbénulás isj Salk-oltóanyaggal megvalósítottuk a tömeges védőoltást. A hatás 1958-ban megmutatkozott: az egész országban egy év alatt csupán 165 megbetegedés fordult elő — kevesebb, mint az elmúlt két évtizedben bármikor. A Salk oltóanyag hatása azonban nem hosszabb egy évnél; s 1959-ben ismét emelkedett a gyermekbé- nulásos megbetegedések száma. Szükségessé vált újabb tömeges védőoltás alkalmazása, a Szovjetunióból kapott Sabin oltóanyaggal. Budapesten ez év februárjában és márciusában már egyetlen gyermekbénulásos eset sem fordult elő, s az ország 19 megyéje közül márciusban tizenötben jelentették az egészségügyi szervek, hogy senki nem betegedett meg. A gyermekbetegségek közül a kanyaró és a vörheny változatlanul gyakori, az ezeknél jóval veszélyesebb diftéria azonban ma már lényegesen kevesebb aggodalmat okoz a szülőknek, mint akár egy évtizeddel ezelőtt. 1958, 1959. és 1960. eddigi statisztikájából már eltűnt a kiütéses tífusz is. Pályázati felhívás A Hajdű-Bihar Megyei Tanács VB. és a Debrecen mj. Város TanácsVB. felszabadulásunk 15. évfordulójának tiszteletére pályázatot irt ki az alábbi művészeti ágakban. Irodalom: Elbeszélés, novella, vagy irodalmi riport, 2000,1500, 1000 forint első—harmadik díj. Vers-ciklus, vagy verskötet (legkevesebb 30 vers) 4000, 3000, 2000 forint első—harmadik díj. Képzőművészet: Festészet, szobrászat, grafika, 5000, 4000, 3000 forint' első—harmadik díj. Népművészet, iparművészet: 2000, 1500, 1000 forint első—harmadik díj. * A pályázat célja: művészi színvonalon ábrázolni a felszabadulás tényét, a szocializmus építésének eredményeit, különös tekintettel a megye életére. A pályázaton bárki részt vehet olyan művel, amely nyomtatásban még nem jelent meg, illetve tárlaton nem szerepel, vagy az alkotó más pályázaton vele díjat nem nyert. A pályázat jeligés. A pályamű mellé lezárt borítékban kell mellékelni a szerző nevét, foglalkozását és pontos címét. A tanács .művelődési osztályára kell küldeni, „Felszabadulási pályázat” jeligével. Haláridők: irodalmi müveknél augusztus 20, képzőművészeti, népművészeti és iparművészeti alkotásoknál október 1. 6 Néhány megjegyzés a nyíregyházi színházról
