Kelet-Magyarország, 1960. május (20. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-15 / 114. szám

Forró sikerrel mutatták be Nyíregyházán i>arvas József: Kormos cg című drámáját I | AKT AS JÓZSEF „KOR- Lr MOS ÉG’' CÍMŰ MÜVE stt értelem és a szív drámája. Egy kiragadott darabka 1956 októberéből. Élethű tükre az eseményeknek, az emberek ak­kori gondolkodásának és érzés­világának. Nagyszerű alkotás, A történet egy íróról szól, aki cikkében a dolgozó népet ért sérelmektől és keserűségektől indítattva bírálta a hibákat, Nem gondolta, hogy ez is hozzá fog járulni az országban, a fel- zaklatottság fokozásához, az el­lenforradalmárok terveinek megvalósításához, Szobájába zárkózva éli át három hét ese­ményeit Joó Sándor iro, Nem tud egyetérteni az utcákon tör­ténő dolgokkal, amelyek magán­életét is feldúlják. Laci, a fia az egyetemistákkal, az ellen- íoiradalmárokkai harcol, Klári, a felesége a múlt hibáitól un­dorodva új élet felé próbál me­nekülni, s közben a bizonyta­lanságban John Müller ameri­kai újságíró barátságát keresi, nem áll igazán a magyar élet és jövő miatt aggódó, kivezető utat kereső férje oldalán, Joó Sándor költő barátja, aki ha­mar köpönyeget fordított, hasz­talan próbálkozik az írót az el­lenforradalmi esemenyek tüzébe vinni. Sándort egyre jobban meggyőzik a tények: öccsét, Andrást a munkásvezetőt elűzték a gyárból és a fegyveres ese­mények élére tolakodott dek- lasszát személyek üldözőbe vet­ték, Az írót elgondolkoztatják, és borzasztják a szemtanúktól hallott gálád, véres utcai cse­lekmények. Visszatartja a For­rnia szovjet műfordítóval élő barátsága. Hatással van rá, hogy a műfordító kétszer is megláto­gatja; Amikor a főszereplő a lakásán, a betolakodó amerikai újságíróval beszélget, az ameri­kai beszéde és viselkedése csalt fokozza iránta érzett ellenszen­vét. Ügy látszik, elveszti a fele­ségét, s nem tudja, hol van a fia. Tragédiájában nem hagy­ják magára a munkások. Vi­gasztalást csak az anyja aggó­dása és szeretete nyújt neki, öccsének harcossaga, hívó sza­va, édesanyjának biztatása és fianak vissza*érése elindítja a bajból kivezető út felé, hogy igaz meggyőződésével ő is segít­sen letörni az esztelen sztrájkot, helyreállítani a magyar életet, A DRÁMA MONDANiVA- LÓJÁVAL, átéléssel bizo­nyítja pártunknak az ellenfor­radalomról vallott nézeteit. Fájdalmas visszapillantás ez a dráma. Milyen jó, hogy ma már egy gyönyörű színházban, jólöl­tözött emberek között együtt nézhetjük a színpadon feleleve­nített 1956 októberi eseménye­ket. Közben azt erezzük, hogy gyűl'k bennünk a gyűlölet az ellenforradalom iránt. A feszült figyelem, a nézők szemében csillogó könnyek, a tetszést ki­fejező és a művészetnek szóló tapsok azt bizonyítják, hogy mennyire együtt éreznek a mon­danivaló igazságával. / A nagy mondanivalót kiváló művészi játék emelte ki. A Deb­receni Csokonai Színház mű­vészei magas színvonalú játék­kal, a rendezés finomságokig ki­térő biztonságával állították elénk Darvas József drámáját. Bángyörgyi Károly alakította Joó Sándort. A főszereplő tehet­sége végig csillogott a drámá­ban. Az első felvonásban azt az írót láttuk alakításában, aki tudja, hogy nem jó az, ami az utcákon és gyűléseken történik Nyugtalan szemlélője az esemé­nyek fejlődésének. Már elkülö­níti magát a köpönyegforgtók- tól, de még nem találja helyét. A második felvonulásban jól kibontakozik a családja tagjai­hoz, költő barátjához, a szovjet műfordítóhoz és az amerikai új­ságíróhoz való viszonya. REMEKÜL JÁTSZOTT And­1 rás szereoében Sárosdv Rezső. Élethűen alakította a gyárból elűzött párttitkárt, a munkásokkal együttérzőt, a hoz­zájuk ragaszkodót, az őket fél­tőt, s az embert, aki erős, de sírni képes. Nem alkuszik meg és ettől óvja a bátyját is. Leg­hamarabb ő találja meg a baj­ból kivezető utat, szervezi a rend megteremtését, és segítsé­gül hívja Sándort, azt az írót. akit az események felemeltek a tisztánlátás magaslatára. Üjvárosy Katalin, aki a drá­mában a mama szerepét ját­szotta, kiemelkedő teljesítményt nyújtott. A nyugodt, de mégis nyugtalan, a családról mindig gondosgodó és szerető, aggódó édesanya, az igaz és hamis ba­rátot felismerő asszony, — sok forró tapsot érdemelt és kapott. Még említeni kellene a drá­ma többi szereplőjét is, akik szintén kitűnően szerepeltek, de e cikk keretében nincs lehető­ség játékukat külön részletezni. Valamennyien jók voltak. Szász Károly rendezésé egyszerű és tömör, minden a helyénvaló volt a háromfelvcnásos drámá­ban. Az együttes maradandó emléket adott a Kormos ég be­mutatásával a nyíregyházi szín­ház műsorát élvező közönség­nek. Bíráló szemmel a baktalórántházi járási kulturális seregszemlén ílZ elmŰII MCI! ^al­kalmam volt részt venni a já­rási kulturális seregszemlén, s így összehasonlíthatom a bíráló Szemével a fejlődést. Nem túlzás azt megállapíta­ni, hogy sok tekintetben egy év óta járásún^ kulturcs««port­jai jelentős lépést tettek előre. Elsősorban kiemelkedik a fia­taloknak és az idősebbeknek nemcsak az érdeklődése, de aktivitása is. Ez évben a 19 község 57 kultúrcsoportja lé­pett fel 660 szereplővel, s ezért 3 helyen kellett megtartani a járásj versenyt. Az ugrásszerű fejlődés okát abban látom, hogy a népnevelési vezetőknek a helyi párt-, tanács- és tömeg- szervezeti vezetőkkel együtt si­került a kölcsönös együttmű­ködés révén a dolgozók érdek­lődését a kultúvcsoportok iránt jobban elmélyíteni. Szembetűni) ÄSjJ lenetek jobb és időszerűbb megválogatásában. Olyan jele­netek kerültek a _ színpadra, amelyek segítik népünket pl. a munkafegyelem megszilárdí­tásában („Szimulálni tudni kell”), példát mutatnak az em­beri tudat, a nevelés, a meg- M-özés, a belátás fontosságá­ra 'pl. Nyakas Kovács), de köz­ben nem feledkeztek meg be­mutatni a felszabadulás előtti államapparátus nevetséges fi­guráit sem, hogy összehasonlí­tást tehessenek a jelennel (Móricz: A tej). A szereplők alakításán, já­tékán meglátszott az, hogy át HKarták élni szerepüket, hogy a betanítók alapos és gondos munkára törekedtek. Sikerült az egyes szerepekre alkalmas személyek kiválogatása is. Több ügyes ismerked­tünk meg. Kétségtelenül foglal­kozni kell tovább is olyan ügyes kultúrcsoporttagokkal, mint pl. az apagyi Vakály Ilo­na, Baranyai Tibor, Nagy Já­nos, a vajai Dézsi Teréz, de még az olyan ügyes időseb­bekkel is, mint az 55 éves Bomlász Sándor Rákóczi ta­nyai volt uradalmi cseléd. Népi hagyományaink megbe­csülésére és ápolására is ta­láltunk szép példát a vajai be­mutatón, ahol egy régi horto­bágyi pászíorjelenetet varázsolt elénk — regi betyártörténei elmondásával — az egyik mű­sorszám. Kivitelezésben, ritmi- üaban, változatos táncok bemu­tatásában kitűntek a nyirma- dai, nyírkércsi tsz, valamint a leveieki, ófehértoi, vajai tánc­csoportok. Dicséretes énekkar alakult és muiatta be nagy tetszés közepette eddigi munkája eredményét. Életre kelt járásunkban a bábjáték is. Mátyus Erzsébet tanítónő pedig Rachmaninov és Mozart néhány darabját adta elő zongorán. A gazdag műsof, az előadá­sok latogalottsaga és a tetszés- nyilvánítás bizonyítéka az egy éves fejlődésnek, és egyben an­nak, hogy kulcurmunkásaink szívügyüknek tekintik művészi vonalon is a szocial.sta kultúra megvalósítását. Van azonban néhány jelen­ség, amire feltétlenül fel kell hívni éppen a még nagyobb fejlődés és haladás érdekében a kultúrcsoportok és vezetőik figyelmét. Ezek a következők: 1. fi megalakult CSE továbbra is össze keli tartani’ Biztosítani kell számukra azt, hogy egységes kollektívává alakuljanak. Az összejövetele­ken, próbákon, szerep tanuláso­kon, stb. minden nevelési le­hetőséget fel kell használni. Oda kell hatni, hogy a csopor­tok politikailag, világnézetileg fejlődjenek, műveltségük széle­sedjen! 2. A kezdeti sikerek ne te­gyék sem a vezetőket, sem a csoport tagjait elbizakodottá! Ezért, és a fejlődés érdekében igen ajánlatos olyan írások, cikkek, tanulmányok, könyvek olvasása és megbeszélése, mint pl. Jászai Mari élete, akiről tudvalévő, hogy még 54 éves korában is szinte elemezte ténykedését, alakította jelle­mét és állandóan képezte ma­gát. Egyszóval: ismerkedjenek meg az igazi nagy művészek életével! Ez feltétlenül serken­tőleg és sarkallóan fog hatni. 3. Fokozatosan nagyobb gon­dot kell fordítani a minden- beni igényességre! (Szövegkiej­tés, túlzásoktól mentes mimika, maszkírczás, öltözködés, megje­lenés stb.) Ha továbbra is következete­sen fogunk haladni, ni nden re­mény megvan arra, hogy egy év múlva még szebb eredmé­nyeket érünk el. A. A. Képzőművészek vázlatkönyvéből Műszónk élezer forint érlékű kön y vforga lom A csengeri szövetkezet köny­vesboltja eléggé kiesik a forga­lomból. S bizony igyekeznie kel. az üzlet vezetőjének, hogy minél több vevő találja meg a boltot és ne csak betérjen, hanem vásá­roljon is. A múlt hónapban tizen­három és félezer forint értékű könyvet adott el. Az üzlet látja el könyvekkel a járás boltjait és könyveket áru­sító bizományosait. A kért köny­vek ki is érkeznek azokhoz, azon­ban nehezen találnak gazdára. S gy április hónapban csak nyolc js félezer forint értékű könyvet jutattak a dolgozók kezébe. Bi­zony kevés ez, mert a könyves bolt forgalmával együtt sem éri el a negyedszazezer torintot. Pe­dig az sem lenne sok. A kulturális seregszemle hírei A Kisvárdai Földművesszövet­kezet színjátszói április 30-án és május 1-én nagy sikerrel mutat­ták be a helyi kultúrházban Di- hoviesn.j: Nászutazás című 3 fel- vonásos zenés vígjátékát. A kis­várdai színjátszók már nem első esetben arattak nagy tapsot jól megválasztott és színvonalas mű­sorukkal. Ezzel az előadásukkal — amelyet a járási kulturális se­regszemle keretében adtak elő — tovább jutottak a megyei sereg­szemlére. ★ Mátészalkán május 6-án tátot­ták meg a járási seregszemle be­mutatóit, amelyeken közel ötven kultúrcsoport vett részt. Ugyancsak mátészalkai hír: a földmű vessző vetkezet cigány tánccsoportja 14 és 15-én két na­pos debreceni vendégszereplésre indult. ★ Két szövetkezeti énekkar ké­szül ezekben a napokban más megyébe, hogy bemutassák mű­sorukat. Fényeslitke dalosai ma Tokajban lépnek fel, az ófehértói énekkar tagjai pedig a gyöngyösi dalos találkozóra kaptak meghí­vást. Mindkét énekkar lelkiisme­retes, szorgalmas munkájával ér­demelte ki ezt az elismerést. Régi, babonás hiedelmek az aranyról MÉG GYERMEKKOROM­BAN is voltak olyan öregembe­rek, vagy öregasszonyok, akik azt tartották, hogy a földbe ásott arany minden évben egy­szer tisztul. Mégpedig ennek a pontos idejét is meg tudták ne­vezni. Állításuk szerint „Szent György éjszakáján” tizenkét órakor szoktak ezek az aranyak tisztulni. Ilyenkor fellángolta*!: olyan kerülettel mint amilyen üstbe, lazákba voltak elásva az aranyak. Gyorsan oda kellett menni és addig ásni, míg az aranyak elő nem kerültek, EZT AZ ALKALMAT sok kincset sóvárgó szegény ember felhasználta. Tiszaiökön szám­talan ilyen hely van a határ­ban, ahol kincseket sejtettek. Ilyen hely Tiszaiökön mind a mai napig Szőlőhalom (a Ku­tyaugró dűlőben), Ökörszempart (a határdűiőben), Kornyipart ta í’ázomi határdűiőben), Botosi nagy part (a Botos dűlőben) tiajnalosi part, (a hajnalosi ha- ár„an), Könyörgopart (Lökös dű- ■u^en), Tehéntancdomb (a rég, sző­lőskor t’oen), aztán a két temető. Ezek voltak a régi „arany- és k.ncsielö helyek” régen Tisza- lök községében. Akadtak aztán zsugori, pénzsóvár emberek is, akik elátsák aranyaikat, később elpusztultak, éppen úgy, mint a háborúk elöl eldugott ara­nyak gazdái, így a kincsek ott maradtak a földben. Sok eset­ben előfordult, hogy a nevezeit helyeken valamikor valóban ta­láltak aranyat. így a ncp közent elterjedt a hiedelem s az a ba­bona fűződött hozzá, hogy „Szent György éjszakáján” éj­félben 12 órakor kint kellett lenni a nevezett helyeken. SOKAN RÁ IS SZÁNTAK MAGUKAT, gondolták egy éj­szakát kibírnak. Másnap aztan lecsüngő orral válaszolt az ilyen ember, ha kérdezték, mert a2 igazság az volt, hogy nem lá­tott aranylángokat teliobbanni,! Sok esetben adtak alkalmat erre a hiedelemre a tőidben rothatdó állati testek, korhadó la. tönkök, vagy más gázos lestek* melyek í jtaadás alkalmával ga­zos, égő fényt lóveinek ki a' tőidből. Ha ilyet megláttak, rá­fogták, hogy ott arany van^: Volt aztán még számtalan olyan eset is, mikor a Korhadó fűz vagy nyárfa izzó, parázs fényt árasztott: ez is sokszor becsapta az embereket. KÉSŐBB RÁJÜTTÉK, hogy, az arany tisztulásának meseje1 csak babonás kitalálás, s ma már ezer emberből ha akad egy, aki elhiszi az arany tisztulásá­ról elterjesztett babonás h.resz- telést. Bodnár Bálint 7

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents