Kelet-Magyarország, 1960. május (20. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-15 / 114. szám
Forró sikerrel mutatták be Nyíregyházán i>arvas József: Kormos cg című drámáját I | AKT AS JÓZSEF „KOR- Lr MOS ÉG’' CÍMŰ MÜVE stt értelem és a szív drámája. Egy kiragadott darabka 1956 októberéből. Élethű tükre az eseményeknek, az emberek akkori gondolkodásának és érzésvilágának. Nagyszerű alkotás, A történet egy íróról szól, aki cikkében a dolgozó népet ért sérelmektől és keserűségektől indítattva bírálta a hibákat, Nem gondolta, hogy ez is hozzá fog járulni az országban, a fel- zaklatottság fokozásához, az ellenforradalmárok terveinek megvalósításához, Szobájába zárkózva éli át három hét eseményeit Joó Sándor iro, Nem tud egyetérteni az utcákon történő dolgokkal, amelyek magánéletét is feldúlják. Laci, a fia az egyetemistákkal, az ellen- íoiradalmárokkai harcol, Klári, a felesége a múlt hibáitól undorodva új élet felé próbál menekülni, s közben a bizonytalanságban John Müller amerikai újságíró barátságát keresi, nem áll igazán a magyar élet és jövő miatt aggódó, kivezető utat kereső férje oldalán, Joó Sándor költő barátja, aki hamar köpönyeget fordított, hasztalan próbálkozik az írót az ellenforradalmi esemenyek tüzébe vinni. Sándort egyre jobban meggyőzik a tények: öccsét, Andrást a munkásvezetőt elűzték a gyárból és a fegyveres események élére tolakodott dek- lasszát személyek üldözőbe vették, Az írót elgondolkoztatják, és borzasztják a szemtanúktól hallott gálád, véres utcai cselekmények. Visszatartja a Forrnia szovjet műfordítóval élő barátsága. Hatással van rá, hogy a műfordító kétszer is meglátogatja; Amikor a főszereplő a lakásán, a betolakodó amerikai újságíróval beszélget, az amerikai beszéde és viselkedése csalt fokozza iránta érzett ellenszenvét. Ügy látszik, elveszti a feleségét, s nem tudja, hol van a fia. Tragédiájában nem hagyják magára a munkások. Vigasztalást csak az anyja aggódása és szeretete nyújt neki, öccsének harcossaga, hívó szava, édesanyjának biztatása és fianak vissza*érése elindítja a bajból kivezető út felé, hogy igaz meggyőződésével ő is segítsen letörni az esztelen sztrájkot, helyreállítani a magyar életet, A DRÁMA MONDANiVA- LÓJÁVAL, átéléssel bizonyítja pártunknak az ellenforradalomról vallott nézeteit. Fájdalmas visszapillantás ez a dráma. Milyen jó, hogy ma már egy gyönyörű színházban, jólöltözött emberek között együtt nézhetjük a színpadon felelevenített 1956 októberi eseményeket. Közben azt erezzük, hogy gyűl'k bennünk a gyűlölet az ellenforradalom iránt. A feszült figyelem, a nézők szemében csillogó könnyek, a tetszést kifejező és a művészetnek szóló tapsok azt bizonyítják, hogy mennyire együtt éreznek a mondanivaló igazságával. / A nagy mondanivalót kiváló művészi játék emelte ki. A Debreceni Csokonai Színház művészei magas színvonalú játékkal, a rendezés finomságokig kitérő biztonságával állították elénk Darvas József drámáját. Bángyörgyi Károly alakította Joó Sándort. A főszereplő tehetsége végig csillogott a drámában. Az első felvonásban azt az írót láttuk alakításában, aki tudja, hogy nem jó az, ami az utcákon és gyűléseken történik Nyugtalan szemlélője az események fejlődésének. Már elkülöníti magát a köpönyegforgtók- tól, de még nem találja helyét. A második felvonulásban jól kibontakozik a családja tagjaihoz, költő barátjához, a szovjet műfordítóhoz és az amerikai újságíróhoz való viszonya. REMEKÜL JÁTSZOTT And1 rás szereoében Sárosdv Rezső. Élethűen alakította a gyárból elűzött párttitkárt, a munkásokkal együttérzőt, a hozzájuk ragaszkodót, az őket féltőt, s az embert, aki erős, de sírni képes. Nem alkuszik meg és ettől óvja a bátyját is. Leghamarabb ő találja meg a bajból kivezető utat, szervezi a rend megteremtését, és segítségül hívja Sándort, azt az írót. akit az események felemeltek a tisztánlátás magaslatára. Üjvárosy Katalin, aki a drámában a mama szerepét játszotta, kiemelkedő teljesítményt nyújtott. A nyugodt, de mégis nyugtalan, a családról mindig gondosgodó és szerető, aggódó édesanya, az igaz és hamis barátot felismerő asszony, — sok forró tapsot érdemelt és kapott. Még említeni kellene a dráma többi szereplőjét is, akik szintén kitűnően szerepeltek, de e cikk keretében nincs lehetőség játékukat külön részletezni. Valamennyien jók voltak. Szász Károly rendezésé egyszerű és tömör, minden a helyénvaló volt a háromfelvcnásos drámában. Az együttes maradandó emléket adott a Kormos ég bemutatásával a nyíregyházi színház műsorát élvező közönségnek. Bíráló szemmel a baktalórántházi járási kulturális seregszemlén ílZ elmŰII MCI! ^alkalmam volt részt venni a járási kulturális seregszemlén, s így összehasonlíthatom a bíráló Szemével a fejlődést. Nem túlzás azt megállapítani, hogy sok tekintetben egy év óta járásún^ kulturcs««portjai jelentős lépést tettek előre. Elsősorban kiemelkedik a fiataloknak és az idősebbeknek nemcsak az érdeklődése, de aktivitása is. Ez évben a 19 község 57 kultúrcsoportja lépett fel 660 szereplővel, s ezért 3 helyen kellett megtartani a járásj versenyt. Az ugrásszerű fejlődés okát abban látom, hogy a népnevelési vezetőknek a helyi párt-, tanács- és tömeg- szervezeti vezetőkkel együtt sikerült a kölcsönös együttműködés révén a dolgozók érdeklődését a kultúvcsoportok iránt jobban elmélyíteni. Szembetűni) ÄSjJ lenetek jobb és időszerűbb megválogatásában. Olyan jelenetek kerültek a _ színpadra, amelyek segítik népünket pl. a munkafegyelem megszilárdításában („Szimulálni tudni kell”), példát mutatnak az emberi tudat, a nevelés, a meg- M-özés, a belátás fontosságára 'pl. Nyakas Kovács), de közben nem feledkeztek meg bemutatni a felszabadulás előtti államapparátus nevetséges figuráit sem, hogy összehasonlítást tehessenek a jelennel (Móricz: A tej). A szereplők alakításán, játékán meglátszott az, hogy át HKarták élni szerepüket, hogy a betanítók alapos és gondos munkára törekedtek. Sikerült az egyes szerepekre alkalmas személyek kiválogatása is. Több ügyes ismerkedtünk meg. Kétségtelenül foglalkozni kell tovább is olyan ügyes kultúrcsoporttagokkal, mint pl. az apagyi Vakály Ilona, Baranyai Tibor, Nagy János, a vajai Dézsi Teréz, de még az olyan ügyes idősebbekkel is, mint az 55 éves Bomlász Sándor Rákóczi tanyai volt uradalmi cseléd. Népi hagyományaink megbecsülésére és ápolására is találtunk szép példát a vajai bemutatón, ahol egy régi hortobágyi pászíorjelenetet varázsolt elénk — regi betyártörténei elmondásával — az egyik műsorszám. Kivitelezésben, ritmi- üaban, változatos táncok bemutatásában kitűntek a nyirma- dai, nyírkércsi tsz, valamint a leveieki, ófehértoi, vajai tánccsoportok. Dicséretes énekkar alakult és muiatta be nagy tetszés közepette eddigi munkája eredményét. Életre kelt járásunkban a bábjáték is. Mátyus Erzsébet tanítónő pedig Rachmaninov és Mozart néhány darabját adta elő zongorán. A gazdag műsof, az előadások latogalottsaga és a tetszés- nyilvánítás bizonyítéka az egy éves fejlődésnek, és egyben annak, hogy kulcurmunkásaink szívügyüknek tekintik művészi vonalon is a szocial.sta kultúra megvalósítását. Van azonban néhány jelenség, amire feltétlenül fel kell hívni éppen a még nagyobb fejlődés és haladás érdekében a kultúrcsoportok és vezetőik figyelmét. Ezek a következők: 1. fi megalakult CSE továbbra is össze keli tartani’ Biztosítani kell számukra azt, hogy egységes kollektívává alakuljanak. Az összejöveteleken, próbákon, szerep tanulásokon, stb. minden nevelési lehetőséget fel kell használni. Oda kell hatni, hogy a csoportok politikailag, világnézetileg fejlődjenek, műveltségük szélesedjen! 2. A kezdeti sikerek ne tegyék sem a vezetőket, sem a csoport tagjait elbizakodottá! Ezért, és a fejlődés érdekében igen ajánlatos olyan írások, cikkek, tanulmányok, könyvek olvasása és megbeszélése, mint pl. Jászai Mari élete, akiről tudvalévő, hogy még 54 éves korában is szinte elemezte ténykedését, alakította jellemét és állandóan képezte magát. Egyszóval: ismerkedjenek meg az igazi nagy művészek életével! Ez feltétlenül serkentőleg és sarkallóan fog hatni. 3. Fokozatosan nagyobb gondot kell fordítani a minden- beni igényességre! (Szövegkiejtés, túlzásoktól mentes mimika, maszkírczás, öltözködés, megjelenés stb.) Ha továbbra is következetesen fogunk haladni, ni nden remény megvan arra, hogy egy év múlva még szebb eredményeket érünk el. A. A. Képzőművészek vázlatkönyvéből Műszónk élezer forint érlékű kön y vforga lom A csengeri szövetkezet könyvesboltja eléggé kiesik a forgalomból. S bizony igyekeznie kel. az üzlet vezetőjének, hogy minél több vevő találja meg a boltot és ne csak betérjen, hanem vásároljon is. A múlt hónapban tizenhárom és félezer forint értékű könyvet adott el. Az üzlet látja el könyvekkel a járás boltjait és könyveket árusító bizományosait. A kért könyvek ki is érkeznek azokhoz, azonban nehezen találnak gazdára. S gy április hónapban csak nyolc js félezer forint értékű könyvet jutattak a dolgozók kezébe. Bizony kevés ez, mert a könyves bolt forgalmával együtt sem éri el a negyedszazezer torintot. Pedig az sem lenne sok. A kulturális seregszemle hírei A Kisvárdai Földművesszövetkezet színjátszói április 30-án és május 1-én nagy sikerrel mutatták be a helyi kultúrházban Di- hoviesn.j: Nászutazás című 3 fel- vonásos zenés vígjátékát. A kisvárdai színjátszók már nem első esetben arattak nagy tapsot jól megválasztott és színvonalas műsorukkal. Ezzel az előadásukkal — amelyet a járási kulturális seregszemle keretében adtak elő — tovább jutottak a megyei seregszemlére. ★ Mátészalkán május 6-án tátották meg a járási seregszemle bemutatóit, amelyeken közel ötven kultúrcsoport vett részt. Ugyancsak mátészalkai hír: a földmű vessző vetkezet cigány tánccsoportja 14 és 15-én két napos debreceni vendégszereplésre indult. ★ Két szövetkezeti énekkar készül ezekben a napokban más megyébe, hogy bemutassák műsorukat. Fényeslitke dalosai ma Tokajban lépnek fel, az ófehértói énekkar tagjai pedig a gyöngyösi dalos találkozóra kaptak meghívást. Mindkét énekkar lelkiismeretes, szorgalmas munkájával érdemelte ki ezt az elismerést. Régi, babonás hiedelmek az aranyról MÉG GYERMEKKOROMBAN is voltak olyan öregemberek, vagy öregasszonyok, akik azt tartották, hogy a földbe ásott arany minden évben egyszer tisztul. Mégpedig ennek a pontos idejét is meg tudták nevezni. Állításuk szerint „Szent György éjszakáján” tizenkét órakor szoktak ezek az aranyak tisztulni. Ilyenkor fellángolta*!: olyan kerülettel mint amilyen üstbe, lazákba voltak elásva az aranyak. Gyorsan oda kellett menni és addig ásni, míg az aranyak elő nem kerültek, EZT AZ ALKALMAT sok kincset sóvárgó szegény ember felhasználta. Tiszaiökön számtalan ilyen hely van a határban, ahol kincseket sejtettek. Ilyen hely Tiszaiökön mind a mai napig Szőlőhalom (a Kutyaugró dűlőben), Ökörszempart (a határdűiőben), Kornyipart ta í’ázomi határdűiőben), Botosi nagy part (a Botos dűlőben) tiajnalosi part, (a hajnalosi ha- ár„an), Könyörgopart (Lökös dű- ■u^en), Tehéntancdomb (a rég, szőlőskor t’oen), aztán a két temető. Ezek voltak a régi „arany- és k.ncsielö helyek” régen Tisza- lök községében. Akadtak aztán zsugori, pénzsóvár emberek is, akik elátsák aranyaikat, később elpusztultak, éppen úgy, mint a háborúk elöl eldugott aranyak gazdái, így a kincsek ott maradtak a földben. Sok esetben előfordult, hogy a nevezeit helyeken valamikor valóban találtak aranyat. így a ncp közent elterjedt a hiedelem s az a babona fűződött hozzá, hogy „Szent György éjszakáján” éjfélben 12 órakor kint kellett lenni a nevezett helyeken. SOKAN RÁ IS SZÁNTAK MAGUKAT, gondolták egy éjszakát kibírnak. Másnap aztan lecsüngő orral válaszolt az ilyen ember, ha kérdezték, mert a2 igazság az volt, hogy nem látott aranylángokat teliobbanni,! Sok esetben adtak alkalmat erre a hiedelemre a tőidben rothatdó állati testek, korhadó la. tönkök, vagy más gázos lestek* melyek í jtaadás alkalmával gazos, égő fényt lóveinek ki a' tőidből. Ha ilyet megláttak, ráfogták, hogy ott arany van^: Volt aztán még számtalan olyan eset is, mikor a Korhadó fűz vagy nyárfa izzó, parázs fényt árasztott: ez is sokszor becsapta az embereket. KÉSŐBB RÁJÜTTÉK, hogy, az arany tisztulásának meseje1 csak babonás kitalálás, s ma már ezer emberből ha akad egy, aki elhiszi az arany tisztulásáról elterjesztett babonás h.resz- telést. Bodnár Bálint 7