Kelet-Magyarország, 1960. május (20. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-15 / 114. szám

A Dimitrov Tsz sertései a demecseri hatéirbar 60 hold úHolepítésü gyümölcsös az orosi Vörös Csillag Tsz-ben Szép sertésfalkája van a demecseri Dimitrov Termelőszövetkezetnek. Kiss Ferenc sertésgon- lozó 40 anyakocára és 10 süldőre vigyáz. Az anyakocák augusztusra fialnak le, á süldőket pedig tésőbb hízóba állítják. (Foto: Hammel.) Az orosi Vörös Csillag Tsz-nek > hold termő gyümölcsöse van. leggyőződtek arról, hogy az al- matermesztés kifizető. Ezért az idén újabb 60 holdat gyümölrsö- sítettek. Ezen kívül 12 hold sző­lőt is telepítettek. A fiatal alma­fákat dróthálóval védik a nyulak ellen. A szövetkezetben ebben az év­ben fellendült a növénytermesz­tés. A burgonyán, dohányon, ku­koricán, cukorrépán kívül — amit már másodszor kapálnak — 30 holdon dinnyét is termelnek. A magot melegágyba vetették, s az. üvegtetős melegágyban ne­velt palántákat már kiültették Mintegy 3 ezer mázsa görög és 400 mázsa sárgadinnyére számí­tanak. Csupán dinnyéből 3—400 ezer forint jövedelmet várnak. Július 10-én már piacra sze­retnék vinni az első dinnye­termést. Tervük szerint a fontosabb ipari városokba is eljuttatják majd ter­mékeiket. Az eredményes munkának meg is lesz a gyümölcse. Egy munka­egységet 34,50 forinttal fizetnek zárszámadáskor. Ezen kívül mint­egy 250 ezer forint prémiumot is szétosztanak majd. A szövetkezetben minden munkaterületen premizálási rendszert vezettek be, amely jelentősen hozzájárul a gaz­dálkodás és a munkafegyelem javításához. A tsz fiataljai becsületesen dolgoznak. Tizennyolc taggal meg­alakult a KISZ-szervezet is. Női és férfi röplabdacsapatuk, fuball- csapatuk van. A lányok a közel, múlban a nagyhalászi lányokkal játszottak. Sportolnak, szórakoz- 1 nak s jól dolgoznak. Segíti ebben a fiatalokat Komási Gyula, a tsz kihelyezett elnöke s nagy része van a termelési eredmények el­érésében is. JEgy ismeretlen szereplő: Este az automatáké a „szó“ Készülődés a gyermeknapra A városi nőtanáes a városi pe­dagógus bizottsággal karöltve ké­szülődik a gyermeknap megün­neplésére. Céljuk, hogy május 39-ét, a Nemzetközi Gyermekna­pot Nyíregyházán is feledhetet­lenné tegyék az apróságok szá­ra. Részletes programot dolgoz­ni ki erre a napra, melyek kö­zül csak néhányat említünk meg. Reggel zenés ébresztő költi a nyíregyházi gyerekeket, majd ün­nepi felvonulói; lesz, s ez után ke­rül sor a bicikli, és rollerverse­nyekre, melyeknek győzteseit megjutalmazzák. Délután pedig a Sóstó várja az apróságokat sok­sok szórakozási lehetőséggel. Mónika tiles' marad ... Helyzetkép a császlói fiatalokról A Népszabadság május 11-i számában egy komoly hangú cikk 100 tsz-vezető véleménye alapján „A falusi fiatalok és a szövetkezés” viszonyával foglal­kozik. Császlóra vonatkozóan pl. ez áll benne: tavaly mintegy 18—20 fiatal hagyta el a falut, de közülük hatan már vissza­tértek. Nos, hát ez a kiindulási alap: Mi készteti a császlói fia­talokat a vándorútra és hogyan vélekednek a „megtért” fiata­lok? flz irodábaní“„7’”S gél az íróasztalnál: Lipcsei Mó­nika. — őszintén szólva meglepett, hogy itt találom. Néhány nap­pal ezelőtt ugyanis az a hír kelt szárnyra, hogy maga is el­ment a többi után. — Csak négy napig voltam Pesten. A nővérem nagyon ma­rasztalt. Rá is álltam és haza­jöttem a könyvemért, de itt meg nem akarnak elereszteni. Pedig csak ez lesz a vége... Nem kívánhatja senki sem, hogy én itt vénlány maradjak... — Azt csakugyan nem. De hiszen akad itt és a környéken is vőlegénynek való — jegyez­tem meg tréfásan. Az ott lévő pedagógus párttitkár velem együtt kíváncsian várta a vá­laszt, de Mónika hallgatagon gondjaiba merült. — Márt vágynak el a fia- ITlIGI • talok Császlóból? Most a kérdést Pintye Gábor tejkezelőnek tettem fel, akinek öccse Kazincbarcikán dolgozik. — A válasz kényelmetlen egy kissé, mivel Jancsi' öcsémről van szó. A dolog úgy áll, hogy se apánk, se anyánk. A feleségem is szívesen vette, hogy Jancsi lakjon nálunk, boldoguljon a tsz-ben a faluval együtt. De hát ő elment. Azt mondja, havonta kétszer is fizetnek, nyolc órát dolgozik, esténként meg szóra­kozni jár. Nem szólja meg sen­ki, ha kimarad. Szó ami szó. szívesebben venném, ha itt a közelemben lenne. Érthető ez az óhajtás. Hiszen Császlón is lehet szórakozni. Éppen most készül a KISZ le­mezjátszót venni, táncruhákat szerezni és jó tervei vannak az ifjúság szabadidejének kitölté­sére. A fiatalok Császlón önál­lóak lehetnek a szülök és a vezetői: anyagi, erkölcsi támo­gatásával. Távol pedig kísért a, rossz társaság, könnyen elver­hetik a pénzt, ami Pintye elv- társ szerint a legfőbb indoka z elvándorlásnak. TAfh József — áz áprilisban líllll kitüntetett tsz-elnök 11 éve áll a szövetkezet élén. Azt állítja, hogy a „lelkek” mé­lyére lát, úgy ismer mindenkit a 700 lelkes községben. Nos, szerinte mi az elvándorlás oka? — Egy része az ifjúságnak középiskolába, szakmát tanulni, vagy katonai szolgálatra távo­zott el. Tavaly például nyolcán végezték el az általános iskolát, és most mindannyian középisko­lások. Hát nem nagy dolog ez? Bezzeg az én koromban... Vagy egy másik rész, az világot lát­ni, tapasztalni ment el. Még az se baj, mert hamarosan haza­térnek, mint Porkoláb Endre, meg a többiek. De a harmadik rész? Azok csak hadd menje­nek... Ezek azt szeretnék, ha a munka temetésére kellene menni... CoinflC vannak ilyenek is. OdjllUdy De azért úgy tű­nik, mintha túl szigorú lenne ez az álláspont. A fiatalok ne­veléséhez nagy türelemre van szükség. Jobban kell érteni őket. Hiszen ezek még a tsz- nek nem is voltak tagjai, leg­feljebb ha családtagként dolgoz­tak. Azt is hébe-hóba. Azért először is vonzóvá kell termi számukra a közös, új életmódot. Az itthon lévők közt is sok még az ingatag, hiszen 42 KISZ-tag közül csak 13 a tsz-tag, a többi 29 családtagként dolgozik csu­pán. De hogyan is lehet őket vonzani? Sokat tett — igaz — eddig is a vezetőség, de még koránt sincsenek a lehetőségek kimerítve. Hasznos lehetne pl a prémiumrendszer kidolgozása is, amit Tóth elvtárs szükség telennek tart. Vagy: van két fulballfelszerelés és nincs ki­használva, mert nem akad vál­lalkozó a faluban, aki e téren foglalkozna az ifjúsággal. Nem egyszer éppen a szülők indítják útnak a városba fiaikat ahe­lyett, hogy a falu jövőjének megalapozására buzdítanák őket. Pedig Császló nagyobb jólétéért, magasabb kultúrá­jáért szükséges a tsz-község minden fiataljának dolgos épí­tő keze. E_* Lipcsei Mónika is elis­Eí* meri, mégis elvágyik. Vajon miért? Egy hasonló másik lány problémája, hogy nem tud ki­hez hozzámenni, nincs falun hoz­záillő fiatalember. Régen a va­gyoni válaszfal emelt gátat a fiatalok közé. De ez a fal tár­sadalmi méretekben már leom­lott a mi hazánkban. Sok taní­tónőt, agronómuslányt ismer­tem, akik tsz-fiatalhoz mentek feleségül és ma is boldogan él­nek együtt. Érdemes elgondol­kodni ezen talán a császlói fia­taloknak is. Milyen nagyszerű dolog len­ne, ha a távollevő 10—12 pa­rasztfiatal is hazatérne, Mónika p>edig a császlói fiatalok mellett maradna és nemcsak még, ha­nem véglegesen segítene egy új, szebb élet kiformálásában... Zajfai Antal. Az ellenőrző bizottság dolga felülvizsgálni a munkaegységkönyvekben történt bejegyzé­seket. Az ököritófülpösi Szabad Föld Tsz-ben is vigyáznak a munkaegységgel való helyes gazdálkodásra. (Foto: Hammel.) Roland, a fővilágosító zel nyolcvan kapcsolója között. A „kotta” is ott fekszik előtte: ránéz, tudomásul veszi az utasí­tást: ,,A Bánk bán harmadik fel­vonásánál a vízparti képválto­záskor gyenge rózsaszín elúszik, fokozott erősödéssel bejön a kék.. — Miért csodálkozik? Persze i sok kapcsoló. Figyeljen csak sgy kicsit, egyszerű az egész... Akár. a zongoraművész a Syors futamoknál, Horváth Ro- and is olyan fürge ujjakkal te- emt rendet a vezérlőasztal kö­A város eisö „saját“ fövilágosítója Űjra mondja, hogy korántsem complikált ez az egész — pedig losszú volt az út a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház fővi- ágosítói posztjá'g. Korábban, nint ipari tanuló végigjárta a 'óvárosi nagyszínházakat, majd úUanyszerelői oklevélszerzés Jtán felcsapott ismeretlen „ván- iorszínésznek”. pontosabban szín­lázi szakértőnek. Békéscsaba, Miskolc, a nyíregyházi Krúdy üyula Szabadtéri Színpad, maid igyanitt a városi kőszínház — ;zek voltak az eddigi állomá­sai. itt volt már a nyíregyházi izínház villamosszerelési munkái­nk rajtjánál, nagy kedvvel, sok ikarással, mert a korszerű be­rendezés elkészítésén túl az ott­hon közelsége is oromét oko­zott neki. Horváth Roland ugyan­is Nyíregyháza első fővilágosító neveltje. — Kérdezte, mi a teendőm, ha megérkezik egy színtársulat? A színház esti vendégei még a fodrásznál ülnek, .amikor a kora­délutáni órákban mi már mun­kához látunk. Az első, a főpró­ba. Igen, igen, mi is tartunk ilyet. A társulattal érkező vilá­gosítóval „lejátsszuk” az egész darabot. Persze ilyenkor csak a fény produkál a díszleteken, s közben sokasodnak a sorok a jegyzetfüzetemben. Mert minden egyes változást rögzíteni kell, percnyi pontossággal... Kicsit könnyebben árulja el, bogy. este már az „automatáké a szó”. Kapcsolókkal gombok­kal parancsszóra teremtenek fé­nyes nappalt, esti szürkületet, holdvilágos éjszakát, vagy ha a darab úgy kívánja tökéletes kék égboltot. A legnagyobb szerepe ilyenkor a 60 szabályozható áramkörnek van, amelyet Hor­váth Roland fővilágosító a szín­pad jobb oldalán lévő „fény­gyárból” . dirigál. Ezenkívül az ö gondjára bízták a négy darab előszínpadi fényszóró a két ív­fényes kísérőgép, a rivalda és a felvonások közötti világítás el­látását is. — Biztosan sok embert érde­kel, hogy oldjuk meg a színes világítást? Elektromágneses te­kercs működtet egy színlapcse- rélő automatát, mi hozzá sem érünk, csak a kívánt szín gomb­ját nyomjuk le. Nagy segítsé­gemre van munkámban Komi­szár Bandi bácsi üzemi szerelő és a két tanulófiú. Most éppen nagy az örömünk, mert házilag megoldottam, hogy a rádióadás­hoz hasonló parancsközvetítőn nemcsak én adhatok utasítást, de az ügyelők is visszamondhat­ják észrevételüket... Men szebbé tenni a színházi estéket És így megy ez estéről estére, közben városi színházunk fővilá­gosítója mindinkább szerelmese lesz ennek a nagyszerű hivatás­nak. Hosszú távoliét után végre szülővárosában tehet bizonysá­got hozzáértéséről. Amikor a ko­ra után érdeklődöm, clmosolyo- dOnk azon. hogy talán ő az or­szág legfiatalabb fövilágosítója. Mindössze huszonhárom éves, és fiatal nős. Vagyishogy... hama­rosan apa lesz. És ez nag\ öröm, különösen mióta ragyog.- napfényes lakást kapott Nyíregy­háza legszebb részén, szemben a színházzal. De nem volna hű a fővilágo­sító portréja, ha elhallgatnánk a nyugtalanságát. Elégedetlen: még többet akar tudii szakmá­ba fortélyairól, tanulni akar, még sokat, hogy tehetségéhez mérten maga is munkálkodjék a még forróbb Sikerű színházi estékért. — angyal —

Next

/
Thumbnails
Contents