Kelet-Magyarország, 1960. május (20. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-15 / 114. szám
Szép élményt és sok tanulságot nyújtott a mátészalkai járási ének-, zene- és táncfesztivál Néhány tapasztalat n termelés segítéséről és pár teli iw őr s és érői ^ Vasárnap délután zsúfolásig ■megtelt nézőkkel a mátészalkai járási kultúrház. Negyvenhat csapat indult az ének, zene-és táncversenyen. A kultúrház vezetőjének megállapítása szerint a műsor gördülékeny volt, s a szereplők jó felkészültségről tettek bi- Bonyságot.-— Bevallom, hogy nem ismerjem eléggé járásunk öntevékeny IkultúregyüU:. seit. Ez a fesztiválion derült ki. Magam sem gon- jdoltam, hogy annyi sok tehetséges, jó kultúrcsoportunk van — mondta End rész László elvtárs, a kultúrház vezetője. — Különösen meglepett a márki cigány táncegyüttes szereplése, mely véleményem szerint van olyan, mint a mátészalkai cigányegyüttes. A mérkiek cigánytáncaiból az ősiség, az igazi cigányvirtus látszik, míg a szálkái együttesünké jobban modernizált. Az énekés zeneszámok közül nekem különösen tetszett a nagyecsedi úttörő^ és a Zalka Máté leánykórus szereplése. Sikere volt a mező- gazdasági technikum új fúvós zenekarának és a nyirmeggyesi lopótök-zenekarnak. A seregszemle szép élményt nyújtott a nézőknek, és sok tanulságot adott a járási kultúrház vezetőségének is. Megéri majd a fáradságot, — ennyi tehetség láttán —, továbbképezni a csoportok vezetőit, hogy a rendezésben és stílusban is mégjobban megközelítsék a magasabb művészeti szintet. | I zemi pártszervezeteink egyik legfontosabb feladata a termelés segítése és ellenőrzése. Ezt követeli meg a szocializmus gyorsabb építése, de lehetőséget ad hozzá a párt helyes gazdasági politikája is, melynél; eredményeként egyrészt népgazdaságunk, másrészt pártszervezeteink jelentős fejlődésen mentek keresztül. Különösen a párt VII. kongresszusa után értették meg párt- szervezeteink azokat a határozatokat, amelyek alapján a pártszervezetek jobban össze tudják hangolni politikai és gazdasági irányító munkájukat. Az üzemekben dolgozó kommunisták jelentős erőfeszítése„A néppel együtt a szseializmus építéséért...“ A Hazafion Népfront tiszalöki jártisi küldöttgyűléséről Amikor beléptem a tiszalöki kultúrház helyiségébe, a Hazafias Népfront járási küldötteinek jórésze már jelen volt. Tekintetem az arcokat fürkészte. Amilyen ünnepélyes volt a külsejük, olyan ünnepélyességet, vidámságot, derűlátást olvastam le az arcokról is. Mellettem egy fehérhajú munkásember ült az Alkaloidából, velem szemben egy óvónő Tiszaeszlárról, majd kissé oldalt egy fiatal pedagógus Tiszadadáról, a másik oldalon pedig a magyaros bajuszú Tóth elvtárs, a tiszalöki Kossuth Tsz-ből. A küldöttértekezlet ugyan még nem kezdődött meg, de a végett munkáról, a napi dolgokról, a jövőről már folyt a „tanácskozás”. Volt, aki papírt, ceruzát vett elő, jegyezgették egymás tanácsait, mások pedig közösen beszélték meg, mit fognak majd elmondani. Aztán elcsendesedett a terem. Berki Zoltán elvtárs, országgyűlési képviselő meleg szeretettel üdvözölte a küldött- gyűlés résztvevőit, Benkei András elvtársat, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, Soltész István elvtársat, a Hazafias Népfront megyei titkárát, Szabó Mihály elvtársat, a járási bizottság titkárát. Majd kezdetét vette a tanácskozás. Miről tanúskodnak as eredmények? Dr. Csék László, a Hazafias Népfront járási elnökének megnyitó szavai után Karasz István járási titkár mondott beszámolót B tiszalöki járási népfront-bizottságok munkájáról. A beszámoló hangsúlyozta, hogy a tiszalöki járásban a népfront-bizottságoknak sikerült a dolgozók többségét — a kisiparosokat, orvosokat, pedagógusokat, termelőszövetkezeti tagokat, ktsz-tagokat — tömöríteni, aktív munkára serkenteni. Igaz, nem volt könnyű feladat. Szinte lépésről lépésre haladtak előre. Elsősorban arra törekedtek, hogy jó vezetők legyenek, akik mozgósítani tudják a dolgozókat a közös összefogásra, tevékenységre. Erőfeszítéseiket siker koronázta. Ma már elmondhatjuk, hogy a tiszalöki járás népfront-bizottságainak életét élénk politizálás jellemzi, ahol problémázgatnak, tervet szőnek és a jövőt formálják... A népfront-bizottságok tervszerűen, szinte községenként, az adottságokat felmérve, akcióprogramot dolgoztak ki a párt politikájának ismertetésére, a társadalmi munka kiszélesítésére, a mezőgazdaság szocialista átszervezésére. Az akcióprogram végrehajtása lelkesítőleg hatott a bizottsági tagokra. A végrehajtásban ők jártak az élen. Amikor arról volt szó, hogy a járásban előtérbe került a termelőszövetkezeti agitáció, Kiss András, Virágh János, Erdei András és még többen a bizottsági tagok közül, elsők voltak a szövetkezetbe való belépésnél. Aztán ők maguk is tovább folytatták a tsz-agitációt. Az összefogás, az okos felvilágosító szó meghozta gyümölcsét. A tiszalöki járás termelőszövetkezeti járás lett és ebben jelentős szerepük volt a népfront-bizottságoknak is. Téglagyár munkása tett. Adjanak több feladatot a munkásoknak, hogy a tsz-tagokat polit>- karlag is nevelhessék és segítsék. A népfront-bizottságok keretében szervezzenek több oktató és nevelő előadást, ahol ismertetik a legfontosabb, időszerű feladatokat. Elismerés a fiataloknak Elismeréssel lehet szólni arról is, ahogy a tiszalöki járás fiataljai tevékenykednek a népfrontbizottságokban. Brigádokat alakítottak többek között Tiszalö- kön, Tiszavasváriban — akik résztvesznek önkéntes társadalmi munkával a parkosításban, a tisztasági mozgalomban, a kultúrház építésében és egyéb társadalmi munkában. Ma minden becsületes embernek őszinte óhaja' a béke védelme. A népfront-bizottságok ennek érdekében sokat tehetnek. Ezt több felszólaló is hangsúlyozta. Egyik legszebb jelenete volt a küldöttgyűlésnek, amikor Bodzás Mihály tsz-tag a gyűlésen fogalmazott versét elmondta, amelyből érdemes egy-két versszakot idézni: „Minek a háború? Óh! Hát ugyan miért? Miért kell kiontani, annyi drága vért? Miért kell elpusztulni sok ifjú életnek? Miért kell megszakadni fájdalmában sok szerető szívnek?” Igen a háború sok pusztítást, szenvedést okoz a népnek. Ezt mi nem akarjuk. Ezért kell erőinket egyesíteni, s úgy munkálkodni, hogy meghátrálásra kényszerítsük az agresszorokat. Ezt az összefogást hűen tükrözte a küldöttgyűlés, amelyet Bodzás Mihály versének második versszaka így fejez ki: Mindenki magáénak érsi a közügyeket Nyilvánvaló, hogy a beállott társadalmi változással megváltoztak a feladatok is. Előtérbe került a tsz-ek megszilárdítása. Helyesen mondta a beszámoló, hogy a feladatok bonyolultabbak és nehezebbek lettek. A tsz-be belépett tagokkal szinte naponta kell beszélgetni, mert a belépett tagok még nem változtak egyből szocialista gondolkodásúvá. Az első- lépést megtették — éppen ezért segíteni kell őket a további lépésekre. Erősíteni kell bennük elhatározásuk helyességét, a közösségi szellem kialakulását, saját jövőjük formálását. Mind a beszámoló, mind a felszólalók hangsúlyozták a köz- ügyekben való fokozottabb részvételt. Az elhangzottak alapján ezt így lehetne megfogalmazni: — A népfront-bizottságok olyan légkört igyekeztek teremteni, amelyekben mindenki magáénak érzi a közügyeket. Nyíltan, őszintén és bátran mondanak véleményt, kifogásokat és javaslatokat tesznek legjobb meggyőződésük szerint. Ennek adott kifejezést Zsoldos elvtárs, az Alkaloida munkása, amikor azt mondotta: — A jövőben rendszeresebbé kell tenni a járási népfront-bizottsági üléseket, ahol megvitatnák az időszerű tennivalókat. Ez csak elősegítené azt, hogy az egész járás területén imég fokozottabban tevékenykedjenek a népfront-bizottságok. Csak helyeseim lehet olyan javaslatokat is, mint amilyeneket Szilágyi elvtárs, a Tiszavasvári „Öh! Mi jó így nekünk! Nyugodtan békében élni! Nem akarunk mi mást, csak szántani, vetni, ültetni, palántáim a drága magvakat, irtani a perjét, tépni a gazokat.” A küldöttgyűlésen még sokan szólaltak fel. Sok jó javaslat, kezdeményezés hangzott el. Az új népfront-bizottságokon van a sor, hogy ezeket tettekben valósítsák meg. Szeretném idézni azt a jelmondatot, amelyet a küldöttgyűlés alka1 mával felírtam: „Legyen a népfront éiö, eleven közéleti tényező”, vagyis a néppel együtt a szocializmus építéséért. A népfront-bizottságokra hárul az a megtisztelő feladat, hogy a társadalom minden rétegét a párt iránymutatásának megfelelően egyesítse, mozgósítsa. Célunk világos, és egyértelmű: egész dolgozó népünk jólétének és kulturális színvonalának emelése. Ezért munkálkodjanak a tiszaioki járás újonnan megválasztott népfrontbizottsóggi. S ha így fognak dolgozni, munkájukat újabb, nagyszerű eredmények fogják kísérni. BÁLINT LAJOS két tesznek, hogy az eddiginél gyorsabban nőjön a munka termelékenysége és csökkenjen az önköltség. Az elért eredmények azonban annak is köszönhatök, hogy a pártmunka öncélúsága nagyrészt megszűnt, s a párttagok többsége jobban a gazda szemével vizsgálja a terméket, a termelékenység és az önköltség alakulását. p ártszérvezeteink többsége a szervezeti szabályzatában lefektetett elvek alapján, helyesen végzi a termelés segítéséi és ellenőrzését. A pártszervezet vezetésében lévő párttagok túlnyomó többsége — helyesen — közvetlenül részt vesz a termelésben és példásan dolgozik. Ez b z.tcsííja azt, hogy az életből merítsék tapasztalataikat s lehetővé teszi,' hogy nap, print nap érintkezve a pártonkívüliekkel. meghallgassák azok javaslatait és észrevételeit. örvendetes, hogy a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalatnál a párttagság 72 száza- ’éka fizikai munkás, míg a másik része a termelés irányításában vesz részt. Hasonló a helyzet a Tiszavasvári Alkaloide Gyárban is. Hiba azonban, hogy csak a párttagság egy része ismeri az üzem problémáit, a legfontosabb termelési mutatókat. s ez akadályozza őket abban, hogy a termelést megfelelően tudják ellenőrizni. I J elyes, hogy a pártvezetö*"*■ ségi üléseken az tizem igazgatója részt vesz és esetenként pártonkívüli műszaki vezetőket is meghívnak e tanácskozásokra. A taggyűléseken rendszeresen értékelik az üzem termelési tervének teljesítését, értékelést adnak a termelékenység és az önköltség alakulásáról. S hogy ez mennvire érdekli a munkásokat, bizonyítja a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalat április havi taggyűlése is, melyen az első negyedévi tervteljesítést értékelték. A rövid, tartalmas beszámolót több mint négy órás vita követte és számos helyes javaslat hangzott el a termelékenység fokozása érdekében. A pártszervezet termelést segítő és ellenőrző munkája nem lehet öncélú. Csak . akkor eredményes, ha megértetik az üzem minden dolgozójával azokat a célkitűzéseket, amelyek megvalósításával tovább növekedhet az életszínvonal. így tettek a Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyárban is a múlt évben. ötvenkét napos termelés kiesésük volt, mégis túlteljesítették éves tervüket. Igaz, ehhez elsősorban a Szovjetunió nagymennyiségű mákgubószállítmánya járult hozzá, de véglegesen a munkások, a technikusok és mérnökök szorgos munkája hozta meg a várt eredményt. nak a segítségét, akik rendszeresen ismertetik a tennivalókat az üzem, a részlegek, a brigádok tagjaival. A Kisvárdái Fémszerelvénygyár pártszervezete mellett több mint 100 népnevelő működik. Minden négyöt csoportnak .. van e^y-egv vezetője, akik rendszeresen tartanak megbeszéléseket, ismertetik a problémákat, s ahol hiba van. ott segítenek. De még ez sem minden. A termelés helyes segítése és ellenőrzése magas műszaki tudást és politikai műveltséget igényel. örvendetes, hogy üzemi pártszervezeteink erre gondot fordítanak, e megfelelő a kapcsolat a műszaki értelmiséggel. Gondoskodnak a munkások politikái és szakmai képzéséről is. Á Hszavasvári Alkaloida Gyár . technikusainak és mérnökeinek különböző nyelvek elsajátítását teszik lehetővé. . Ezzel elősegítik a külföldi szakirodalom tanulmányozását, mely végeredményben a termelésben, az újításokban gyümölcsözik. A Kisvárdái Fémszerelvénygyár műszaki dolgozóinak több mint fele technikusi továbbképzésben vesz részt. igen fontos szerepük van a * termelés segítésében és ellenőrzéséhén a pártcsoportok- >%nk. Ez érthető is, hiszen a pártcsoportok az üzem egy-egy részében dolgozó kommunistákból tevődnek össze. Pártszervezeteink többsége felismerte jelentőségüket és szívesen foglalkoznak velük. Az Alkaloidában tíz. a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalatnál négy pártcsoport működik. A pártcsoportbizal- miakat rendszeresen meghívják a vezetőségi ülésekre, ahol tájékoztatják őket a különböző termelési problémákról. Ők aztán nemcsak a pártcsoport tagjaival.' hanem a pártonkívüliekkel is megbeszélik ezeket. Ma már több üzemünkben vélekednek úgy a gazdasági vezetők, hogy a pártcsoportok jó munkája nélkül el sem tudják képzelni a helyes, termelést segítő és ellenőrző munkát. A probléma még csak az. h°gy a pártcsoportok a jelenleginél még öntevékenyebben, kezdeményezőbben kell dolgozniuk. Üzemi pártszervezeteink általában helyesen végzik a termelést segítő és ellenőrző munkájukat. Szükségük van azon-' ban arra, hogy az eddiginél jobban igényeljék a dolgozók javaslatait, kezdeményezéseit, s ha azok a termelést segítik, a termelékenység fokozásának és az önköltség csökkentésének a javát szolgálják, valósítsák is meg, hisz ezek az életszínvonal emelésének kulcsai. IV agyon fontos, hogy a kom- Hegedűs Sándor, munisták igényeljék azok- az MSZMP megyei bizottságának nak a pártonkívüli aktivisták- munkatársa Előrelátó gazdák a uvírliagosí Szabadság Tsz tagjai Nvírlugoson, a Szennyes-pusztai Szabadság Tsz ez év koratavaszán alakult. Tagjai elismert kis-és középparasztok, becsületesen dolgozó földnélküliek. A közös munka megkezdésekor is számvetést tettek: hogyan lehet többet tériméin i, jobban élni a tsz-ben? Szép tervet csináltak, s megvalósításáért egy akarattal láttak munkához. Többek között ezt is elhatározták, hogy gyümölcstermesztéssel is foglalkoznak, mivel ezzel nem nagyon dicsekedhetett eddig a tanyavilág. Az idén alakult tsz a kezdeti nehézségeket leküzdve már ez &r tavaszán 101 holdat telepített be gyümölcsfával. Ezen kívül mintegy 00 hold erdőt is telepítettek, erre alkalmas s más célokra kevésbé igénybevehető talajon. Az eredmények eléréséhez a szövetkezet tagjainak szorgalmával és dr. Miklósi Ferenc tsz elnök előrelátó gazdálkodásával: jutottak. Bizonyára a növénytermesztésben és állattenyésztésben is hasonló eredményeket érnek majd el, s így év végén nem ma-: rad el a megérdemelt jutalom. 4
