Kelet-Magyarország, 1960. május (20. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-08 / 108. szám
ntáf pftetár/91 Köszöntjük az édesanyákat XVII. ÉVFOLYAM, 108, SZÁM. Ára 70 fillér 1960. MÁJUS 8, VASÁRNAP II győzelem évfordulójára t Leírhatatlan italom, lázas öröm lett úrrá szerte a világon az emberek között tizenöt évvel ezelőtt, május nyolcadikén: „A fasizmus kapitulált, vége a háborúnak, béke van, szabadság van!” A szabadság dalait énekelve vonultak az utcára az emberek, rögtönzött szónoklatok ezrei méltatták a nagy eseményt. Hosszú idő óta újra fényárban úsztak a házak és az utcák, a romok szinte élettel teltek meg. Csodálatos nap volt. Egy borzalmas, pusztító, öldöklő világháború befejezésének, a szabadság és az igazság erői dicső győzelmének napja. A történelem sok háborút ismer, sok véres harcot jegyzett fel, sok borzalmas eseményről emlékezett. De mindenki előtt nyilvánvaló: még soha nem volt a történelem folyamán ilyen kegyetlen, ilyen szörnyű világégés, mint a második világháború. Hat éven keresztül tartott, s borzalmas vérzivatarával végigdulta Európát és Ázsiát, pusztító lehelete elérte Afrikát és már Amerikát és Ausztráliát is fenyegette. Az esztelen, szörnyű háború, amelyet a hitleri fasiszták őrült agya szült, szárazföldön, vizen és levegőben dúlt. Békés családi otthonokat, emberek millióit semmisítette meg harctereken és megszállt területeken, a hátországokban egyaránt. Sebesültté, rokkanttá, földönfutóvá tett tízmilliókat. Hány országot tett szerencsétlenné, hány népet sodort a pusztulás szélére a háborús őrület?! Ha kimondjuk a száraz számadatot: 1939 és 1945 között hatvanmillió ember pusztult el — úgy érezzük, ez önmagában még nem fejezi ki, , milyen szörnyű' volt az emberiség számára a második világháború. A fasiszta barbárság bűne volt ez a világégés, felmérhetetlen szenvedéseivel, a vér és könny tengerével, a romhalmazok sokaságával. S minden ember úgy érzi, nem emberek, hanem vadállatok voltak azok, akik a második világháború poklát az emberiségre szabadították. A hitleri barbárokénál nagyobb bűnöket még senki sem követett el a történelemben. E szörnyű világégés hat esztendeje alatt az emberiség békés népek megtámadásának, városok és falvak barbár elpusztításának lehetett szemtanúja. örökre emlékezetünkben maradnak a felgyújtott Varsó, Rotterdam és Coventry lángjai. Minden becsületes embert lelke mélyéig megráztak a Lidice, Oradour és más ártatlan, békés falvak megsemmisítéséről szóló hírek. Gyilkos sortűzek dörgése, ártatlan áldozatok jajveszékelése hallatszott mindenhonnan, ahol a horogkereszt rémítő fékét árnya megjelent. És még soha az emberi méltóságot nem alázták meg úgy, mint a náci koncentrációs táborokban, ahova Európa minden országából hurcolták a becsületes embereket, — kommunistákat, szocialistákat, liberálisokat, zsidókat, katolikusokat és protestánsokat egyaránt. Auschwitz, Dachau, Belsenbergen és Buchenwald — mindmegannyi szégyen és gyalázat. „Hogy süllyedhetett az ember idáig?” — kérdezi joggal mindenki, aki ismeri — ha hallásból is — e hírhedt megsemmisítő táborokat. A válasz nyilvánvaló: akik ezeket kigondolták és létrehozták, már réges- rég kivetkőztek emberi mivoltukból. S hogy az emberiség győzhetett felettük, bátor, sza- badsógszerető embei ek hősies és önfeláldozó küzdelmére volt szükség. Csodálatos hőstettek tanúja lehetett a világ a második világháború idejében. Soha sem felejtjük el a sztálingrádi hősöket, akik halálos csapást mértek az ellenségre. Az emberiség hálájára méltók Le- ningrád védői és a brjanszki erdő hős partizánjai. A tisztelet zászlaját hajtjuk meg a hős angol pilóták, a lengyel, és a norvég katonák előtt, akik még a legreménytelenebb helyzetben is az ellenállást választották a gyáva megadás helyett. Nem feledjük el a párizsi munkásokat, a bátor jugoszláv partizánokat és a szabadságért életüket áldozó, kiemelkedő hősöket. A magyar kommunista mártírokat, a szovjet Zóját, a francia Gabriel Périt, a cseh Julius Fúcikot az egész emberiség zárta szívébe és kegyelettel adózik emléküknek. Mert a második világháború egyúttal az emberiség nagy szabadságharca is volt, s nagy tanulság, hogy aki kezet emel a népek szabadságára, elvész. A háború befejezése után hozzáfogtunk az újjáépítéshez. Sok ország a háború után olyan világ építéséhez kezdett, amely egyszer s mindendenkorra lehetetlenné teszi a fasizmust és a háborút. Ezek közé tartozott a magyar nép is.Népünk áldozatos munkája nemcsak a háború nyomait tüntette el, hanem' tizenöt év alatt egy szebb, szabadabb és boldogabb életet alakított ki magának. Ma már — tizenöt év elmúltával — az emberek nemigen beszélnek a második világháborúról. Sokan talán nem is akarnak rá emlékezni. Pedig ma, épülő szocialista hazánk sikereit látva, szép új életünket élvezve sem árt néha az emlékezés. Egyes országokban újra mozgolódnak azok a sötét erők, amelyek ránk zúdították az elmúlt világháború szörnyűségeit, s szeretnék ismét rászabadítani a poklot az emberiségre. De a Szovjetunió és a szabadságszerető népek ereje ma már le tudja fogni az őrültek és gonosztevők kezét. És most tizenöt évvel a második világháború befejezése után, a párizsi csúcskonferencia előtt egyetlen kiáltás száll a tárgyalóasztal felé: „Soha többé háborút!” (M. L.) KÉT SZOCIALISTA BRIGÁD ALAKULT TISZA VAS VARIBAN A tiszavasvári téglagyárban a hét elején két szocialista brigád alakult. Az egyik brigád a nyerstéglagyártásnál, a másik az égetésnél dolgozik, az utóbbiak havonta 400 mázsa szén megtakarítását vállalták és részletesen megbeszélték a brigádok tennivalóit. A közelmúltban vezették be a téglagyárban a hétnapos műszakot, s ezáltal havonként 130—150 ezer téglával gyártanak többet. A követelmények között szerepel, hogy a brigádok tagjai magas szakmai és általános műveltségre tesznek szert, valamennyien elvégzik az általános iskola nyolc osztályát, majd tovább növelik ismereteiket. (Foto: Hammel.) Kaszálják a homoki lucernát, kapálják a burgonyát a Balkánvi illa mi Gazdaságban A Balkányi Állami Gazdaságban az idén 570 holdon ültettek burgonyát, s ebből százhatvan hold a korai ültetésű, amit szár- felhúzásos módszerrel termelnek vetőgumónak. A korai burgonya szépen kikelt és három eszköz- hordozó traktorral megkezdték az első gépi kapálást. Egy-egy traktornak napi 12—15 hold a teljesítménye. A gazdaságban a régi fajta mellett 104 holdon termelnek homoki lucernát a laza talajú területeken. A homoki lucerna el-! ső kaszálását megkezdték. A lu- j cérna már olyan érett, hogy jó! borjú-szénát nyernek belőle, s a ! korai kaszálásnak még az is az előnye, hogy így eggyel több »gyapjút” vehetnek le a területről, mint a szokásos kaszálások száma. A lucernaföldön hat fűkasza vágja a rendet és utána rendsodró gépek végzik a „hur- kázást”. Ezzel az eljárással tudják a lucerna legtöbb tápláló anyagát megmenteni. A fehérgyarmati járás tizenhárom szövetkezetében létesítettek kísérleti öntözéses parcellákat Szatmár, ezen belül a fehér- gyarmati járás a rizs legészakibb hazája. Az öntözéses gazdálkodás a rizstermeléssel kezdődött ezen a vidéken. Az idén 1170 holdon ring majd a rizs, A talajt mindenütt előkészítették a rizs alá s a jövő héten, amikor a talaj jobban felmelegszik, megkezdik a vetést. Az öntözéses gazdálkodás mindegyre terjed a fehérgyarmati járásban. Az idén a rizs mellett már százötven holdon lesz- szántóföldi növények öntözése. Több szövetkezet, amely még nem foglalkozott öntözéssel, három-három hold területen kísérleti parcellákban próbálja ki a különféle növények öntözési lehetőségeit, hogy jövőre még jobban kiterjeszthessék az öntözéses gazdálkodást. Jelentős segítség a vidék egészségügyének Az Egészségügyi Minisztérium és az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének kezdeményezésére nagy jelentőségű akció indult a vidék orvosellátásának megjavítására. Jelenleg különösen a termelőszövetkezeti és ipari vidékeken meglehetősen sok az üres körzeti orvosi állás. Addig is, amíg mód nyílik az állások betöltésére, a minisztérium és a szakszervezet felhívással fordult az egyetemek, nagy kórházak és más állami egészségügyi intézmények orvosaihoz, vállaljanak három hónapos helyettesítést az üresen álló körzetekben. A terv szerint egy-egy intézmény vállalná az illető termelőszövetkezeti, vagy ipari körzet pat- ronálását és az önként jelentkező intézeti orvosok felváltva, háromhónapos turnusokban dolgoznának a körzetben. A v'dék- re merő orvosok az állandó munkahelyük után járó teljes fizetésén túl a körzeti orvosi fizetés felét is megkapják, azonkívül a helyi tanácsok és a szakszervezet gondoskodnak jól felszerelt rendelőről, lakószobáról és élelmezésről, továbbá havonta egyszer megtérítik az állandó lakóhelyükre és onnan ideiglenes állomáshelyükre utazás költségeit. Az orvosok körében élénk visszhangot keltett a felhívás és máris megkezdődtek a jelentkezések. 40 mázsa zöldséget adott el a nyíregyházi Ságvári Tsz Jól számítottak a Ságvári Tsz vezetői, amikor ősszel mintegy nyolcszáz ölnyi területen földben hagyták a zöldséget és istállótrágyával letakarták, hogy a fagy kárt ne tegyen benne. Nem is lett semmi baja és most egy hét alatt körülbelül 40 mázsát adtak át a MÉK-nek 20 ezer forint körüli értékben. Anyagilag tehát sokat számít a tsz-nek. Nagyon lényeges azonban a lakosság zöldségellátása szempontjából is, először azért, mert ilyen mennyiséget máshonnan nem tudtak piacra dobni, másrészt pedig minőségileg is jobb, mint a levermelt zöldség. A napokban megkezdték 1 ezer' csomóval a retek átadását is és a továbbiakban az igényeknek megfelelően 1—2 ezret folyamatosan át tudnak adni. Zöldhagymából közel húszezer csomót adtak el eddig. Szépen fejlődik a ' saláta is, körülbelül három hét múlva tudnak nagyobb mennyiséget átadni. Szükségleten felül van öt holdra elegendő paprika palántájuk, amit szintén értékesítésre adnak majd át. Több mint ötmillió paradicsom és paprika palántát adnak át a termelőszövetkezeteknek az állami gazdaságok kertészetei Az állami gazdaságok kertészetei a korai szabadföld* termesztés elősegítése érdekében több m'nt ötmillió paradicsom- és paprikapalántát adnak át a termelőszövetkezeteknek. Ezenkívül sokoldalúan segítik az új nagyüzemi kertészetek munka- szervezetének és termelési módszereinek kidolgozását. Csaknem száz termelőszövetkezeti kertészetet látogatnak rendszeresen az állami gazdaságok legjobb szakemberei. Ez év tavaszán a konzetvipar és a SZÖVOSZ vezetőivel együtt a patronálás új módszerét honosította meg az Állami Gazdaságok Főigazgatósága. A bodakaj- tori, a taksonyi, a kiáramajori és a lajtahansági állami gazdaságban megszervezték a termelőszövetkezeti kertészek rendszeres tapasztalatcsere-latogatását. A meghívott szövetkezeti kertészek a látogatást időről-időre megismétlik. Ilymódon módjuk van megfigyelni a különböző munkafázisok szervezését. Ebben az esztendőben 250 termelőszövetkezeti kertész tekintheti át a jólműködő nagyüzemeket.
