Kelet-Magyarország, 1960. május (20. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-04 / 104. szám
Mindenki ismeri a feladatú* Munkaszervezés a jánkinujtisi Dózsa IW-Iien Szövetkezetiek az ünnepi menetben 1 A nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezet menete a május 1-i (elvonuláson. A nyírszöHősi Aranykalász Termelőszövekezct ötös fogata az ünnepi szemlén. (Foto: Hammel. Az idén 1040 kilométer hosszú makadámúdat korszerűsítenek Az idén és a következő esztendőkben korszerűsítik a makadám- utakat. A régi három-négy méter széles pályákat az útépítők hathét méterre szélesítik, az íveket a forgalom kívánalmainak meg- íelelően vezetik és fel is emelik, gondoskodnak arról, hogy az úttestről a víz lefolyhasson és ne akadályozzák a közlekedést ki- ■ebb-nagyobb kátyúk. Az 1959-ben megkezdődött korszerűsítési munkából az idén 590 kilométer hosszban fejeződik be az útépítés. Megkezdik és befejezik 450 kilométer hosszú maka- dámút-szakasz átépítését. Ezek szerint tehát az idén 1040 kilométer hosszú új utat kapnak az autósok. A makadámutak átépítése szerte az országban máris megkezdődött. Korszerű makadámút lesz Szolnok—Hatvan, Füzesabony— Debrecen, Salgótarján—országhatár, Pápa—Sárvár, Szeged—Báta- szék, Szekszárd—Siófok, Kaposvár —Nagyatád, Székesfehérvár— Szekszárd között is. fl korábbi termelőszövetkezet volt a községben. Az egyik a Dózsa, a másik a Petőfi. Az egyik Jankón, a másik Majtison. Közigazgatásilag egy volt a község, azonban a szövetkezeti életben megérződött a kér falu trad cioná- lis különváltsága. Az idei tavaszon tsz-község lett Jánk- majtis. A két termelőszövetkezet egyesült s a neve „Dózsa” lett. A bsz-községgé válás és az egyesülés fokozott körültekintést és alapos szervezettséget igényelt a kezdeti lépéseknél, hogy az előttük álló feladatokat megoldhassák. Mint a legtöbb helven, itt is megnehezítette a termelési problémák megoldását a terület szétaprózottsága, amit az őszi kalászosok egyénileg való vetése eredményezett. A termelőszövetkezetnek 520 tagja van. Viszonylag sok — nyolcvan — olyan idős ember is van a tsz-ben, akik csökkent munkaképességűek, vagy egyáltalán nem tudnak dolgozni. Egy termelőszövetkezeti tagra hét hold föld jut, kapásvete- ményből 2,1 hold. Ez abból adódik, hogy a kenyér- és takarmánygabonán kívül jelentős területet foglalnak el az évelő pillangósok. Főbb kapásnövényük á kukorica, cukorrépa, napraforgó és burgonya. Gépparkjuk verzális traktorból, egy tehergépocsiból és négy nagyteljesítményű permetezőgépből áll, amelyek a munkatermelékenység fokozását szolgálják. A segédüzemek berendezései, gépei pedig a tagok jobb foglalkoztatottságát növelik. Két darálőjúK. fűrészüzemük és seprőkötp berendezésük komoly forrása a iöve- delemnek. Munkaszervezeti egységük a brigád, önálló munkacsapat a konyhakertészetben és a dohánytermelésnél van. öt növénytermelési brigádjuk van. Az egyes brigádok a község önálló részein lakó tagokból alakultak és munkaterületük a hozzájuk legközelebb eső határrészen van. A tagok önkéntesen vállalták egy-egy bugádban a közösséget s figyelembe vették a? egyéni igényeket is olyan esetben, amikor valaki a lakóterületi hovatartozás ellenére másik brigádba kérte magát — mondván, hogv ott szívesebben dolgozik. A huszonnégy tagú gyümölcs- termelési brigád százhetven hold területen a növényvédelmi feladatokat látja el. a fák aljának a talajműveléáét a növénytermelési brigádok végzik. Az állattenyésztésben szintén önálló brigád dolgozik s a fo- gatosok arányban vannak elosztva a növénytermelési brigádoknál. ftrra törekedtek már a HI I Cl korábbi időben is. hogy a brigádönállóságot ne bontsák meg. Minden brigád — még a viszonylag munka- szegény időben is — saiát területén dolgozott. így végezték a vetést és a koraiak növény'- ápolását is. Ez nélkülözhetetlen a munkaszervezés és a nyilvántartások végett. De az természetes, ha a szükség ügy hozza. kölcsönösen segítenek egymásnak. A területet egyénekre bontották fel. Ezt tartják 3 legeredményesebb módszernek és ezen nyugszik az eredményességi munkaegység-rendszerük is. Megszabták a kapásnövények egy-egy tagra jutó területét és minden tag családja munnaere- jéhez mérten vállalt annyit, amennyit meg tud művelni. Egyes területek adottságai alapján állapították meg a brigádok termelési tervét s kidolgozták minden növény munkafolyamataira a munkaegység- jóváírás mértékét. Az egy mázsa termék előállításához megszabott munkaegységet a tervezett fölötti mázsákra jóváírják. Ez a rendszer nemcsak az egyszerű tagoknál, hanem a brigád vezetőknél, agronómusnál. elnöknél és minden vezető beosztású dolgozónál érvényes. Náluk a rájuk bízott termelési egység bevételi tervének a teljesítése és túlteljesítése esetén írják jóvá a munkaesyséeeket. $f3llVfüntossáSa van az öt* ven tagú építóbri- gádnak is. Az építőbrigádban dolgozó mesterek és kisegítők már eddig is szép eredményeket értek el mind a tsz-épít- Kezéseken, mind a , szövetkezeti tagok lakóházépítésénél. Ebben a hónapban épül fel egy négyezres csibenevelő, a későbbiek során kerül tető alá egv szerfás növendékszállás, kétszázötvenes sertésszállás, 2500 mázsát befogadó öt kukoricagóré és átalakításból egv nyolcvan férőhelyes tehénistálló. Az elnök és a főmezőgazdász elmondotta — a brigádvezetők is megerősítették —. boov a breédoknak teljes önállóságot biztosítottak. Az elnök és főagronómus heti munkatervet készítenek. A brigád- vezetők e szerint szervezik meg a munkájukat s ».felülről” nem szólnak bele. így nem keresztezhetik egymást az intézkedések. InpH fontosnak tartják, hogy (Hull a brigádok valameny- nyi tagja előző este megismerje a másnapi tenn'valót s reggel idejekorán, huzavona, szaladgálás nélkül kezdhessék a munkát. A munkaszervezés lényeges utómozzanata az elvégzett munkák pontos nyilvántartása és mérése. Mivel a brigádvezetőnek sok dolga lenne a munkaegységkönyvbe való bejegyezgetéssel. csak munkanaplót vezet, amelybe minden este beírja az egyes tagok tel- -jesítménvét. Ezt a tagok aláírásukkal elismerik s másnap a könyvelőség számolja ki a teljesítmények után járó munkaegységeket és vezeti be a nv’l- vántartásba és á munkaegység- könyvbe. A tagok tetszés szerint. de rendszeresen havonta ellenőrizhetik a bejegyzések helyességét. A jánkmajtisj . Dózsa Termelőszövetkezetben kialakult gyakorlat bevált. A munkában, a többtermelésben rhindenki érdekelve van s a feladatoknak egyénekre való meghatározása eredményeként egytől-egyig felelősséget vállaltak és éreznek az egész közösségért. S. A. Kisvárdni mánis 7. — Mcndd, apu! Ezt a harmadikat most kaptad?... — kérdezi Czifra Miska édesapjától, aki a kisvárdai Fémszerelvényárugyár- ian dolgozik. Műszaki problémák a Megyei Építőipari Vállalat I. Fttépitésvezetöségénél EBBEN AZ ÉVBEN 17 százalékkal kell emelni az építőipar termelését, 6—8 százalékkal az agy főre eső termelékenységet. E mellett erőfeszítéseket kell tenni az építési költségek csökkentéséért, ami állandó feladat. Gajdos Mihály elvtárssal, a Megyei Építőipari Vállalat 1. sz. főépítésvezetőségének vezetőjével, az Építők Szakszervezete megyei bizottságának műszaki felelősével arról beszélgettünk, hogy a főépítésvezetőség, a vállalat műszaki dolgozói hogyan tudják megoldani megnövekedett feladataikat és milyen műszaki problémákkal küzde. nek? — A vállalatnál és így főépítésvezetőségünkön is sok tapasztalattal rendelkező műszaKiak dolgoznak. Általános az, hogy a gyakorlati tudás nagyobb s az elméleti képzettség alulmarad a követelménynek. Ennek visszaható következményei vannak a gyakorlati munkára. Hiszen a fejlődés gyors ütemű és hogy ezt ne csak kövessük, hanem részt vegyünk az irányításában is, ahhoz kevésnek bizonyul a régi gyakorlati tudás, feltétlenül szükséges az elméleti továbbképzés. ELMONDTA TOVÁBBÁ, hogy a műszaki dolgozókban megvan az akarat a továbbtanuláshoz, de erre alig jut idejük. Még mindig nagyon le vannak kötve az adminisztrációs munkákkal. Keveset tudnak kijárni a munkahelyekre, ellenőrizni, irányítani, jó tanácsot adni és új módszereket - kialakítani, bevezetni. Nem szeretnek adminisztrálni, a gyakorlati munkára jobban vágynak. — Főépítésvezetőségünkhöz 32 munkahely tartozik. Nyíregyházán kívül 18 munkahelyen dolgozunk. A mintegy négyszázas munkáslétszámhoz kevésnek bizonyul az öt építésvezető, kilenc technikus és tizenegy művezető. Egy-egy művezetőnek három munkahelye van s ezek egymástól távol fekszenek. Nem jut időnk egy-egy munkahelyen a gyorsabb, olcsóbb munka lehetőségeinek tanulmányozására, kidolgozására. Keveset tudunk foglalkozni a műszaki fejlesztéssel. Ehhez az is hozzájárul, hogy sokat járunk értekezletekre, ahol sok a szócséplés. Többre mennénk azzal, ha a vállalatnál és megyei szinten is meg tudnánk alakítani a műszaki klubot. IGAZA VAN GAJDOS ELVTÁRSNAK, amikor úgy látja, hogy baj van a műszaki utánpótlással. A főépítésvezetőségtől négyen járnak iskolába, szakmai továbbképzésre. A fiatal műszaki dolgozók patronálása segit, de nem tudja megoldani a meg. felelő szakképzést, a szakemberutánpótlást. Indokolt, hogy Nyíregyházán legyen egy építőipari technikum, legalábbis esti levelező tagozat. Az a körülmény, hogy csak Debrecenben van ilyen, megnehezíti a műszakiak továbbtanulását; ha helyben lenne a lehetőség, többen tanulnának. — Nemrég résztvettem egy országos tanácskozáson, ahol a műszaki felelősök gyűltek össze és az építőipari műszaki dolgozók problémáival foglalkoztak. Ott feladatul tűzték ki, hogy szervezzünk nagyszámú műszaki gárdát, esti tanfolyamokon gondoskodjunk az utánpótlásról, de e mellett műszaki feladat az is, hogy tanfolyamokon neveljük ki a szakembereket az építőipari gépek kezeléséhez és a gépek javításához. Javasolták, hogy a szakszervezet mellett szervezzünk műszaki bizottságot s ez foglalkozzon a műszaki fejlesztés, az újítások, a haladó módszerek és az oktatás kérdéseivel. A közeljövőben meg fogjuk szervezni a megyében ezt a bizottságot. Kérni fogjuk az SZMT elnökségét, hogy biztosítson helyet a műszaki körnek. Ez is van olyan fontos, mint ahogy helyet tudnak adni a szakszervezeti székházban a szabó-varró tanfolyamoknak. AZ ÉPÍTKEZÉSEKNÉL nem mai feladat megvalósítani az egyösszegű munkautatvanyozast, megszervezni a kompleksz Brigádokat. Ezzel Kapcsolatban Gajdos elvtars azt mondta, nugy az egyösszegű maivanyozas ue- vált, Qeoizonyítoua, nogy ezzel meg lehet gyorsítani a munza- kat, csökkentem lehet á hatar- idóKet, az önköltségét s a uol- gozók általában megkedveltek. A főépítés vezetőségnek m-g.s csak egy munkahelye dolgozik egyösszegű utalvány ozassa». a Edition utcai építkezésnél ezucs Fal művezető ügyesen megszervezte a ko-mpieksz ongádokat és intézi az ügyeket. Mas rnumia- neiyektn is megvan ennez a ic- neiuseg, csaknogy a műszakiak vi bakodnak toie, mert ez na- gyeou ietetOeScggel, b j-iutisjtu- easzal, joüoan szervezett mun- kavai leinen okét. e inn aiuna- nos: légióképpen az anyag-na-a- nem igazauoa nieg jói ennez a» „tenjcu o moaszernez, amin ie- neine segíteni — szinten jodo szervezessen Csak helyeselni lehet azt, nogj Gajdos eiVtars a budapesti országos értekezlet es beszélgetésünk tanulságait is levonva ezeket a problémákat megvitatás végett egy műszaki értekezleten előterjeszti majd a vállalat vezetőségének, a műszaki dolgozóknak. O. A. •>
