Kelet-Magyarország, 1960. május (20. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-27 / 124. szám

Könyvtár az előcsarnokban Erre is olyan választ lehet apai Yitkán, mint arra, ho- rau kerül a csizma az asztalra, sak itt az a különbség, hogy könyvtár nem akármilyen őcsarnokban kapott helyet, Allem a kultúrotthon elöcsar- okában. És ez mégis előkelőbb ely .., Már ha úgy vesszük, fért mi abban az előkelő, hogy izony itt egyetlen olvasó sem rd leülni, ugyanis se asztal, í szék. Nem is szólva arról, hogy a Snyvs'zckrény rossz, ki kellene icrélui. De a tanács még arra :m adott pénzt, hogy a könyv- •ros egy lakatot vegyen rá. 'őst, bogy — ideköltözött a inyvtár — csak hetenként egyszer van könyvkölcsönzés, míg azelőtt mikor Simon Jánosné könyvtáros házánál volt, szinte minden nap volt. No, nein ts ez a legdöntőbb. Helyes, hogy a könyvtár a kultúrotthonban van. Csak az nem helyes, hogy ennyire elhanyagolják. Nagyobb gonddal és szeretettel foglalkoz­zon a községi tanács a könyv­tárral. S ebbe tartozik az is, hogy legalább a hangos bemon­dón is hirdetnék: van könyvtár, mert bizony sokan még azt sem tudják Yitkán. S ha lehetne: adjanak megbecsültebb helyet a könyvtárnak, ahol szék és asz­tal is van, hogy az olvasni sze­rető emberek le is tudjanak ülni. (f. k.) Bővítsük a tanácsi szervek hatáskörét • © IJléftl tarlóit u megyei tanáé# mexogaztlasági államid bixotlsáyn A SZABOLCSIAK Nyers krumpli a tányéron Pontosan másfél •te történt Fehér- ■armaton, a föld­mű vesszövetkezeti ndéglőben. Néhány perccel Úlott negyed egy, nikor az étlapot 5véve, kiválasztot. m magamnak ked- nc levesemet: léb- ncs leves! De leg- gjobb mcglepeté- mre a pincértől azt' választ kaptam, ¥> ..nagyon sajná­lt kérem, de még *m készült el,”'Igaz, tgy nem volt sok abad ’ időm, de érc vártam. Egy gyed óra múlva az- n el is 'készült a le- s, s a pincérek nagy izgalommal hord­ták szét az asztalok között. A vendégek legnagyobb része leb­bencs levest evett, — de nem sokáig, mert a krumpliba majd beletört a foguk, olyan nyers volt, a félig főtt tészta pe­dig a fogukra tapadt. Ebédidő után valósá­gos csatatér maradt: minden tányérban ott díszelgett a sok nyers­krumpli. . Kérdem én, lehet-e ilyet elkövetni egy hagyforgalmú ven­déglőben, amikor az étterem telve vendé­gekkel, és mindenki­nek fótién ételt tesz­nek az asztalára. Jó lenne, ha a fölöttes. szervek utánanézné­nek ennek a hanyag­ságnak, mert ez an­nak nevezhető, hi­szen a szakácsnak meg kell kóstolnia az ételt, mielőtt abból felszolgálnának. Ha megkóstolta, és mégis kiadta, hibát követeti el, de ha nem íz­lelte. meg a levest, úgy szintén szabály- sértést követett el. Meglehet, azért ad­ták ki gyorsabban, mert a vendégek sür­gették. De ■negyed egy után úgy vélem, jogosan türelmetlen­kednek. Kém hinném, hogy . ez az eset öregbítené az FMSZ vendéglő jó hírnevét.. Cs. F. ben kb. szazótvenszer kell a szivattyú hú­zóját lenyomni, mire a víz feljön. Ez pe­dig rendkívül fárasz­tó, s a tbc. gondo­zóba naponként be­járó vidéki betegek sem képesek szomjú­ságukat oltani. Egy év óta tart ez a le­hetetlen állapot, s hiába kértük, senki sem intézkedik. Pe­dig rossz és javításra szorul. Kérem azokat, akik­hez tartozik, — szom­jazó embertársaim nevében, hogy in­tézkedjenek, hogy amúgy is vízszegény városunk ne essen el egy jó vizű kútjátói, amit kis jóakarattal ha .ználhatóvá lehetne tenni. A megyei tanács mezőgazdasági áilandó bizottsága tanácskozásra ült össze, hogy megvitassa és megfogalmazza a SzabOlcs-Szal- már Megyei Tanács VB. elé ter­jesztendő javaslatát, a termelőszö­vetkezetek felé irányuló tanácsi feladatok kibővítéséről. Az állandó bizottság kiegészítő javaslatában a tanácsnak, mint államhatalmi szerveknek a ter­melőszövetkezetek szakigazgatá­sában és üzemgazdasági irányitá- j sában való feladatával foglalko- j zott. Megállapította, hogy 1 a helyi tanácsok feladata a termelőszövetkezetek állami jogszabály és tsz-alapszabály szerinti működésének az el­lenőrzése. Helyes, ha a tanács — a termelő­szövetkezeti alapszabály megsér­tése nélkül — a tsz-ben felme­rülő szervezeti jellegű vitákat a szövetkezeten belül segíti, meg­oldani. A jogszabályok alaposabb ismerete alapján a tanácsok igen sokát tehet­nek annak érdekében, hogy a termelőszövetkezeti tagok ér­dekvédelmi problémái — szo­ciális és munkaügyek, beteg­ségi és öregségi ellátás — a törvényes keretek között ol­dódjanak meg. A termelőszövetkezetek üzem- gazdasági tevékenységének a nép- gazdasági érdekekkel való össze­hangolásában nagyobb szerepet lehet biztosítani a helyi tanácsok­nak. Maguk a termelési és érté­kesítési szerződéskötések a fő gazdasági eszközei annak, hogy a termelőszövetkezetek bekapcso­lódjanak a népgazdasági tervbe s a tsz-ek szerződéskötés alka'má- val kötelezettségeket vállalnak az államgazdaság iránt s ennek be­tartását jogszabályok rögzítik. A helyi tanácsok feladata le­gyen — a népgazdasági ér­dek figyelembe vételével, a termelőszövetkezeti demokrá­cia megsértése nélkül — el­lenőrizni a termelőszövetke­zetekben az árutermelési te­vékenységet: eleget tesz-e a tsz. a szerződésben vállalt kö­telezettségének. A mezőgazdasági állandó bi­zottság a gyakorlati ismeretek es a szükségszerűség alapján java­solja, hegy a községi tanácsok hatáskörébe kerüljön: a tsz-ek alapszabály és jogszabály ezerinti tevékenységének ellenőrzése, az ezekel ellentétes határozatok meg­semmisítése, észrevétel és javas­lattétel a járási tanácsok felé; a munkafegyelem betartásának biz­tosítása; a tsz-ek termelési tervé­nek tájékoztató jellegű megvita­tása, a terv végrehajtására való felkészülés ellenőrzése; az állami kedvezményekkel kapcsolatos fél­tételek és a szerződéses termelési feltételek betartásának ellenőr­ié eicr pár cipőt készít az INDK-nak és Icngrel megrendelésre a nyíregyházi Cipész KTSZ Jó híre van külföldön is a nyíregyházi Cipész Ktsz-nek. Eb­ben a félévben 7000 pár férfi, olasz fazonú fekete és barna színű cipőt rendelt a Német Demokrati­kus Köztársaság, melyből 5200 párat már el is szállítottak Nyár­egyházáról. A második félévijén a Lengyel Népköztársaság részé­re készül ugyancsak hétezer pár férfi olasz fazonú sárga és fe­kete cipő borjú boxból. Az ex­port munkában 65 cipész és ci- oőfelsőrész-készítő vesz részt, s közöttük is kiváló munkával öregbítik a nyíregyházi Cipész Ktsz hírnevét: Ármis József, Kiss Mihály. Katz István, Bocs­kai Zoltán és a többiek. A ci­pőfelsőrészkészítők között, akik szintén dicséretes munkái végez­nek, a legjobb, Boros József. Megyei teleteli a Debreceni Déri W tizen m ha n (Tudósítónktól) A nagyhírű. Debreceni Déri Múzeum gazdag anyagának megtekintése közben a megyénk­ben látogató több. szőkébb ha­zánkból előkerült lelettel, törté­nelmi dokumentummal találkoz­hat. A kőkonszakheli maradvá­nyok közölt egy Érpatakról ide­került csiszolt kőbalta. a Pe­nészleken előkerült bronzkori harci csákány, a Laskodon talált bronz feszítőszurony, a Nyírlu- gos-Szennyespusztai óriás bronz- fazék-lelet, a Szabolcs községből eredő vaskori ruhadíszek talál­hatók a múzeumban. A szabadságharc emlékei kö­zött megyénkből származó do­kumentumok is fellelhetők a múzeum termeiben. Legszebb megyei emlékünk a nyírbátori református templomból a" Déri múzeumba került reneszánsz ülő hátaspad. A oad' párkányzatát, valamint az üléselválasztó desz­kákat pazar gazdagságú díszítő faragások és finom berakások borítják. A szobrászati teremben Benczúr Gyula és Bessenyei szobrával találkozhatunk. Debreceni utunk során hasznos perceket tölthetünk a múzeum­ban, amely — az elmondottak után — egy kicsit a miénk is... Korács Endre Fontos kérdésekről tárával! tegnap a megyei JVépi Ellenőrzési Bizottság Tegnap délelőtt nyolc órai kezdettel a megyei tanacs nagy­termében kibővített ülést tartott a Szabolcs-Szatmár megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A napi­rendi pontok között a gyógyszer- ellátás; az állami és fmsz ven­déglátóipar; a kisipari termelő- szövetkezetek; a dolgozók bead­ványaival való foglalkozás; a termelőszövetkezetek közös állat- állományának ' fejlesztése, a .ta­karmányellátás, valamint az árutermelés: továbbá a tejfel­vásárlás tárgyában az utóbbi időben tett vizsgálatok eredmé­nyeit, tapasztalatait vitatták' meg. Az ülés az indítványok és a bejelentések megtételével ért véget. kozmetikai tanácsadó volt \ ví reá v házán * » A közelmúltban újszerű té­májú előadás hangzott el a Mó­ricz Zsigmond Művelődési Ház Pedagógus Munkabizottsága és a Pedagógus Nőbizottság -rendesé seben. Sára .1 enőne koz­metikus ..Az egészséges életmód és a kozmetika kapcsolata” cí­mű előadásában hangoztatta, hogy a bőr üdeségének megőr­zésében a helyes bőrápolás mel­lett a legnagyobb szerepe az egészséges táplálkozásnak •% életmódnak van. * Úff örőhűség tekord­borotválás A nyíregyházi Fodrász Ktsz -es számú üzletében felállí- tták a borotvál ás „világre­nd ját”:. egy szakállas férfit isfél perc alatt sima arcú­borotváltak. A dolog úgy történt, hogy a rostásarcú ügyfél léleksza- dVa rontott az üzletbe: —. Egy gyors borotválást ké- í, három perc múlva kezdő- sí a színház! Egy szempillantás, máris a ikbe nyomták, s pillanatok itt beszappanozták. Pama- >lás után az egyik borbély egyik oldalról, a másik bor- ly a másik oldalról állt arcá- k az éles borotvával. így •tént. hogy egy simara bo- váit néző pont az előadás zdete előtt érkezett a szín- zba. 'dicséret a leleményességért... — OV — C ok sok kis epizód, csíny ^ fűzi az iskolapajtásoka: egymáshoz. Ismerkedés a tudo­mánnyal, számokkal, betűkkel, a pajtás és úttörő élettel, meg­annyi élmény éveken át... S milyen nehéz a válás az iskolá­tól, a pajtásoktól, mikor elérke­zik a ballagás, s a kis madarak kirepülnek a fészekből, s az egyiket erre, a másikat arra irá­nyítja a nagy iskola: az élet... A két urai kislány Végh Irén- ke és Uéder Irénke nyolc esz­tendeig jártak együtt iskolába. I Forró barátság szövődött közöt­tük. Két évvel ezelőtt a nyol­cadikban még együtt izgultak a vizsgán, együtt léptéle át az is­kola küszöbét, s talán ha nincs bennük olyan hűség az úttörő élet révén akitor azóta sem látogatnák az iskolát. Ök azonban megszokták és meg­szerették az úttörő életet, jól- képzett raj és csapatvezetők let­tel:, s vonzotta őket ez a levegő. Igaz Héder Irénke az fmsz bolt­ban tanul már két esztendeje, kereskedő segéd lesz. s Végh Irénke pedig a termelőszövetke­zetben találta meg életcélját. Az iskola után ide jött a nagy csa­ládba és megszerették szövgei - i máért, jó munkájáért. Rendsze­resen segített édesapjának, édes­anyjának. Nyolcvan munkaegy­séget teljesített, pedig akkor még tizenhat éves sem volt. S ez nagy szó, hisz tavaly az urai Hunyadiban ötvennyolc ■ forint nyolc fillért ért egy-egy mun­kaegység. — Én nem szégyenlem a mun- kat-vailja. — Vannak lányok, akik lenézik, hogy én itt dolgo­zom ... és elmentek városba. Pestre. En tudom, hogy nem ke­resnek többet to'em. Megtalál­tam számításomat... A tavalyi keresetből a 'család­nak segített. —- Házat építünk és odaad­tam szüleimnek a pénzt. — — Ha az idén is így lesz, meg leszelc elégedve. Igaz most mi­vel szövetkezeti község lettünk kicsit nehéz, de a betervezett harminckilenc forint hét fillér helyett többet is elérhetünk.. Irénke előlépett. Most az iro­dában segít, adminisztrátor, hi­szen kitűnően végezte az isko­lát. — De ha sok lesz a munka a földeken, én is kimegyek édes­apámnak segíteni... Gyüj'i a pénzt a staférungra. •S hogy mit vegyenek azt a két barátnő mindig megbeszéli. Alig múlt tizenhat éves Végh Irénke és barátnője. őket mindig együtt látni. Igaz. Irénke is igé­nyes, s kifogásolja, hogy egy hé­ten csak kétszer van filmvetítés Urában, de ha úgy látták, akkor átgyalogolnak Csengerújfaluba ketten. De emellett azért ők ta­lálnak maguknak munkát szóra­kozást mindig. Rendszeres segí­tői az úttörő szervezetnek. — Héder Irénkével együtt raj- vezetök vagyunk. Harmincöt kis dobos van a nevelésünkre bízva. Terv szerint irányítjuk a mun­kát a szervezetben. Legutóbb egy napos kirándulásra vittük a pajtásoltat a pátyodi erdőbe. Ibolyát szedtünk, dalokat tanul­tunk s különböző iátékokra ta­nítottuk a gyerekeket... Kellemesen töltötték el az időt. I-Ia szükséges, a KISZ-ben segítenek, de mindig csak együtt, ketten. Mert a két Irénke hűsé­ges barátnők, akik hűségesek maradlak falujukhoz, az úttörő élethez, s boldogok, mert meg­találták itt a falujukban számí­tásukat. Ennek pedig örülnek a szülök, a pedagógusok, a szö­vetkezetül: s büszkék rájuk va­lamennyien. (F. K.) Egv éve, liooy rossz a kutuuk A* ügy, amelyben rostást kérek, lég­ibb 25 család és jbszáz ember érde- t, illetve vízellátá- t szolgálja — írja •elében Kovács Já- s nyíregyházi, Is­la utcai lakos. ’— Malinovszkij utca szám alatt lévő t fagycsapja még ndig nincs elzárva, nijnek következté-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents