Kelet-Magyarország, 1960. május (20. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-22 / 120. szám
flléf pr«f«t4r/*f »fftt XVII. ÉVFOLYAM, 120. SZÁM Ara 70 fillér I960. MÄJUS 22, VASÁRNAP Kulturális melléklet (6—7. oldal.) ★ Családi vasárnap (9. oldal) A Pentagon bajai — néhány nyilatkozat tükrében Most már csökkent Nyugaton a csúcsértekezlet nyilvánvaló kudarca után a hét elején mesterségesen magasra szított pánikhangulat. Nyugati hírforrások tanúsága szerint átt-ott már józanabb hangokat is kezdenek megütni. Egyébként rendkívül jellemző, hogy nyíltan mindössze a követke- aók merték kifejezni, hogy támogatják a gyalázatos amerikai légikalózkodást: Huh Csüng, Dél-Korea új Li Szin Man-jat Csang Kej-sek; a tajvani báb; továbbá Serrano, a Fülöp-szigetek külügyminisztere. Hiába, ez újra igazolja a régi magyar közmondás bölcsességét: „Madarat tolláról. . Ezzel szemben egyre szaporodnak az ‘ olyan nyilatkozatok és kommentárok, amelyek azt mutatják, hogy Nyugaton sokan igyekeznek elhatárolni magukat az amerikai provokátoroktól. Stevenson, az Amerikai Demokrata Párt egyik vezetője például kijelentette, hogy a köztársasági párt uralmának nyolc esztendeje alatt rengeteg kárt okozott Amerika tekintélyének a nemzetközi porondon, s addig nem lehet a Szovjetunióval eredményeién tárgyalni, amíg a köztársasági párt Van hatalmon; a köztársasági párt sorozatos hibákat követett el, a legutóbbit most Pá- rizsbán. Montgomery angol tábornok véleménye szerint jobb lett volna, ha Eisenhower azt mondja, hogy nem volt tudomása a kémrepülésröl. Segni olasz külügyminiszter a parlament külügyi bizottságában kijelentette, hogy a ,NATO-nak módot kell keresnie új tárgyalásokra a Szovjetunióval, s hogy Ólaszor- isswgnak semmi köze sincs az amerikai kémrepüléshez. Milyen következtetéseket lehet levonni ezekből a nyilatkozatokból, amelyekhez hasonlókat még szép számmal idézhetnénk? 1. Már most élesedik a2 amerikai elnökválasztási harc. (Mint ismeretes, az idén novemberben választják meg az új amerikai elnököt.) Az iránt senkinek semmi kétsége sincs, ihógy mindkét párt az imperializmust támogatja, tehát lényegében azonos politikát visz. De mindenesetre jellemző, hogy Stevenson — és egy nappal korábban Kennedy, az egyik legesélyesebb demokratapárti elnökjelölt is — azzal a jelszóval indult a választási csatába, hogy Eisenhower sorozatos külpolitikai hibáit, például mostani párizsi baklövését ostorozza. Az amerikai közvélemény tehát, korántsem áll olyan egységesen Eisenhower politikája mögött, mint ahogyan azt a Pentagon és a hidegháborús körök Eisenhower rendkívül, gondosan megszervezett és előkészített washingtoni fogadtatásával is bizonyítani akarták. 2. Montgomery nyilatkozata arra mutat, hogy az angol vezető körök is igyekeznek távoltartani Tpngukat az amerikai p; ovokációtól; Macmillan ugyan Párizsban — éppúgy, mint De Gaulle — természetesen nem foglalhatott nyíltan »bőst Eisenhowerrel szemben s nem is várható, hogy az angol kormány részéről valamilyen hivatalos nyilatkozar elhangozzék, amely hangsúlyozón az angolok szembenállását bz amerikai politikával. Viszont oiár most bizonyosnak látszik: Anglia rendkívül nagy aggodalmat érez amiatt, hogy — legalábbis átmenetileg — az Egyesült Államok szemében nyilvánvalóan megnövekszik majd Adenauer tekintélye, s mindez Anglia rovására történik a NATO-n belül. Anglia féltő gonddal őrködik a nyugati táborban kivívott második helyén s ezért nyílván ellenezni fogja, ha az amerikaiak megkísérlik majd Nyu- gat-Németországot előtérbe helyezni. Montgomery-nek, a nyugalmazott tábornoknak természetesen könnyebb a nyilvánosság előtt bírálnia . az amerikai politikát, mint Macmillan miniszterelnöknek, de bizonyos, hogy Montgomery lényegében a hivatalos angol politikai irányvonal szellemében nyilatkozott.3. Rendkívül tanulságos az a következtetés is, amelyet Segni nyilatkozatából vonhatunk le, annál is inkább, mert feltűnő, hogy számos más olyan ország is, amely a NATO- hoz és a CENTO-hoz tartozik, igyekezett hivatalosan is kifejezésre juttatni, hogy nincs köze az amerikai légikalózkodáshoz. Gondoljunk csak arra, Norvégia és Pakisztán is tiltakozott az Egyesült Államok kormányánál a kémrepülések miatt. Ez arra mutat, hogy Amerika legközvetlenebb partnerei is csak vonakodva követik az Egyesült Államok kormányának hidegháborús politikáját. Mindez teljesen igazolja Thorez elvtárs szavait, aki a napokban egy nagygyűlésen fejtette ki, hogy az atlanti koalíció megingott. A teljesség kedvéért persze meg kell jegyezni azt is, hogy számos nyugati személyiség — a többi kijzött Zorlü töröli kül- ügyrhiniszter — a nyugati egység szükségességét hangoztatja. Ez azonban már nem valódi szol darítás, hanem csupán annak látszata, ami nem takarhatja el a NATO-n, a SEATO-n, és a CENTO-n. ezeken az imperialista katonai tömbökön belül egyre jobban jelentkező széthúzást. Persze nem lenne helyes, ha egy-egy nyilatkozatból túlságosan is messzemenő következtetéseket vonnánk le Mindenesetre annyit nyygodtan megállapíthatunk e nyilatkozatok lényében, hogy a Pentagonnak és az amerikai hadírész- vényeseknek a provokációja éppen az amerikai kormánynak okoz újabb és újabb gondokat. Dehát emiatt csak hadd főjjön az ő fejtik. Mi nyugodtan, magabiztosan haladunk tovább a régi úton: a tartós béke biztosításának útján. Hruscsov elytárs hazatért Moszkvába Berlin ünnepélyesen búcsúztatta a szovjet államfőt BERLIN, (MTI): Nyikita Szer- gejevics Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, aki a Német Demokratikus Köztársaság kormányának meghívására Párizsból jövet, útban hazafelé baráti látogatást tett az NDK fővárosában, szombaton délelőtt kíséretével együtt elutazott Berlinből. A schőnefeldi repülőtér felé vezető útvonalon a berliniek tömege állt sorfalat és virágcsokrokkal integetve „Hoch! Hoch! Hruscsov, Hruscsov, Brávo Hruscsov !”-kiáltásokkal búcsúztatták a vendéget. A vörös zászlókkal és az NDK lobogójával díszített schőnefeldi repülőtéren a vendégek búcsúztatására megjelent Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, a Politikai Bizottság tagjai, miniszterek. Max Rei- mann, a Német Kommurista Párt Központi bizottságának első titkára, dr. Johannes .Dieék- mann, a Népi Kamara elnöke, dr. Erich Correns pofesszor, a Nemzeti Front Országos Tanácsának elnöke és a Nemzeti Frontban tömörült pártok vezetői, a tömegszervezetek és a társadalmi egyesületek képviselői, a politikai, gazdasági és a társadalmi élet sok más vezető személyisége. Jelen volt a búcsúztatásnál Pervuhin, a Szovjetunió berlini nagykövete és a nagykövetség tagjai. Ott volt a diplomáciai képviseletek számos vezetője, köztük Rostás István, a Magyar Népköztársaság berlini nagykövete. A Szovjetunió és az NDK himnuszának elhangzása után Hruscsov Walter Ulbricht társaságában elhaladt a nemzeti néphadseregnek a repülőtér betonján felsorakozott díszszázada előtt. Ezután Walter Ulbricht meleg szavakkal búcsúztatta Hruscso- vot, Malinovszkij marsallt és kíséretének többi tagját. Bejelentette, hogy Otto Grotewohl miniszterelnök megbetegedett, s ezért nem lehet jelen a búcsúztatásnál. Az NDK Minisztertanácsa, az NDK lakossága és minden békeszerető német nevében köszönetét mondott a szovjet vendégeknek azért, hogy az NDK kormányának meghívására ellátogattak a Német Demokratikus Köztársaságba. Megemlítette: a berliniek „Freundschaft” és „druzsba” kiáltásokkal köszöntötték a szovjet államfőt és ki-, séretét. Ez kifejezi az NDK béke- szerető lakosságának érzéseit a Szovjetunió és annak vezetői iránt. Annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a békés együttélésért és a békéért folyó harc győzni fe» az egész vi- . lágon. Hruscsov megköszönte a szívélyes fogadtatást és hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió az NDK megbízható barátja. A csúcsértekezlet meghiúsulása következtében előállt helyzetről folytatott tanácskozások a teljes nézetazonosságot tükrözik. Kifejezte meggyőződését, hegy az egész szocialista tábor továbbra is tántoríthatatlanul és egységesen harcol az enyhülésért, a békés együttélésért és a béke biztosításáért az egész világon. Sok sikert kívánt az NDK népének a szocializmus építésének munkájában és a békeharcban. Hruscsov így köszönt el az NDK népétől és annak vezetőitől: „Auf Wiedersehen!” — „Viszontlátásra!” Hruscsov ezután búcsút vett az NDK áüamférfiaitól, a diplomáciai testület tagjaitól, majd elvonult a berlini dolgozók tömegei előtt. A dolgozók és a fiatalok lelkes kiáltásokkal, éljenzéssel, zászlókat, kendőket lengetve köszöntötték a búcsúzó vendegeket, akik hamarosan beszálltak az IL—18-as külön repülőgépbe. Hruscsov a repülőgép ajtajából kalaplengetve intett búcsút a vendéglátóknak. Tíz óra után a repülőgép a levegőbe emelkedett, tiszteletkört irt le a schőnefeldi repülőtér felett, majd elrepült Moszkva felé. Lelkes szeretettel fogadták a moszkvaiak a hazaérkezettJV. Sár. Hruscsovot MOSZKVA, (MTI): Szombaton dálután visszaérkezett Moszkvába N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. A vnukovói repülőtéren énekelve, jókedvűen várták a dolgozók küldöttei Hruscsovot. A Minisztertanács elnökének fogadására megjelent a repülőtéren a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének számos tagja, élükön L. I. Brezsnyewel, a Legfelsőbb Tanács elnökével. Jelen volt a Szovjetunió Minisztertaj^csának, a Legfelsőbb Tanács elnökségének sok tagja, a szovjet hadsereg több marsallja, tábornoka. Megjelentek a Moszkvában akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői. Megjelentek a repülőtéren N. Sz. Hruscsov családjának tagjai: felesége, Nyina Petrovna és fia. Moszkvai idő szerint 3 őrá előtt néhány perccel szállt le a repülőtérre az IL—18-as típusú repülőgép, amely Berlinből hozta vissza a szovjet fővárosba Hrus- csovot. A megjelentek lelkes tapsa közepette lépett ki a gép ajtaján a szovjet kormány feje, mosolyogva, integetve köszöntötte a moszkvaiakat. A szovjet/ kormányfőt követté Rogyion Malinovszkij marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere. Hruscsov elsőnek az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagjait köszöntötte, majd barátságosan üdvözölte a diplomáciai képviseletek vezetőit. Nagy tapssal fogadták a szovjet kormányfőt a moszkvaiak. Hruscsov mosolyogva, integetve válaszolt az üdvözlésre, kezével mutatva, hogyan lőtték le az amerikai légikalózt. „Kémekkel rövid úton bánunk el” — kiáltotta az egybegyűltek felé Hruscsov. A dolgozók lelkes tapssal válaszoltak a kormányfő szavaira.' Hruscsov ezután elbeszélgetett a párt és a kormány vezetőivel, majd gépkocsiba szállt és a városba indult. A Lenin sugárúton a szombat délutáni sétálók ezrei köszöntötték nagy szeretettel a szovjet kormányfőt. Gromiko szovjet külügyminiszter nyilatkozata a newyorki repülőtéren NEW YORK, (TASZSZ): Pénteken Párizsból New Yorkba érkezett Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere. Gromiko részt- vesz a Biztonsági Tanács május 23-án kezdődő ülésén, amelyen megvitatják „az Egyesült Államok légierejének a Szovjetunó ellen irányuló, a vilagbékét fenyegető agresszív tevékenységét”. A New York-i repülőtéren Gromiko az újságíróknak kijelentette: — A szovjet kormány, amikor az ENSZ elé terjeszti ezt a kérdést, abból indul ki, hogy a Szovjetunió ellen irányuló provokációk, amelyek az Egyesült Államok kormányának kezdeményezésére történtek, nagy veszélyeket rejtenek magukban. Ha ennek a politikának nem vetnek véget, a helyzet tovább bonyo- iódhatik és a világot olyan események felé sodorhatják, amelyeket egyetlen nép sem. köztük az amerikai nép sem óhajt. A Biztonsági Tanács kötelessége, hogy határozatokat hozzon és végetvessen annak a törekvésnek, amely a nemzetközi életben az államok között) kapcsolatok megdönthetetlen alapelveként általánosan elismert szuverenitást az önkény és a nemzetközi banditizmus elveivel akarta felcserélni. Gromiko kijelentette, hogy ha a Biztonsági Tanács elhárítaná kötelességének teljesítését, ezzel rossz szolgálatot tenne a békének. Reméljük — hangsúlyozta Gromiko, — hogy a B ztonságl Tanács teljes komolysággal és tárgyilagosan fog hozzá a szovjet kormány által felvetett kérdés megvizsgálásához és olyan határozatot hoz, amely megfelel a béke és az államok közötti baráti viszony fejlődése érdekeinek. I . k ; Kádár János elvtárs beszéde a Hazafias Képírón budapesti értekezletén (2. oldal) ★ Mii fiatéi a Lottó? (10. oldal)
