Kelet-Magyarország, 1960. május (20. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-22 / 120. szám

Kádár Jánom eli társ beszéde a Hazafias Népfront budapesti értekezletén

A budapesti műszaki egyetem aulájában szombaton a főváros lakosságának mintegy 500 küldötte újjáválasztotta a Hazafias Népfront budapesti bizottságát. Az ünnepi gyűlésen megjelent az elnökségben helyet foglalt, majd a vitában felszólalt Kádár János, az MSZMP Központi Bi- zotságának első titkára.

— Teljes mélységében átérzem a megtiszteltetést, és a felelősséget, hogy a Hazafias Népfront budapesti értekezletén, mint küldött jelen lehetek. (Nagy taps). Ezért köszönetét mondok azoknak, akiknek bizalmából — mint a XIII kerület küldötte — részt- vehetek ezen a tanácskozáson. Közös eszme és közös törekvés hozott össze bennünket ebbe a terembe, s bár sok irányból jöttünk, immár közös útra leltünk és egyetértésben megyünk előre. (Nagy taps). Vannak itt a teremben nagy tudósok, híres művészek, kiváló munkások, parasztemberek, a társadalom legkülönbözőbb rétegeiből jött emberek. Ez magában véve is nagy társadalmi kiegyenlítődésre mutat, de ennél magasabb fokon is jelentkezik a kiegyenlítődés társadalmunkban — állapította meg Kádár János, majd részletesen beszélt népünk szépülő életéről, a népfront-mozgalom budapesti szervezeteinek eredményes, jó munkájáról és a népi egységről. Hangsúlyozta:

Az alapvető dolgozó osztályok, az egész nép Összefogás sa nélkül nem lehet eredményesen építeni a szocializmust.

Ezért a Hazafias Népfrontnak Budapesten nagy figyelmet kell fordítani a munkások és az értelmiségiek együttműködésére, ..valamint a munkásosztály és a ! városi kispolgárság tartós szövetségére.

Beszéde további részében a nemzetközi helyzettel foglalkozott

— A nemzetközi helyzet — hangsúlyozta — jó és kedvező, szocializmust építő népünk számára, mert

a nemzetközi életben a szocializmus erői immár hatalmas, legyőzhetetlen és egyre növekvő erőként vannak jelen.

(Hosszantartó taps.) Természetesen látnunk kell, hogy miközben döntő fölényben vannak a szocializmus erői, azért a nemzetközi helyzetre hat az imperializmus léte is, más szóval a béke erői és a háború erői is jelen vannak a nemzetközi élet tényezői között Az imperializmus, az agresszió erői ma már- kisebb és némiképp zilált erő formájában jelentkeznek, de azért léteznek és hatnak. Amikor a béke, a szocializmus perspektívájáról beszélünk. feltétlenül tudnunk és éreznünk kell, hogy

mind a szocializmus, mind a béke ügye végső fokon az egész világon győzedelmeskedni fog.

(Nagy taps). Ma már nincs olyan erő a földön, amely ezt meg tudná akadályozni. De azt is tudnunk kell, hogy ez a harc hosszantartó lesz.

Amikor azt vizsgáljuk, milyen erők vannak az imperializmus, az agresszió oldalán, akkor sohasem szabad szem elől tévesztenünk, hogy mindenkinek társadalmi helyzete, vagyis alapvető személyes érdeke szabja meg a gondolkodását. Nálunk, Magyarországon egyetlen olyaíi ember sincs, akinek valamiféle anyagi érdekeltsége fűződnék

ahhoz, hogy növekedjék a hadi- termelés, a hadsereg létszáma, vagy — mondjuk —több fegyvert gyártsunk. Nálunk nincsenek fegyvergyári részvényesek, annál inkább vannak Nyugaton, a nagy kapitalista országokban, S higyje el mindenki: van különbség abban, mennyi idő alatt jut el egy óbudai munkásasszony addig, hogy követelje a békét és mennyi idő kell ugyanehhez egy amerikai ágyúgyárosnak. (Derültség). Nyilvánvalóan van itt bizonyos időbeli differencia is. (Nagy taps).

A harc addig tart, a végső és teljes győzelem akkor következik be, amikor az imperialisták, a háborús profitban érdekelt emberek elvesztik döntő befolyásukat államok és kormányok, nagy és hatalmas államok kormányai fölött.

— Mindezt azért sem szabad szem elől téveszteni, mert mindenki láthatja és érezheti, hogy a nemzetközi életben bizonyos periodikus változások vannak. Előtör a megbékélés szelleme, azután egy kis ellennyomást ad az agresszió szelleme. És utána megint erősödik a megbékélés szelleme. Addig, amíg az imperializmus meg nem szűnik létezni, az agresszió szellemét és erőit erős korlátok között kell tartani. Ezt mindenkinek tudnia kell. Amikor a Kommunista kiáltványt megfogalmazták talán csak néhány tucat ember ismerte, fogadta el és kezdte hirdetni. — Marx-szal és Engels-szei az élen. Az utóbbi négy évtizedben a világ egyik hatalmas országában, a Szovjetunióban valósággá lett! Az orosz proletariátus és az orosz dolgozó osztályok megdöntötték a kapitalizmust és a világ legerősebb, leghatalmasabb szocialista államának alapjait vetették meg. Azóta sem telt el sokkal töb'o négy évtizednél, s ma már egy- milliárd ember él szocialista országokban. A fejlődés tehát gyors és biztató, harcunk jövőjé- hez is megadja a szükséges bátorítást mindenkinek, akinek szívügye a szocialista társadalom győzelme. Nézzük a béke erőit és a háború erőit. Az, hogy háború legyen-e, vagy béke, negyvennégy évvel ezelőtt kivétel nélkül olyan kormányoktól függött, amelyek mindegyike hajlamos volt arra, hogy vérözönt zúdítson az emberiségre, ha abból aranyat lehet kovácsolni. Most? Hatalmas országok és kisebb országok egész sorában olyan kormányok, olyan rendszerek vannak, amelyek fenntartás és hátsó gondolatok nélkül harcolnak a békéért. Mfg az országok másik csoportjában olyan kormányok vannak, amilyenek .:. önök ismerik már. külön nem akarom bemutatni őket. 'Derültség.) A perspektíva tehát - (Aren ís de harcolni e

téren is kell, állhatatossággal és sokáig.

Mai életünk fő jellemzője a munka és a harc. S így lesz még jóidéig. Valamikor talán olyan helyzetben is lesznek majd emberek, hogy egyedül a munka, illetve a munka gyümölcseinek élvezete, az öröm lesz az élet tartalma. De ma még a munka ás a harc.

A béke erői és a háború erői közül azonban már a szocializmus erői az erősebbek, az agresszorokat visszaszorító

erők a hatalmasabbak.

S ez a nemzetközi helyzet alapvető jellemvonása, amely nem változott a párizsi események után sem, illetve amennyiben

változott, meg kell mondani, hogy az imperialisták hátrányára változott.

Kádár János ezután részletesen szólt az amerikai repülőgép május elsejei agressziójáról, az. amerikai kormány kezdeti hazugságáról, majd pedig arról, hogy a kém beismerő vallomása után az amerikai kormány a Szovjetunió feletti kémkedést a hivatalos belpolitikai tartozékának nyilvánította.

— A szovjet kormány ebben a helyzetben is végtelen türelemmel és tapintattal járt el — folytatta Kádár János.

— A Szovjetunió nagyon helyesen fogalmazta meg a követelést Párizsban: ítéljék el a kémrepűiést, vonják felelősségre a bűnösöket és kövessék meg a sértettet, majd jelentsék ki, hogy ilyen soha többé nem fog előfordulni. Utána üljünk le, tárgyaljunk és egyezzünk meg becsületesen a különböző dolgokban — ez volt a szovjet javaslat. Enélkül tárgyalni a népek becsapása lett volna és csak az agresszorok malmára hajtotta volna a vizet.

— A szovjet kormány, Hruscsov elvtárs leleplezte és visszaverte — talán úgy is mondhatnám, hogy nemcsak a levegőben, de a politikában is lelőtte — az agresszorok terveit. (Nagy taps.)

• — A Szovjetunió álláspontjának töretlenségét, következetes békepolitikáját mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Hruscsov elvtárs kijelentette: függetlenül attól, hogy a csúcstalálkozó nem jött létre — bármikor készek aláírni az atomfegyverkísérletek eltiltásáról szóló egyezményt; a szovjet kormány következetesen küzd továbbra is a leszerelés kérdésének megoldásáért, az általános leszerelésért, valamint a háborús maradványok felszámolásáért, A szovjet kormányfő 6—8 hónap múlva kész új csúcstalálkozóra leülni, ahol ■— ha biztosítva van mindkét fél részéről az őszinte törekvés — tárgyalhatnak és megegyezhetnek. Hruscsov elvtárs Berlinben kijelentette azt is, hogy bár a német békeszerződés kérdése már most megérett és Berlin helyzetének rendezése hasonlóképpen megoldást kíván —■ még mindig várnak, bízva abban, hogy 6—8 hónap múlva összeül a csúcstalálkozó,s ott megegyezhetnek.

A szovjet kormány rendíthetetlen híve a kérdések békés tárgyalások útján való megoldásának.

A Szovjetunió igazságos ügyet védve valóban nem képviselhetett ennél igazságosabb, lojálisabb, helyesebb álláspontot. Ügy hiszem, atekintetben egyetértés van nálunk, ' — nemcsak itt a teremben, hanem a magyar nép széles rétegei között is, hogy a Szovjetunió és személy szerint Hruscsov elvtárs újabb, nagy szolgálatot tett a béke ügyének Párizsban. Ezért azt is kijelenthetjük, hogy

pártunk, kormányunk, népünk helyesli és támogatja

ezt az igazságos, helyes álláspontot, a szovjet kormány következetes békepolitikáját.

(Nagy taps.)

— Mi a magunk erőihez képest még nagyobb odaadással küzdünk a jövőben a békéért, önmagunkban nem vagyunk hatalmas tényezői a nemzetközi életnek, szövetségeseinkkel együtt azonban igen. Nekünk Is határozott és világos az álláspontunk: politikánk, külpolitikánk változatlan marad.

Mindenkor a leghatározottabban visszautasítjuk, ha valaki, valahol azzal a szándékkal lép fel velünk szemben, hogy beavatkozzék a magyar belügyekbe. Kész örömmel és szívesen fogadunk viszont mindenkit, aki jószándékkal közeledik hozzánk, s a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett elését szolgálja.

Bármilyen nemzetiségű, politikai álásfoglalású ember bejöhet Magyarországra; ha az ajtón akar bejönni, kopogtat. ahogy illik és nem a háztetőn, vagy az ablakon akar bemászni. Ez a mi álláspontunk. Itt van például az ipari vásár. Nem is tudnám hirtelen megmondani, hány országból jött tőkés cégekkel találkozhatunk ott. Kijelenthetem önöknek, nemcsak udvariasságból üdvözöltük őket, hanem belső meggyőződésből. Elhozták termékeiket, főleg iparcikkekkel jelentkeztek. Nézi az ember ipari terméseiket, s némelykor haragszik is, nem rájuk, hanem saját magára, mert az az érzése, hogy egy-két dolgoban még jobb az övéké. Az az érzésünk, hogy ha nekifognánk, mi is tudnánk olyat csinálni. Másik terméküknél meg örül az ember, mert amit látunk, az gyengébb, mint a mienk és amiatt már inkább nekik kellene restellkedniök, mint nekünk. Általában őszintén, tiszta szívből üdvözöljük azt az elhatározásukat, hogy idejöttek, kiállították terméliéiket: azt a szándékot, hogy üzletet akarnak kötni. Üdvözöljük a kereskedelmi kapcsolatok további szélesítését. Az a meggyőződésünk, hogy az kölcsönös szándék, s nagy szolgalatot tesz a béke ügyének. Ez a mi álláspontunk. Ilyen törekvések jellemzik politikánkat a más társadalmi rendszerű országokkal : való kapcsolatok alakításában.

Megmondjuk azonban nyiltan, hogy ez nem jelenthet egyoldalú viszonyt, nem várhat senki udvarolgatást, meri ez a politikában nem használható módszer.

Mindkét félnek óhajtania kell a közeledést, és mindkét félnek meg kell tennie a maga lépését.

— A népek békét akarnak. A béke védelmében valamennyi nép érdekelt. Amennyiben a jelen történelmi viszonyok között létezni, működni akar bármilyen kormány, akkor az egyetértés, a közeledés, a béke útját kell keresni. Mindnyájan ismerjük azt a megszámlálhatatlan kezdeményezést, amelyet a szovjet kormány a legutóbbi években is tett a béke ügyéért. A Szovjetuniót mindenkor a béke érdeke vezette. Az elmúlt napoknak többek között talán az a haszna is meglesz, hogy bizonyos más tényezők is megértik: a népek jövőjéért mindkét fél felelős. ,

Bízunk abban, hogy gz amerikai kormánykörökben elkövetkezik bizonyos mértékű kijózanodás és bízunk abban is, hegy megfelelő időben létrejön majd a csúcstalálkozó,

még pedig olyan körülmények között, hegy mmdjkét fél őszintár akarja és mindk^t f°tet a megegyezés őszinte szándéka vezeti a társyalóasztalhoz.

Befejezésül négy fő tennivalóra hívta fel a figyelmet Kádár János. Először is következetesen hirdessük az igazságunkat! Minden új kérdést alaposan tárgyaljunk meg, hiszen élő, eleven emberekkel van dolgunk és senkit se vegyünk úgy, hogy az már végképp meg van győzve. Fennhangon és büszkén hirdessük a magunk igazságát:

magasztos eszme és gyönyörű

cél a szocialista társadalmat

felépíteni, az emberiség békéjét megőrizni és tartóssá tenni.

A második: dolgoznunk kell: hazánkban mostanában nagyszerű dolgok születnek, de ha a'karunk, még tudunk jobban dolgozni. — Gondolnunk kell azonban arra — =s ez a harmadik: hogy több

állhatatosságra, egyenletességre van szükség mindenben, több kitartásra a célhoz vezető úton. Tehetség is van, erő is van elegendő. Tartalékaink is bőven vannak. Erősítsük összefogásunkat, egységünket, dolgozzunk 'még következetesebben magasztos céljainkért. Végül: tovább kell

erősítenünk a nemzetközi vonalon vallott és hirdetett szolidaritásunkat, hiszen a béke erői azért 'tatalmesabbck — az emberek ma azért élhetnek békében — mert a szocializmus, a haladás erői* összefogva erősítik napról- napra soraikat.

— Az idei tavasz népünk szép tavasza. Ipari tervünket az első négy hónapban túiteljestíettük, az emberi munka legkülönbözőbb alkotó műhelyeiben nagyszerűek az eredmények; aki látni akarja egy részét, menjen ki a budapesti Ipari Vásárra. A földek is szépek, s így minden reményünk meg lehet arra, hosv ezt a szép tavaszt még szebb nyár, még jobb betakarítás követi. (Nagy taps.)

Kádár János hosszantartó, nagy tapssal fogadott beszéde után több felszólalás hangzott el, majd Schütz Árpád, a Hazafias Népfront budapesti bizottságának titkára válaszolt a felszólalásokra.

A tanácskozás végeztével ülést tartott a Hazafias Népfront budapesti bizottsága, megválasztotta az elnökség tagjait és vezetőit. A Hazafias Népfront budapesti bizottságának elnöke: dr. Harref Ferenc, országgyűlési képviselő. Alelnök: dr. Pesa László, ország- gyűlési képviselő, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, dr. Kovács Máté egyetemi tanár és Deák Lívia, az MSZMP budapesti bizottságának osztályvezető helyettese, titkár: Schütz Árpád, titkárhelyettes: Perlaki Gyula.

A küldöttek között van Kádár János, az MSZMP Központi Bi- zotságának első titkára, Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Barcs Sándor országgyűlési képviselő, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója, dr. Harrer Ferenc, a Hazafias Népfront, budapesti bizottságának elnöke, Pesta László, a Hazafias Népfront budapesti bizottságának alelnöke, a budapesti békebizottság elnöke, Sándor József, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Schütz Árpád, a Hazafias Népfront budapesti bizottságának titkára, Veres József, a főváros tanácsa végrehajtó bizottságának elnöke, Richter József esztergályos, a Szocialista Munka Hőse, Läufer Mihályné munkásnő, Veres Károly autószerelő, Bulla Elma Kossuth-díjas kiváló művész, Komlós Juci érdemes művész, Hajdú Péter református esperes.

2