Kelet-Magyarország, 1960. április (20. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-16 / 90. szám

Fordítsanak pártszervezeteink több gondot a politikai munkára A SZÖVETKEZETI GAZDAL- 'í* KODASBAN bekövetke­zett ugrásszerű fejlődéssel lehe­tőség nyilt a jólét gyorsabb eme­lésére. Szükséges viszont, hogy a számszerű fejlesztésért végzett .agitációhoz hasonlóan, társadal­mi üggyé váljék a közös gazda­ságok megerősítése is. Nélkülöz­hetetlen ebben a tevékenységben a kommunisták cselekvése. Té­len és koratavaszon egy ember­ként álltak csatasorba a pártta­gok, minden erőt a felvilágosító munkára fordítva. A közös gaz- _ daságok erősítéséért, az emberek tudatának átformálásáért is .len­dülettel láttak munkához. Ezen a téren azonban nagyobb ered­mények elérésére van meg a le­hetőség, mint amilyeneket eddig elértünk. A pártszervezetek egv része a számszerű fejlesztésért végzett agitáció szüneteltetése óta elhanyagolta a politikai fel- világos'tó munkát és a gazdasági feladatok megoldását helyezték előtérbe. x ópályiban és Kocsordon né­hány pártmunkás is részese volt a közösbe adott felszerelések összehordásának. Paposon a já­rási pártbizottság aktívája biz­tosított takarmányt a közös ál­latállománynak. Ugyanitt a párt- vezetőség a háztáji földek méré­sével kötötte le erejét Csaholy- ban a leltározáson, munkaerő- szervezésen kívül a faültetéssel ’is a pártvezetőség foglalkozott. Lehetne a példáikat sorolni, de az említettek is bizonyítják: szá­mos helyen nem a politikai mun­kával, hanem gazdasági felada­tok megoldásával voltak és van­nak elfoglalva a pá'rtszervezetek. Helyes, ha törődnek a kommu­nisták ilyen gondokkal is, aZ Vi­szont kifogásolható és helytelen, hogy a tsz. elnök vagy a leltá­rozó bizottság helyett dolgoznak. S amíg és ahol faültetéssel és más, nem rájuk tartozó kérdé­sek megoldásával töltik az időt, csorbát szenved a legfontosabb: az emberekkel való foglalkozás, sorvad a pártmunka. így fordul­hatott elő, hogy számos község­ben tél óta még most sem ala­kultak meg a pártcsoportok, egyes helyeken a pártszerveze­tek is gyengék. Kocsordon — többek között — egy brigádban megalakult, kettőben nem hoz­tak létre pártcsoportot. Nyírpa- rasznyán, Ópályiban — és'még több helyen — két-három kom­munista dolgozik csupán a kö­tésben. Ez önmagában nem hi- Pa. Az viszont igen, hogy több hónap után sem erősítették a legjobbakkal soraikat a kommu­nisták. A mátészalkai járásban februárban csak 7 tagjelöltet vet­tek fel! Márciusban javult a helyzet és ötvenkilenccel erősöd­tek a pártszervezetek, de ez nem teieui.ei.neti, hogy Koruouun el­hanyagolták a pártszervezetek erősítését a falusi alápszerveze- tek. Nem elemezték az új viszo­nyokból eredő tennivalókat, nem látták el feladatokkal a tömeg- szervezeteket. TVEMCSAK A PARTSZÉR­11 VEZETÉKKEL, fordult elő, hogy más szervek munkáját végezték. Szamosszegen a ta­nácstitkár készítette el a már­ciusi taggyűlésre a „pártvezeté­sig beszámolóját'’. Nagydoboson a tanácstitkár számoltatja be a termelőszövetkezeti brigád veze­tőket, ugyanakkor szinte telje­sen magukra hagyták a tanács­tagokat. Néhány helyen tanács­kozásra hívták össze a szövetke­zeti asszonyokat a népfront ren­dezésében. Bizonyára hasznosak vqltak az összejövetelek. Véle­ményünk szerint azonban ez a szerep jobban ..testhezálló'’ a nőtahácsnak Ezek a példák azt igazolják több helyen, hogy a tömegszervezetek is gyakran szem elöl tévesztik saiái munká­jukat. Lehet sajátos módon ve- z,etni, segítem a közösseget. — Nagydoboson — többek . között — sokat segíthetne a járási és községi tanács abban, hogy s korábban bevitt gazdasági fel­szerelések értékét kifizessék. A népfront-bizottságokra is fontos szerep vár. A tiborszállásiak megtalálták helyüket és társa­dalmi munkát szerveztek a kö- vesút építéséhez, s már töltik is a kijelölt területet. A feladatok helyes meghatá­rozásához és valóraváltásához a pártaklívák leleményességére >s szükség van. Segítsék elő. hogy a kommunisták rendezzék sorai­kat és elsősorban politikai mun­kával töltsék idejüket. Neveljék a nemrég szövetkezetivé vált dolgozó parasztokat. Segítsenek a közös gazdaságok vezetőinek munkájuk elvégzésében. Ne en­gedjék érvényesülni a sógorság- komaságot, a rátermettség, a politikai és szakmai hozzáértés legyen a mérce a vezető beosz­tásokat illetően. Keressék a le­hetőséget,. hogyan segíthetnek egy-egy feladat teljesítésében? Van, ahol a pártcsoportok, más­hol a népnevelők bevonásával oldható meg a nehézség. Szor­galmazzák a pártrendezvények megtartását is. A PÉLDAMUTATÁS, A KÖ- ZÖSSÉG IRÁNT ÉRZETT FELELŐSSÉG ápolása is fontos. Helyes, ha feladatokkal bízzák meg a pártcsoportokat. Ahol még nem hozták létre, alakítsák meg azokat. A pártcsoportveze- tők azonban ne csak a burgonya­vetést szervezzék, hanem nevel­jék is a hozzájuk beosztottakat. Csaholyban faültetés helyett célszerűbb lenne az agitációs Pályázati felhívás a marxizmus-teníniz itus esti egyetemének 1960—61. tanévére A Szabolcs-Szatmár megyei Pál ib zottság felvételi pályázatot hirdet a marxizmus-leninizmus esti egyetemének 1960—Cl, tan­évére. Az egvetem célja, hogy párt-, állami-, és tömegszervezeti funk­cionáriusok, értelmiségi dolgozói;, vezető propagandisták szervezett marxista-len.nista oktatását, egye­temi színvonalon biztosítsa, A ta­nulmányi idő 3 év. A hallgatók az első évfolyamon filozófiát, a má­sodik . évfolyamon politikai gazda­ságtant, a harmadik évfolyamon a nemzetközi és magyar munkás- mozgalom történetét tanulják. A tárgyakból minden félévben vizsgát tesznek. A tanulmányi eredményekről, illetve az egyetem elvégzéséről bizonyítványt kapnak. A marxizmus-leninizmus esti egyetemének vizsgáit elfogadják a szakegyetemeken, vagy szakas- piranturákon kandidátusi mini­mumként. Az egyetemen heten­ként egyszer kötött foglalkozás van (előadás, osztályfoglalkozás), amelyen a részvétel kötelező. A tandíj egy évre 150.— Ft, mely félévenként fizethető. kollektívákkal foglalkozni, hisz az emberek tudatának átformá­lása nem könnyű feladat. Erő­sítsék a pártot a munkában, a magánéletben és társadalmi munában élenjáró pártonkívü- liekkel. Ne csak a párttitkár és a pártvezetőség tagjai foglalkoz­zanak a dolgozók nevelésével, a tag.ielöltfelvétellel, hanem vala­mennyi kommunista. Javítsák a termelés pártellenőrzését. Idő­közönként kérjék számon a gaz­dasági vezetők munkáját, jelöl­jék meg a tennivalókat. A ter­melési, gazdasági feladatok meg­oldását javaslatokkal segítsék valóraváltani. Néhány dolgot említettünk csupán. A pártmunkára nem le­het azonban receptet írni. Köz­ségenként változik a kommunis­ták munkája. Minden szerv a maga sajátos módján segítsen a feladatok megoldásában, úgy, mint Vitkán. Előbb a pártveze­tőség, majd a párttaggyűlés vi­tatta meg a termelőszövetkezet­ijen tapasztaltakat. Kész javas­latokat terjesztettek az intéző­bizottság és közgyűlés elé. A tanács is a maga módján segít. Választókörzetenként tanácstagi beszámolókat tartanak, egy-egy vb. tag felelős a tömegszerveze­tekért, a termelőszövetkezet ve-I zetőségének segítéséért. Üléseik­re meghívják a szövetkezet ve­zetőit, hegy ismerkedjenek a vezetéssel. így helyes! A mátészalkai járási ** PÁRTBIZOTTSÁG elha­tározta, hogy a községi pártszer­vezetek figyelmét a politikai munkára irányítja. Az összejö­vetel után egy hét alatt nagyabb eredményt értek el a gazdasági felszerelések bevitelében, mini korábban, s ez elsősorban a po­litikai munkának köszönhető. Ez is azt igazolja, érdemes töb­bet törődni pártszervezeteink­nek a politikai munkával, hisz az meghozza a várt eredményt. Nagy Tibor. Az egyetem hallgatóinak az M. T. rendelet alapján évi 24 nap tanulmányi szabadság jár. Az egyetemre való felvétel feltételei: Felvételüket kérhetik, akik egyetemi, főiskolai végzettséggel, vagy ennek megfelelő általános műveltséggel rendelkeznek, és a tanuláshoz szükséges marxista is­mereteket mar megszerezték. Az egyetemre pártonkívüliek is leélhetik felvételüket. Nem kérheti felvételét, aki más egyetem, iskola hallgatója. A pályázatot a Szabolcs-Szat- i már megyei Pártbizottság ágit; prop. osztályára kell beküldeni i960, május 30-ig. Mellékelni keli egy részletes önéletrajzot, az illetékes pártszer­vezet ajánlását és a vállalat, in­tézmény igazolását a jelentkező jelenlegi munkaköréi ől. A jelentkező hallgatók felvételi vizsgát tesznek néhány fontosabb marxista műből. A jelentkezett hallgatók a felvételi vizsga anya­gát f. évi május 1—30-ig átvehe­tik. A Magyar Szocialista Munkáspárt Szabolcs megyei Bizottsága. Igyekezni kell a hibridkukorica cseréjével Nagyon vontatottan halad a hibridkukorica cseréje megyénk­ben. Eddig mindössze 32 vagonnal cseréltek, ami a megye tervezett vetésterületének csak kisebb ré­szébe elegendő. Legtöbbet a máté­szalkai, a fehérgyarmati és a csengeri járásban cseréltek, a községek közül pedig Nagyecse- den 150, Fábiánházán 91, Válla- jon pedig 90 mázsát. Legjobban a vásárosnaményi járás maradt el. Példát vehetné­nek a fehérgyarmatiaktól, pedig abban a járásban jóval gyengébb veit a kukoricatermés, mégis sok­kal többet cseréltek. Nagyon el­maradt ebben a tekintetben a ti­szalöki és a nyírbátori járás is. A kukoricavetés ideje közele­dik, — az ország egyes részeiben már vetik,is — a községi taná­csok vezetői és főleg a téesz el­nökök vajon mire várnak? Az utolsó pillanatban akarják in­tézni. aihikor már vetni is kelle­ne? Nem jól van ez így. Jobban kell igyekezni, el kell kerülni a torlódást a termény forgalmi vál­lalatnál, hogy ne késsen egy na­pot sem a vetés. Borivóknak való 7őú w éii e lv Leg Az edd io túlságosan elha­gyatott, csendes tsz-iroda hir­telen megélénkül. Ha időnként be is dugta a fejét valaki, egy­két kérdés után odébbállt, nem talált semmit, amiért ér­demes lett volna bentmaradni, amikor ragyogó napsütés csa­logatja az embert a szabadba. De abban a pillanatban, ami­kor az alacsony, zömök pénz­táros, kezében a kasszával és az iratokkal, belépett, megvál­tozott a helyzet. Tolongva kö­vették a nagydobost lányok, aszonyok, fiatalok és öregek. Hogyne, hiszen itt pénzről van szó, már pedig az mindenkit érdekel. Nem is türelmetlenke­dik senki, nyugodtan várják, hogy a pénztáros elvégezze a szükséges adminisztrációt. Ki­keresi az első nevet, az asztal­ra számolja a pénzt és az „elö- leges” már megy is; biztosan vásárolni. Nincs nehez dolga, a tagok első negyedévben tel­jesített munkegységét már elő­zőleg beszorozták 12,40 forint­tal, a kimutatásban már a ki­fizetendő összeg szerepel. Még­sem akarom zavarni, — nehéz is lenne megközelíteni, ember- gyűrű veszi körül az asztalát — a várakozók sem igen ven­nék jónéven, ha megszakíta­nám a kifizetést, így hát a bérszámfejtőtől érdeklődöm. ■ — Volt már az idén előleg- fizetés? — Még nem volt, ez az első. Az ilyesmi soha sem jón rosz- szul, de most, ünnep előtt, azt hiszem, senki sem fog megha­ragudni érte. A locsolódzás már magábanvéte is jó han­gulattal szokott ugyan együtt­járni, de ez a fizetés” még jobban megalapozza a hangu­latot. Aztán azt nézegetjük, kinek mennyire fogja megalapozni. A kimutatásból pontosabban meg­tudjuk, mintha maguktól a tá­poktól érdeklődnénk. Ha össze­hasonlítjuk a mostani ered­ményt a tavaly teljesített év­végi munkaegységekkel, nem sok tagnál találjuk meg an­nak negyed részét, de ez ter­mészetes is, hiszen nem egyen­lően oszlik meg a munka a négy negyedévben. Bár az év­ből már eltelt egy negyed, a mezőgazdasági munka még csak, a kezdet-kezdetén tart. Egy 133-as számon akad meg a szemem. — Ki teljesített ennyit, ki ez a Sebestyén Gyula? — Éppen az én apósom, — mondja a bérszámfejtő moso­lyogva a jól sikerült totózáson. — Már tíz éve tag. Két fiá­val dolgozik, tavaly 1040 mun­kaegységet teljesítettek. A két gyereke száz munkaegységet ért most el, úgy, hogy össze­sen 2600 forintot kapnak hár- irián. Csak keltőjüknek van kerékpárjuk, most megveszik a harmadikat is, messze van­nak a központtól. — Hát ez miért csak ötven? — mutatok Szabó Árpád tel­jesítményére. — Elég szép teljesítmény az. Elment Záhonyba dolgozni a vasúthoz, csak február végén jött vissza. Jobbnak látta itt. Ha így halad, biztosan nem bánja meg. Közben Baksa Sándor kerüli az asztalunkhoz, biztosan so­kallta á pénztáros körül vára­kozókat, gondolta, hátha rit­kulnak majd. — Az elvtárs mennyi előleg­re számít? — Úgy ezer körül lesz, azt hiszem. — Be lehet könnyen oszta­ni? — Én be tudtam osztani mindig. Amikor egyéni voltam is, és mint tsz-tag is. Ezután pedig meg könnyebb lesz, mert minden hónapban lesz előleg­osztás. A pénztáros serényen dolgo­zik, de a várakozók csak nem fogynak, mindig jönnek újak. Hamar „megszagolták”, hogy már megérkezett. Sietnek érte, egy részét már „elszánlak”, hogy aztán új formában jelenjék meg az asztalon, a szekrény­ben. az embereken, vagy ép­pen húsvéti „cseppfolyós” ál­lapotban. .. GB. 2 Lám milyen a véletlen. Kilyu­kad a nagyhasú demizson és pa­takzik a bor a Széchenyi utca I aszfaltján. A néne, — a kárval- I lőtt — ijedtében jobbra-balra köröz a nedűt lövelő locsolóval. | Már csaknem fellocsolja vele a i hentesüzlet előtti aszfaltot, mikor | eszelősen felkiált: gyorsan, gyor­san, hát jöjjön már ide valaki, na. ne tolv'on el... Né? körül, de csak mosolygó, bámuló városi embereket lát, senki nem moz­dul... A néne tovább mondja már inkább rimánkodva: hát sen­ki se szereti, tessék no, nincs ab- hűl semmi, még van a fenekén, no... Botra tá.mas~'codva. kopa­szodó nyugdíjas kinézetű bácsi ér a borözön elé. A néni rákí­nálja: — Tessék mán meghúzni, még van benne... Az öreg szabadko­zik, de amaz mm tágít és való­sággal az orra alá dugja a „vé­rében fürdő, fonott korsót. — Kérem, én harminc éve nem ittam... — motyogja. Közben a kiömlő bor pirosra festi a kezét, lecsurog a száján, zamatja el­altatja az ellenállását, nagyokat kortyol, egy szusszanásra megpi­hen: — Kérem, én harminc éve nem ittam... mást, csak bort — de­rül fel az arca huncut ránco­kat bújtatva. — Csak én sohase ittam egyedül lógja csak öcsém... s jár a korsó szájról-szájra. A né­ne már messze jár, az állomás körül*, az öreg bácsi pedig hóna alá veszi a törött jószágot, s meg­indul a legközelebbi szeméttartó felé. S mindezt feljegyeztük húsvét előtt három nappal, — a nagy borözön előtt. p. g.

Next

/
Thumbnails
Contents