Kelet-Magyarország, 1960. április (20. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-16 / 90. szám
A Földművelésügyi Minisztérium és a SZÖVOSZ kidolgozta a 100 mázsás burgonyatermesztési mozgalom teltételeit. A mozgalomhoz a csatlakozást május 15-ig a megyei tanács mezőgazdasági osztályához lehet bejelenteni. A verseny november 15-ig tart. Az értékelést a FM, a SZÖVOSZ és a Termelőszövetkezeti Tanács titkársága állal szervezett bizottság végzi. A legjobb eredményt elérő 21 termelőszövetkezet és .1 egyéni termelő — a termelőszövetkezetek országos termelési versenyében meghirdetett jutalmazáson felül —a helyezési sorrend alapján értékes jutalomban részesül. A mozgalomban részt vehetnek azok a 800 holdon aluli szántóval rendelkező termelőszövetkezetek, amelyeknek burgonyavctésteriile- te legalább 10 hold, valamint azok a 800—1009 hold szántóval bíró termelőszövetkezetek, amelyeknek burgonyavetésterülete legalább 25 held és az 1000 holdon felüli termelőszövetkezetek, amelyek legalább 50 holdon termelnek burgonyát. A részvétel további feltétele, hogy a burgonyavetésterület aránya a tájjelegnek megfelelő legyen. a termelőszövetkezet a szerződéses vető- és étkezési burgonya-átadási kötelezettségét teljesítse, illetve túlteljesítse és az. 1961. évi áruburgonyát termö vetésterületéhez szükséges vetőmagot a saját erejéből biztosítsa. A mozgalomban részt vehetnek azok a' egyéni termelők, akik legalább 1 holdon termelnek burgonyát és a szántóterületükhöz viszonyított burgonyavetésük az elmúlt évi községi átlagot 15 százalékkal meghaladja és termésátlaguk a karai érésű fajtáknál legalább 69. középérésű fajtáknál legalább 80, kései érésű fajtáknál legalább 100 mázsa. A nótáskedvű tanácselnök — é* egy hienl kicserélt ember“ Egy újsághír ürügyén született meg ez a ripoi-t. Az állt a néhány sorban, hogy a konferanszié a függöny elé lépett, s közölte; „következik a tivadari táncegyüttes”. Majd mondókája végére biggyesztette még- harmonikán kísér Szarka Károly községi tanácselnök. Meg friss volt a hír a íaluHátrn arc! ban, hogy a nanényi járási kulturális szemlén díjat nyertek a táncoslábú tivadari. lányok, — s az újságíró kíváncsiskodására kí- pirultan informált az egyik fiatalember: — .Ja, a tanácselnök?; Nem hiába clnek-halnak érte a fialok nagy „pulyabolondja” ő, ké- remszépen. . .! Hallgatom a. tanácstitkárt, meg Paládi Zolit, a fiatalok kéznél levő képviselőjét, amint újságolják, hogy pechan van. Szarka, éppen szabadságát tölti, de sebaj, elkalauzolnak ők engem a „sír széléig is'. — Mert minek titkolózzunk, innen is elszökdöstek a fiatalok a városba, a keresztcsíkos nyakkendő. meg a dzs?sz-zene után, és már-már úgy látszott, hogy Történelmünk mozaikjai — bankjegyekben kiállítás a Nemzeti Bank nyíregyházi fiókjánál A Magyar Nemzeti Bank nyíregyházi i. számú fiókjának hc- lvíségében bankjegykiállítást rendeztek a „Tanácsköztársaság bankjegyeitől a forintig” címmel. A kiállítás érdekes és tanulságos, A kiállítás kezdő sorozata a Tanácsköztársaság kikiáltását megelőző időkben forgalomban lévő bankjegyeket mutatta be. Ekkor valamennyi bankjegyet az Osztrák—Magyar Bank Budapesti Főintézete bocsátott ki. Érdekes, hogy a 200 koronás hátlapja rajz, szöveg és díszítőelemek nélküli, hullámosán van sávozva. Ennek oka: az Osztrák—Magyar Bank az infláció alatt a szükséges bankjegyeket nem volt képes réznyomással előállítani. A tanácsköztársaság bankjegyei A következő sorozat a Tanács- köztársaság alatt kibocsátott bankjegyeket tartalmazza. A 200 és a 25 koronás bankjegyeket az Osztrák—Magyar Bank budapesti főintézetétől lefoglalt klisékkel, az t és 2 koronásokat pedig cinkográfiai úton állították elő. A Tanácsköztársaság, szakítva a monarchia előjogával, az 5, 10 és 20 koronás bankjegyeket már a postatakarékpénztár útján bocsátotta ki. Itt meg kell. jegyezni, hogy 1848. óta a Tanácsköztársaság alatt nyomtattak Magyarországon először bankjegyekét. Majd a Tanácsköztársaság szükségpénzeit láthatja az érdeklődő. Ezeket a pénzjegyeket „Fizetési jegy”, „Béi-jegy”, „Pénzhelyettesítő jegy”, „Utalvány” elnevezés alatt bocsátották ki egyes intézmények, vállalatok. Magyarázat: az apró és váltópénzhiány miatt a népbiztosok tanácsa felhatalmazást adott vidéki városoknak, illetve azok pénzintézeteinek, valamint különböző üzemeknek, vállalatoknak, hogy szükségpénzt hozzanak forgalomba. Szálasiék ezer pengőse Láthatók az első világháború ! alatti infláció pénzei is. A mo-1 narchia felbomlásával megala- I kult utódállamoknak a korábbi I „közös” bankjegyeket a békekö- j tés értelmében nosztrifikáltatric-k I kellett. Ezt nálunk a bankje-! gyekre nyomott ..Magyarország” • feliratú piros körbél végzéssel i hajtották végre. Ebben az idő-1 ben, 1921-ben megalakult az Állami Jegyintézet, allam.iegyek forgalombahozására. Az infláció éreztette hatását, ami magas címletű bankjegyek kibocsátásában .— egy koi'cnától. egymillió koronáig — nyilvánult meg. Újabb érdekes . dátum; 1924-ben létrejött a Magyar Nemzeti Bank, bankjegy-kibocsátási joggal, és saját jegyeinek kibocsátásáig pénzjegyeket hozott forgalomba. 1926 december 27-en jelentek meg a Magyar Nemzet! Bank pengős bankjegyei, egy pengőtől ezer pengőig. Az ezer pengős bankjegyeket még 1943- ban is nyomtak, és Szálasi uralomra jutása után hozták forgalomba. Fémpénzek helyett is megjelentek az 1 és 2 pengő értékű bankjegyek. Pénzzel — a csillúgokban A kiállítás utolsó sorozata a második világháború inflációs pénzeit mutatja. 1945 után újmintájú bankjegyeket bocsátottak ki, hogy meg tudják akadályozni a nyugatra vitt bankjegytömegek visszaözönlését. Meg kell jegyezni, hogy 1946 március 28-ig a Vörös Hadsereg által kibocsátott pénzjegyek is forgalomban voltak. Majd a mindannyiunk áltai emlékezetes pénzekre, a mill- és billpengőkre emlékeztet a kiállítás. A második világháború pusztításai, az elvesztett anyagi javak következtében az infláció olyan ígéreteket öltött hazánkban, mely világviszonylatban is egyedülálló volt. A hatalmas címletű . bankjegyek ekkor a szó szoros értelmében a „csillagokban jártak”. .. egészen addig, míg meg nem jelent a forint. Röviden ennyit lehet mondani a bankjegykiállításról, mély hasznos anyagaval valóságos pénzre festett történelemként hatott a szemlélőre. (Bézi) a ' tivadari ifjúság vágyai, álmai a sírgödör szelére értek... így mondják: bólogatnak hozzá, míg hirtelen megszakad a búsulás. Amikor okos szavú emberek jöttek a faluba, most télen, segíteni a jobb élet meglátását, velük érkezett Szűcs László járási úttörőtitkár is. Nahát, az egy nagyon „fáin” gyerek, pillanatok alatt hátra arcot kiáltott, s a nekikeseredett fiatalokat visszaterelte a pezsgő, a tarka, eleven életbe. Még tartott a szervezés, de a fiúk-la- nyok már összedugták a fejüket, Laci is segített, és sikerült egymáshoz melengetni a korábban magára hagyott ifjúságot. Egyoldalit alku Egyszóval mióta termelőszövetkezeti község Tivadar, mintha csak kicserélték volna az embereket. Kevés a fiatat de az otthoniak közül egy bő tucatra való fiú, lány. mintha újra született volna. Miurán egy nagy családhoz tartozott már minden falubeli, a tivadari vezető emberek egy asztalhoz ültek a fiatalokkal. — S az eredmény? — Kaptunk egy helyiséget a téesz iroda udvarán. Igaz, raktár volt korábban, de mire való az ügyes kezű lányok, fiúk akarata? Meg a meszelő. Napok alatt pohártisztává varázsoltuk a KlSZ-termet, ping-pong asztalt állítottunk be, s a szerény bútorzatot is összehordtuk. Ekkor jött a tanács, „alkudozni”. Járda épül a faluban, kétezer négyzetméter, ha a dolgos fiatalok nem sajnálják az idejüket, a megtakarításból költhetnek jobban rájuk is. A naményi versenyen új ruhákban léptek fel a lányok... — Koreográfus? Mi az. Megmagyarázom, azután nevetünk, mert Tivadar felé még nem sokszor használják ezt a szót. Ezek szerint akkor Dávid Etelkáról lenne szó, a tivadari koreográfusról, aki olyan fogékony a táncok iránt, hogy nála jobban senki sem tudja megmutatni a lépéseket. Pedig ritkán jár városra, itt él a föld közelében. s az egész családdal együtt ő is a téeszbsn keresi már a boldogulásét. És a többiek. Jónás Emma. Gacsályi Etelka. Szabó András, meg a KISZ-titkár, Lakatos Karcsi, mind-mind szövetkezeti tagok, ki a növénytermesztésben, . ki az állatok körül serénykedik. Újra csajj Szarka, a tanácselnök kerül szóba, aki olyan ügyesen nyomogatja a gombokat a harmonikán, hogy az embernek egyszeriben viszketni kezd a talpa. Nem hiába volt nagy a taps Naményban: amikor felcsendült az „Ihajla, ezt a kislányt nem az anyja nevelte” kezdetű dal, felragyogtak a szemek, dobbant a láb, perdült a fodros szoknya. A siker még nagyobb kedvet csinált. Jön a nyár, kizöldül a tivadari strand környéke, még pestiek is felkeresik a vízparti halászcsárdát. Már most törik rajta a fejüket: milyen újdonsággal szerezhetnek még nagyobb hírnevet környéküknek? iDe .a futballpályát, azt csak nem hagyják. Tavaly — csapat hiányában — felszántották, tengerinek, de most felszerelést kaptak, röplabdázni is elkezdenek. Közben esténként az ifjúsági klubban szórakoznak, szerepet tanulnak. Liszkai I ászló tanító rendezésével most húsvétkor mutatják be a „Ki szép. ki jó” című háromfelvonásos vígjátékot. Angyal Sándor Egy brigád, amely többet akar Mám áru mozgalom, ame- U öli «5 rí? lyet semmiféle „lelsőbbség” nem szervezett, s írott szabályai nincsenek. Szabályait a szív és a józan ész együtt cjiktálja, erejét a mából és a holnap távlataiból meríti, célja: egyengetni az utat, amelv a széles néptömegek, holnapjába vezet. A szocialista munkabrigádok mozgalma ez! Az ipari üzemek százaiban alakultak meg spontán ezek a munkabrigádok. „Spontán”, az emberek-éi'ezte szükségszerűség eredményeként. A mezőgazdaságban is tért hódít ez az alulról jövő kezdeményezés. Ellátogattunk a Mátészalkai Állami Gazdaságba, annak is a tiborszállási üzemegységébe, megtudni: Ap a brigád, amely a „szocialista” jelző megszerzéséért kezdett munkához az elmúlt év derekán, milyen eredményeket ért el mostanáig? 8 brlnáff «jss^gSS: kozik. Tagjai, Farkas István. Sztán György, Holló József és a többiek, mind egyszerű parasztemberek. a nagyüzemi mezőgazdaság munkásai. Nincs rajtuk semmi rendkívüli. Szerények; dolgosak, törekvők. Hogy miért fogott össze a brigád -a kitűzött cél elérése érdekében, azt is nagyon egyszerűen fejezik ki. „Megcsináltuk, mert éreztük, hogy szükség van rá.” Pedig valami különleges ösztönző erő sem forralta bennünk az elhatározást; valamennyien pártonkívüliek. Eredményekben gazdag időszak van mögöttiül. A munka összhangjában, egymáshoz való viszonyukban, termelési eredményeikben — mondják a gazdaság vezetői — példaképül szolgálnak a többi dolgozónak: Ez azt jelenti, hogy a közéjük k.rü t íűua.eKat ók.átjc k, segítik, igazolatlan hiányzásuk véletlenül sincs. Sok-sok lelkiismeretes munka, éjjel végzett permetezés, gondos szüret eredménye az, hogy gyümölcstermelési export-százalékuk magasan meghaladja a gazdaság átlagát. CéHtitSzíseikr,;,^ a téren éreztek legnagyobb hiányosságot — a szakmai, politikai és általános műveltség területére esik. A brigád két fiatalabb tagját. Erdei Bélát és Hegedűs Sándort miután a szakmai gyakorlatot elsajátíttatták velük — a tél folyamán elméleti oktatásra küldték, s ezt teszik még további két esz- t mden at. hogy ieázi szakmunkásként érvényesülhessenek. Egyszerű, pártonkívüli c!olgor zó létükre, a brigád fele a télen „kijárta” a pártmunka alipos, gyakorlati iskoláját: részt vettek a termelőszövetkezet szervezésében. Szakmunkásvizsgája a brigádból négy dolgozónak van. A többinek még nincs. És, ha már itt tartunk, nézzük meg, milyen akadályok állnak a brigád útjában, amelyek hátráltatják célkitűzéseik valóra- váltását? Elhatározták, brigád valamennyi tagja — fiatalabbak, idősebbek egyaránt — két éven belül kiegészíti az alap iskolai tanulmányokat, elvégzi a nyolc általánost. Sorra meg is jelentek a helybeli — tiborszállási — általános iskola igazgatójánál kérelmükkel, de elutasítást kaptak, mondván: az ilyen kevés létszámú, különböző előképzettségű (zömük három-öt elemit végzett) tanulókkal nem foglalkozhatnak. Nyilvánvaló, hogy. ezek a harminc-negyven éves emberek, akik meg akartak indulni azon az úton, amelyen lerázhatják a múlt örökségeként rájukhagyott tudatlanságot, nagyobb megértésre számítottak. y«H* a gazdaság pártszer- vezete is követettel hibát. Elég súlyosat. Közreját- s olt a téli megtesz tett munka is, de meg lehetett volna találni a módját, hogy a brigád tagjait bevonják a pártoktatásba — amit célul ki is tűztek maguk elé. A pártveze- tőség ezt elhanyagolta, pedig — elsősorban a tsz-szervezésben résztvett brigádok között — vannak olyanok, akikkel komolyabban foglalkozva erősíthetnék a pártszervezetet. Ezt a brigád tagjai is mondják és a pártszervezet vezetősége is elismeri. — Az pedig a szakmai vezetők felelőssége, hogy nem szerveztek a tél folyamán szakmunkásképzést, s így a brigád néhány tagja, azok, akik még nem rendelkeztek szakmunkás- bizonyítvánnyal, nem kezdhette meg itt sem a felkészülést. 8 Moldván SJ“ borszállási brigád sokat haladt előre ezen a szív- és ész-diktál- ta úton. Termelési eredmények és néhány más dolog térén megmutatták, hogy nagyon akarják csinálni, amit tesznek. Sok küzdelmükbe kerül még. míg a célig, a „szocialista munkabiágád” cím elnyeréséig eljutnak. De nem csüggednek. A gazdaság pártszervezete, vezetői és mindazok, akik segíthetnek, ugyanolyan odaadással tegyék, mint amilyen tenniakarás a brigád tagjaiban van. Samu András. fiz országos Siurgonyatermesztési mozgalomban való részvétel feltételei ,,Ihajla, ezt a kislányt . . 9« hi szép. ki jó*'
