Kelet-Magyarország, 1960. április (20. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-29 / 100. szám

Hasa fiság és nemsethösiség A SZABOLCSIAK l Öli OETÖFI IS HIRDETTE: pi­ros zászló alatt küzdjenek a népek a zsarnokság ellen. Ha­zafi volt, mert a magyar nép függetlenségének megteremté­séért küzdött, internacionalista volt. mert más országok dol­gozóinak szabadságáért is szót emelt. Tévednek, akik a két szó között különbséget vélnek. Más volt a hazafiság tartalma régen és szintén más most. A hazafi- ság konkrét tartalmát történel­mi feltételek határozzák meg — tanítja Mao-Ce-tung elvtárs. A 48-as forradalomban Petőfi hí­vei. támogatói tápláltak igaz, hazafias érzelmeket, a Horthy fasizmusban pedig azok, akik szembeszálltak a kizsákmányo­lással. az elnyomással, a fasiz­mussal. Napjainkban a szocia­lista hazafiság a nép és a szü­lőföld igaz szeretetében, a pro­letárdiktatúra megteremtésével a szocializmus felépítéséért, a kommunizmus győzelméért vég­zett munkában jut kifejezésre. A szocialista hazafiság alap­eszméje: a tartós nemzeti, egv- ség. Ezt a szocializmus felépí­tésével lehet megteremteni. A hazafiak védik, erősítik a nép­hatalmat, segítik kibontakozni a népgazdaság minden ágában a szocialista termelési viszonyo­kat, támogatják a hazafias erők összefogását, amely napjainkban a Hazafias Népfront-mozgalom­ban jut kifejezésre. Hozzájárul­nak a szocializmus és a béke erőinek összefogásához. Egyet jelent a munkásosztály, a dol­gozó nép érdekeinek védelmé­vel. A burzsoázia, ha veszélybe került, könnyen eladta a hazát: másokért feláldozta nemzeti függetlenségünket, idegen elnyo­mókat ültettek népünk nyakára. A HAZAFISÁG ÉS NEM­^ ZETKÖZISÉG elválaszt­hatatlan. Nem lehet jó hazafi, aki elzárkózik más országok né­peitől, s nem lehet igaz inter­nacionalista, aki nerrV munkál­kodik a nemzet, a haza érdeké­ben. Mi internacionalistáknak vall­juk magunkat, s azok is va­gyunk. Nemcsak szavakban is­merjük el más nemzetek, né­pek jogait, s foglalunk állást igazságos, a felszabadulásukért vívott harcok mellett, hanem bátorítjuk is őket, az interna­cionalizmus szellemében. Segít­jük a szomszédos, szocializmust építő országokat. Közeledik május 1. a munkás összefogás, a népek közötti ba­rátság ünnepe. Mindig nagy je­lentőségű esemény volt ez a nap. Most azonban különösen említésre méltó, mert ez a május a tárgyalások, a kor­mányfők találkozásának máju­sa lesz. Megvan a remény ar­ra, hogy ezután még inkább tárgyalások útján oldják meg a nemzetek közötti vitás kérdése­ket. Ez az ünnep, napjainkban még jobban kifejezésre juttat­ja a nemzetköziséget. Csatasor­ba álltak május megünneplé­séért az irakiak, elszántan har­colnak szabadságukért, máius szabad megünnepléséért a dél- koreaiak. S mi, a szocialista tá- egymás mellett élésre vágyó bor országai, a békére, a békés nemzetek és a gyarmati, fél­gyarmati elnyomás alól ébrede­ző országok népei, minden erőnkkel támogatjuk az igazsá­gért, a nemzeti függetlenségért, a szabadságért küzdőket. E GY ORSZÁG NÉPÉNEK * J hazafias cselekedetei ak­kor kapnak igazi értelmet, ha támogatják más népek igazsá­gos harcát, előtérbe helyezik az internacionalista kötelességeket. A nemzetközi együttműködésnek köszönhető a gyümölcsöző, bé­kés egymás mellett élés, a tar­tós béke, a kölcsönös előnyök­re épülő gazdasági kapcsolat is. A hazafiságot. az internaciona­lizmust a kommunisták mindig ápolták. Megbecsülték, fejlesz­tették a hazafias érzelmeket is, mint a szocializmus építésének egyik erőforrását. A pártonkí- vüliek döntő többsége is egyre jobban meggyőződik arról, hogy a hazafias érzelmek, gondolatok akkor gyümölcsöznek, s népünk úgy lesz igazán szabad, függet­len, ha felépítjük a szocializmust, a kommunizmust. A kommunis­ták azért fáradoznak, hogy a hazaszeretet a szocialista ha­zafiság színvonalára emelkedjen, és eljusson a proletárinternacio- nalimus eszméjéig. A hazafiság és nemzetköziség eszméi egyre nagyobb tömege­ket vonzanak. Azonban élnek és hatnak még káros jelenségek is. A legveszedelmesebb a burzsoa nacionalizmus. Ez nem más, mint a burzsoázia ideológiája. Nemzetek közötti ellenségeske­dést szít. Gátolja a nemzeti Ajándék Az ajándék nem csillogó ék­szerdoboz, de nem is drága­kövekkel ékesített nyakék... Egészen más. Drágább, mert az értékét pénzben talán ki sem lehet fejezni. S nem is a mo- solygósarcú Halász Feri bácsi kapta, hanem ő adta. Egy esz­tendővel ezelőtt nem lett volna képes ajándékot adni, de most... most más. Gazdagabb lett, s ha nem is mondja ki, annak örül, hogy adhat, mert van miből. Igaz, az ajándékot most még ápolják, gondozzák társával, Ta­kács -Mihállyal. De ha megerő­södnek átadják, hogy boldogít­sanak vele vagy másfélszáz idős embert. A télen még nem gondolta, hogy a vasvári szociális otthon öregjei között úgy fogják em­legetni, mint jótevőt. S íme. A két ember, aki vállalta, hogy az otthon részére társadalmi mun­kában egy esztendőre elegendő káposzta, kalarábé, karfiol, pa­radicsom és paprika palántáit neveli fel, állja szavát. Sok gondot okozott az otthin vezetőinek az ellátás. — _ Mi most vállaltuk — ma­gyarázza Halász bácsi, — hogy egész esztendőre ellátjuk m.1*]- félékkel a szociális otthont. Lás­sák az öregek, hogy nem hagy­ja magára őket a tiszava-»várí Vasvári Termelőszövetkezet. Pedig ez a közösség még fia­tal. Most tavasszal bontott zász­lót, s máris gondoskodik saját öregjei mellett a szociális ott­honban lévőkről is, akik há'a.u- kat fejezik ki a szövetkezet, de különösen a két kertész iram. (f) egység megteremtését, a szocia­lizmus építését és a szocialista tábor egységének megbontására törekszik. Hirdetői szeretnék el­terelni a dolgozók figyelmét a legfrmfo,:9,b,'"ól. a «_70c!'>li,rm"? építéséről. Ha nem küzdünk el­lene. ébren tartja az ellenfor­radalmi erők reményét. A NACIONALISTÁK, mint a burzsoázia képviselői el­vetik a nemzetköziséget. A bur­zsoázia azonban egységesen lép színre a szocializmus erői ellen. Korábban gazdasági blokád alá helyezték a szocialista országo­kat — aminek a tőkés országok itták meg a levét —, katonai csoportosulásokat hoztak létre agresszív szándékkal. Az ellen- forradalomban a tőkés országok támogatták a magyar nép ellen­ségeit. a proletárdiktatúra el­nyomóit. 1919-ben a Tanácsköz­társaságot segítettek vérbe foly­tam. Tehették ezt azért, mert gyenge volt a nemzetközi pro- letáriátus összefogása, ereje, öt­venhatban azonban az interna­cionalizmus erejére támaszkod­va, a Szovjetunió segítségével erősödött meg a proletárdikta- maradt meg népi hatalmunk, túra. A testvéri népek, de első­sorban a Szovjetunió segítségéért mindig hálás lesz a magyar nép S valahányszor ápoljuk a haza­fiságot, mélyítjük a szocialista hazafiságot, mindig a proletár­nemzetköziség szellemében tesz- szük, a nemzetközi összefogás jegyében cselekszünk. Nélkülöz­hetetlen ez a szocializmust, kommunizmust építő országok népeinek. Az internacionalizmus ápolása megszünteti a burzsoá­zia által szított, a népek közöt­ti ellentétet. Eszméi egyre job­ban behatolna« a tömegek tuda­tába, erősítik a népek közötti összefogást, barátságot, a felsza­badító mozgalmakat, a szocia­lizmus építését. i Nagy Tibor. MÁV állomások vá­rótermeiben is ren­dezhetnének egyes alkalmakkor kiállí­tást magyar, vagy külföldi festőművé­szek reprodukciós képeiből. Szívesen nézeget­nénk. .. Kovács Endre Nyírbátor A folyó hó else­jén lapjukban meg­jelent „Jobb benzin­ellátást!” című cikk­re válaszolva közöl­jük, hogy Nyíregy­házán lévő benzin­kút jaink kapacitása valóban kicsi, mivel a Luther-utcai kút- nál három köbméte­res tartály van, a Gorkij-téx’i két iánk pedig 5—5 köbméte- ii es... A beruházással kapcsolatban közöl­hetjük, hogy válla­latunk évről-évre fejleszti a kútháló­zatot és a legkorsze­rűbb kutakat igyek­szik a közönség szolgálatába állítani. Ez természetesen egyik évről a má­sikra nem rendező­dik. Azonban máso­dik ötéves tervünk­ben Nyíregyházán beépítésre kerül pá­rom darab 25 köb­méteres Un'ily, ami véleményünk szerint a tökéletes üzem­anyagellátást bizto­sítani# fogja. Az ÁFOR buda­pesti központja túl­zottan nem nyugta­tott meg bennün­ket, ugyanis a bak- talórántházi községi tanácstól kapott le­vél szerint a megye más részén sem áll módjukban a közel­jövőben újabb kuta­kat létesíteni. Na­gyon örülünk annak, hogy Nyíregyházát bevették fejlesztési tervükbe, de mi lesz a járási köz­pontokkal’. Bakta- lórántháza még csak az ötéves terv­ben sem szerepel. Pedig, mint Czenki Ferenc tanácselnök írja: „Az utóbbi évek­ben községünkben háromszorosára nö­vekedett a gépjár­művek száma: járá­si szt rvek gépko­csijai, magángépko- csik, taxik, tűzoltó- gépkocsi van; az idén pedig mentőál­lomás is létesül s mindezeken felül jó- néhány motorkerék­párosunk is van. A Nyíregyháza—Vásá- rosnamény közötti műu', mentén oen- zinkút nincs, pedig gyakori eset, hogy a községen áthaladó műúton gépjármű­vek vesztegelnek, mert elfogyott az üzemanyaguk. Gép­jármű veink számá­nak növekedése az e’következendő évek sorai-, meghatványo­zódhat, így nemigen tudunk megelégedni az ÁFOR beadvá­nyunkra intézett há­romsoros válaszá­val”. Mége^yszer egy kisfiúról I960, április 1-én „Sanyika buszt fog"’ címmel írás jelent meg lapunkban., Arról szólt, hogy a Nyíregyháza—Ibrány között közlekedő autóbusz ve­zetője és kalauza a legneme­sebb érzés, a gyermekek irán­ti szeretet jegyében egyetlen uíasnak, e hatéves, első csz- tái'.cs Bodnár Sanyikána < is ölömmel állította meg a ha­talmas, közel száz személyt s.’álhtó autóbuszt, s a gyere­ket féltő gonddal szállították a Kecskés-tanyai iskoláig, termeszttesen a jegy megvál­tása ellenében. Mivel azon­ban az .említett cikkből nem tűnt ki világosan, hogy a kisfiú jeggyel utazott-e vagy sem, az írás elolvasása után nem mindennapos események történtek. Olyan dolgok, ame­lyeket még akkor sem lehel­ne szó nélkül hagyni, ha „po­tyautasként” kocsikázott vol­na az említett kisfiú az egyébként is üresen döcögő hatalmas kocsiban két-három kilométert. Mivel azonban ilyenről szó sincs, az olvasók elé tárjuk az emlékezetes utazás következményeit. Elolvasta a cikket Sárdi János, a Közlekedés és Pos­taügyi Minisztérium díjszabá­si előadója. Ez helyes. Az is, hogy éberen őrködik a tör­vényesség felett Amit viszont az említett kisfiú utazásával kapcsolatban tett, enyhen szólva kifogásolható. Szóvá tesszük ezt azért, mert a Nyíregyháza—Ibrány közötti ;:815-ös számú* útvonal 853-as járatán a Mása-híd és .a Kecskés-tanya közötti utazá­sért mindössze 70 fillért kell fizetni és 40 fillér biztosítási összeget. Sárdi János igénybe vett egy gépírót és levelet diktált. Ezt iktatták postázták. A bo­rítékra bélyeget ragasztottak. A posta dolgozói eljuttatták levelét a vasúthoz. Derék vasutasaink továbbították Debrecenbe, az Autóközleke­dési Vállalat Igazgatóságá­hoz, Az igazgató elolvasta. Szignálta, iktatták s Nagy Lajos főellenőr kezeihez jut­tatták, a következő utasítás­sal: utazzon Nyíregyházára s öntsön tiszta vizet a pohár­ba az említett üggyel kapcso­latban. Az utasítást betartva, személykocsin, egy kocsiveze­tővel utazott Debrecenből vá­rosunkba. Hogy jegyzőkönyvet készíthessen, Németh Ferenc autóbuszkalauzt egy napra vissza kellett tartani munká­jából. Az autóbuszvezető, mivel szabadnapos volt, Ib- ran.vban tartózkodott. így hát Nyíregyházáról tovább utazott a főellenőr .— híven az uta­sításhoz — Ibrányba, hogy beszéljen Bihari András autó­buszvezetővel, aki Sanyika utazása idején az autóbuszt vezette. Ez újabb 50 kilomé­ter utazás személykocsival. Ez után a főellenőr — az utasí­táshoz ragaszkodva — leuta­zott Bodnár Sanyika szülei­hez, a Nyíregj házától mint­egy tizenöt kilométerre lévő Mága-hidhoz. Innen visszautazott Nyír­egyházára. Elkészültek a jegyzőkönyvek — Nagy Lajos főellenoi a legjobb szakma- j beliek közé tartozik, mert valóban mintaképét adta a szakszerű vizsgalatnak — a azokat elolvasás után az il­letékesek átállásukkal hitele­sítették. Megállapították, hogy Bodnár Sanyika érvényes me­netjeggyel utazott 1960. már­cius 28-án, mégpedig a 078 sorozatú, 500 163 számú, K. 7-es jelzésű, 70 fillér értékű menetjeggyel, amihez szabá­lyosan 40 fillér biztosítási költséget is fizetett. A főel­lenőr, becsületesen teljesítve feladatát, visszautazott Debre­cenbe. Elkészítette a jelen­tést. Az igazgató elolvasta, aláírta. Iktatták, postázták, a vasutasok a fővárosba juttat­ták. az ottani derék postások pedig elvitték (lehet, hogy még nem kapta kézhez a vizsgálat eredményét) Sárdi János díjszabási előadóhoz. Közgazdászoknak érdemes lenne kiszámítani. hogy a kisfiú utazása, vagyis az ezt követő bürokrácia mennyibe került. Ezt a számítást meg akkor is érdemesnek látszik megtenni, ha valóban jegy nélkül utazott volna a 'í,s‘ fiú. ami persze nem így volt. Államunk milliókat költ a gyermekekre. Messzemenő kedvezményekben részesülnek a szocialista társadalomban nevelkedő apróságok. S lám, mégis vannak, akik — ha úgy lett volna — hetven fil­lérért képesek lennének el­marasztalni egy gyermeket és emberséges jótevőit. (N. T.) j 2 állított reprodukció­kon keresztül meg­ismerkedtem életé­vel, művészetével, korával. Nagyon helyesnek tartom a hasonló jellegű kiállításokat, olyan helyeken, ahol so; ember megfor­dul. n nyíregyházi SZTK alKÖzpont pél­dája nyomán a A közelmúltban az SZTK nyíregyházi alközpontjában jár­tam táppénzügyben. Ugyern elintézésére várakozva az MSZBT által rende­zett képkiállítást szemléltem. Repin világhírű orosz fes­tőművész képei mél­tán keltették fel ér­deklődésemet. A ki­JKjSfV főtanács 4 budapesti 41 OR rálássál Uc mi less addig?

Next

/
Thumbnails
Contents