Kelet-Magyarország, 1960. április (20. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-29 / 100. szám

Találkozunk a felvonuláson*.. Pillanatkép as 53-att AlíÓV-ből Gépkocsik állnak az udvar Körülöttük munkaruhás embe sürögnek, kezükben szerszám. A közeli műhelyekből gépzaktolás, szerszámcsörömpölés hallatszik. Az 53. sz. Autóközlekedési Válla­lat műhelygarázsában autóbuszok, tehergépkocsik sorakoznak, kisze­dett kerékkel, motorral... Javít­ják őket. Lipcsei János KlSZ-trt- kár a kísérőm. — Nagy iramban dolgozunk. Közeledik az ünnep, május elseje, s bizony addig még számtalan fel­adattal, keil megbirkóznunk. Ápri­lis húszadikán ünnepi műszakot indítottunk, terven felüli vállalá­sokkal,'s ebbe mi, KISZ-tagok ak- tívan bekapcsolódtunk. S hogy szavait igazolja, máris visz beljebb, az épületbe. Ott, az esztergaműhelyben megtudtam, hogy a kerékagyak és indítópaj­zsok felújításával rövidesen a felajánlásokat is túlszárnyalják. *z alkatrészek kórházában Talán a fődarab-felújító mű­helyben legnagyobb a nyüzsgés. Tizenegyen dolgoznak itt Boros János műhelyfőnök keze alatt. Közülük nyolc még egészen fiatal. A fiatalok vezetője Hamza József azzal fogad, hogy: — Sok a munkánk, az igaz, de néhány dolgot azért el tudok mon­dani, ha érdekli ... — tekinteté­ben mosoly bújkál. Papírt és ceruzát vesz elő, szá­mol valamit, s már sorolja' rí: — Április húszadika óta műhe­lyünkben a mai napig húsz por­lasztót, négy adagolót, öt orsos emelőt, hét kuplung-tárcsát, né­hány eísö-futóművet és sebesség­váltót újítottunk fel azon felül, hogy versenyben vagyunk a szo­cialista munkabrigád-cím elnye­réséért. A reszelők lélassulnak a kezek­ben, s egy pillanatra a gépbúgas is elhallgat. Mindenki Hamza Jós­kát figyeli. De amikor arra tereli a szót,..hogy kik a műhely leg- szorgaímasabbjai az „övéi” közűi, már csak úgy fél szemmel Ka­csintalak felé, nehogy befolyásol­ják a választásban. Többeket megemlít... aztán egy vékony, olajos fiún akad meg a szeme: — Dani, Torhán Dani is jól dol­gozik. Elsőéves ipari tanuló. Ti­zenhat esztendős __ Kiderül, hogy Dani tavaly a Kossuth-gimnáziumba járt, de fél­évkor kimaradt, s most idejött ipari tanulónak. Jól érzi magat. Nem is menne már el innen semmi pénzért. Gondos emberek Gyermekraj z-pályázat, ruhabemutató, ügyességi versenyek, majálisok a Gyermekuap műsorán A napokban ülésezett a Megyei Nötanács keretében megalakult „Gyermekért-bizottsag”, melynek feladata a május 29-i Gyermek­nap előkészítése. Az. elfogadott terv rögzíti: a gyermeknapi elő­készületeket fel kell használni arra, hogy a gyermekekben fel­ébresszük a nemzetközi szolidari­tás .érzését, s erősítsük a gyerme­kek nemzetközi kapcsolatait. Másrészről pedig növeljük a fel­nőtt társadalom felelősségérzetét az "ifjú nemzedék neveléséért. Ez évben társadalmi ünneppé széle­sítik a Gyermeknapot, mozgalmat indítanak a gyermeknevelés és a gyermekvédelem érdekében. A megyeihez hasonlóan a vá­rosban, a járási székhelyeken és a községekben is megalakulnak az előkészítő bizottságok. A megyei „Gyermekért-bizottság” a megyei tanacs művelődési osztályává! együtt javasolja a megye iskolai­nak, hogy szervezzenek rajzpálya- zatot (mit dolgozik édesapám, édesanyám tárgykörből); javasol­ják még, hogy osztályfőnöki órán beszéljenek a Nemzetközi Gyer­meknap jelentőségéről. Nyíregy­házán, Mátészalkán és Kisvárdan tanulmányi kirándulásokat szer­veznek egy-egy környékbeli ter­melőszövetkezetbe, állami gazda­ságba. A Megyei Nőtanács, a Ha­zafias Népfront, a MÉSZÖV és a megyei könyvtár májusban meg­rendezi az írók és a fiatalok talál­kozóját az általános és középis­kolák tanulói részére. A Megyei Nőtanács háztartási bizottsága a Nemzetközi Gyermeknap előké­szítése idején gyermekruha-bemu- tatót rendez a Kiskereskedelmi Vállalattal közösen. A megyei es városi nőtanágs művelődési és háztartási bizottsága a KISZ-szel és az Űltörőházzal együtt ifjúsági könyvekből, gyermekjátékokból, s a szakkörökön készített rajzokóöi, képekből kiállítást rendez, melyet május 28-án nyitnak meg. Nyír­egyházán az idén spr kerül sport- és ügyességi, versenyekre ((roller, tricikli, léggömb-felfúvás stb.), sok helyen lesz majális, bábszín­ház, gyermek-filmbemutató. Aki „selejttel“ dolgozik A műhely egyik sarkában dol­gozik Tóth Ferenc, aki — mint a többiek mondják — „selejttel” dolgozik.. — Igen, selejttel. Ugyanis hasz­nálhatatlan, foghíjas, selejt fogas­kerekeket hegésztek, reszeleü. Ezeket felújítva darabomként többszáz forintot takaríthatunk meg. A mai eredmény például 01 fogaskerék felújítása: ez újonnan vásárolva összesen mintegy két­ezerötszáz, háromezer forintot je­lentene. Hogy szép teljesítmény V! Igen, tudja, mindannyian nagyon rákapcsoltunk. Nem szeretnénk, ha a másik brigád lehagyna ben­nünket. — Ja, azám... május elseje... — szól oda hozzám az egyik fiú — erről jut eszembe, ha akarja, a felvonuláson találkozhatunk... Ott aztán elmondjuk, hogyan is siae- rült itt minden. ...Megint betölti a műhelyt a munka zaja. Készülnek az ün­nepre .. * — CsalláJiy — Lenkovics Illés bácsi nemcsak mint pártíitkár ismeri a pelne- házi Üj Barázda Tsz-bcn, hanem mint gondos kertész is. Nagy szeretettel és hozzáértéssel neveli a kis dohánypalán­tákat. Az idén öt holdon termelnek Hevesi dohányt, mely szép jövedelmet hoz majd a szövetkezetnek. A másik gondos ember Csorna András sertésgondozó, aki annak örül, hogy sikerült saját erőből 2 sertéskeecest építeni. Húsz anyakocát gondoz, melyek ugyancsak szép szaporulat­tal gazdagították a szövetkezeiét, hiszen most ötven kismala­cuk van. > (Hammel József felvétele.) Vaján 70 ezer, Leveleken 26 ezer forintos társadalmi munkát vállaltak a tisztasági mozgalom keretében Mint Takacs Karoly járási voros- keresztes titkár leveléből megtud­tuk, a baktalóránházi járásban egyre több vöröskeresztes alap­szervezet jelenti be, hogy a köz­ségi tanácsokkal egyetértésben részesei akarnak lenni az egész megyét felölelő tisztasági mozga­lomnak. A megjelent versenyfel­hívást örömmel fogadták minde­nütt. Petneházán Vincziczki Im- réné vöröskeresztes tag elhatá­rozta, hogy kihívja versenyre a község valamennyi asszonyát. Le­veleken és Laskodon tanácsülé­sen tárgyalták meg a teendőket. A leveleki tanácsülésen 26 ezer forintos társadalmi munkát vál­laltak az egészségvédelem terén. Levezetik az utcai pocsolyákat, feltöltik az utakat; eddig 9 ezer forint értékű munkát végeztek, el. A tanácstagok körzetenként Is­mertetik a tisztasági mozgalom­mal kapcsolatos feladatokat. Nagy gondot fordítanak a község tiszta­ságára és egészségügyi helyzeté­nek javítására Vaján is. Utcák íeltöltésére, árkok ásására, parko­sításra 70 ezer forint értékű tár­sadalmi munkát vállaltak a köz­ség lakói: eddig 17 ezer forint értékű munkát végeztek el. Az iskolai Vöröskereszt május else­jére parkosítja a főteret. A va- jaiak tervében szerepel nyári zu­hanyozó felépítése is. Egy kis füzet elmondja sok érdekes titkát Ha már a riporter olyan akadé- kos, és mindenáron engem kíván „megszólaltatni”, legelőbb hadd mutatkozzak be teljes nevemen. Egy füzet vagyok, itt a megyei ta­nács kereskedelmi osztályán es félhivatalosan „hőmérő” is. Na le­pődjenek meg. Amikor gazdám, Hagymási József közgazdász élet­re ’hívott, elsősorban az volt a szándéka, hogy állandóan szem­mel kísérje a megyénkben folyó vásárlások legkisebb ingadozását is. Hogy miért teszi? Mindjárt el­árulom... Eltolódás Oldalaimra, rajzolt vonalak, osz­lopok jelzik azt a nagy fejlődést, ami megyénk lakosságának vásár­lásaiban az utóbbi öt évben be­következett. Az ember nem is hinné, hogy hol tartunk ma már. Ha árucsoportonként vesszük szemüsyre a kimutatást,, megtud­juk, hogy 1954-hez viszonyítva tavaly már kis híján kétszer annyi motort, rádiót, bútort, ház­tartási gépet vásároltunk a keres­A világ legnagyobb élő mesemondója látogatott el a nyíregyházi l'elsőlokú Tanítóképző Intézetbe Készül a perlit-pavilon Lapunkban már hírt adtunk arról, hogy a Budapesti Ipari Vásá­ron a nyíregyházi perlit-üzem is résztvesz. Az üzem mérnöke már a helyszínre utazott* hogy megkezdjék a hat méter átmérőjű, há­rom oszlopra felállított períii-lödém elkészítését, mely alatt a perlit-bemutatás lesz. Reméljük, hogy az idén a nyíregyházi perlitesek legalább olyan sikerrel szerepelnek, mint a tavalyi vásáron, Ami Lajos meséinek tudomá­nyos jelentőségéről rövid ismerte­tőt tartott Erdész Sándor, a nyír­egyházi Jósa András Múzeum tu­dományos munkatársa. A tegnapi nap folyamán a ket- tőszázhuszonhat mese mellé az öreg Lajos bácsi újabb tizenket­tőt mondott magnetofon-szalagra. A hatalmas meseanyag, amelyet eddig tőle a nyíregyházi múzeum felgyűjtött, feldolgozás alatt áll. Előre láthatólag 1962-ben négy kötetes gyűjteményben lát maja napvilágot. • , , , , „ kedelemtől. Nagyon érdekesen ala­kul a ruházkodásunk is. Koráb­ban aránylag keveset adtunk erre, 1956-ban ' hirtelen felfutás volt észlelhető, míg a konszolidáció ré­vén jelenleg 20 százalékkal több ruhaneműt igénylünk, mint öt évvél ezelőtt. Szép fejlődés ész­lelhető az' élelmiszerfogyasztás te­rén. Megyénk lakosainak jobb, kulturáltabb lett az étkezése. Fa­lun, városon egyaránt nagy fel­futás tapasztalható a készételfo­gyasztás terén. Nem ritka,, hogy borból és sörből az előző évi mennyiségnél 25—30 százalékkal többet' hoznak forgalomba, és az igényeket még így sem tudják kellően kielégítem. Ágazatok és évszakok Azt talán említeni sem kell, hogy az áruforgalom mennyiségi emelkedése állandó. Az viszont már érdekes dolog, hogy az egyes ágazatok, árucsoportok részesedé­se miként változik. Az eltelt 5 év alatt az iparcikkek aránya meg- vátozott a vegyipari készítmények javára. Míg az 1954-es összforga­lomból — ami mennyiségileg jó­val kevesebb volt a jelenleginél — a ruházati áruk voltak túlsúlyban, addig 1959-ben a ruházat részese­dése 28,6 és a vegyipari készít­ményeké pedig 30,2 százalék volt. örvendetesen megjavult az év­szakok vásárlási aránya is. Egyen­letesebb lett a vásárlás, amelynek nagyban részese a termelőszövet­kezeteknél egyre inkább általá­nossá váló elolegosztás. Természe­tesen ezzel együtt járt a jobb áruellátás is. Hány lakosra jul egy boll-? Anyagi erőink még nem tették lehetővé, hogy az áruforgalom­mal együtt nőjön a bolthálózat* Legkedvezőbb a helyzet Nyír­egyházán és a nyíregyházi já­rásban, mivel ez a terület hagyományos kereskedelmi góc­pont. — Nyíregyházán tudtuk legjobban megvalósítani a szako­sítást, amely az áruforgalom nagy­mérvű növekedését eredményezte* Merre a legzsúfoltabbak bolt­jaink? Legkellemetlenebb a hely­zet a káliói és a baktai járásban, Míg az előbbinél 565, addig az utóbbinál 510 főre jut egy bolt. Nem sokkal jobb a helyzet a csengeri és a nyírbátori járásban. Azt azonban nem szabad ki­hagyni, hogy a korszerű kiszolgá­lási formák napjainkban már a legkisebb, falvakban is teret hódí­tanak. Vendéglátás, — nagyobb igénnyel A tanácsi felügyelet alá tartozó vendéglátó hálózat szép fejlődést mutat. Valamennyi járási székhe­lyen a nagyobb igényeknek meg­felelően tudják kiszolgálni a ven­dégeket. Presszók, cukrászdák, kisvendéglők egész sorát létesítet­ték az utóbbi néhány év alatt. E téren a megyeszékhely jár elől jó példával. Az a törekvés, hogy az italfogyasztás mellett kiszéle­sítsük az olcsó ételek fogyasztá­sát is, szép eredményt hozott. Míg 1956-ban az ételfogyasztás a ven­déglátóipari összforgalomnak 14,7 százaléka volt, addig tavaly ez a szám elérte a 17,1 százalékot, A szállodai szolgáltatás 0,3 százalék­kal emelkedett. — angyal — 3 Ami Lajos, a híres szamosszegi mesemondó szerdán mesedélutam í tartott a nyíregyházi Felsötokü I Tanítóképző Intézet néprajzi szak- | körén. A tanítóképző hallgatóin , kívül általános iskolások is voltak | jelen.

Next

/
Thumbnails
Contents