Kelet-Magyarország, 1960. április (20. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-22 / 94. szám

EMLÉKEZÉS LENINRE

4 VILÁGTÖRTÉNELEMBEN az évszázadok során sokezer vezér és tudós élt, akik szép szavakat mondtak, ezeket azonban nem váltották valóra. Te, Lenin, kivétel voltál. Te nemcsak beszéltél és tanítottál, de valóra is váltottad szavaidat. Üj országot teremtettél. Utat mutattál nekünk a közös harcra... az elnyomott népek emlékezetében évszázadokon át élni fogsz, Te nagy ember.1'

Szun Jat-szen, a nagy kínai forradalmár mondotta e gyönyörű szavakat akkor, amikor a nagy Lenin eltávozott az élők sorából. Megemlékezése méltóképen foglalta össze mindazok érzéseit, akiknek számára Vladimir Iljics neve a szabadságot és az igazságot jelképezte.

Mit is jelentett Lenin az emberiségnek? Ki is volt ő?

Kilencven éves lenne, ha még élne. Született egy olyan országban, ahol a legvadabb cári elnyomatás, vérlázító népnyomor és kétségbeejtő tudatlanság uralkodott. És ha valaki akkoriban bárhova nézett a földön, nem sok vigasztalást találhatott volna. Kizsákmányolás és elnyomás uralkodott az egész világon; ha voltak is fokozati eltérések az egyes országok között, a lényeg mindenütt ugyanaz volt. Ezért akkoriban sokan voltak, akik nem bíztak az emberiség jobb jövőjében. Csak nagyon kevesen voltak olyanok, akik hittek a szabadság és a népi forradalom korszaká- 'nak eljövetelében.

►

rfiE KISSZÁMÚ FORRADAL- MÁR sorai közül orosz földön kimagaslott egy fiatal, bátor és öntudatos ember. Lázadó családból származott. Már gyermekkorában rhegtanulta gyűlölni ja fennálló sötét rendet. E fiatalember hamar megismerkedhetett i» zsarnokság igazi arcával; az iskolából eltávolították, börtön, száműzetés jutott neki osztályrészül. ö azonban nem csüggedt. Kiszabadulása után újult erővel vetette magát bele abba á mozgalomba, amely a munkások felszabadítását tűzte ki céljául. Lángoló hittel hirdette Marx és Engels halhatatlan tanításait. És a munkások felfigyeltek erre az emberre. Beszédeinek meggyőző |ereje, éles logikája, elvei melletti bátor kiállása megszerezte neki mindazok tiszteletét, aki a szocializmus jobb világának eljövetelében hittek. Ez az ember Vladimir Iljics Lenin volt.

Hamarosan kitűnt, hogy ez a fiatal forradalmár sokkal mesz- szebb lát társainál. Nem csak azt vette észre, hogy mennyire rossz a fennálló cári rendszer, milyen szükséges lenne annak eltávolítása. Lenin felismerte az utat is, amelyen (és csakis ezen!) haladva meg lehet szabadítani a népet elnyomóitól és kizsákmá- nyolóitól. A forradalom híve volt, de egyúttal rámutatott arra is, hogy a zsarnokság elleni felkelést nem lehet akármikor és akárhogy csinálni. Az erőket szervezni kell a nagy harcra és a nagy tömegeket kell felvilágosítani annak szükségességéről.

Í’S ELJÖTT 1905, a nagy for- radalmi iskola. Új forradalom járta be a világot, melyben a népnek magának óriási szerepe volt. E nagy próbatétel idején Lenin már megmutatta, hogy amit a nép harcáról eddig hirdetett. kész következetesen végig is vinni. Szervező és eszmei irányító szerepe e viharos évben felbecsülhetetlen. Igaz, hogy a harc

akkor még elbukott. De tanulságaiból Lenin le tudta vonni a szükséges következtetéseket.

Az első világháború előtti években Lenin már a nemzetközi munkásmozgalom egyik legjobban tisztelt vezetője volt. Óriási éidemei voltak nemcsak az orosz szabEd-ágmoz--'] jm fellendítésében, de a világ szocialista erőinek mozgósításában is. És fáradhatatlanul hirdette mindenütt, hogy a munkásosztály csak akkor győzhet, ha erős, egységes és harcos pártja van. Ilyen harci élcsapatot létre is hozott hazájában.

Aztán sötét évek jöttek. Imperialista világháború zúdult az emberiségre. Sokan elvesztették hitüket a szocializmusban. Lenin azonban ekkor sem csüggedt. Zseniális esze felismerte az imperializmus lényegét és megírta erről szóló híres munkáját. És közben fáradhatatlanul szervezte a háború elleni küzdelmet. Igyekezett az emberiség legjobb erőit egyesíteni a békéért, szabadságért és szocializmusért.

M UNKÁJA NEM VOLT HIÁBAVALÓ. Hazájában a munkások megdöntötték a cárizmust és Lenin visszatérhetett szülőföldjére. Megérkezésekor azonnal arra hívta fel a tömegeket, hogy ne álljanak meg félúton: a polgári demokráciából irányt kell venni a szocialista forradalomra. Ennek előkészítését végezte ezután hosszú hónapokon keresztül. Sokoldalú gyakorlati szervező munkája mellett nem hanyagolta el az elmélet kérdéseit sem; megalkotta az államról és forradalomról szóló tanítását. És azonnal felismerte, mikor ütött a cselekvés órája. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom az ő vezetésével diadalmaskodott.

Lenin a szovjetek államának élére került. Olyan feladatokat kellett megoldania, mint még senkinek a történelem folyamán. A szocialista forradalom ellen összefogott a világreakció; támadásukkal szemben meg kellett védeni a munkások és parasztok hatalmát. Más országokban (keleten és nyugaton egyaránt) a forradalmi munkásmozgalom harca változó sikerekkel folyt; tanácsokat kellett nekik adni, hogyan használják ki a győzelmek és hogyan javítsák ki a hibákat. És közben egy hatalmas birodalomban hozzá kellett fogni egy új társadalmi rend építéséhez, leküzdve a múlt terhes örökségét és az imperialista háború pusztításait. Lenin csodálatos energiája mindhárom feladat megoldását elősegítette. Ezekben a forradalmi években olyan munkát fejtett ki az, elmélet és a gyakorlat terén egyaránt, mely bámulatot keltett híveinek egyre növekvő sokaságában és tiszteletet ébresztett még azok körében is, akik elveivel nem értettek egyet.

4 VILÁG FORRADALMI mun.

•^kásmozgalma vezérének tekintette Lenin elvtársat. Eszmei irányítója lett a Kommunista ln- ternacionálénak. A polgárháború pusztításai után helyes úton indította meg a békés építést. Elméleti munkássága továbbfejlesztette a marxizmust. Neve mind az öt világrészen a nép felszabadulását jelképezte.

A nép szerette a nagy Lenint. Nemcsak hiint tudós és politikus volt ő nagy, hanem mint ember is. Kedves és közvetlen volt mindenkihez. Rengeteg munkája kö-! zepette is tudott foglalkozni az egyszerű emberek ügyes-bajos j dolgaival. Türelmesen meghall- 1 gáttá mások véleményét és meg- j győző érveléssel Igazította ki a ; felmerült helytelen nézeteket. Nem tekintette csalhatatlannak önmagát, és mégis mindenki neki adott igazat. Mindenki, aki vele beszélt, joggal érezte: olyan emberrel van dolga, aki egész éle- j tét a nép ügyének áldozza és i minden szavával, minden tettével a milliók érdekeit szolgálja.

1924-ben a halál elszólította őt az élők sorából. Gyászolta őt mindenki, akinek szent volt az emberiség szabadsága. A nép szívébe zárta a nagy Lenin alakját. Mesék, dalok, mondák keletkeztek az egyszerű emberek körében arról, aki szabaddá tette a népet, így a kaukázusiak között keletkezett egy népmese „Lenin vezérről”, aki serege élén lóháton támadja meg a zsarnok hordáit és a véres csata során kardjával levágja az átkozott cár fejét...

4 KÖLTŐ MAJAKOVSZKIJ ** írta e felejthetetlen szép so rókát:

„LENIN ÉLT —

LENIN ÉL —

LENIN ÉLNI FOG!” Igaza volt. Lenin clt és szabadságot hozott a népnek. Meghalt, de eszméje él és ma már az emberiség több, mint egyharmada épít új, szebb világot tanításai nyomán. A szocializmus győzni fog az egész földön. Lenin tanítá- | sai élni fognak. Neve, életműve és l gondolatai világítani fogják utunkat évszázadok múlva is.

Parasztkiildöttek Leninné).

(V. Szeröv képe.)

Megemlékezés Leninről varosunkban

Merényi László.

Április 22-én minden évben Leninre emlékezik a világ. 1870. április 22-én született a világ munkásainak vezére, Vladimír Iljics Lenin. Szerte a világon ünnepségek keretében méltatják

Szombaton alakul meg megyénkben

a gyerniekcrl-bizottság

Az idén, május 29-én rendezik meg hazánkban tizedik alkalommal a gyermeknapot. Ennek előkészítésére szombaton megalakul a gyermekért-bizottság a megyei nőtanácson. A bizottságban a nőtanács, a népfront, a KISZ, a szakszervezet, a vöröskereszt, az ‘

MSZBT, az MHS, a megyei tanács, mintegy tizenkét szerv képviselője vesz részt. A gyermekért-bizott- ság szombaton kilenc órakor megbeszéli az előkészület teendőn és elfogadja a gyermeknap programját,

A gorki ház, ahol Lenin utolsó napjait töltötte.

c4 .Mauzóleum eíótt...

í"1 yermekkorom téli estéin

^ mindig nagy csodálkozással, de még nagyobb irigykedéssel hallgattam szomszédunkat, Jóska bácsit. Hogyis ne irigyeltem volna, hiszen ö egy valóságos császárt látott, Ferenc Jós kát az egyik boszniai gyakorlaton. Mint ezredkürtös, ö fújta a diszjelet, amilcor közeledett c császári hintó. Közel ugyan nem került hozzá, de a nagy lengő bajuszáról biztosan megismerte.

Ügy huszonkilenc-harminc táján az utca végén lakó Berta suszter hazakerült az orosz hadifogságból. Attól kezdve, ha összeakadtak Jóska bácsival, mindig vitatkoztak, ki látott nagyobb uralkodót. Jóska bácsi sehogy sem álcáit beletörődni, hogy egy micisapkás ember is lehet olyan nagy valaki, mint egy császár és király. Mind a ketten összeszedtek annyi betege séget, légnyomást és egyebeket Ferenc Jóskáért a lövészárkokban, hadifogságban, hogy egyl- kőjüknek sem volt már ideje a perdöntő ezcrkilsncszáznegyven- ötöt. megérni.

A vitájukat én is régen el- felejtettem. Talán azóta sem jut eszembe, ha a múlt nyáron nem találkozom egy Berta suszterra nagyon hasonlító miskolci munkással Moszkvában, a ■/őrös téren. Ott kígyózott a több nint ötszáz méter hosszú sorban a. háromszázharminc magyar ,uris-a is, akikkel én és a miskolci munkás együtt haladtunk. 4 várakozás izgalmában kévés tzá jön az ember ajkára, különösen ahogy közeledtünk a Mauzóleum felé egyre halkul- .ak a szavak.

Egyszeresük angol zászlós, nagy fekete diplomáciai kocsik által: meg a tér sarkán és eilinderes, frakbaöltözött szikár urak szállak ki belőlük. Lehettek vagy tízen, de mind olyan méltóságo- san lépkedtek, mintha erre a járásra külön tanították volna őket. Kéhány szovjet eívtárs is jött velük. Az első angolnál egy vörös szekfűcsokor volt. A tolmácsunk megtudta, hogy a lordok házának néhány tagja Moszkvában tartózkodik és ok is tisztelegni, kivontak Lenin élőit.

életének, munkásságának jelentőségét. Városunkban, s megyénk községeiben mindenütt megemlékezünk születésének 90. évfordulójáról. A Magyar Szocialista Munkáspárt megyei és városi bizottsága ma este 6 órakor ünnepi emlékestet rendez a Zsdánov utca 24. sz. alatti Mó*icz Zsigmond Művelődési Házban. A meghívottak és érdeklődők előtt Szűcs Lajos elvlárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt megyei végrehajtó bizottságának tagja, az SZMT elnöke mond ünnepi beszédet. A megemlékező beszed után a jelenlévők előtt levetítik a „Lenin októbere” . című szovjet filmet.

A Lenin évfordulója alkalmából — mint erről korábban beszámoltunk — ünnepséget és baráti találkozót rendeznek a Damjanich-laktanyában is. A Hazafias Népfront városi bizottsága és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság városi bizottsága rendezésében szovjet és magyar katonák találkoznak szombaton a Damjanich-laktanyában, az ünnepségen részt vesznek az 1919-es veteránok is.

— Látja elvtársam — szólított meg a miskolci munkás —, ha nem szívesen is, de kénytelenek idejönni.

A magyar csoport előtt ki- ttaiak álltak sorban. Még vagy tizenöten leheltek kint, így nem akarták a sorukat megszakítani a lordokkal, a mi csoportunk előtt, a kínaiak után soroltak be a keménygalléros urak. Újra csak a mislwlci munkás törte meg suttogva a csendet.

— Tizennyolcban, amikor a Fekete tergerröl partra szálltak a lord urak csapatai, azzal jöttek, hogy leverjél: a bolseviko- kat. Én is ott voltam a Don környékén. Biztatott bennünket Lenin, de ezt mégsem hittem volna, hogy velem együtt ezek az urak is ide zarándokoljanak.

Közeledett a Mauzóleum bejárata, elhallgatott mindenki. Én egy pillanatra messze, messze egy kis jászsági kis falu teme-' tőjére gondoltam, ahová Jóska bácsi kételkedve tért örök pihenőre. De szív esen fogtam volna kézen és a süppedős vörös szőnyegen elhaladtunk volna, a lordokkal együtt Lenin előtt.. ■ Csikós Balázs

%