Kelet-Magyarország, 1960. április (20. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-22 / 94. szám

EMLÉKEZÉS LENINRE 4 VILÁGTÖRTÉNELEMBEN az évszázadok során sok­ezer vezér és tudós élt, akik szép szavakat mondtak, ezeket azon­ban nem váltották valóra. Te, Lenin, kivétel voltál. Te nem­csak beszéltél és tanítottál, de valóra is váltottad szavaidat. Üj országot teremtettél. Utat mu­tattál nekünk a közös harcra... az elnyomott népek emlékezeté­ben évszázadokon át élni fogsz, Te nagy ember.1' Szun Jat-szen, a nagy kínai forradalmár mondotta e gyönyö­rű szavakat akkor, amikor a nagy Lenin eltávozott az élők so­rából. Megemlékezése méltóképen foglalta össze mindazok érzéseit, akiknek számára Vladimir Iljics neve a szabadságot és az igazsá­got jelképezte. Mit is jelentett Lenin az em­beriségnek? Ki is volt ő? Kilencven éves lenne, ha még élne. Született egy olyan ország­ban, ahol a legvadabb cári el­nyomatás, vérlázító népnyomor és kétségbeejtő tudatlanság uralko­dott. És ha valaki akkoriban bár­hova nézett a földön, nem sok vigasztalást találhatott volna. Ki­zsákmányolás és elnyomás ural­kodott az egész világon; ha vol­tak is fokozati eltérések az egyes országok között, a lényeg minde­nütt ugyanaz volt. Ezért akkori­ban sokan voltak, akik nem bíz­tak az emberiség jobb jövőjében. Csak nagyon kevesen voltak olyanok, akik hittek a szabadság és a népi forradalom korszaká- 'nak eljövetelében. ► rfiE KISSZÁMÚ FORRADAL- MÁR sorai közül orosz föl­dön kimagaslott egy fiatal, bá­tor és öntudatos ember. Lázadó családból származott. Már gyer­mekkorában rhegtanulta gyűlölni ja fennálló sötét rendet. E fiatal­ember hamar megismerkedhetett i» zsarnokság igazi arcával; az iskolából eltávolították, börtön, száműzetés jutott neki osztályré­szül. ö azonban nem csüggedt. Kiszabadulása után újult erővel vetette magát bele abba á moz­galomba, amely a munkások fel­szabadítását tűzte ki céljául. Lán­goló hittel hirdette Marx és En­gels halhatatlan tanításait. És a munkások felfigyeltek erre az emberre. Beszédeinek meggyőző |ereje, éles logikája, elvei mel­letti bátor kiállása megszerezte neki mindazok tiszteletét, aki a szocializmus jobb világának eljö­vetelében hittek. Ez az ember Vladimir Iljics Lenin volt. Hamarosan kitűnt, hogy ez a fiatal forradalmár sokkal mesz- szebb lát társainál. Nem csak azt vette észre, hogy mennyire rossz a fennálló cári rendszer, milyen szükséges lenne annak eltávolítása. Lenin felismerte az utat is, amelyen (és csakis ezen!) haladva meg lehet szabadítani a népet elnyomóitól és kizsákmá- nyolóitól. A forradalom híve volt, de egyúttal rámutatott arra is, hogy a zsarnokság elleni felke­lést nem lehet akármikor és akárhogy csinálni. Az erőket szervezni kell a nagy harcra és a nagy tömegeket kell felvilágo­sítani annak szükségességéről. Í’S ELJÖTT 1905, a nagy for- radalmi iskola. Új forrada­lom járta be a világot, melyben a népnek magának óriási szere­pe volt. E nagy próbatétel idején Lenin már megmutatta, hogy amit a nép harcáról eddig hirde­tett. kész következetesen végig is vinni. Szervező és eszmei irá­nyító szerepe e viharos évben fel­becsülhetetlen. Igaz, hogy a harc akkor még elbukott. De tanulsá­gaiból Lenin le tudta vonni a szükséges következtetéseket. Az első világháború előtti évek­ben Lenin már a nemzetközi munkásmozgalom egyik legjob­ban tisztelt vezetője volt. Óriási éidemei voltak nemcsak az orosz szabEd-ágmoz--'] jm fellendítésé­ben, de a világ szocialista erői­nek mozgósításában is. És fárad­hatatlanul hirdette mindenütt, hogy a munkásosztály csak ak­kor győzhet, ha erős, egységes és harcos pártja van. Ilyen harci élcsapatot létre is hozott hazájá­ban. Aztán sötét évek jöttek. Impe­rialista világháború zúdult az emberiségre. Sokan elvesztették hitüket a szocializmusban. Lenin azonban ekkor sem csüggedt. Zseniális esze felismerte az im­perializmus lényegét és megírta erről szóló híres munkáját. És közben fáradhatatlanul szervezte a háború elleni küzdelmet. Igye­kezett az emberiség legjobb erőit egyesíteni a békéért, szabadsá­gért és szocializmusért. M UNKÁJA NEM VOLT HIÁ­BAVALÓ. Hazájában a munkások megdöntötték a cáriz­must és Lenin visszatérhetett szülőföldjére. Megérkezésekor azonnal arra hívta fel a tömege­ket, hogy ne álljanak meg fél­úton: a polgári demokráciából irányt kell venni a szocialista forradalomra. Ennek előkészíté­sét végezte ezután hosszú hóna­pokon keresztül. Sokoldalú gya­korlati szervező munkája mellett nem hanyagolta el az elmélet kér­déseit sem; megalkotta az állam­ról és forradalomról szóló tanítá­sát. És azonnal felismerte, mi­kor ütött a cselekvés órája. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom az ő vezetésével diadal­maskodott. Lenin a szovjetek államának élére került. Olyan feladatokat kellett megoldania, mint még senkinek a történelem folyamán. A szocialista forradalom ellen összefogott a világreakció; táma­dásukkal szemben meg kellett védeni a munkások és parasztok hatalmát. Más országokban (ke­leten és nyugaton egyaránt) a forradalmi munkásmozgalom har­ca változó sikerekkel folyt; taná­csokat kellett nekik adni, ho­gyan használják ki a győzelmek és hogyan javítsák ki a hibákat. És közben egy hatalmas biroda­lomban hozzá kellett fogni egy új társadalmi rend építéséhez, le­küzdve a múlt terhes örökségét és az imperialista háború pusztí­tásait. Lenin csodálatos energiája mindhárom feladat megoldását elősegítette. Ezekben a forradal­mi években olyan munkát fejtett ki az, elmélet és a gyakorlat te­rén egyaránt, mely bámulatot keltett híveinek egyre növekvő sokaságában és tiszteletet ébresz­tett még azok körében is, akik elveivel nem értettek egyet. 4 VILÁG FORRADALMI mun. •^kásmozgalma vezérének te­kintette Lenin elvtársat. Eszmei irányítója lett a Kommunista ln- ternacionálénak. A polgárháború pusztításai után helyes úton indí­totta meg a békés építést. Elmé­leti munkássága továbbfejlesztette a marxizmust. Neve mind az öt világrészen a nép felszabadulását jelképezte. A nép szerette a nagy Lenint. Nemcsak hiint tudós és politikus volt ő nagy, hanem mint ember is. Kedves és közvetlen volt min­denkihez. Rengeteg munkája kö-! zepette is tudott foglalkozni az egyszerű emberek ügyes-bajos j dolgaival. Türelmesen meghall- 1 gáttá mások véleményét és meg- j győző érveléssel Igazította ki a ; felmerült helytelen nézeteket. Nem tekintette csalhatatlannak önmagát, és mégis mindenki neki adott igazat. Mindenki, aki vele beszélt, joggal érezte: olyan em­berrel van dolga, aki egész éle- j tét a nép ügyének áldozza és i minden szavával, minden tettével a milliók érdekeit szolgálja. 1924-ben a halál elszólította őt az élők sorából. Gyászolta őt mindenki, akinek szent volt az emberiség szabadsága. A nép szí­vébe zárta a nagy Lenin alakját. Mesék, dalok, mondák keletkez­tek az egyszerű emberek körében arról, aki szabaddá tette a népet, így a kaukázusiak között keletke­zett egy népmese „Lenin vezér­ről”, aki serege élén lóháton tá­madja meg a zsarnok hordáit és a véres csata során kardjával le­vágja az átkozott cár fejét... 4 KÖLTŐ MAJAKOVSZKIJ ** írta e felejthetetlen szép so rókát: „LENIN ÉLT — LENIN ÉL — LENIN ÉLNI FOG!” Igaza volt. Lenin clt és szabad­ságot hozott a népnek. Meghalt, de eszméje él és ma már az em­beriség több, mint egyharmada épít új, szebb világot tanításai nyomán. A szocializmus győzni fog az egész földön. Lenin tanítá- | sai élni fognak. Neve, életműve és l gondolatai világítani fogják utun­kat évszázadok múlva is. Parasztkiildöttek Leninné). (V. Szeröv képe.) Megemlékezés Leninről varosunkban Merényi László. Április 22-én minden évben Le­ninre emlékezik a világ. 1870. április 22-én született a világ munkásainak vezére, Vladimír Iljics Lenin. Szerte a világon ün­nepségek keretében méltatják Szombaton alakul meg megyénkben a gyerniekcrl-bizottság Az idén, május 29-én rendezik meg hazánkban tizedik alkalom­mal a gyermeknapot. Ennek elő­készítésére szombaton megalakul a gyermekért-bizottság a megyei nőtanácson. A bizottságban a nő­tanács, a népfront, a KISZ, a szakszervezet, a vöröskereszt, az ‘ MSZBT, az MHS, a megyei tanács, mintegy tizenkét szerv képviselője vesz részt. A gyermekért-bizott- ság szombaton kilenc órakor meg­beszéli az előkészület teendőn és elfogadja a gyermeknap prog­ramját, A gorki ház, ahol Lenin utolsó napjait töltötte. c4 .Mauzóleum eíótt... í"1 yermekkorom téli estéin ^ mindig nagy csodálkozás­sal, de még nagyobb irigykedés­sel hallgattam szomszédunkat, Jóska bácsit. Hogyis ne irigyel­tem volna, hiszen ö egy valósá­gos császárt látott, Ferenc Jós kát az egyik boszniai gyakorla­ton. Mint ezredkürtös, ö fújta a diszjelet, amilcor közeledett c császári hintó. Közel ugyan nem került hozzá, de a nagy lengő bajuszáról biztosan meg­ismerte. Ügy huszonkilenc-harminc tá­ján az utca végén lakó Berta suszter hazakerült az orosz ha­difogságból. Attól kezdve, ha összeakadtak Jóska bácsival, mindig vitatkoztak, ki látott na­gyobb uralkodót. Jóska bácsi sehogy sem álcáit beletörődni, hogy egy micisapkás ember is lehet olyan nagy valaki, mint egy császár és király. Mind a ketten összeszedtek annyi betege séget, légnyomást és egyebeket Ferenc Jóskáért a lövészárkok­ban, hadifogságban, hogy egyl- kőjüknek sem volt már ideje a perdöntő ezcrkilsncszáznegyven- ötöt. megérni. A vitájukat én is régen el- felejtettem. Talán azóta sem jut eszembe, ha a múlt nyá­ron nem találkozom egy Berta suszterra nagyon hasonlító mis­kolci munkással Moszkvában, a ■/őrös téren. Ott kígyózott a több nint ötszáz méter hosszú sor­ban a. háromszázharminc magyar ,uris-a is, akikkel én és a mis­kolci munkás együtt haladtunk. 4 várakozás izgalmában kévés tzá jön az ember ajkára, külö­nösen ahogy közeledtünk a Mauzóleum felé egyre halkul- .ak a szavak. Egyszeresük angol zászlós, nagy fekete diplomáciai kocsik által: meg a tér sarkán és eilinderes, frakbaöltözött szikár urak száll­ak ki belőlük. Lehettek vagy tízen, de mind olyan méltóságo- san lépkedtek, mintha erre a járásra külön tanították volna őket. Kéhány szovjet eívtárs is jött velük. Az első angolnál egy vörös szekfűcsokor volt. A tol­mácsunk megtudta, hogy a lor­dok házának néhány tagja Moszkvában tartózkodik és ok is tisztelegni, kivontak Lenin élőit. életének, munkásságának jelentő­ségét. Városunkban, s megyénk községeiben mindenütt megemlé­kezünk születésének 90. évfordu­lójáról. A Magyar Szocialista Munkáspárt megyei és városi bi­zottsága ma este 6 órakor ünnepi emlékestet rendez a Zsdánov utca 24. sz. alatti Mó*icz Zsigmond Művelődési Házban. A meghívot­tak és érdeklődők előtt Szűcs Lajos elvlárs, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt megyei végre­hajtó bizottságának tagja, az SZMT elnöke mond ünnepi be­szédet. A megemlékező beszed után a jelenlévők előtt levetítik a „Lenin októbere” . című szovjet filmet. A Lenin évfordulója alkalmá­ból — mint erről korábban be­számoltunk — ünnepséget és ba­ráti találkozót rendeznek a Damjanich-laktanyában is. A Ha­zafias Népfront városi bizottsága és a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság városi bizottsága rendezé­sében szovjet és magyar katonák találkoznak szombaton a Damja­nich-laktanyában, az ünnepségen részt vesznek az 1919-es veterá­nok is. — Látja elvtársam — szólí­tott meg a miskolci munkás —, ha nem szívesen is, de kényte­lenek idejönni. A magyar csoport előtt ki- ttaiak álltak sorban. Még vagy tizenöten leheltek kint, így nem akarták a sorukat megsza­kítani a lordokkal, a mi csopor­tunk előtt, a kínaiak után so­roltak be a keménygalléros urak. Újra csak a mislwlci munkás törte meg suttogva a csendet. — Tizennyolcban, amikor a Fekete tergerröl partra szálltak a lord urak csapatai, azzal jöt­tek, hogy leverjél: a bolseviko- kat. Én is ott voltam a Don kör­nyékén. Biztatott bennünket Le­nin, de ezt mégsem hittem vol­na, hogy velem együtt ezek az urak is ide zarándokoljanak. Közeledett a Mauzóleum bejá­rata, elhallgatott mindenki. Én egy pillanatra messze, messze egy kis jászsági kis falu teme-' tőjére gondoltam, ahová Jóska bácsi kételkedve tért örök pihe­nőre. De szív esen fogtam volna kézen és a süppedős vörös sző­nyegen elhaladtunk volna, a lordokkal együtt Lenin előtt.. ■ Csikós Balázs %

Next

/
Thumbnails
Contents