Kelet-Magyarország, 1960. április (20. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-22 / 94. szám

Emlékesé» Leninre (2. oldal) ★ Többszázezer forintos kár Tisza vas vári ban A teljes heti rádióműsor (4. oldal) ★ Lemondott a dél-koreai kormány (4. oldal) XVII. ÉVFOLYAM, 94. SZÁM. Ára 50 fillér mo. Április 22, péntek (5. oldal) Wokan eigon- 0 dolták, leír­ták már: bárcsak lehetségessé vál­na, hogy évtize­dek, évszázadok után ismét végig­járhatná az ember az ismerős tájakat. Bár lehetne! Alig akadhat halasabb meglepetés az em­beri nemzedéknek, mint egy késői vi­szontlátás. Lenin, ha. Lenin is viszontlátná az itthagyott világot, ha látná és érzé­kelné élete művé­nek, a kommuniz­mus épületének magasodását, va­jon mit szólana ... Dehát Lenin nem szólal meg! Ki­lencven éves len­ne, mo6t ezerki- lencszázhatvan áp­rilis 22-én. Még elhetne, hisz há­nyán elérik és túl­haladják ezt a kort, de ő, a fá­radhatatlan, a má­sok, a milliók gondjával, bajával törődő ember nem bírta az évek ke­gyetlen viharát. Szellemét, lelki- Srejét, önbizalmát, hitét nem törte meg a száműzetés, a börtön, az emigráció, a forradalom, a háború, az átmeneti évek nehéz küzdelmei, nem törte meg a merénylő golyója, — semmi a világon. Csupán a roppant erőfeszítésre érzékeny tes­tét emésztette fel az emberfeletti küzdelem. Egyéniségében, mint egy csodálatos, gazdag tárházban kiteljesedett minden, ami emberré teszi az embert, s az emberek között is naggyá, hatalmassá, óriássá. Életútja a családi háztól a forradalom és a győzelmes munkásosztály fellegváráig megragadó, lelkesítő, példaképül szolgáló. Már ifjúkorában eljegyezte magát az elnyomottak igazáért való küzdéssel. És elete céljától, soha nem tért el! Lenin nem úg.y lépett az emberek közé, hogy eszméivel, fellé­pésével megváltja a világot, hanem úgy, hpgy a munkások, parasztok, a tömegek hűséges tanítványa, érdekeik, küzdelmeik tántoríthatat­lan katonája lesz. Becsülettel be is tartotta el­határozását. Az elnyomottak vezérlő csillaguk­nak tekintették és viharban, napsütésben mel­lette álltak. Lenin soha nem hagyta cserben a tömeget és Lenint soha nem hagyták el a tömegek. C1 z emberi lángelme a tömegek nélkül nem lett volna Lenin. Legjobban tisz­tában volt ezzel őmaga, s nem érezte magát soha nagyobbnak, másnak, mint bárki a szov­jet emberek közül. Ezért hallgatott minden lé­pésénél a legjobb barátokra, tanácsadókra, a legokosabb bölcsekre: a munkásokra, parasz­tokra, az eszméhez hű értelmiségiekre. Ezért fájt neki is, ha az egyszerű embert sérelem érte, ha valakinek széles hazájában nem jutott elegendő élelem, vagy a betegnek gyógyszer. orvo6. Saját magáról képtelen volt gondoskodni. Ruházata, étkezése, megjelenése, mint egész lénye, végtelenül egyszerű, hétköznap) volt. Magát elhanyagolta, személyes. kívánságait, belső viszontagságait elhallgatta, hogy helyette gondoskodjon másokról. A forradalom erőinek rendezése mellett, a bolsevik párt megalapí­tása, a győzelem megszervezése, s a hatalom megszilárdítása mellett mindig jutott ereje, ideje azzal is törődni, hogy a moszkvai óvodá­sok kapnak-e elegendő friss gyümölcsöt. Leg­nagyobb elfoglaltsága, a hatalmas szovjetország érverésének vigyázása mellett is szakított időt, hegy fogadja és hosszan elbeszélgessen az őt felkereső munkásokkal, szibériai parasztokkal, meghallgassa és elintéztesse panaszaikat. T enin rendkl- vüli egyéni­sége, sokoldalú érdeklődése, mű­veltsége, jártassá- ’ ga, gondolkodásra, ámulatra késztető Lenin komoly élet­felfogású filo­zófus, az életböl­cselet tudományos továbbfejlesztője, ideológus, a bolse­vik párt eszméi­nek kidolgozója, pedagógus, gyakor­lati ember, forra­dalmár, kiváló hadvezető, író, a kultúra minden ágának avatott mestere, az ipar, i mezőgazdaság, a kereskedelem, a közlekedés értője, családfő és gyere­kesen örülni tudó, nevető valaki, aki hihetetlen életaka­rással, éleíszere- tettel bírt, s gyű­lölettel szemlélte az élet szörnyűsé­geit. Lenin leg- icllemzőbb vonása, legfontosabb is­mertetőjele, még s az, amit kortár- ;ai, elvtársai is vallanak róla. hogy ő is olyan ember volt, mint a többi. Nem érezte magasabbrendü- nek magát, nem szerette, ha tapsolják, ünnep­ük, idegennek érzett minden hamis pózt, hatás­vadászófrázist, mindenféle fajta feltűnési vá­gyat, nem szerette, sőt haragudott érte, ha zseninek, nagynak nevezték, s olyan közvetle­nül, barátságosan tudott szót érteni a kauká­zusi paraszttal, a leningrádi munkással, a ma­gyar hadifoglyokkal, vöröskatonákkal, mint elv­társaival, a legmagasabb vezetőkkel. Lenin szelleme messze túlélte és tuléh korát, eszméinek, akaratának örökösei élnek, Lenin közöttünk él. Milliók és milliók vallják magukénak Lenint, a lenini eszméket az Északi sarktól a Déliig, a Csendes-óceántól az ameri­kai partokig. Mi magyarok, kommunisták és nem kommunisták is magunkénak valljuk és érezzük Lenint. Tudjuk és tapasztaljuk, hogy Lenin nemcsak az orosz munkások, parasztok jobb életéért harcolt, hanem a világ valameny- nyi munkásának és parasztjának érdekeien. Hozzánk is eljuttatta az orosz munkások együtt­érzését, támogatását. ezerkilencszáztizenki lené­ben a Tanácsköztársaság napjaiban: „Legyetek szilárdak és a győzelem a tiétek lesz.” — üzente szikratávírón. Az üdvözlésen túl testvéri segít­séget is ígért, azonban ezer ellenség tépte, marta a forradalomban született fiatal munKás- államot, az orosz munkások két kézzel harcol­tak a szabadsagukat eltiporni akaró cári és tőkés csapatok ellen. ÍVJ agunkénak érezzük Lenir.t és eszmeit, 1 1 életműveiből, gazdag életéből tanu­lunk is. Jól tudjuk,, úgy ünnepeljük igazan születésének 90. évfordulóját, ha egészen kö­zelről éó alaposan megismerjük életútját, cél­jait, műveit, az abban rejlő igazságokat. Ogy ünnepelünk igazában, há egyéniségének, nemes tulajdonságainak magvait magunkban is elül­tetjük, s igyekszünk hasonlóvá lenni hozzá. Akkor ünnepiünk méltóan, ha szocializmusunk építésé során bátrán és magabiztosan haladunk a lenini úton. Lenin örökségét úgy érdemeljük meg. ha minden erőnkkel, igyekezetünkkel azon leszünk, hogy minél többen és minél job­ban megismerjék igazságunkat, a marxizmust-— leninizmust, hogy valóraváljon Lenin szava-: mindent megértsenek az emberek, megértsék és helyeseljék, támogassák tetteinket, minden­napos munkálkodásunkat. Az MSZMP Központi Bizottságának május 1-i jeiszavai 1. Éljen május 1., a világ munkásainak harci seregszem­léje! 2. Éljen május L, a dolgozók nemzetközi összefogásának nagy ünnepe! 3. Éljen a szocialista tábor országainak testvéri egysége! 4. Éljen a kommunizmust építő Szovjetunió, a szocializ­mus és a béke legfőbb támasza! 3. Ét jen a magyar—szovjet barátság! «. Éljenek a testvéri kommunista és munkáspártok! 7. Étjen a békéért, a társadalmi haladásért küzdő népek barátsága! 8. Testvéri üdvözlet a szabadságukért és függetlensé­gükért harcoló gyarmati népeknek! 9. Éljen a szocializmust építő magyar nép! 10. Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt, dolgozó né­pünk vezető ereje! 11. Éljen a forradalmi munkás-paraszt kormány! 12. Éljen és erősödjék a munkás-paraszt szövetség! 13. Munkások: Parasztok! Értelmiségiek! Nők! Fiatalok! Előre a szocializmus alapjainak lerakásáért, a szocializmus gyorsabb építéséért! 14. Munkásak! Magasabb termelékenységgel, takarékos­sággal, a termékek önköltségének csökkentésével harcoljatok a nép jólétének további emeléséért! 15. Termelőszövetkezeti parasztok! Erősítsétek szövetke­zeteiteket, az új szocialista mezőgazdasági nagyüzemeket! 16. Állami gazdaságok dolgozói! Termelőszövetkezeti parasztok! Egyénileg dolgozó parasztok! Adjatok több mező- gazdasági terméket az országnak! 17. Értelmiségiek! Alkotó munkátokkal segítsétek szo­cialista hazánk építését, dolgozó népünk kulturális felemel­kedését! 18. Éljen és virágozzék szabad, független hazánk, » Magyar Népköztársaság! 19. Üdvözöljük a májusi kormányfői találkozót! Leszere­lést, békét az emberiségnek! 20. Világ proletárjai, egyesüljetek! Kikelt a korai burgonya a bessenvődi Igazság lsz-ben A bessenyődiek a termelőszö­vetkezetben is legalább annyira igyekeznek, mint ahogy egyéni gazdálkodásuk idején'. Már egy hónapja megkezdték a korai bur­gonya ültetését, összesen nyolc hold korai burgonyájuk van. A korai ültetésnek korai kelés az eredménye, mind a nyolc hold kikelt. Szép eredményt, jó ter­mést várnak belőle. Úgy szá­mítják, hogy június tizediké kö­rül már piacra is kerülhet. Összes burgonya vetési tervük egyébként 150 hold, ebből eddig mintegy 50 holdat ültettek be. Elsők közt akarják elvetni a i kukoricát is. 170 hold már elő­készítve várja a vetőmagot, a 1 kukoricát és a köztes babot. Már elvégezték a palántálást a tiszalöki Szabadság TerincíőszövetUezet kertészeti munkacsapatának tagjai. Hat hold paprikát, karalábét, káposztát, karfiolt, paradicsomot s egyéb zöldségfélét termelnek az idén. (Hammel József felvétele.) ti lé f wtMWmWÍHR

Next

/
Thumbnails
Contents