Kelet-Magyarország, 1960. április (20. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-21 / 93. szám
Fillérek — forintok ■$cgyü jtése pazarlása Mól takarékoskodnak liliol pazarolnak Aí:ii első negyedévben 171 ki- (offPafhin forrasztó ónt takarítottak meg a Nyíregyházi Vasszerkezet- és Gépgyárban összesen S70 forint ■ értekei. Összegyűjtötték a brorizhulladékot, forgácsot, újra- öhtötték, s ezzel közel ezer forintot, a porszén rostálásával és keverésével 1000 forint értékű tüzelőanyagot . takarítottak meg. ★ ,A-- Keletmagyarotszági Faipari Vállalat dolgozói három hónap alatt 12,5 köbméter deszkát, négy köbméter farostlemezt 354 kilogramm, szeget és nagymennyiségű festékanyagot,! összesen 53 ezer forintot takarítottak meg. 1900- ban több mint 200 ezer forint értékű anyag megtakarítását vállalták. Gázolajjal itatott papirlemez helyett mypolán lemezt használnak a cement-mozaik lapok gyártásához á nyíregyházi betcmüzem- bén ,sez^el egy év alatt 50 ezer forintot takarítanak meg. ■560 e~er forint értékű vasat, fémet,, alkatrészt és szerszámot takarított meg két hónap alatt a Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépjuyiló Vállalat. Különleges adókulcs Nem akármilyen adókulccsal' szedi az egyházadul a kál- mánházi római katolikus plébános. A plébános úr lelkipásztor torsait megszégyenítő újítást vezetett be. Lényege? Nem tagadja meg az esketést, a keresztelést, a temetést, nem kenyere a hívő lelkek megfélemlítése, a kárhozat tüzének emlegetése, ha netán'valaki megfeledkezik az egyháznak jaró földi javakról. Néni ily'cn ember a plébános, — elkárhozik, aki ilyennek gondolja. Sókkal szelidcbb, simább úton igyekszik a feledékeny lelkek elé. Hogryan? Vásárló képében megjelenik a hívők előtt és mint jó üzletfél, nyomban kifizeti az áru értékét, azaz csak a felét... így tett Király Ottóval és apósával, akiktől morzsolt kukoricát vett, -s így Krisztián János tsz-taggal, akitől fát vásárolt. Mikor a fizetésre került a sor, még néhány forintot dobott a hívőknek, mondván: a többit lefogja az egyházadó tartozásba, v Ilyenképpen hát senki sem vonja- kétségbe a plébános úr szelíd, jóindulatú fellépését, senki nem mondhatja rá, hogy a hívek vámszedője, avagy a vámszedés híve. Nem lehet ezt mondani, mert a plébános csupán korszerű adókulcsot talált fel, nem ő tehet róla, hogy a hívek nem akarnak vele megbarátkozni, sőt nem átallanak a hivatalos állami szerveket is felzörgetni, s szót emelni a fondorlat határát súroló papi ténykedés ellen. Ügy látszik, fogytán van a jámbor türelem a hív1» emberekben. , (p. g.) A NYÍREGYHÁZI KERTÉSZETI, TECHNIKUM KlSZ-szerve- Tsete és SZMK-e április 23-án, szombaton este 1 órai kezdettel táncmulatsággal egybekötött „Sza- bolcs-Szatmári Est”-et rendez a József Attila Kultúrház termeiben. A rendezvényre ezúton is meghívja az iskola volt tanulóit és barátait. PÉNTEKEN IS ÖRAKOR a nyíregyházi színházban kerül sor a legutóbb elmaradt irodalmi estre az Élet és Irodalom szerkesztősége rendezésében, amelyre ez- útUn is meghívják az érdeklődőket. A Nyíregyházi Vasszcrkezcti- és Gépgyárban 1000 forinttal túllépték az elsőnegyedévi nyomtatvány költségkeretet, a tervezettnek közel kétszeresét használtak fel. ★ Sokezer liter tejsavó került a kanálisba a kisvárdai kazein üzemben, mert az üzem vezetősége nem jól gondoskodott a savó értékesítéséről. Egy liter savó értéke 5 fillér, de sokezer liternél ez sok forintra rúg, ami nem hozzátesz, hanem elvesz a vállalati nyereség összegéből. •k A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál a lakókocsik festésénél pazarolják a csiszolópapirt és a gittet A szanaszét dobált, ki nem használt csiszoló papírok s az elpocsékolt gitt sok forintot vesz ki a dolgozók zsebéből.-k Negyedévente 8—10 mázsa a selejt a nyíregyházi pékségekben kenyérből, és több mázsára rúg a vigyázatlanság következtében elszórt liszt, sők kárt okoz a vállalatnak a kemencék túlfűtése, a tüzelő pazarlása. Jóska! Amikor kézhez kaptam a ballagási meghívódat, belső oldalán a kis bélyegfényképpel, akaratla- I nul is a legutóbbi vitatkozásunk i juttott eszembe. Hogy is mond- 5 tad? Minden vágyad az egyetem, ide mi lesz veled, ha netalán nem I vesznek fel. s ha még egy író- j asztal sem lesz sehol? Méghogy I olajos ruha? Gondolni sem szedetsz rá. Ügy mondtad, akkor rhi 1 a fenének fényesítetted a nadrágodat négy évig a gimnázíum- ! ban? | Utána jártam a te „nagy” prob-- i lémádnak. „Mnrnui“*« az olajos ruha? Ei re a kérdésre kerestem a választ a nyíregyházi Vasszerkezeti és Gépipari Vállalatnál, amikor bemutatkozott az .,érettségizettek különítménye.” Tóth Imre, Kö- kéndy Iván, Szőlősi László szakmunkások, és Gondos Lajos érettségizett ipari tanuló arcán moMásfélmilliós forgalom Az ibrányi földmüvesszövitkezet Tüzép-telcpin ’ Dorogi felv. PÁSZTOROK PANASZA FÉLSZÁZ ESZTENDEJE annak, hogy apja kezébe adta a karikásostort Oláh Mihálynak. „Itt van, élj meg belőle”. Azóta sem sokat pihent a szerszám. Nagyfáson őrizte a marhákat, Kisfáson a disznókat. Dudaszó ébresztette. Csillagokkal kelt, azokkal feküdt. Vay báró cselédjének hallgass volt a neve. De nem is kérdezte meg senki, mi a kívánsága, hiszen abban a világban porcióban mérték a cselédember jogát. .. — Itt szolgáltam ebben a tanyában. .. Most is itt élek. Nyolc esztendeje vagyok tagja a tiszalöki Szabadságnak. Az ágasból tajtékpipát húz elő, megtömi. , — A komámé, Alexa Ferencé, ö lett helyettem a sertésgondozó, én meg ide jöttem a ső rákhoz. Lobban a gyufa, szippant vagy hármat idős Oláh Mihály s csak úgy mozog hegyes bajusza. — No milyen íze van? — érdeklődik társa, Munkácsi István. — Azt mondják jobb, de én nem érzem — mosolyog az öreg. ELTESZI. S ELŐVESZI a kiszolgál cseréppipát. Ha van egy kis szabad ideje — ami nagyon ritka — ezzel tölti. Ledig más szórakozást is el tudna képzelni. Csak hát,. . Nincs idő. Hajnalban kelnek, s este fél nyolckor még ott vannak az állatokkal. — Pedig nekünk is járna szabad nap. Legalább egy — mondja. — Mennyi? Kettő! — erös- ködik Munkácsi bácsi. — Kellene, az biztos. Ha ruháért megyek Nyíregyházára, Cgy másik embert kell állítanom magam helyett. s neki írják a munkaegységet... — Pedig mi, pásztoremberek is szeretnénk szórakozni. En! már megöregedtem, de meg nem voltam moziban. A múlt-1 ban nem lehetett, mert más I parancsolt. Most ' meg azért nem, mert nincs idő... A be- ; csület meg nagyon fontos, s mi nem szegjük meg a munka- j fegyelmet. BIZONYÍTJÁK a többiek is. A Búzavirág Tsz-ben már van mozi. Oda mehetnének. Csak amikor az előadás kezdődik, idős Oláh Mihályik még dolgoznak... Meg ha már elmennek, szeretnének kiöltöznt. Nem, nem egyedülálló példa ez. Az állattenyésztésben dolgozóknak valóban nincs szabadidejük. Jogos a pásztorok sérelme. ígérték is már a tiszalöki járásban a téeszek, hogy ezt megoldják. Eddig azonban nem sokat tettek. Mihály bácsi, Munkácsi István, Alexa Ferenc, Molnár Ferenc és a többiek türelmesek. Ügy látszik a vezetők Is, akiknek orvcsolniok kellene az állattenyésztésben dolgozók jogos sérelmét. (/. k.) £rettsé(ji&o bar álamnak, i(jtj „kényes“ kérdésről ■solyra kanyarult egy-egy vonás. Pedig egy-ket évvel ezelőtt még ők is elkeseredtek a sikertelén egyetemi próbálkozásnak. Iván műszakira készült, Laci sem akart megállni, Gondos pedig orvos szeretett volna lenni. „Lét- ] számfeletti” — kapták az érte- i sítéstÉs most mosolyognak, s ugyancsak feszítenek az olajos overá- lekban, amit az. autóvillamossági műszerészek is a vállalattól kaptak. Egy teljes ifjúsági brigádot alkotnak itt az egyetemről lemaradt, és íróasztalt sem kapott „diplomások.” Vívódás és öröm Csak úgy megkérdeztem Tóth Imrét, mit szólna hozzá, ha egyik napról a másikra beraknák a könyvelésbe, kontírozni? — Semmit. Mert nem mennék.. Pedig Imre képesített könyvelő, közgazdasági érettségivel. De legnagyobb örömének mégis azt tartja, amikor ötvenhétben kezébe vehette a szakmunkásbizonyítványt. Hiába, ő már diákkorában a gépek szerelmese volt, Ijtolsó porcikájáig ismerte a motorkerékpárját. De a többiek! Általános gimnázium, utána a kellemetlen „ér- ] tesítés”, s a gond, hogy az álta- j l-ános műveltséggel mihez kezd- j jenek. Gondos a bölcsészkaron , magán tanulónak s7egödött. de az ■ nagy kiadással járt... Kopogtak j a vállalat ajtaján, felvételért, és j olajos ruháért. Hiszen sokminden kecsegtette őket: az érettségizet- j telinek járó nagyobb fizetés, a { megrövidített tanuló idő stb. S a jóérzésű munkásemberek I segítése, tanítása gyorsan elűzte ! a finnyáskodás, a szégyenlősködéá I cseppnyi megnyilvánulásait- isHot van a kékmadár -v Létesülni .megtalálni a fiatalkori és egy egész életre való boldogságot. A finommechanikai érettségizettek is gondolkoztak ezen. íme a kézzelfogható végeredmény: a „rangidős” Tóth Imre jelenleg 1600-ön jóval felül keres. Kökéndy, mint fiatal szakmunkás ezernégyet rak a' pénztárcába, s az egészen kezdő Szőlősi Laci — most szabadult, alig pór hete — 1300 forint körül kap. Aztán ott van Gondos, meg Székely Bandi, a két ipari tanuló, Első éves létükre háromszáz forint fizetést kapnak, — bő félév múlva szakmunkásbesorolási érnek el... Nem titkolják, hogy örülnek a jó pénznek, mert szeretik a szép ruhát, az újdivatú cipőt, no meg a szombati táncot... Jól jár a családjuk is, valamennyien segíteni tudják az otthoniakat. Rohan az idő Peller Kálmán művezető, a* érettségizett szakmunkások „mecénása”. új mederbe. tereLi a témát. Napjainkban ,az egyre modernet b technika világában szinte már alapkövetelménnyé válik, hogy tájékozott, széles látókörű emberek parancsoljanak a gépeknek. A részleghez már csak érettségizetteket vesznek fel- Nagy az érdeklődés, a Kossuth gimnáziumból politechnikai oktatásra járók hevesen kacsingatnak a VAGÉP felé. — Mindenképpen előnyös elhatározás szakmát szerezni. Mi könnyebben boldogulunk a tanításukkal, és ők kurtányi idő alatt elismert, jól kereső szakmunkásokká válnak. És még valami. Az „olajos ruháról”, meg a lehetőségekről. Bár a VAGÉP-nél még az idén építik csak fel a korszerű fürdőt, zuhanyozóval — fiatal vállalat, másutt már ezen rég túl vannak! — a fiúk nem cserélnék fel a munkahelyüket semmi pénzért. Mert az olajos ruha leváltása után van mibe kicsfpni magukat! És a hol.napok. Iván és a többiek nem mondtak le az egyetemről. A vállalat segítségével levelező tagozatra iratkoznak, s pár év múlva talán már a mérnöki címet is odabiggyeszthetik a nevük után... ■* Kedves Jóska! Ne érts félre. Kívánom, hogy sikerrel szerepelj az egyetemi felvételeden. De ha ez nem következne be, és — hisz az is elképesztő, hogy — létszámfeletti maradsz, gondolkozz el levelemen. Az „olajos ruha-ügy” felől pedig faggasd ki te magad is az érettségizett fizikai munkásokat A ballagásodon majd találkozunk. ANGYAL SÁNDOR Becsípett galambok Az angliai Bath város malátagyárában egy sereg galamb csíráztatott árpához jutott, s alaposan nekilátott. Miután belaktak vele, úgy viselkedtek, mint a részegek. Érdekes; hogy óvakodtak a repüléstől és képtelenek voltak magukat az ágakon fenntartani. Ezzel szemben makacsul — habár nem sok eredménnyel — igyekeztek egy lábon állva ugrálni. Jól szórakoztunk együtt a „Furfangosokkal" Kellemes három órás szórakozást adott a furfangosok vasárnapi „vetélkedése'’- A nyíregyházi színházban rendezett előadások megfeleltek a várakozásnak. Nem is tudo-tt bejutni, minden érdeklődő. Üjszerű volt, hogy a közönség is az est szereplője volt — ami a furfángosságot illeti. Ám ez csak kiegészítette az Országos Rendező Iroda művészi műsorát, A modern zene legújabb számait Balassa Tamás és zenekara adta elő. Megérdemelten kapott sok tapsot Szenti Edit és Német Lehel, a rádióból is ismert két énekes. Rivid jelenetben is bájos volt a két színművésznő: Cseresznyés Rózsa és Német Gabi. A furfangos műsor könnyen indult és mindegyik száma nagyon érdekelte a színház közönségét. Ezúttal a hölgy-résztvevők kissé tartózkodtak. Két kislány is furfangoskodott, de be „lám* palázasodtak”, így feladták a küzdelmet. Jól szerepelt két Kos- suth-gimnazisla. Egyikük a me* gyei döntőbe is bekerült. A furfangosok bajnoksága ugyanis hétfőn 25-én megyei döntővel folytatódik- Új számokkal lépnek fel az elmúlt vasárnapi műsor szereplői. Sőt kiegészül soruk Psota Irén színművésznővel is. A hétfőn este 8 órára hirdetett furfangosok megyei döntője iránt máris nagy az érdeklődés, s valószínű, hogy délutáni előadást is tartanak. Egyébként az együttes megyénk több községében is sikeresen szerepel. Hammel József. 3